"A legtöbb munkáltató a cafete­riaelemek közül az Erzsébet-utal­ványt tervezi adni béren kívüli juttatásként a munkavállalóknak 5000 forint értékben" - áll a Devise Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat legfrissebb fel­mérésében. Ennek az utalvány­nak a népszerűségéhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy 30,94 százalékos adóval terhelt, tehát jóval kevesebbe kerül, mint a bér. Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az étkeztetés kérdése kulcsfontosságúnak tűnik a munkahelyeken, hiszen kevésnek van saját (telephelyi) étkezdéje, amelyben felhasználható a havi 12 500 forintos utalvány személyenként. Nem véletlenül szerepel ez a lehetőség hátul a lis­tán. A második helyen ugyanis a szintén új elemként szereplő SZÉP kártya három alszámlája közül a vendéglátásra utalható juttatás található.

A munkáltatók 17 százaléka tudatosan felvállalja, -hogy a bé­ren kívüli juttatások nyújtásakor a társadalmi felelősségvállalás is fontos szerepet játszik. Ilyen a bé­ren kívüli juttatások közül az egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba - harmadik a népsze­rűségi listán - vagy akár a SZÉP kártya szálláshely és/vagy sza­badidő alszámlájára utalt mun­káltatói hozzájárulás, avagy az ér­telemszerűen nagyon kevés szá­mú munkáltató által biztosítha­tó, saját üdülőben nyújtott szol­gáltatás. Ezek egyértelműen a dolgozók egészségmegőrzését, rekreációját szolgálják.

Értelmezhető azonban így Da­ra Péter szerint a meglepően ma­gas arányban biztosítani terve­zett kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás vagy akár az önkéntes nyugdíj pénztárba utalt juttatás, amelyek sokszor a munkavállalók helyett történő munkáltatói gondoskodást cé­lozzák. Igen magas arányban tervezik nyújtani az iskolai kez­dési támogatást is. A béren kívü­li juttatások kapcsán a munkál­tatók által megadott adatokat vizsgálva jól látható: csekély mértékű azoknak a száma, amelyek a kedvezményes adózá­sú éves 500 000 forintos össz­értéket átlépik 2012-ben. "Van közöttük azonban olyan is, amelynél az éves keretösszeg 1 350 000 forint dolgozóként" - emelte ki Dara Péter.

A béren kívüli juttatásokat szá­mos szervezetnél motivációs esz­közként használják (33,69 száza­lék), mások egyszerűen azért ad­ják, mert kevesebbe kerül a mun­káltatónak, mint ugyanezen összeg bérként történő kifizetése (54,26 százalék). A válaszadók több mint fele - 54,61 százaléka - szerint a munkavállalók már megszokták és el is várják ezeket a juttatásokat.

A munkaadók 43,93 százaléka dönt úgy, hogy a megváltozott ­19,04-róI 30,94 százalékra emelt - járulékteher különbözetét át­vállalják. Valamivel kevesebben - 41,59 százalék - viszont a mun­kavállalókra hárítja át. Harma­dik megoldásként (14,49 száza­lék) az jöhet szóba, húgy átvállal­ják a különbözetet más juttatás (sport, képzés, tréning, rendez­vény). Terhére.

Forrás: VG