Aktuális híreink

Új szabályozások a szakképzési rendszerben


A magyar szakképzésben radikális változások kezdődtek el a 2011. évben, amely változások még napjainkban is folyamatban vannak, és nem hagyják érintetlenül az IPOSZ-t, illetve az IPOSZ tagjait sem.




uj-szakkepzes_2012092775644_73.jpg

Ezen összeállított rövid áttekintő végig vezeti Önt elsősorban a szakképzési törvény és az OKJ átalakításának kulcsfontosságú pontjain.

A magyar szakképzésben a szakiskola presztízsének elvesztése mellett számos probléma jelentkezett, aminek felsorolása hosszú. Az alulképzettségből fakadó alacsony foglalkoztatási arány, a nem kellő minőségű pályakezdő munkaerő, az iskolarendszerű képzés kínálatának és a munkaerőpiac keresletének egyensúlytalansága, az iskolarendszerben a demográfiai változások figyelmen kívül hagyása, azon fiatalok számának emelkedése, akik a szakképzettség megszerzése nélkül elhagyják az iskolarendszert, és nem utolsó sorban a felnőttképzési rendszer túl adminisztratív léte mellett nincs meg a valódi ellenőrzés, illetve az eredményesség mérése sem biztosított. Főként ezen felsorolt okok mind-mind kihívást jelentenek a szakképzés átalakításában.

A Kormány a tanulói és iskolai szintű fejlesztés mellett az oktatási rendszer szintjének fejlesztését is kitűzte célul.


2011 végén új szakképzési törvény (2011. évi CLXXXVII törvény), új szakképzési hozzájárulási törvény (2011. évi CLV. törvény) került elfogadásra, majd megjelent 2011. decemberében a „Gyakorlati normatíva” kormányrendelet (280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet).


2012-ben az új OKJ kormányrendelet (150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet), a „Követelménymodul” kormányrendelet (217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet) megjelenését a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartózó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet (27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet) megjelenése követte.

 


Az új szakképzési törvény főbb módosítási pontjai:

Változás, hogy tanulószerződés köthető (hatálybalépés 2012. szeptember 01.) már a 9. évfolyamon is kizárólag szakiskolai képzésre. A tanulószerződést csak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet köthet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében, amelyet a gazdasági kamara ellenőriz, illetve a 9. évfolyamon köthető tanulószerződés iskolai tanműhelyben is.

A szintvizsga mindenkinek kötelező, de már nem a tanulószerződés megkötésének feltétele, hanem annak, hogy a tanuló a 10. évfolyamon külsős tanműhelyben is részt vehet gyakorlaton, azaz nemcsak kizárólag tanműhelyi célokat szolgáló gyakorlati képzőhelyen. A szintvizsga teljesítése nem feltétele a tanulószerződés ellenjegyzésének (hatálybalépés 2012. szeptember 01.).

A három szakiskolai év „átlagában” kell az egyharmadnyi (33%) közismeretet biztosítani, és nem minden egyes évfolyamon külön-külön kell minimum elérni.

A szakképzési tantervi ajánlások a szakképzési kerettanterv és a korábbi központi programok szerepét tölti be, a 2012/2013-as tanévben induló új hároméves duális képzés alapja. Az ajánlások nem jogszabályok.

Egyes átmeneti szabályok közé sorolható a törzslapok elektronikus megküldése (2013. szeptember 1-től kötelező), és a szakmaszerkezeti döntés (2012. október 1-től a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tesznek javaslatot, és a miniszter hozza meg a döntést). Ez utóbbi a felnőttképzésben 2013. július 1-től kötelezővé válik.


Az új OKJ főbb módosítási pontjai:

Bevezetése az iskolarendszerben 2013. szeptembertől kötelező, iskolarendszeren kívül 2013. január 1-jétől.

2013 szeptemberétől a 8 osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés kerül bevezetésre.

Növekedik az érettségire épülő szakmák száma.

A felnőttképzés beillesztésre került a rendszerbe, meghatározták az előírt óraszámokat, összhangban az iskolarendszerű képzéssel.

Megszűnt a felsőfokú szakképzés.

Megtörtént a gyakorlati óraszámok 50%-os növelése és a nyári gyakorlat óraszámának növelése.

Előírja a szakmai záróvizsga idejének csökkentését: maximum 2 nap, maximum 4 vizsgafeladat modulonként.

A modulok száma korlátozásra került: maximum 6 modul szakképesítésenként.

A szakmai tartalom fejlesztés során új technikák, új technológiák kerültek beépítésre. A modulok tartalmában való átfedések megszűntek.

A szakképesítés kimenetek száma 1303-ról 632-re csökkent.

részszakképesítés száma 358-ról 147-re csökkent

önálló szakképesítés száma 311-ről 286-ra csökkent

szakképesítés elágazás száma 432 volt, ami teljesen megszűnt

szakképesítés ráépülés száma 202-ről 199-re csökkent


A szakképzést érintő új jogszabályok középpontjába a munkával egybekötött szakmatanulás került. A duális képzést támogató új OKJ bevezetésével elméletileg az egyén szempontjából megvalósul a több munkakör betöltésére jogosító szaktudás. Bízunk benne, hogy a szakmai tartalom növelése és a vizsgáztatás átalakítása élhetőbb feltételeket biztosít a tanulók és az iskolák számára is. Az IPOSZ úgy ítéli meg, hogy már középtávon is kívánatos cél lenne, a szakképzés presztízsének helyreállítása.


A szakképzésben a változások kipróbálására az idei tanévtől lehetőség nyílik, azonban annak megítélésére, hogy a szakképzés jobb helyzetbe kerül-e, több évre van szükség.

Az IPOSZ a jövőt az élethossziglan tartó tanulásban, a versenyképes szaktudás biztosításában látja.