Az UEAPME tevékenysége - Heti összefoglaló 124. szám 2011. január 21.

Az ifjúsági munkanélküliség és a munkaerőpiacok kerültek megvitatásra Budapesten

Andrea Benassi főtitkár Budapesten felszólalt az EU foglalkoztatási minisztereinek informális találkozóján, melyen megvitatták az ifjúsági munkanélküliséget és a munkaerőpiaci kereslet fontos témáját. Elmondta, hogy egy üzletbarát környezetre és a munkaerőpiac strukturális reformjára van szükség, hogy leküzdjék a szegmentációt. Továbbá az oktatási és képzési rendszereknek rugalmasabban kellene reagálniuk a munkaerőpiac igényeire. Az „Új készségek és állások” kezdeményezéssel kapcsolatban Benassi úr megjegyezte, hogy teljes mértékben támogatja a Bizottság előterjesztését a „rugalmas biztonság” (felxicurity) összetevőinek és végrehajtásának megerősítésére. A „Mozgásban az ifjúság” program kapcsán hangsúlyozta, hogy az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemhez szükség lesz az oktatási és képzési rendszerek modernizálására, magas színvonalú szakképzési rendszerekre, amelyek jobban koncentrálnak a munkaközpontú oktatásra (mint például a tanoncság), nagyobb átjárhatóságra és rugalmasságra az oktatási és képzési pályákon belül és között és végül, de nem utolsó sorban hatékonyabb pályaorientációs és tanácsadó szolgálatokra.

Az UEAPME nyilvánosságra hozta első észrevételeit a közelgő FP8-cal (EU kutatási célú nyolcadik Keretprogram) kapcsolatban

Az UEAPME közzé tette tanulmányát első gondolataival az FP8, az EU következő kutatás fejlesztési keretprogramja kapcsán. A KKV-k tapasztalatai meglehetősen vegyesek a jelenlegi, FP7-nek nevezett programmal kapcsolatban, írta az UEAPME. Pozitívumként elmondható például, hogy az FP7 élénkíti a határon átnyúló tevékenységeket az Unióban és a KKV-specifikus programja átgondoltabb és kevésbé bürokratikus, mint az elődei. Ugyanakkor a program eszközeinek a sokfélesége is ijesztő és az FP7 elfogult az alapkutatások iránt. A jövendő FP8-nak kezelnie kell ezeket a problémákat és egyéb hiányosságokat is és összhangban kell lennie az EU 2020 Stratégiával és annak zászlóshajó kezdeményezéseivel, hangsúlyozta az UEAPME. Ezen kívül kiegyensúlyozottabbnak kell lennie az alkalmazott és az alapkutatások között és jobban kell koncentrálnia az innovációra és a piaci alkalmazásokra, jelentette ki a szervezet, felszólítva arra is, hogy maradjon meg a KKV-specifikus program és egyszerűsítsék az eljárásokat.

“Innovatív Unió”: valóra kell váltani a kötelezettségvállalásokat

Az UEAPME nyilvánosságra hozta válaszát az Európai Bizottság múlt októberben kiadott, az „Innovatív Unió”-ról szóló közleményére. A szervezet egy sor javaslattal állt elő a siker érdekében, kezdve annak szükségességével, hogy csökkentsék az innovációs politika széttöredezettségét és biztosítsák az érdekelt felek elkötelezettségét az előirányzott célok és a szükséges reformok tekintetében. Az oktatás terén, a hangsúlyt nem csak az egyetemekre kellene helyezni, hanem a szakképzésre is, valamint a vállalkozói szellem népszerűsítésére, hangsúlyozta az UEAPME. A megfelelő támogató szolgáltatások és a KKV-kat képviselő szervezetek minden szintre kiterjedő bevonása alapvető fontosságú, írja az UEAPME, felszólítva arra is, hogy egyszerűsítsék az EU programokhoz való hozzáférést és a vállalkozók előtt álló fennmaradt akadályokat is számolják fel. Az „Innovatív Unió” sikere nagymértékben függ majd attól is, hogy hogyan ültetik át a gyakorlatba vállalásait, vonta le a következtetést az UEAPME.

A KKV-k véleményezték az adatvédelmi szabályok felülvizsgálatát

Az UEAPME által a témában közzé tett állásfoglalás szerint, a személyes adatok védelméről szóló jelenlegi szabályozást az EU-ban hozzá kell igazítani az utóbbi években megjelent új technológiákhoz és a technikai fejlődéshez, de a felülvizsgálat során óvakodni kell attól, hogy komoly akadályokat állítsanak a KKV-k elé vagy többlet adminisztrációs terheket rakjanak rájuk. A szervezet arra szólított fel, hogy egyértelmű, világosan megfogalmazott jogok és kötelezettségek vonatkozzanak az adatalanyokra és adatkezelőkre, arra figyelmeztetve, hogy a harmonizáció hiánya jogi egyenlőtlenséghez és versenyhátrányhoz vezetett a belső piacon. Megjegyzéseket fűztek több konkrét kérdéshez is, mint például az átláthatóság fontosságához, az adatbiztonsági incidensek kötelező nyilvánosságra hozatalának hasznosságához, valamint a jogorvoslatokhoz és szankciókhoz, amelyek jelenlegi formájukban megfelelőek. Végezetül az UEAPME megkérdőjelezte az uniós tanúsítási rendszerek megvalósíthatóságát.

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) konferenciája a munka világának egyenlőtlenségeivel foglalkozott

Andrea Benassi Főtitkár Brüsszelben felszólalt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által a munka világának egyenlőtlenségei témájában rendezett konferencián. Elismerve, hogy a válság és a hirtelen megnövekedett munkanélküliség nagyobb szegénységhez és társadalmi kirekesztéshez vezetett, óvott attól a kísértéstől, hogy túlságosan leegyszerűsítsük a problémát a vita során, mert nyilvánvaló különbségek vannak a Tagállamok között, az állások típusaiban, a munkások képzettségi szintjében, a termelékenységben, az ágazatokban és üzemméretekben. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a KKV-k nagyon felelősségteljesen viselkedtek a válság alatt és után és arra is, hogy a szegénység nem csak a munkavállalókat fenyegeti, hanem az önfoglalkoztatókat is, mint „dolgozó szegényeket” (dolgozik, de a jövedelme nem éri el a medián jövedelem 60%-át). A rugalmas munka megállapodások magasabb szintű foglalkoztatottságot és befogadó munkaerőpiacot eredményezhetnek, hangsúlyozta Benassi úr, megemlítve a Tagállamok, a szociális partnerek és a szociális védelmi rendszerek szerepét is, amelyek létfontosságúak voltak a válság társadalmi és foglalkoztatási hatásainak enyhítésében.

A pénzügyi beszámoló kulcsfontosságú a vállalati gazdálkodáshoz

Luc Hendrickx az UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgatója felszólalt azon a pénzügyi beszámolásról szóló konferencián, melyet az UEAPME társult tagja a KKV-k Könyvelőinek és Könyvvizsgálóinak Európai Szövetsége, az EFAA rendezett. A pénzügyi beszámoló több szempontból is kulcsfontosságú a KKV-k számára, hangsúlyozta. Először is, ezek az adatok fontosak a tulajdonosok és a cégvezetők számára (aki a KKV-knál többnyire ugyanaz a személy), különösen a jövőbeli stratégiák kialakításához. Továbbá, a bankoknak szükségük van ezekre az információkra a kockázatelemzéshez és a KKV teljesítményének az értékeléséhez, míg más vállalkozásoknak beszállítóként, üzleti partnerként van rá szükségük és szintén szükségesek a vállalkozás átruházásakor. A pénzügyi beszámoló elkészítése és nyilvánosságra hozatala nem sivárosodhat egyszerű adminisztratív teherré és alacsony költséggel elkészíthető, ha a Tagállamok is hagyják, hangsúlyozta Hendrickx úr, felszólítva az egyszeri adatszolgáltatás elvének teljes körű alkalmazására, hogy minimálisra csökkenjenek a költségek, miközben hozzáférhetőek maradnak a fontos információk és biztosítottá válik az átláthatóság.

Andrea Benassi napirendjéből: Budapest, Párizs, Brüsszel

Január 17.: Andrea Benassi főtitkár Budapesten felszólalt az EU foglalkoztatási minisztereinek informális találkozóján, melyet a Magyar Uniós Elnökség rendezett (lásd fent).

Január 19.: Párizsban Benassi úr találkozott az OECD Vállalkozói, KKV és Helyi Fejlesztési igazgatójával.

Január 19.: Ugyanaznap később, a Főtitkár részt vett két újévi ünnepségen is, az UEAPME két francia tagszervezeténél, az APCMA-nál és a CGPME-nél.

Január 20.: Brüsszelben Benassi úr találkozott a brüsszeli lengyel álladó képviselet tisztviselőivel, hogy a közelgő lengyel elnökség több fontos témáját megvitassák.

Január 20.: Ugyanaznap a Főtitkár találkozott Jonathan Faull-lal, az Európai Bizottság belső piaci és szolgáltatási főigazgatójával.

Január 21.: A Főtitkár felszólalt az ILO által rendezett, a munka világának egyenlőtlenségeiről szóló konferencián (lásd fent).

Összeállította: IPOSZ Nemzetközi és Oktatási Igazgatóság