Az IPOSZ ezúton kívánja felhívni szíves figyelmüket arra vonatkozóan, hogy az ilyen esetekben rendkívül nagy körültekintéssel járjanak el, ugyanis a 2009-ben módosított Reklámtörvény, valamint a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet alapján a telefonon felajánlott szolgáltatás vagy termék megrendelése akár egy óvatlan, a beleegyezésre utaló szóval is érvényessé válhat!

Kérjük Önöket, hogy fogadják fenntartással azokat a telefonos, ill. e-mailes ajánlatokat, amelyek a következő módokon történnek:

1.     Gyors és pergő beszédstílusban egy régi ismerősként (akire Önök viszont nem emlékeznek), vagy egy közös ismerősre való hivatkozással mutatkoznak be és rendkívül kedvező áron kívánják az Önök számára a szolgáltatásaikat és termékeiket ajánlani. Előfordul, hogy az értékesítő cég az IPOSZ-szal vagy más ipartestületekkel közös projektre hivatkozik, amelybe Önöket is be kívánják kapcsolni – ilyen projektek azonban a valóságban nem léteznek! (Ha az IPOSZ bármilyen projektjébe be tudja kapcsolni az ipartestületeket, akkor azt minden esetben hivatalos úton az IPOSZ jelezné az Önök számára, nem pedig egy külső cég.)

2.     Arról „tájékoztatják” Önöket, hogy az adatbázisukban az interneten kiemelkedő látogatottságot ért el az Önök hirdetése (amelyet valójában Önök sohasem adtak fel), ezért a hirdetés megújítása céljából Önökkel „adatokat kívánnak egyeztetni”, ill. az adategyeztetés végén megkérdezik, hogy milyen címre küldhetik a számlát. Ugyanezt a technikát alkalmazzák akkor is, amikor egy konkrét, fizikai terméket (jellemző módon irodai eszközöket) kívánnak ezzel a rendkívül etikátlan módon értékesíteni és csomagként elküldeni az ipartestületek és a vállalkozók számára.

3.     Amennyiben a fentiekben vázolt, nem egyértelmű telefonbeszélgetést követően e-mailen, faxon vagy postán érkezik Önökhöz egy „Szolgáltatói szerződés” vagy „Reklámszerződés” (amelyet Önök nem rendeltek meg), akkor feltétlenül olvassák el a szerződés teljes szövegét, különös tekintettel az apróbetűs részre! A csomagküldő cégek esetében a banki átutalásos számla általában a csomag belsejében van elhelyezve, így Önök csak akkor szembesülnek vele, amikor a csomagot kibontották. Az időigényes viták és felesleges adminisztráció érdekében javasoljuk, hogy az ily módon küldött csomagokat ne vegyék át! Amennyiben mégis átvették, akkor a csomagot (lehetőleg bontatlanul) a benne lévő termékekkel együtt haladéktalanul küldjék vissza a feladónak.

A fentebb hivatkozott kormányrendelet értelmében a potenciális megrendelőt/vásárlót a szerződéstől való elállási jog illeti meg, amely általában 8 nap. A hirdetésszervező cégeknek elvileg minden esetben rögzíteniük kellene a telefonos beszélgetésüket, amennyiben megrendelik az általuk ajánlott szolgáltatásokat, erre azonban igen gyakran nem kerül sor. Így vita esetén nincs olyan bizonyíték, melynek alapján egyértelműen eldönthetővé válna, hogy a szolgáltatás megrendelésére sor került-e avagy sem. Bár a kiküldött szerződésekben vagy a számlákon általában az szerepel (már amennyiben egyáltalán feltüntetik), hogy a szerződéstől való elállást faxon, ill. e-mailben is visszajelezhetik, javasoljuk, hogy ezt minden ilyen esetben írásban, postai tértivevényes formában tegyék meg. A további megkeresések elhárítása érdekében javasoljuk, hogy egyúttal írásban szólítsák fel a hirdetésszervező, ill. csomagküldő céget, hogy a marketinghez felhasznált címlistájukról az Önök, ill. ipartestületük és vállalkozásuk elérhetőségeit töröljék, és hogy Önöket a jövőben ne keressék meg ajánlataikkal.

A távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Kormányrendelet ide kattintva tölthető le:

17_1999.II.5_kormanyrendelet.pdf