Aktuális híreink

ITM: erős magyar vállalkozásokra és stabil munkahelyekre van szükség

A fenntartható növekedés és a méltó életkörülmények megteremtésének eszköze a versenyképesség, amihez erős vállalatokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre van szükség - mondta az MTI-nek szerdán György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki a Versenyképességi Tanács előző napi ülésén Palkovics László miniszterrel közösen ismertette a tárca javaslatait a versenyképesség erősítése érdekében.
György László kiemelte: a gazdaságpolitika célja az, hogy 2030-ra Magyarországon még jobb legyen élni, dolgozni és tanulni, az ország az Európai Uniós országok között bekerüljön a legélhetőbb öt közé.
     Az átalakuló világban kiemelten fontos megtanulni az újításokat más országoktól, iparágaktól és vállalatoktól. Ez tulajdonképpen nem más, mint az innováció egy formája - tette hozzá az államtitkár.    
A tárca egyik fő célja segítséget nyújtani a magyaroknak és a hazai kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy a kreativitásukat felszínre hozzák és a piacon is hasznosítani legyenek képesek - mutatott rá. Kevés magyar vállalkozás folytat jelenleg innovációs tevékenységet: a 28 európai uniós országból Magyarország a 22. helyen áll ezen a téren - hívta fel a figyelmet.
György László hangsúlyozta: a magyar munkavállalókkal a magyar gazdaságnak jobban és okosabban kell gazdálkodnia. Az olcsó munkaerő korszaka véget ért, már csak a tanító és tanuló társadalom maradhat sikeres - vélekedett az államtitkár.  
A munkaerőben rejlő versenyképességi tartalékok jobb felhasználásához arra van szükség, hogy a munkavállalók munkába járását gyors és biztonságos közlekedéssel támogassák. György László részletezte a konkrét célokat is, 2022-2023-ra például az a terv, hogy minden településről legfeljebb 30 percnyi idő alatt el lehessen érni egy gyorsforgalmi utat. 
A magyar gazdaság versenyképességéhez gyors és biztonságos közlekedés mellett olcsó, tiszta és megbízható energiára is szükség van - ismertette az államtitkár, utalva arra, hogy megújult eszközökkel a rezsicsökkentést is folytatni kell, különösen az iparban. 2030-ra a Magyarországon megtermelt energia 90-95 százaléka a tervek szerint mentes lesz a széndioxid-kibocsátástól - tette hozzá.
Az energiaellátás biztonsága a másik fontos terület az energetikán belül, amire szintén hangsúlyt kell fektetni, ez geopolitikai cél - emelte ki György László a minisztérium által a tanácsnak átnyújtott anyagból.
Az energetika és a közlekedés területén is mindennek az alapja a jó digitális infrastruktúra megteremtése, az innováció ugyanis sok területen elsősorban a digitalizációt jelenti - hangsúlyozta az államtitkár.
Arra is kitért, hogy a közlekedést és az energetikát új, fenntartható alapokra kell építeni, ezért a környezeti fenntarthatósági célok teljesülését is hangsúlyozták a dokumentumban. A vízzel értékként mértékletesen kell bánni, míg a hulladékgazdálkodás terén a fő cél, hogy a hulladékok minél nagyobb hányada hasznosuljon újra alapanyagként vagy energia formájában - idézte az ITM stratégiájából.
A klímaváltozásra  nem problémaként, hanem a versenyképességet növelő fordulópontként kell tekinteni. Ezen a területen az alkalmazkodás jelenti a sikeresség alapját  - emelte ki.
 Az ITM 2030-ig szóló stratégiájának kiindulási alapját a fenntarthatósági szempontok jelentik, és a minisztérium tevékenységét a következő négy évben is ezeknek a céloknak rendeli alá - összegezte György László.
Forrás:MTI