EU információk

Kisvállalkozói hírek az Európai Bizottságtól – 2010. június 27-július 02.

Kisvállalkozói hírek az Európai Bizottságtól – 2010. június 27-július 02.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), mint az UEAPME magyar tagszervezete minden héten összegzi, lefordítja és továbbítja tagjainak az Európai Bizottságnak a kisvállalkozásokat is érintő legfontosabb döntéseit.

 

 

Szabadalmak: A Bizottság javaslatot tesz a jövőbeli európai uniós szabadalmak fordításával kapcsolatban

A mai napon az Európai Bizottság bemutatta a jövőbeli uniós szabadalom fordításának szabályairól szóló javaslatát, amely az egységes uniós szabadalom megvalósításának utolsó láncszeme. Ma Európában egy szabadalom megszerzése tízszer annyiba kerül, mint az USA-ban. Ez akadályt gördít a kutatás-fejlesztés és az innováció útjába, valamint aláássa Európa versenyképességét. Ezért kell Európának olyan lépéseket tennie, amelyek révén a feltalálók megfizethető áron helyezhetik találmányaikat oltalom alá egyetlen, az Európai Unió egész területét lefedő és minimális fordítási költségekkel járó szabadalom révén, anélkül, hogy nemzeti szinten hitelesíttetni kellene az adott szabadalmat, mint ahogyan azt jelenleg tenni kell. Az új javaslat az Európai Szabadalmi Hivatalban (EPO) már sikeresen működő három nyelvű rendszerre épül, és amennyiben elfogadásra kerül, drasztikusan csökkentené a jelenlegi fordítási költségeket.

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „Annak érdekében, hogy Európa globálisan is versenyképes legyen, ösztönöznünk kell az innovációt. Jelenleg ez nem működik, hiszen egy szabadalom megszerzése nagyon drága és bonyolult eljárás. Egy, az EU minden országában egyaránt érvényes uniós szabadalom megléte nélkülözhetetlen a kutatás-fejlesztés ösztönzéséhez, valamint a jövőbeli növekedés elősegítéséhez. A mai javaslat – a szabadalmi reformcsomag utolsó eleme – jó hír Európa feltalálói, különösen a kisvállalkozások számára. Remélem, hogy a tagállamok gyorsan cselekednek majd annak érdekében, hogy az uniós szabadalom valósággá válhasson. Eltökélt szándékom, hogy minden féllel szorosan együttműködve végleges megállapodás szülessen.”

A szabadalmak jelenlegi helyzete Európában

A jelenlegi európai szabadalmi rendszer, különösen a fordítási követelmények tekintetében nagyon költséges és bonyolult. Az Európai Szabadalmi Hivatal – egy 37 ország (EU 27 + 10 egyéb európai ország) részvételével működő kormányközi szerv – vizsgálja meg a szabadalom iránti kérelmeket, és felel az európai szabadalom biztosításáért, ha a vonatkozó feltételek teljesülnek. Annak érdekében azonban, hogy a megadott szabadalom hatályos legyen egy tagállamban, a feltalálónak nemzeti szinten hitelesítést kell igényelnie. Ez fordítási és adminisztratív költségekkel is jár.

Az említett költségek miatt a legtöbb feltaláló találmányát csupán kevés számú tagállamban szabadalmaztatja. Egy 13 országban hitelesíttetett európai szabadalom például 20 000 EUR-ba kerül, amelyből közel 14 000 EUR-t tesz ki a fordítások díja. Egy európai szabadalom ára ezért több mint tízszerese egy amerikaiénak, amely körülbelül 1 850 EUR -ba kerül.

Az uniós szabadalomról szóló tárgyalások

A Bizottság 2000 augusztusában javaslatot tett egy, a közösségi szabadalmakról szóló rendelet elfogadására (a lisszaboni szerződés szerint ma uniós szabadalomként említik). 2009 decemberében a tagállamok egyhangúlag elfogadták a továbbfejlesztett európai szabadalmi rendszerről szóló következtetéseket. Az elfogadott csomag egy egységes uniós szabadalom és az EU-n belül egy új szabadalmi bíróság létrehozásának kulcsfontosságú elemeit foglalta magában, de nem tartalmazta a fordításra vonatkozó szabályokat. Ami az új szabadalmi bíróságot illeti, még ez évben várható, hogy az Európai Unió Bírósága véleményt nyilvánít a megállapodás-tervezetnek az EU szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről. A mai javaslat kiegészíti a javaslatot az uniós szabadalmak fordítására vonatkozó szabályok meghatározásával.

Az európai uniós szabadalmak fordítására vonatkozó szabályok

A mai tanácsi rendeletjavaslat szerint a 27 tagállamot érintő uniós szabadalom eljárási díja 6 200 EUR-nál kevesebb lenne, ebből csupán 10% származna a fordításokból.

A Bizottság javaslata az Európai Szabadalmi Hivatal meglévő nyelvi rendszerére épül. A Bizottság azt javasolja, hogy az uniós szabadalmak vizsgálata és megadása az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén – angolul, franciául vagy németül történjen. A biztosított szabadalmat ezen a nyelven teszik közzé, s ez lesz a hiteles (azaz jogilag kötelező érvényű) szöveg. A közzététel az Európai Szabadalmi Hivatal másik két hivatalos nyelvén is tartalmazni fogja a kérelmek fordítását. A kérelmek a szabadalom azon részét képezik, amely meghatározza a találmány oltalmának tárgyát.

A szabadalom jogosultja nem köteles más nyelvekre történő további fordításokat készíttetni, kivéve ha egy, az uniós szabadalmat érintő jogvita áll fenn. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a szabadalom jogosultjának a további fordításokat a saját költségén kell elvégeztetnie. Elképzelhető például, hogy a jogosultnak a szabadalom egy példányát az állítólagos jogsértő nyelvén vagy a bírósági eljárás nyelvén kell bemutatnia, ha az különbözik a szabadalom nyelvétől.

A Bizottság javaslata azon egyeztetendő kísérő intézkedéseket is meghatározza, amelyekre annak érdekében van szükség, hogy a szabadalmi rendszer hozzáférhetőbb legyen a feltalálók számára. Először is elérhetővé kell tenni az uniós szabadalmaknak az EU összes hivatalos nyelvére történő, magas színvonalú gépi fordítását. Az európai feltalálók ezáltal könnyebben hozzáférhetnek majd – anyanyelvükön – a szabadalmakkal kapcsolatos technikai információhoz. Annak érdekében, hogy a feltalálók könnyebben hozzáférjenek az uniós szabadalomhoz az EU azon országaiban is, amelyeknek hivatalos nyelvei között nem szerepel az angol, a francia vagy a német, lehetőségük lesz arra, hogy kérelmüket saját nyelvükön adják be. Az Európai Szabadalmi Hivatal eljárási nyelvére történő fordítás költségei visszatérítésre jogosultak. Ez a nyelv lehet az angol, a francia vagy a német, a pályázó választja ki a kérelem benyújtásakor.

Előzmények

2009 decemberében a tagállamok politikai megállapodásra jutottak a tanácsi következtetések és egy, az uniós szabadalomról szóló rendelettel kapcsolatos általános megközelítés elfogadásával. E megállapodás meghatározza az új európai szabadalmi bíróság és a jövőbeli uniós szabadalom fő jellemzőit, de nem tartalmazza a fordításra vonatkozó szabályokat. A tagállamok azonban egyetértettek abban, hogy az uniós szabadalom fordításának kérdése egy külön rendelet tárgyát képezze. A Bizottság ezért mutatta be ezt az uniós szabadalom fordításának szabályairól szóló javaslatot.

 

 

Az Európai Bizottság szerződési jogi megoldásokkal kívánja zökkenőmentessé tenni az egységes piac működését a fogyasztók és a vállalkozások számára

A szerződések képezik a vállalkozások és fogyasztók közötti kapcsolatok alapját. Az Európai Unió egységes piacának alapját is a szerződési jog jelenti. A vállalkozásokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – azonban akadályozza a határon átnyúló értékesítésben az a tény, hogy a 27 uniós tagállam mindegyikében más-más szerződési jogot kell követniük. A fogyasztóknak csak 8%-a vásárol az interneten keresztül másik tagállamból. Ezenfelül a határon átnyúló értékesítések 61%-a hiúsul meg amiatt, hogy a kereskedők nem hajlandók kiszolgálni az adott ország fogyasztóit. Ez nagyrészt a szabályozási korlátoknak és az alkalmazandó szabályok körüli jogbizonytalanságnak tulajdonítható. E problémák egy részének megoldása és az egységes európai piac lehetőségeinek bővítése érdekében az Európai Bizottság ma stratégiai szakpolitikai dokumentumban terjesztette elő a szerződési jog egységesebb megközelítését szolgáló lehetőségeket. A dokumentum célja, hogy a vállalkozások számára fokozza a jogbiztonságot, a fogyasztók számára pedig egyszerűsítse a szabályokat. A szakpolitikai dokumentummal kapcsolatos nyilvános konzultáció 2011. január 31-ig tart.

 „Azt szeretném, hogy a lengyel, német vagy spanyol fogyasztó ugyanolyan biztonságban érezze magát, ha olasz, finn vagy francia vállalkozástól vásárol interneten keresztül, mintha otthon tenné ezt. Feltett szándékom az is, hogy az európai kis- és középvállalkozások anélkül kínálhassák termékeiket és szolgáltatásaikat más országok fogyasztói számára, hogy szakértői szintű ismeretekkel kellene rendelkezniük a másik 26 tagállam nemzeti jogrendszeréről.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülési biztos. „Kérem a 27 tagállam fogyasztóit és vállalkozásait, hogy vegyék ki részüket a Bizottság által indított nyilvános konzultációból. Az európai gazdaság válságos időket él, ugyanakkor történelmi lehetőség kínálkozik a gazdasági növekedés beindítására azáltal, hogy csökkentjük a határon átnyúló tranzakciók költségét. Itt az ideje, hogy jelentős előrelépést tegyünk a szerződési jog európai dimenziója irányába.”

A vállalkozások működtetésének és a fogyasztók számára történő értékesítésnek előfeltétele a szerződés, amely rögzíti a felek közötti megállapodást, és számos kérdést szabályozhat, például áruk adásvételét vagy valamilyen szolgáltatás (repülőjegy-vásárlás, hitelfelvétel) nyújtását. Fogyasztói szerződés jön létre például akkor, ha egy ír fogyasztó elektronikus úton MP3-lejátszót vásárol egy francia kiskereskedőtől. Ebben az esetben, ha a francia kiskereskedő weboldala az ír fogyasztók számára készült, akkor az ír szerződési jog alkalmazandó.

Az egységes európai piacon rengeteg szerződés létezik, amelyekre különböző nemzeti szerződési jog vonatkozik. A többféle szabály egyidejű létezése növelheti a tranzakciós költségeket és a jogbizonytalanságot a vállalkozások számára, valamint a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezethet. Fogyasztók és vállalkozások egyaránt jelentős korlátokkal találják szembe magukat, ha élni kívánnak az egységes uniós piac nyújtotta előnyökkel. Az eltérő szerződési jog alkalmazásával járó jogbizonytalanság és tranzakciós költségek (a szerződési feltételek és a kereskedelmi politika módosítása, a szabályok lefordíttatása) nagyon megnehezítik az uniós vállalkozások 99%-át kitevő kis- és középvállalkozások számára az egységes piacon való terjeszkedést.

Emiatt a Bizottság ma zöld könyvet fogadott el, amelyben előterjesztette a szerződési jog egységesítésére kínálkozó különféle lehetőségeket. A vizsgált szakpolitikai lehetőségek közé tartoznak az alábbiak:

-        Az egységes európai piacon alkalmazható (nem kötelező erejű) szerződési mintaszabályok közzététele az interneten.

-        A jobb és koherensebb szabályokat tartalmazó új jogszabály elfogadásakor használandó (kötelező erejű vagy választhatóan alkalmazható) „eszköztár” az uniós jogalkotók számára.

-        Szerződési jogra vonatkozó ajánlás, amely az uniós tagállamokat arra kérné fel, hogy illesszék be az európai szerződési jogszabályokat nemzeti jogrendszerükbe. Ez a megoldás részben az amerikai modellt követné, ahol egy kivételével az 50 szövetségi állam önkéntesen elfogadta az Egységes Kereskedelmi Törvénykönyvet.

-        Kötelezően nem alkalmazandó európai szerződési jog (az ún. 28. rendszer), amelyet a fogyasztók és vállalkozások szabadon választhatnának a köztük fennálló szerződési viszonyra vonatkozóan. Ez a nem kötelezően alkalmazandó jog a már létező nemzeti szerződési jogok mellett létezne, és minden nyelven elérhető lenne. és vagy csak a határon átnyúló szerződésekre, vagy a határon átnyúló és a belföldi szerződésekre egyaránt alkalmazható lenne. E jog magas fogyasztóvédelmi szintet biztosítana, és a szerződés egész időtartamára jogbiztonságot garantálna.

-        A nemzeti szerződésjogi szabályok uniós irányelv révén történő harmonizációja.

-        A nemzeti szerződésjogi szabályok uniós rendelet révén történő harmonizációja.

-        Teljes körű európai polgári törvénykönyv bevezetése, amely a szerződésekre vonatkozó valamennyi nemzeti szabályt felváltaná.

Előzmények

A José Manuel Barroso elnök által 2010. március 3-án útjára indított Európa 2020 stratégia keretében a Bizottság jelenleg a gazdasági fellendülés beindítása érdekében próbálja kezelni az egységes piac szűk keresztmetszeteit. Ennek keretében harmonizált megoldásokat vezetne be a fogyasztói szerződésekre, uniós modellként szolgáló szerződéses klauzulákat dolgozna ki, és felgyorsítaná a kötelezően nem alkalmazandó európai szerződési jog felé tett lépéseket. A 2010. május 19-én kibocsátott európai digitális menetrend egyik fontos intézkedése a nem kötelezően alkalmazandó szerződési jogra vonatkozó eszköz létrehozása.

Az Európai Parlament 2009. november 25-i állásfoglalásában támogatásáról biztosította a kötelezően nem alkalmazandó európai szerződési jog ötletét. Mario Monti, a korábbi belső piaci és versenypolitikai biztos az egységes piacról szóló május 9-i jelentésében kifejtette, hogy milyen előnyökkel járna a nem kötelezően alkalmazandó „28. rendszer” a fogyasztók és a vállalkozások számára.

Május 12-én a Bizottság jogi szakértői csoportot állított fel, akiknek a fogyasztók igényeihez és az üzleti környezethez alkalmazkodva felhasználóbaráttá kell alakítaniuk a közös referenciakeret-tervezetet, amelyet az Unió kutatási programja keretében dolgoztak ki az elmúlt években, és első alkalommal vázolja fel az európai szerződési jogot. Az európai tagállamokból származó jogi szakemberekből és gyakorló jogászokból álló csoport havonta egyszer találkozik Brüsszelben. A ma kezdődő nyilvános konzultáció segíti majd a csoportot abban, hogy sikeresen megoldja a fogyasztók és vállalkozások legfontosabb szerződésjogi problémáit.

A konzultáció 2011. január 31-ig tart. A Bizottság az eredmények felhasználásával 2012 előtt elkészíti javaslatait.

 

Július 1-jétől hatályos az új uniós címkézési szabályozás és az EU új ökológiai logója

2010. július 1-jén lépnek hatályba a bioélelmiszerek címkézésére vonatkozó új uniós szabályok, így például az EU új ökológiai logójának feltüntetésére vonatkozó követelmény. Az „eurolevélnek” is nevezett logót ezentúl kötelező megjeleníteni minden olyan előre csomagolt bioélelmiszeren, amelyet az EU valamely tagállamában állítottak elő és megfelel a szükséges előírásoknak. Az uniós címke mellett változatlanul szerepelhetnek egyéb magán-, regionális vagy nemzeti logók. Az uniós logó használata továbbra sem kötelező a nem csomagolt, valamint az importált biotermékek esetében. Az új címkézési szabályozás értelmében az ökocímkén kívül kötelező feltüntetni a termék összetevőinek származási helyét, és az ellenőrzésért felelős szerv kódszámát is. A gazdasági szereplőknek két éves átmeneti időszak áll rendelkezésükre ahhoz, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az új címkézési szabályoknak. További változás, hogy az uniós szabályozás első alkalommal foglalja magában az ökológiai akvakultúra területét is.

 

Reméljük, hogy az új EU-logó a bioélelmiszerek előállításának széles körben is elismert szimbólumává válik Unió-szerte és garanciát fog jelenteni a fogyasztók számára arra, hogy az adott termék előállítása teljes mértékben a szigorú uniós előírásoknak megfelelően történt”, nyilatkozta Dacian Cioloº, az Európai Unió mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa. „Reményeim szerint a mostani változások nemcsak a biogazdálkodási ágazatnak, de a fogyasztóvédelemnek is további lendületet adnak”. 

Az „eurolevél”, amelyen a zöld háttér előtt levelet formáló EU-csillagok láthatók, két egyértelmű üzenetet is közvetít a fogyasztók felé: a környezetvédelem, és Európa eszméjét. A logót a Bizottság bejegyezte közösségi védjegyként. A Du¹an Milenkoviæ, német diák által tervezett logó az online szavazás egyértelmű győzteseként került ki az EU művészet szakos hallgatóinak kiírt versenyből. A győztes, valamint a második és harmadik helyezett 2010. július 19-én Brüsszelben, a hivatalos díjátadó ünnepségen vehetik át jutalmukat, amelynek időpontja egybeesik a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló, július 19-20-án megrendezésre kerülő konferenciáéval.

 

Új szabályok az ökológiai akvakultúra területén

Az új szabályozás lefedi a halak, a kagylófélék és a tengeri moszatok ökológiai akvakultúrás termelését is. A szabályozás az egész EU-ra érvényes feltételeket határoz meg az akvakultúrás termelési környezettel, a bio és nem bio egységek elválasztásával, valamint az állatjólléti követelményekkel kapcsolatban, ideértve a maximális állománysűrűséget is, mint az állatjóllét mérhető mutatóját. A szabályok azt is előírják, hogy a biodiverzitást tiszteletben kell tartani, és megtiltják, hogy az ívást mesterséges hormonokkal idézzék elő. Az állatokat ökológiai takarmánnyal kell táplálni, amely kiegészül a fenntarthatóság elvét figyelembe vevő halászatokból származó haltakarmánnyal. Különös rendelkezések vonatkoznak a kéthéjú kagyló és a tengeri moszat termelésére.

Az új szabályozással kapcsolatban Maria Damanaki, a tengerügyi és halászati biztos így nyilatkozott: „Az ökológiai akvakultúra egész Európára kiterjedő szabályozása immár valósággá vált. Az új szabályok lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy jobb döntéseket hozzanak, előmozdítják az egészséges és környezetvédelmi szempontból elfogadható termelést, valamint életképes alternatívát nyújtanak a hagyományos intenzív termelési móddal szemben. Az EU a világ legnagyobb tengeriélelmiszer-piaca, éppen ezért természetes, hogy Európa élen járjon az átfogó szabályozás kidolgozásában is. Megbízatásom prioritásai között szerepel a fenntarthatóság és a szociális kohézió a halászat és az akvakultúra ágazataiban. Az ökológiai akvakultúrára vonatkozó új szabályok mérföldkövet jelentenek, mivel lehetővé teszik e két prioritás érvényesülését az akvakultúra területén.

2008-ban a világ 225 hivatalosan is elismert ökológiai akvakultúrájából 123 működött Európában.  Ez a világszintű termelés csaknem felét jelentette (50 000 tonna).  A termelésben élen járó öt tagállam az Egyesült Királyság, Írország, Magyarország, Görögország és Franciaország. A legelterjedtebb halfajta a lazac.

Az új szabályozással kapcsolatos további információk, valamint az uniós ökológiai logó letölthetők az EU biogazdálkodással foglalkozó honlapjáról: www.organic-farming.europa.eu

 


 

A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv átültetése kapcsán a Bizottság konzultációt kezdeményez az érintett szereplőkkel

2009. december végén járt le az irányelvnek való megfelelés határideje. Ez év januárja óta az Unió tagállamai és a Bizottság egyhangúlag megállapodtak arról, hogy a nemzeti jogrendszereknek a szolgáltatókra alkalmazandó egyes elemeit közös értékelésnek vetik alá. Ezt az újszerű eljárást, a „kölcsönös értékelési folyamatot” az irányelv már előrevetítette. Az Európai Bizottság e folyamat részeként most felkéri az érdekelt feleket, hogy fejtsék ki véleményüket a tagállamok által a kölcsönös értékelés során megvizsgálandó nemzeti jogszabályi elemekről. A konzultációban 2010. szeptember 13-ig lehet részt venni.

A szolgáltatóipar az EU gazdaságának legnagyobb motorja: az uniós GDP 75%-át termeli, és a munkavállalók 70%-át foglalkoztatja. Ugyanakkor a további növekedés és munkahelyteremtés szempontjából ki nem használt jelentős ágazat, mert az egységes piacon még mindig számos tényező korlátozza a szabad szolgáltatásnyújtást. A szolgáltatásokról szóló irányelv célja nagyszabású adminisztratív és szabályozási reform révén javítani a szolgáltatások egységes piacának működését, és felszabadítani a szolgáltatóiparban rejlő lehetőségeket. Az irányelv kötelezi a tagállamokat arra, hogy a vállalkozások létrehozására és az Unión belüli határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó indokolatlan vagy aránytalan jogi és adminisztratív akadályokat szüntessék meg. Az irányelv hatálya a szolgáltatási tevékenységek és követelmények széles körét lefedi, így vonatkozik például a kiskereskedelemre, az idegenforgalomra és a legtöbb szabályozott (például az építészi, jogászi, számviteli vagy földmérői) szakmára.

Az irányelv átültetésére rendelkezésre álló három éves időszak alatt minden tagállam elvégezte törvényei és rendelkezései alapos átvilágítását a szolgáltatásokról szóló irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében. Az átvilágítás részeként értékelni kellett, hogy a meglévő követelmények ésszerűek és arányosak-e, és szükség esetén sort kellett keríteni módosításukra vagy törlésükre. A szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása alaposan megdolgoztatta a tagállamokat, ugyanis különböző igazgatási szinteken számos jogszabályt és rendelkezést érint.

2010 eleje óta a tagállamok a Bizottság segítségével végzik a vizsgált nemzeti rendelkezések kölcsönös értékelését. A kölcsönös értékelés újszerű munkamódszer.

E folyamat részeként a Bizottság most felkéri az érdekelt feleket, hogy osszák meg véleményüket és megállapításaikat azon nemzeti rendelkezések kapcsán, amelyek szerintük továbbra is speciális követelményeket támasztanak akár a szolgáltatók letelepedése, akár a szolgáltatások határokon átívelő nyújtása kapcsán.

A Bizottság a kölcsönös értékelési folyamat, valamint e nyilvános konzultáció eredményeiről az év végéig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére.

 

A légi utasok jogai

Tájékoztatási kampány

Mi az Európai Bizottság célja a légi utasok jogaival kapcsolatos tájékoztatási kampánnyal?

Noha az Európai Unióban az elmúlt évek során a légi és a vasúti közlekedés tekintetében komoly előrelépés történt a közös utasjogok előírásának irányába, nem minden európai polgár van tisztában jogaival. A kampány célja, hogy a légi és a vasúti közlekedést igénybe vevő valamennyi utas megismerje és érvényesíteni tudja az európai jogszabályok értelmében őt megillető jogokat.

Miért most indul a kampány?

Most kezdődik a nyaralási szezon, amely alatt sok millió európai indul útra repülővel vagy vonattal, hogy jól megérdemelt pihenéssel töltse szabadságát. Ha mindenki tisztában van utazási jogaival, sok probléma megelőzhető mind a légi, mind a vasúti közlekedés esetében.

Hogyan működik majd mindez a gyakorlatban?

A kampány az Unió mind a 23 hivatalos nyelvén zajlik, így mindenki saját anyanyelvén tájékozódhat jogairól. A kampány elindításának időpontjától kezdve a repülőtereken és a vasútállomásokon posztereket helyeznek el és szórólapokat osztanak mind a 27 tagállamban. Emellett a témával kapcsolatban további információk lesznek elérhetők a http://ec.europa.eu/passenger-rights címen. A Bizottság egy rövid videofilmet is készített, amely a légi és a vasúti közlekedést igénybe vevő fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű utasokat az európai jogszabályok értelmében megillető jogokat mutatja be. A film elérhető lesz a tv-csatornák számára. Az utasjogokról humoros hangvételű rövid klippek is készülnek majd, amelyek a kampány internetes oldalán is hozzáférhetőek lesznek. Emellett 2010 és 2011 során a Bizottság számos jelentősebb utazási kiállításon is jelen lesz, hogy tájékoztassa a polgárokat jogaikról.

A légi közlekedést igénybe vevő utasok jogai

Miért kerültek bevezetésre a légi közlekedést igénybe vevő utasok jogai?

A '90-es évek elejétől kezdődően jelentős növekedésnek indult a légi közlekedést igénybe vevők száma. Ez a gyors növekedés azonban kényelmetlenségeket is okozott az utasok számára.

E körülmények hatására az EU 1991 óta arra törekszik, hogy egyenlő alapvető jogokat biztosítson valamennyi utas számára, és ennek érdekében az Európai Unió összes tagállamában alkalmazandó uniós jogszabályokat dolgozott ki.

2005 februárjában hatályba lépett a 261/2004/EK rendelet, amely közös szabályokat állapít meg a bizonyos helyzetek esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség tekintetében. Ez a jogszabály valamennyi utasra vonatkozik, aki a tagállamok területén található repülőterekről indul útra, illetve harmadik országokból ilyen repülőtérre érkezik, feltéve, hogy a járatot európai légi fuvarozó működteti.

Milyen jogok illetik meg a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű utasokat?

Az uniós jogszabályok értelmében a fogyatékkal élő és/vagy csökkent mozgásképességű utasokat a foglalás és a beszállás során semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Emellett arra is jogosultak, hogy a repülőtéren (az indulás, az érkezés és az átszállás során), illetve a repülőgép fedélzetén segítséget kapjanak. A segítségnyújtás gördülékeny lebonyolítása érdekében célszerű, ha az érintett utasok előre jelzik ilyen jellegű igényüket.

Melyek az alapvető jogok?

Járattörlés esetén az utasok jogosultak arra, hogy:

-         a légitársaságtól információt kapjanak (pl. jogaikról, a helyzet alakulásáról, a járattörlésekről és a késés időtartamáról)

-         válasszanak jegyük árának visszatérítése vagy járatuk átfoglalása között (figyelem: hosszú késés esetén ez a jog kizárólag az öt óránál hosszabb késés esetén érvényesül)

-         az átfoglalt járatra való várakozás alatt, illetve hosszú késés esetén (a járat időtartamától függően, így például 1500 km-es vagy annál rövidebb út esetén két óra, vagy valamennyi Közösségen belüli járat esetén három órás késés esetén) megfelelő ellátásban részesüljenek (frissítők, étkezés, szállás, vagy szállítás a repülőtér és a szálláshely között).

Mi történik járat túlfoglalása esetén?

Túlfoglalás esetén a légitársaságok először kötelesek olyan utasokat keresni, akik bizonyos kedvezmények (például plusz mérföldek, utazási kuponok, pénzösszeg, ajándék jegy vagy egy másik járaton magasabb osztályon való utazás joga) ellenében önként lemondanak a járaton foglalt helyükről. A légi fuvarozónak továbbá minden esetben fel kell ajánlania az önkéntes utasok számára a korábbi foglalás teljes árának visszatérítése és a másik járatra való átfoglalás közötti választás lehetőségét.

Az utasok – a járat hosszától és az átfoglalt járat indulásáig tartó várakozás időtartamától függően – 250 és 600 euró közötti összegű kártérítésre lehetnek jogosultak.

Amennyiben az utas az átfoglalást választja, a légitársaság az önkéntesen jelentkező utasok számára köteles megfelelő ellátást nyújtani (pl. étel és ital, telefonálási lehetőség, szükség esetén szállás, és adott esetben szállítás a repülőtér és a szálláshely között.

Mi történik járattörlés esetén?

Az utas ilyenkor az elutasított beszállás esetén őt megilletővel azonos kártérítésre jogosult, kivéve, ha a járattörlésről a járat időpontja előtt legalább 14 nappal értesítést kapott, ha jegyét átfoglalták egy másik, az eredeti időponthoz közeli időben induló járatra, illetve ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a járattörlést különleges körülmények indokolták.

A légitársaságnak továbbá fel kell ajánlania az utasok számára, hogy válasszanak:

-        jegyük vagy adott esetben a jegy fel nem használt része árának hét napon belüli visszatérítését kérik,

-        átfoglalást kérnek a végső célállomásra irányuló, hasonló szállítási feltételek mellett történő utazásra, akár más légitársaság járatán vagy más közlekedési mód igénybevételével.

Az átfoglalt járatra való várakozás alatt az utasokat szükség esetén megfelelő ellátás illeti meg (telefonhasználat, frissítők, étel, szállás, szállítás a repülőtér és a szálláshely között).

Mi történik hosszú késés esetén?

A legalább háromórás késés esetén az utasok a járattörlés esetén őket megilletővel azonos kártérítésre jogosultak, kivéve, ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a késést különleges körülmények indokolták. A légitársaság továbbá felelősségre vonható a késésből eredő károkért.

Az utasokat megfelelő ellátás illeti meg (telefonhasználat, frissítők, étel, szállás, szállítás a repülőtér és a szálláshely között) amennyiben a késés:

-        1500 km-es vagy annál rövidebb út esetén legalább két óra

-        az EU-n belüli ennél hosszabb járatok, illetve az EU-n kívüli, 1500 és 3500 km közötti járatok esetén legalább három óra

-        az EU-n kívüli 3500 km-nél hosszabb járatok esetén legalább négy óra

Öt órát meghaladó késés esetén az az utas, aki úgy dönt, hogy megszakítja utazását, jogosult a jegy teljes árának visszatérítésére és a kiindulási helyre való visszautaztatásra.

Mi történik, ha a poggyász megsérült, késett vagy elveszett?

Amennyiben a poggyász megsérült, késett vagy elveszett, az utas akár 1220 EUR összegű kártérítésre lehet jogosult.

Amennyiben a poggyász megsérült, az utasnak a poggyász kézhezvételétől számítva hét napon belül panaszt kell emelnie a légitársaságnál. Amennyiben az utas a poggyászt késve kapta meg, a panaszt 21 napon belül kell benyújtani.

Joguk van az utasoknak tudni, hogy melyik légitársasággal fognak utazni?

Az utasokat tájékoztatni kell arról, hogy járatukat melyik légitársaság üzemelteti. A kevéssé biztonságosnak ítélt légitársaságok működése az Európai Unión területén belül tilalom vagy korlátozás alá esik. Az ilyen légitársaságok listája a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/transport/air-ban/

Mi a helyzet a szervezett utazásokkal?

A szervezett utazások szervezői és értékesítői kötelesek pontos és mindenre kiterjedő információt nyújtani a lefoglalt utazásról. Kötelesek betartani a szerződéses feltételeket, és fizetésképtelenség esetén védelmet kell nyújtaniuk az utasok számára. Az utazásszervezőknek pontos információt kell nyújtaniuk a lefoglalt nyaralásról, be kell tartaniuk a szerződéses feltételeket és fizetésképtelenség esetén védelmet kell nyújtaniuk az utasok számára.

Milyen jogok illetik meg a légi utasokat jegyvásárláskor?

Az uniós jogszabályok előírják, hogy az EU-n belül vásárolt repülőjegyek esetében a vevő számára mindig egyértelműen fel kell tüntetni az alkalmazandó feltételeket A megfizetendő végső árat mindenkor fel kell tüntetni, és annak magában kell foglalnia az alkalmazandó légi viteldíjat, valamint a közzététel idején elkerülhetetlen és előre látható valamennyi vonatkozó adót, díjat, felárat és illetéket. Az árat továbbá a különböző díjak, adók, reptéri illetékek és egyéb felárak és illetékek szerint fel kell bontani. A választható felárakat egyértelmű, átlátható és világos formában kell feltüntetni minden jegyfoglalási folyamat kezdetén, és azok elfogadásáról a vevőnek kell döntenie.

Mi történik, ha egy légitársaság nem teljesíti ezeket az előírásokat vagy nem érvényesíti az utasokat megillető jogokat?

Amennyiben egy utas nem tudja érvényesíti az őt megillető jogokat, panasszal élhet: elsőként a légi fuvarozónál, majd – amennyiben a kapott válasszal nem elégedett – az illetékes nemzeti hatóságnál. Az utasok emellett minden esetben fordulhatnak az illeté