IPOSZ tájékoztató közlemény a Kis- és Középvállalkozások, Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetségének, az UEAPME-nak a sajtóközleményei alapján
„A KKV-k hangja Európában”
Tőkekövetelmények: minden rendeletalkotást előzzön meg hatáselemzés, mondják a KKV-k
2010. április 20., Brüsszel
A bankszektor új tőkekövetelményei káros hatással lesznek a KKV-k finanszírozására, ha azoknak a reálgazdaságra gyakorolt hatását előzetesen nem mérlegelik és azok körét nem igazítják hozzá a kockázatosabb tevékenységekhez, véli az UEAPME, a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége. Az Európai Bizottság a napokban indított útjára egy nyilvános konzultációt, és az UEAPME erre adott válaszában hangsúlyozta egy mindenre kiterjedő és független hatáselemzésnek a szükségességét bármilyen törvényalkotási kezdeményezést megelőzően. Az európai KKV-szövetség emellett felhívta a figyelmet a normális kiskereskedelmi vagy KKV-knak nyújtott kölcsönök növekvő tőkekövetelményeire és állást foglalt egy „általános idegen tőke/saját tőke arány” bevezetése ellen is, ami visszafogná az alacsony-kockázatú pénzügyi termékeket, melyeket a kisvállalkozások széles körben alkalmaznak. Válaszában az UEAPME arról is írt, hogy a Basel II szabályok és az IFRS, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok pro-ciklikus hatásait csökkenteni kell, valamint elismerését fejezte ki a szövetkezeti és takarékbankoknak a KKV-k finanszírozásában játszott szerepükért.
„Elméletiből gyakorlativá vált a bankok új tőkekövetelményeiről folyó vita, és még továbbra sem készült arról elemzés, hogy milyen hatással lesz a reálgazdaságra a szabályozói rendszer változása és nem is várható, hogy ilyen elemzés elkészülne. Ez elfogadhatatlan az európai kis- és középvállalkozások számára”, mondta Gerhard Huemer, az UEAPME közgazdasági igazgatója. „Néhány, a Bázel Bizottság és az Európai Bizottság által tett javaslat csak azt mutatja, mintha azokat valahol a fellegek magasságában írták volna, hisz ezek a javaslatok igen komolyan csökkentenék a reálgazdaság finanszírozással való ellátottságát. Ez egy újabb inzultus lenne a kisvállalkozások kárára. A politikai döntéshozók ezt így nem folytathatják tovább, amíg nem készül el a javaslatok hatáselemzése, és amíg a tőkekövetelményeket úgy nem módosítják, hogy azok ne okozzanak kárt a KKV-k kölcsönökkel való ellátottságának. Az ilyen fontos döntéseknek pontos adatokon kell alapulniuk”, folytatta Huemer úr.
A mindezidáig megjelent egyetlen hatáselemzés túl szűk körű, nem mindenre kiterjedő. Úgy tűnik, hogy még a bankok sem rendelkeznek adatokkal arról, hogy az új tőkekövetelmények hogyan fogják megváltoztatni kölcsönzési tevékenységüket. Ezért szükség van egy mindenre kiterjedő, független elemzésre. Ideális esetben ez a tanulmány kell, hogy foglalkozzon az új szabályoknak mind a makro-, mind a mikro hatásaival, beleértve a KKV-finanszírozásra gyakorolt következmények elemzését is.
A speciális javaslatokat kommentálva az UEAPME rámutatott, hogy egy „általános idegen tőke/saját tőke arány” bevezetése az egyik legaggasztóbb kilátás a KKV-k számára. Ennek a paragrafusnak az értelmében egy általános kölcsönzési plafont vezetnének be a tőke értékkel szemben, és ezt alkalmaznák minden pénzpiaci termékre, függetlenül annak kockázati szintjétől. Egy ilyen szabály elkerülhetetlenül az irányba hatna, hogy még több kockázatot tesznek a KKV-kölcsönökre és így teszik még előnytelenebbé a KKV-kölcsönöket, melyek amúgy kisebb kockázatúak és ezért kisebb profitrést kínálnak. Ezért el kell kerülni egy ”általános idegen tőke/saját tőke arány” bevezetését, az UEAPME szerint. A plafon értéket csakis a tisztán beruházási jellegű banki tevékenységekre lehessen alkalmazni, és kivételt kell alkalmazni a kevésbé kockázatos kiskereskedelmi és KKV-kölcsönökre.
A tőkekövetelmények emelésével kapcsolatban az UEAPME híve annak egész addig, míg a kiterjesztése célzott és megindokolható. „Tőkekövetelményeket azokra a termékekre lehet és kell alkalmazni, amelyek ezt a mostani válságot okozták, mint a kereskedelmi könyvek vagy a túldimenzionált kereskedelmi termékek, de semmiképpen sem a hagyományos kiskereskedelmi vagy KKV-kölcsönökre. Amennyiben mégis valamennyi termékre alkalmazzák, úgy azzal csökken a pénzügyi rendszer azon képessége, hogy a reálgazdaságot, a kisvállalkozásokat finanszírozza,” mondta az UEAPME igazgatója.
A KKV-k számára egy másik nagyon aggasztó téma, a Basel II. szabályok pro-ciklikus hatásai, amit az IFRS, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok bevezetése felerősített. „Csillapítani kell a pro-ciklikus hatásokat. Például az UEAPME támogatja azt az elképzelést, mely előírná a pénzügyi intézményeknek, hogy hozzanak létre tartalékokat a jó gazdasági időkben”.
Végezetül az UEAPME felszólalt az ellen, hogy a helyi, regionális szövetkezeti és takarékbankok hagyományosan saját forrásait kizárják a „tier 1” tőke, az alapvető tőke fogalmából, ami egy bank fő mértékegysége, ami meghatározza kölcsön-nyújtási kapacitását. A rendkívül decentralizált bankrendszerrel bíró országok kis- és középvállalkozásai relatíve jobban boldogultak és boldogulnak a válság alatt, mint azon országok kis- és középvállalkozásai, amelyek pénzpiacát a nagy kereskedelmi bankok dominanciája jellemzi. „A szövetkezeti és takarékbankok saját forrásait kizárva a „tier 1” tőke alól Európa számos régiójában csökkentené a KKV-k hitelfelvételi lehetőségeit. Ez össze tudja rombolni a gazdasági fellendülés első halovány jeleit, amiket jelen pillanatban tapasztalunk”, fejezte be Huemer úr.
Bővebb információ:
Gerhard Huemer, gazdaságpolitikai igazgató,
Tel: 00-32-(0)2 230 7599, e-mail: g.huemer@ueapme.com