IPOSZ-javaslatok a kkv-k érdekében

A törvényalkotási és rendeletalkotási folyamat korszerűsítésére hat pontos javaslatot tettek. Eszerint a kisvállalkozások gazdálkodását érintő szabályozások változtatását részletes hatástanulmány mellett az országos érdekképviselettel folytatott, érdemi érdekegyeztetéshez és szakmai konzultációhoz kötnék. A parlament gazdasági bizottságán belül kkv-szekciót, albizottságot vagy munkacsoportot alakítanának, a gazdasági minisztériumban pedig legalább államtitkári szinten kezelnék a kkv-szektor ügyeit. Minden egyes szabályozás során külön részszabályozással rendeznék a tíz fő alatti vállalkozások és alkalmazottat nem tartó egyéni vállalkozások helyzetét, a bürokrácia csökkentése és a gazdasági terhek jobb elosztása érdekében.

A foglalkoztatási helyzet jobb megismerése érdekében a felmérések során kistérségi szinten gyűjtenének adatokat a mikrovállalkozásokról, illetve az alkalmazottat nem tartó egyéni vállalkozásokról. Mivel megfelelő gazdasági ösztönzők bevezetése esetén jelentős részük képes legalább egy alkalmazottat felvenni, ez országosan több százezer ember foglalkoztatását jelenthetné. Az IPOSZ kész országos struktúrájával (legalább százhúsz ipartestület) segíteni a Foglalkoztatási és Szociális Szolgálat, illetve a Statisztikai Hivatal tevékenységét.

A szakmai képzettség javításának és a mikrovállalkozások gyakorlati képzésben való résztvállalásának ösztönzésére javasolják a szakmai képzés és a közismereti oktatás külön választását, kilencedik osztály után csak szakmai elmélet és gyakorlat oktatását. Támogatják az előrehozott szakképzést is, ami a nyolcadik osztály után kezdené meg a hároméves szakképzést.

Javasolják, hogy a gyakorlati képzés nagy része ne iskolai tanműhelyekben, hanem a vállalkozásoknál, tanulószerződés alapján történjen. A mikró vállalkozások képzési költségeit lehetőleg általány alapján, minimum negyedévente kellene megtéríteni. Hároméves szakképzés után negyedik, gyakornoki évet vezetnének be. Azok, akik tanulót képeznek, majd a negyedik évben maguknál tartják és foglalkoztatják, ugyanazt a foglalkoztatási támogatást kapják, mintha munkanélkülit alkalmaznának. Az IPOSZ szakmai és területi ipartestületei meg tudják oldani a népi-kulturális kézműves szakmák regisztrálását, a még meglévő képző mesterek felkutatását, a képzésre és továbbképzésre alkalmas intézmények számbavételét, a szakmai igények és ajánlatok összekapcsolását. Erre vonatkozó javaslatuk már régóta "csak" a végrehajtásra vár.

A mikrovállalkozások pályázatokhoz való hozzájutása, hitellel és garanciával való ellátottsága érdekében a mikró vállalkozások számára külön pályázati kiírást javasolnak / technológiai innováció, beruházás, képzés/. A pályázatok megismertetéséhez és benyújtásához az ipartestületek készek kiépíteni szolgáltatási rendszerüket, ehhez kérnek minimális támogatást. Javasolják, hogy a kormány támogassa az ipartestületek és a takarékszövetkezetek közötti kistérségi együttműködést az IPOSZ és az OTSZ együttműködési megállapodása alapján. Ez rugalmasabb, kisebb gazdasági kockázatú rendszeres finanszírozást jelenthet a mikrovállalkozások számára. Javasolják a kormánynak a kisebb garancia biztosítók hálózatának kiépítését, az ipartestületek bevonásával. A helyi iparosság tapasztalata, szakmai és piaci ismerete a hitelpályázatok elbírálása során csökkentheti a banki kockázatot, ami több hitel kihelyezését eredményezheti. Javasolják a mikró vállalkozások mögötti kockázati tőke háttér megerősítését is.

Forrás: Vállalkozói Negyed