Aktuális híreink

Visegrád márkává vált

Visegrád márkává vált

Az MV Iparos Újságnak adott exkluzív interjút Rastislav Káčer, Szlovákia magyarországi nagykövete


Szlovákia hazánk negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az éves forgalom volumene csaknem 9 milliárd euró. A magyar és a szlovák gazdaság szerkezete rendkívül hasonló, a kis- és középvállalkozói szektor többnyire ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal szembesül. 2014 júliusától egy éven keresztül északi szomszédunk tölti be a Visegrádi Együttműködés (V4) elnöki tisztét, a félidőn túl adott interjút lapunknak Rastislav Káčer, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete.

 

 

Rastislav Káèer

Excellenciás úr, Ön miben látja a Visegrádi Együttműködés lényegét? Milyen módon érzékelhetik ezt országaink állampolgárai és vállalkozásai?

 

 

A Visegrádi Együttműködés történelmileg nagyon sajátos körülmények között jött létre, amikor szétesőben volt a szovjet blokk, és a mi országaink éppen csak elindultak a demokratikus és piaci transzformáció útján. Ebben az áttörő időszakban nagyon fontos volt, hogy a földrajzilag, történelmileg, kulturálisan és értékileg hasonló államok képesek legyenek kölcsönösen támogatni egymást a geopolitikailag bizonytalan időkben, az összetett politikai, szociális és gazdasági változások valóra váltásában. A politikai agendához fokozatosan jöttek a továbbiak is, és ma látjuk, hogy a V4-országok kapcsolatai a területek széles spektrumát foglalják magukban. A több mint húszéves sikeres együttműködés után megállapíthatjuk, hogy Visegrád márkává vált, mely jó nevet szerzett Európában és a nagyvilágban is. EU-tagságunk kifejezetten megerősítette a regionális együttműködés előnyeit. Schengen elhárította a bárminemű fizikai és adminisztratív akadályokat, és így jelentős mértékben bővítette a teret az állampolgárok, társulásaik, de a városok és községek kapcsolatai részére is. A Visegrádi Alap pénzbeli támogatást szolgáltat az ilyen kapcsolatok fejlődéséhez és a regionális tudat erősítéséhez. Az EU belső piaca a gazdasági kapcsolatok fejlődésének kerete, és ez különösen igaz a kereskedelmi gazdasági együttműködésre. Itt kiváló lehetőségeink vannak, melyeket elsősorban a kis- és közepes vállalkozások részére a földrajzi közelség és gazdaságaink hasonló struktúrája teremt meg.

A visegrádi országok közül Szlovákia az egyedüli, amely a V4-csoport mindegyik tagállamával határos. Csehországgal és Lengyelországgal nyelvi rokonság, továbbá Csehországgal 75, Magyarországgal pedig 1000 éves közös múlt köti össze. Ebből a híd szerepből a szlovák elnökség hogyan tud építkezni és miként profitálhat belőle a V4-csoport?

 

Szerepünket a Visegrádi Együttműködésünkben nem valamiféle közvetítő misszióként fogjuk fel. Partnereink mindannyian érdekeltek a fejlődésben, mivel érzékelik azokat a pozitív eredményeket, melyeket nemcsak az egész régió, de az egyes államok részére is magával hoz. A Szlovák Köztársaság jelenlegi elnökségének ambíciója a V4-ben a kapcsolatok további dinamizálása politikai, biztonsági, gazdasági, kulturális és további területeken, emellett abból indulunk ki, hogy egy sor cél megvalósítása meghaladja az egy évig tartó elnökség időszakát. A szlovák elnökség egyik prioritása az energetikai biztonság és elsősorban a gázszállítások biztonságának emelése. Ezért fordítunk maximális figyelmet az észak–dél irányú szállítási útvonalaknak. Az észak–dél tengelyt a közlekedési infrastruktúra szempontjából is jelentősnek tartjuk. A gazdasági területen első helyre helyezzük az egész régió versenyképességének emelését, a bővítésre orientált intézkedések implementációját, a digitális technológiák érvényre juttatását, de nem kisebb mértékben az adócsalások elleni harcot is.

A V4-országok gazdasága egyenként kicsinek számít, együttesen azonban 65 milliós piacot képviselnek, ami európai összehasonlításban Németország és Franciaország után következik. Ön szerint milyen irányban fejleszthető az együttműködés?

 

Országaink már képesek az EU talaján hatékonyan együttműködni érdekeik érvényre juttatásában, legyen szó gazdasági törvényalkotásról vagy költségvetési politikáról. Ám egyre inkább előtérbe kerül az egész térségünk versenyképessége erősítésének követelménye, vagyis azoknak a feltételeknek a megteremtése, hogy képesek legyünk magas hozzáadott értékű termékek gyártására, hogy elsősorban azokat a távlati ágazatokat fejlesztjük, melyek döntő mértékben befolyásolják majd a technológiai fejlődést a legközelebbi 10-20 évben. Éppen ezért van szükségünk szoros együttműködésre a kutatásban és fejlesztésben, a kutató munkahelyeink kapacitásainak összefogására a fejlődés stratégiai területein. Ebből a szempontból perspektivikusnak tartom a start-up kooperációt, a kis- és középvállalkozások általi innováció stimulálását.

szlovak-elnokseg-v4_2015042800432_13.jpg

Szlovákia az elmúlt évtizedekben mindig hajlékonyan alakította gazdaságpolitikáját, illetve adórendszerét a versenyképesség érdekében. A munkaadói érdekképviseletek miként járultak hozzá ahhoz, hogy Szlovákiát „tátrai tigrisként” emlegessék Európában? A szlovákiai társadalmi párbeszéd rendszere milyen mértékben tükrözi a mikro- és kisvállalkozások gazdasági súlyát a foglalkoztatásban és a GDP előállításában?

 

A vállalkozói érdekközösségek – főleg a Munkaadók Országos Uniója és a Munkaadói Társulások és Egyesületek Szövetsége – a kormány fontos partnerei és a társadalmi párbeszéd részesei a Szlovák Köztársaság Gazdasági és Szociális Tanácsa keretén belül. Ez az a döntő tér, ahol hozzászólhatnak a kormány által előkészített gazdasági, adó és szociális törvények javaslataihoz. Evidens, hogy a munkaadók érdekérvényesítési képességének mértéke nem minden esetben egyforma. A kormány és a vállalkozók közötti állandó párbeszéd létezése egyértelműen pozitív tény a szlovák gazdaság fejlődésének szempontjából. A mikro- és kisvállalkozások többnyire a Szlovák Iparos Szövetségben (S®Z, az IPOSZ partnerszervezete – szerk.) tömörülnek, mely a Szlovák Köztársaság Munkaadói Társulások és Egyesületek Szövetségének tagjaként vesz részt a szociális partnerek párbeszédében. Éppen ez a tény teszi lehetővé, hogy e vállalkozói szegmens szükségleteit és érdekeit se hanyagolják el.

 

 

A szlovák-magyar gazdasági együttműködés a nyilvánosság számára leginkább a MOL és a Slovnaft, illetve a határ menti térségben ingázó munkaerő vonatkozásban, legújabban pedig az energiapolitika kapcsán jelenik meg. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a kkv-szektor szintjén is mennyire fontosak vagyunk egymásnak. Csak egy példa: kereskedelem nem létezik árutovábbítás nélkül, márpedig a teljes magyar e-útdíj kb. 5 százalékát a szlovák fuvarozó cégek fizetik be, ugyanannyit, mint a hétszer nagyobb Lengyelország fuvarozói…

 

Az Ön által idézett adat nagyon érdekes és nagyon jól szemlélteti a gazdasági kereskedelmi kapcsolataink intenzitását. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatai szerint az országaink közötti árucsere forgalom 2013-ban túllépte a 6 milliárd euró értéket, 2014 első négy hónapjában ez az érték több mint 2,6 milliárd euró volt, így Magyarország Szlovákia negyedik legfontosabb kiviteli partnere. Ezekből az eredményekből jelentős mértékben részesülnek a kis- és középvállalkozások, melyeknek külföldi gazdasági aktivitásaiban a földrajzi közelség, a nem létező vámhatár, valamint országaink strukturális kompatibilitása döntő motívum.

 

 

Ha Ön egy magyar gazdasági kisvállalkozás vezetője lenne, milyen területen keresné az együttműködést a szlovák cégekkel?

 

Országaink ipari struktúrája nagyon hasonló. Ma az autóipar domináns, szélesebb nézetben pedig a gépipar. Alighanem itt a legnagyobb együttműködési lehetőség. Meggyőződésem, hogy a gazdasági kapcsolatok tere kibővül az elektrotechnikai iparra, a szoftvermérnökségre, és lehetőségeket látok az idegenforgalom terén is. A turizmusban érdekelt, valamint az idegenforgalmat kiszolgáló kkv-k együttműködése jelenleg is erőteljes, a szlovák hegyekben a magyar turisták jelenléte jól érzékelhető, azonban a rekreáción túlmenően a kulturális, valamint a gasztro- és borturizmus is nagy lehetőségeket kínál országaink polgárai és vállalkozásai számára.

 

 

Miben tud a Szlovák Köztársaság Nagykövetsége a partnerkereső vállalkozások rendelkezésére állni?

 

A gazdasági diplomácia területén a tevékenységünk súlypontja a szlovák cégeknek történő segítségnyújtás a partnerkeresésben a magyar piacon, elsősorban a kiviteli lehetőségeik bővítésének szempontjából. Továbbá tájékoztatást nyújtunk az adórendszerről, a vállalatalapítás jogi feltételeiről, míg a magyar vállalatoknak a potenciális szlovákiai beszállítókról szoktunk információkat továbbítani.

 

 

Fekete Zoltán


Forrás: MV Iparos Újság - www.iparosujsag.hu