Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés

Az építőipar egyike azoknak az ágazatoknak, amelyeket a legsúlyosabban érint a pénzügyi és gazdasági válság. A recesszió hatására az elmúlt hat évben az építőipari vállalkozások működése egyre instabilabb, sok a megszűnő, tönkremenő vállalkozás, amit szinte hullámszerűen követ az új cégek elindulása. Ugyanezen időszak alatt 80.000 foglalkoztatottól vált meg az ágazat, így 2013. év elejére a működő építőipari cégek száma mintegy 80.000-re volt tehető, miközben az építőiparban alkalmazásban álló munkavállalók száma mára 100.000 fő körüli.

Az ágazatot sújtotta leginkább a lánctartozás, melynek 2013. év elejei összege – becslések szerint – 400 milliárd forintot tett ki. Ennek az összegnek várhatóan még a fele sem lesz sohasem kifizetve, egyrészt, azért, mert az adós eltűnt, tönkrement, másrészt a 3-5 évig elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el a tartozások megfizetését. A lánctartozás magas szintje pedig – a visszaszorítására eddig tett intézkedések ellenére is – folyamatosan újratermelődik.

A lánctartozás visszaszorítását szolgáló kormányzati intézkedések között szerepel a közbeszerzéseknél az építőipari rezsióradíj alkalmazásának hangsúlyosabbá tétele, jogszabályi háttérrel történő megerősítése.

A rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés mellékletét képező Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő szakmunkás bér képezi. Az ÉÁKSZ munkaadók és munkavállalók részére szóló részletes iránymutatásával közvetlenül, a bértarifa megállapodáson keresztül pedig közvetett módon hat a lánctartozási folyamat visszaszorítására.

Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság legutóbb 2010-ben hagyta jóvá és tette közzé az ún. minimális rezsióradíjat. Ez ajánlásszerűen megjelent törvényben és kormányrendeletekben, azonban kötelező alkalmazása nélkül az irreális vállalkozási árak kiszűrése és a legális foglalkoztatottság nem fog megvalósulni.

Az ÉVOSZ Elnökségének egyhangú döntése alapján, a 2013. február 27-én aláírt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentum megfelel az új Munka Törvénykönyvének. Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés honlapunkról is letölthető.

Az ÉÁKSZ legújabb módosításának egységes szerkezetbe foglalt szövegét megküldték a Nemzetgazdasági Minisztériumba a módosítások elfogadása és az ágazati kiterjesztés megerősítése, annak hivatalos lapban történő közzététele érdekében.

Nem sokkal hazánk Európai Uniós csatlakozása előtt az újonnan létrejött Ágazati Párbeszéd Bizottságok közül az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság az elsők között vette fel rövid távú célkitűzésként programjába az Ágazati Kollektív Szerződés kidolgozását.

Az ÉÁKSZ célja, hogy:

• Segítse az építőipari ágazat szerepét hangsúlyosabbá tenni a magyar gazdaságon belül;

• Segítse az építőipari szakmák megbecsültségének növelését;

• Segítse a feketemunka, a lánctartozás visszaszorítását;

• A gazdasági versenyben biztosítsa az esélyegyenlőséget megalapozó feltételeket;

Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés mindazokat a kérdéseket részletesen megfogalmazza, amelyek az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak ma gondot jelentenek, így pl. a munkahely, a munkaidő éves keretben történő meghatározása, a túlóra (rendkívüli munkavégzés) mértéke, a szabadság kiadása, a kirendelés, munkaerő-kölcsönzés lehetősége stb.

Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottságban – a részvételt megállapító bizottság 2010. március 23-án hozott határozata alapján –

az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ),

az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ),

a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) és

a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

mint ágazati munkáltatói érdekképviselet, valamint

az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ)

mint ágazati szakszervezet megfeleltek az ÁPBtv 6-7 §-ában foglalt részvételi feltételeknek.

Forrás: www.iparosujsag.hu