EU információk

Gazdasági helyzet a német kézműiparban 2010 tavaszán

Gazdasági helyzet a német kézműiparban 2010 tavaszán

A Creditreform Gazdaság Kutató Intézet felmérése alapján

 

 

Az üzleti helyzet megítélése

 

A jó hír úgy hangzik: A lefelé menet a konjunkturális, üzleti helyzetben a német kézműiparban megállt. Az elmúlt év nagy törése után úgy tűnik, hogy a kézműipari vállalkozások egy magukhoz térési folyamatba léptek át, mint ahogy ezt a jelenlegi üzleti helyzet mutatja. Míg az elmúlt évben a megkérdezett kézműipari vállalkozások 31,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy jó az üzleti helyzete, addig 2010 tavaszán már 35,4% nyilatkozott így, ami 3,8 %-os növekedést jelent. Másik oldalról míg az elmúlt évben a megkérdezett vállalkozások 14,1 %-a ítélte meg a helyzetét kifejezetten rossznak, addig ez a szám 2010 tavaszára 4,5%-al, 9,6%-ra csökkent. Minden második kézműipari vállalkozás ítélte meg az üzleti helyzetét kielégítőnek 2009-ben, ezen a területen 2010-ben is körülbelül ugyanaz a helyzet. /2009-ben 53,6%, ebben az évben tavasszal 54,1%./

 

Az enyhén javuló helyzetet az állami konjunktúrajavító beavatkozásoknak is lehet tulajdonítani. A Német Kézműipari Szövetség ZDH 2009 októberében végzett felmérése azt mutatta, hogy a 10 fő feletti vállalkozásoknál minden ötödik profitált valamit az állami, konjunktúraerősítő megbízásokból.

Ha összehasonlítjuk Kelet- és Nyugat-Németország helyzetét, akkor megállapítható, hogy a nyugati országrészben jobb a helyzet, mint a keletiben. Nyugat-Németországban a helyzetüket jónak ítélő vállalkozások 26,9%-al többen vannak, mint a helyzetüket rossznak megítélők. Kelet-Németországban csak 22,4%-al vannak többen a helyzetüket jónak tartók a helyzetüket rossznak tartónál. Ez 4,5%-os különbség a két országrész között. Ez másképp kifejezve azt is jelenti, hogy Nyugat-Németországban több vállalkozás, 36% beszélt jó üzleti helyzetről, és kevesebb, 9,1% ítélte meg az üzleti helyzetét rossznak. Ez a két szám Kelet-Németországban 33,8% illetve 11,4%.

 

A jó és a rossz vélemények szaldója tehát ismét felfelé ível a jó javára. A javulás 2010 tavaszára az előző évhez képest 8,3%, de ez a szám még mindig 12,2%-al alacsonyabb a 2007. évi eredményektől.

 

A gazdasági válság a kézműipar minden területén érezhető. Az egyes szakmai területeken azonban ez a hatás nagyon eltérő. Ha a pozitív és negatív válaszok szaldóját, egyenlegét megnézzük, akkor az építőipari vállalkozások ítélték meg legjobbnak a helyzetüket. 42,1% beszélt jó üzleti helyzetről és csak 8,6% rosszról, a különbség 33,5%, és a szakterületek között a legnagyobb különbség. Szemmel látható, hogy az ágazat sokat profitált a lakás és házépítéseknél elrendelt energia hatékonysági intézkedésekből, amelyeket a kormány nagyarányú vissza nem térítendő támogatásokkal és kedvezményes hitel csomagokkal segített.

 

Lényegesen rosszabb a helyzet például a gépjármű iparban. A roncsautó lecserélési támogatási program az elmúlt évben még ellensúlyozta valamennyire a negatív kilátásokat, de ebben az évben az új kocsi eladás jelentősen visszaesett, így a gépjárműjavító ágazat is nyomorog. Ennek megfelelőek a válaszok is: csak 18,9% ítéli meg az ágazatban pozitívnak a helyzetét 6,7% negatívnak. Itt a legkisebb tehát a jó és rossz vélemények közötti különbség, 12,2%.

 

A legnagyobb pozitív változás tehát az építőiparban következett be:  a jó és rossz válaszok egyenlege 2009-ben csak 2,9% volt a jó javára, ez a különbség 2010 tavaszára 23,1%-ra emelkedett. Ezt követi jó eredményben az élelmiszer kézműipar, ahol a válaszok egyenlege plusz 6,0%-ról plusz 24,3%-ra emelkedett.

 

A várakozásnak megfelelően a megítélések a fémiparban az elmúlt évhez képest is jelentősen romlottak. A kereslet jelentősen csökkent az iparban és ennek negatív kihatásai jelentősen érződnek, hiszen nagyon kézműipari fémipari cég dolgozik a beszállítói szektorban, a nagyipar megrendelésére.  Így a pozitív és negatív válaszok aránya 2009 tavaszán még 28,2% volt a pozitív javára, ez a szaldó 2010 tavaszára 16,8%-ra csökkent.

 

 

Az árbevétel helyzete

 

Az üzleti helyzet megítéléséhez hasonlóan az árbevétel helyzete is enyhe javulásról árulkodik a kézműiparban. Nem abban a mértékben azonban, ahogyan ez az üzleti helyzet megítélésénél volt tapasztalható. Ez azt is jelenti, hogy az üzleti helyzet jobb megítélése még nem tükröződik vissza a tényleges árbevételi helyzetben. Mégis elmondható, hogy 2010 tavaszán minden ötödik vállalkozás, 21,2% jelentett emelkedő árbevételt. Ez a szám az előző évben 20,6% volt, így csak egy nagyon marginális, 0,6% -os növekedés volt 2010 tavaszán kimutatható. Ezzel  egyidőben azonban csökkent azoknak a vállalkozásoknak a száma is, amelyek csökkenő árbevételről adtak számot: 2009-ben 33,5%-a a vállalkozásoknak jelentette ezt, míg ezév tavaszán már csak 30,7 %. Ez 2,8% különbség, ennyivel kevesebben adtak számot csökkenő árbevételről és ez is pozitívan értelmezhető.

 

Ha az előző 10 év adatait hasonlítjuk össze a kézműiparban, akkor megállapítható, hogy az árbevétel helyzete a kézműiparban némileg javul, de még mindig mínuszban van a korábbi évek eredményeit tekintve. 2009-ben ez a mínusz 12.9%-volt, ennek az évnek a tavaszára ugyan további 3,4%-ot csökkent a mínusz, de még mindig 9,5%-al kevesebb a kézműipar árbevétele, mint a 10 évvel előtti számok. Összességében pedig most is több vállalt jelent csökkenést, mint növekedést.

 

Minden kézműipari ágazatban többségben vannak azok a vállalkozások, amelyeknek az árbevétele az elmúlt évben csökkent. A várakozásoknak megfelelően a gépjármű iparban 30,6%-al többen voltak a kevesebb bevételt produkáló vállaltok a többinél, a fémiparban 24%-al. Ebben a két ágazatban ráadásul az árbevételi mutatók az előző évhez képest is tovább romlottak.

 

A legkisebb az árbevétel csökkenése az építő iparban /2,6%/, az élelmiszeriparban /3,9%/ valamint a személyhez kötött szolgáltatásoknál /7,6%/. Ez azért van így, mert ezek a területek profitáltak a továbbra is relatívan magas konzum javak iránti keresletből és abból, hogy a foglalkoztatás ezekben a szektorokban stabil maradt.

 

Az árbevétel helyzetére nem csak a kereslet csökkenése hatott ki negatívan, hanem az a tény is, hogy a kézműipari területeken csökkennek az eladási árak is. Csak a vállalkozások 15,4%-a tudott a vevőknél áremelkedést érvényesíteni, az előző évben még minden ötödik vállalkozás, 20,4% meg tudta ezt tenni. Ezzel egyidőben azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknél az árakat csökkenteni kellett 14,8%-ról 18,8%-ra emelkedett. Az hogy az eladási árakra nyomás nehezedik annak is köszönhető, hogy a kapacitásokat hozzá kellett igazítani a csökkenő kereslethez.

 

A foglalkoztatási helyzet alakulása

 

A munkában állók száma az előző évhez képest csak kissé csökkent. 2010 januárjában a szezonális munkákat figyelmen kívül hagyva. 39,38 millió munkában álló volt, 589 000 emberrel kevesebb, mint 2009 decemberében. A rövidített munkaidő kiterjesztése a munkanélküliség emelkedését kordában tartotta. A Munkaügyi Szövetségi Ügynökség /BA/ adatai szerint 2010 január végén 3,62 millió munkanélküli volt Németországban, 129.000 fővel több, mint egy évvel korábban. Az ügynökség magyarázata szerint azonban a rövidített munkaidő kiterjesztése nélkül ezek a számok lényegesen magasabbak lettek volna. Az éves eltöltött munkaidő átlaga a munkavállalóknál 3,2%-al csökkent. Ez a csökkenés volt az ára 1,2 millió állás megmentésének a munkapiaci kutatók véleménye szerint.

 

A rövidített munkaidő alkalmazásából mindenekelőtt azonban a nagyvállalatok profitálnak. Míg egyrészt a rövidített munkaidő anyagi tehermentesítést jelent, másrészt azonban költségek is keletkeznek, például továbbra is fizetni kell a bérre rakódó terheket. Ez visszatartja főleg a kis és középvállalkozásokat attól, hogy éljenek a rövidített munkaidő alkalmazásával. Ezért az alkalmazottak számának csökkentése a fő téma a kézműipari vállalkozásoknál.  Az új alkalmazások és az  elbocsátások arányát tekintve a kézműipari vállalkozások az elmúlt évben a foglalkoztatás szintjét enyhén csökkentették. Nyugat-Németországban jobban, mint Kelet-Németországban. Az ezévi felméréseknél is többségben van azok aránya, akiknek a személyzetet kell elbocsátania. Alig minden ötödik vállalkozás /ezévben 18,7%, az elmúlt évben 18,3%/ vett fel az év folyamán újabb munkaerőt. Elbocsátást a vállalkozások 21,1%-a jelentett, az elmúlt évben az a szám 22,7% volt. 60%-a vállalkozásoknak változatlanul hagyta a foglalkoztatás mértékét, ez enyhén több az előző évinél.

 

Ha nagyobb időtávlatban megnézzük az elbocsátó és az új alkalmazó cégek arányát elmondhatjuk, hogy míg 2007-ben és 2008-ban túlsúlyban voltak azok a vállalkozások, amelyek új munkatársakat vettek fel, addig  2009-ben és 2010-ben a vállalkozások inkább az alkalmazotti állomány megőrzésére rendezkedtek be. Messze nem érték el azonban még a 2002-es és 2003-as évben meglévő foglalkoztatási mélypontot.

 

Az építőipar kivételével minden kézműipari szakmában személyzet leépítés történt.  Az építő iparban 2010 tavaszáig minden negyedik építőipari vállalkozás bővítette a foglalkoztatását /23,8%/ és 18,3% leépített. Ez egy 5,5%-os pozitív egyenleg. A legnagyobb leépítés az élelmiszer kézműiparban történt:  csak 8,3%-a a vállalkozásoknak vett fel új alkalmazottat az elmúlt hónapokban, 27,1 % ugyanakkor elbocsátott. Itt tehát az egyenleg 18,8% mínusz.  Így annak ellenére, hogy a konzum javak iránti kereslet relatívan stabil, az igen agresszív árverseny miatt ebben a szektorban és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi területeken továbbra is igen nehéz foglalkoztatási helyzetre lehet számítani.

 

A kézműipar kilátásai 2010 őszéig

 

A pozitív konjunktúra előrejelzések hatására a kézműipar bizakodóan nézhet a jövőbe. A forgalomra és bevételre vonatkozó prognózisok jelentősen javultak. Míg az elmúlt évben a megkérdezettek 14,5%-a számolt növekvő forgalommal, addig 2010 tavaszán már 21,6% -a tette ezt.  A vállalkozások 22%-a számol 2010 őszig csökkenő forgalommal, 2009 tavaszán még 37,4%-nak volt ez a véleménye. A csökkenést várók még mindig többen vannak 0,3%-al, de már nincs messze az úgynevezett zöld mező, amikor a növekedést várók többen lesznek.

 

Az elvárásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kézműipari vállalkozások általában borúlátóbbak a valóságnál. Például 2009-ben a vállalkozások 14,5%-a számolt növekvő bevétellel, a valóság 2010 tavaszára 21,1% lett. Ugyanígy 37,4 % jósolt csökkenő bevételt 2010 tavaszára, a tényleges adat 30,7% lett. Ha ebből indulunk ki azzal lehet számolni,  hogy a bevételek 2011-re jobban fognak alakulni, mint ahogy ebben az évben a vállalkozások várják. A 10 éves átlag tapasztalatok azt mutatják: körülbelül annyi vállalkozás számol normál körülmények között növekvő bevétellel, mint amennyi csökkenővel. Ha a jelenlegi növekvő tendencia fennmarad, akkor elérheti a 2006-os, 2007-es és 2008-as értékeket.

 

A bevétel növekedése iránti bizalom azonban az egyes kézműipari szakmai ágazatoknál nagyon eltérő lehet. A legoptimistábban a személyhez kötött szolgáltatások néznek a jövőbe, a cégek 27,3%-a számol a következő félévben növekvő bevétellel.  /16,7% számol csökkenéssel./ Az élelmiszer ágazatok is bizakodóbbak.  Legpesszimistább a várakozás a gépjármű szektorban: csak 12,6 % bizakodik bevétel növekedésben a következő fél évben és 48,8% vár csökkenést.  Ez a legrosszabb szám, ezen a területen a várakozások az elmúlt évhez képest is 10,8%-al rosszabbak. Az összes többi szakmában javul a várakozás a következő félévre. Leginkább a fémiparban, ahol minden negyedik vállalkozás növekedést prognosztizál a bevételben, és csak 15,6% csökkenést.

Így a várakozások a következő fél évre 8,8%-al optimistábbak.

 

A jobb bevételi prognózisok alapján javulnak az előrejelzések az árak megítélésében is. 23,9%-a a kézműipari vállalkozásoknak várja az árak növekedését és 14,4 % a csökkenését. Az egyenleg így 9,5% plusz, ez 2009-ben még csak plusz 4,5% volt.

 

A nyereséges várakozások is optimistábbak a következő fél évre. 19,1% számít növekvő nyereségre, 25,8% pedig csökkenésre. Míg 2009-ben az egyenleg mínusz 30,1% volt, 2010 második félévére ez mínusz 6,7%-ra csökkent. A hosszú évek óta fennálló középérték mínusz 13% volt, ez a mostani várakozás ennél lényegesen jobb. Annak ellenére, hogy a nyereség várakozások még törékeny jégen állnak, ez a 6,7% az elmúlt 10 év negyedik legjobb eredménye. Csak a 2006, 2007 és 2008-as évek voltak jobban. A nyereséges várakozásoknál is igaz az, hogy a tényleges eredmények jobbak voltak 2010 elején a megjósoltnál:

13,1% várt 2010 tavaszára nyereségnövekedést, a tényleges 16% lett és 43,2% várt csökkenést, az eredmény 39,7% lett. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a nyereség helyzet a német kézműiparban továbbra is nagyon instabil maradt.

 

A nyereséges várakozásokat tekintve is nagyon eltérő a helyzet a szakmai ágazatoknál: itt is a gépjármű szektor áll a legrosszabbul, 18,3%-ot tovább romlottak a várakozások.  A személyhez kötött szolgáltatások állnak a legjobban, itt 4,5%-al több vállalkozás vár növekedést, mint csökkenést. Az építőipar egy része mínusz 1%-al és a fémipar mínusz 0,4%-al megközelíti a plusz tartomány a várakozásokban 2010 őszére. Ugyanakkor az élelmiszeripar mínusz 5%-al és az építőipar egyes ágazatai mínusz 6,7%-al azt jelzik, hogy hosszú még az út a pozitív zóna eléréséig.

 

A foglalkoztatás terén a kézműipari vállalkozások 72,8%-a hisz abban, hogy 2010 őszéig is meg tudja őrizni foglalkoztatottak számát. Ennek ellenére nem úgy tűnik, hogy a következő félévben a leépítési ütem a kézműiparban megállna. Jelenleg 9,5% számol azzal, hogy a következő félévben növeli az alkalmazottak létszámát és 15% készül leépítésre. /2009-ben 20,8% készült erre/.

 

Azok a vállalkozások, amelyek növelni akarják az alkalmazottak számát, 87,8%-ban teljes munkaidős alkalmazásra gondolnak, és csak 12,1% akar élni a csökkentett munkaidő rendszerével. Különösen érvényes ez az építő iparra, ahol 96,8% csak teljes munkaidős alkalmazást akar alkalmazni.

 

A jövőben a foglalkoztatottak számának csökkentése minden kézműipari ágazatot érinteni fogja. Egyedül a személyhez kötött foglalkozások terveznek a következő hónapokra több felvételt, mint elbocsátást. Az összes többi szakmában az egyenleg negatív lesz. Mégis az elbocsátások üteme az előző évhez képest lassul.

 

Az elemzés 3134 vállalkozás megkérdezése alapján történt.

 

Fordította és szerkesztette: Solti Gábor