Szakképzés

IPOSZ Szakképzési Regionális Fórumok tapasztalatai

A Regionális Szakképzési Fórumokon elhangzott vélemények, javaslatok a teljesség igénye nélkül

(Budapest, 2008. IX. 11.)

Az IPOSZ 2008. júliusában-augusztusában 14 helyen tartott az IPOSZ regionális fórumot, amelyen jelen voltak a régió ipartestületeinek és a szakmai szövetségeknek a vezetői, a kézműves szakmákat képviselő vállalkozások vezetői, a képzéseket folytató szakiskolák munkatársai, a megyei és városi iskolafenntartók képviselői, a munkaügyi központok képviselői, a kamarák és más érdekképviseletek képviselői, az IPOSZ vezető munkatársai és regionális koordinátorai. A regionális fórumokon az iskolarendszerű szakképzést illetően egy sor gondolat fogalmazódott meg, amely hozzájárul ahhoz, hogy jobban meg lehessen határozni az IPOSZ szakképzési tevékenységének irányait az elkövetkezendőkben.

 

A fórumokon megfogalmazott gyakorlati tapasztalatok és javaslatok közül néhány a teljesség igénye nélkül:

-         A legtöbb IPOSZ által vizsgált szakmában hiány van, így a keretszámokat növelni kellene. A fiatal korosztályban azonban kevés a jelentkező, így a felnőttképzés felé tolódik a hiány megoldása.

 

-         Ott ahol túlképzés van, a keretszámok  hirtelen csökkentése azonban a régiókban történt részletesebb elemzések nélkül nem javasolt. Egyrészt fennáll a veszélye, hogy a képzési igényeket az iskolai képzés csökkentése esetén a felnőttképzés átveszi, esetleg kevesebb gyakorlatot adó, rosszabb minőségben. Erre a lehetőség nyitva áll, mert a képzési óraszám alsó határa nem lett rendeletben szabályozva és erre a megnyilatkozások szerint a szabályozó egyelőre nem is készül. Másrészt nincs még teljesen áttekinthető regionális, megyei és főleg kistérségi  monitoring rendszer, hogy a beiskolázottak közül végül hányan végeznek, és végzettek közül hányan folytatják ténylegesen a szakmát. A fodrász – kozmetikus vonalon pl. a becsült arány az, hogy három beiskolázott ipari tanulóból 1 helyezkedik el végül a szakmában. A villanyszerelőknél ennél is rosszabb arányokról szóltak.

 

-         A keretszámok meghatározásánál mekkora lehet a gazdaság szerepe? Több egyértelmű vélemény volt, hogy a gazdaság a szülő-gyerek-fenntartó-iskola-gazdálkodó faktorok közül csak egy faktor, így véleménye nem lehet abszolút.

-         A képzési igények meghatározása tehát rendeletben biztosított regionális és kistérségi fórumok rendszeres működtetését igényelné az öt faktor együttes részvételével, szakmai alapon. Ezek a fórumok egyelőre kevéssé látszanak és estlegesek.

 

-         A hiányszakmák kezelése össztársadalmi feladat. Egyrészt erősíteni kell a családok, a gyerek felé irányuló kommunikációt, ilyen projekteket javasolt a térségekben a gazdálkodó szakmai szervezetek bevonásával működtetni. Másrészt a szakmai szervezeteknek, a szakmát képviselőknek rendeletben szabályozottan biztosítani kellene a jogát, hogy már hatodik osztálytól kezdődően bemehessen az iskolába és tájékoztatást nyújtson a szakma tanulásának lehetőségeiről és előnyeiről. Ezen kívül minden egyéb szakmai fórumot több projekt támogatással kellene erre a célra működtetni.

 

-         A keretszámokat végső soron az adott térségben a társadalmi és szakmai igény és a foglalkoztatási kérdések fogják meghatározni. Nagyobb figyelmet javasolt azonban szentelni a 10 fő alatti vállalkozások igényeinek feltárására és foglalkoztatási potenciáljuk növelésére.

 

-         Nem lehet megkerülni a 9-10. osztály kérdését. Minimum  a 10. osztály-

     ban  meg kell már kezdeni a szakmai képzést és nem csak a  szakma-

     csoportos alapozást. 

 

-         Főleg Budapesten sokan elzárkóznak a tanulószerződéstől. Ennek főleg pénzügyi okai vannak.

 

-         A visszaigénylési rendszer jelenlegi formája a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetnek bizonyos időre meg kell hiteleznie az összegeket. Erre sokan nem képesek és nem hajlandók. /Melyik bank ad ma kölcsönt kamat nélkül-hangzott el a kérdés./

 

-         A kézműves szakmák gyakorlati képzésének költségei szakmánként nagyon eltérőek lehetnek. Erre figyelemmel kellene lenni.

 

-         A gyakorlati képzés duális formája ma is hátrányos helyzetben van. Míg az iskolák és képzési KFT-ék meghatározott összegű támogatást kapnak tanulónként a gyakorlati képzés fedezésére, addig a gyakorlati képzőhely csak utólag igényelheti vissza a költségeit, bürokratikus eljárásmóddal. Javasolt sürgősen megvizsgálni, nem lehet-e a támogatási rendszert hasonló nagyságrendben kiterjeszteni a tanulószerződés intézményére, vagyis azokra a gyakorlati képzőhelyekre, amelyek tanulókat képeznek.

 

    - A képzési tartalmak, a vizsgakövetelmények folyamatos kezelésre szorulnak. Nem látszik ma, mely fórumok biztosítanak majd lehetőséget, főleg a régiókban szakmai viták lefolytatására. Ezekbe a vitákba nem egyénileg, hanem szervezetszerűen kell bevonni a szakmai gazdálkodó

          szervezeteket.

 -         A jelenlegi gyakorlati képzés eredményét a szakmai képviselők szinte egyöntetűen bírálták. Erősíteni kell a gyakorlati képességeket, ennek fő irányai nem egyértelműek az új moduláris OKJ-ban. Főleg azokat a gyakorlati kompetenciákat kell kiemelni, amelyek a szakma műveléséhez feltétlenül szükségesek. Az iparosok túl bonyolultnak látják az OKJ-t a jelenlegi problémák kezelésére.

 

-         Az iskolai gyakorlati képzés helyett növelni kell az üzemekben eltöltött gyakorlati időt.

 

       - Szinte minden szakmánál felmerült a nyelvtudás hiánya. Ehhez javasolt más koncepcióban megközelíteni a nyelvoktatást a szakiskolákban: főleg szűkebb szakmai szókincsre és beszédképességre koncentráló nyelvtanításra lenne szükség. Ez előfeltételezi a nyelvtanárok ilyen irányú átképzését és ilyen tartalmú tankönyvek fejlesztését.

 

      -  Egyes szakmák, pl a villanyszerelők erős lobby tevékenységgel el tudták érni a szakmai tartalmi problémák megoldását. Ez mutatja a szakmai szervezetek szervezetszerű bevonásának szükségét.

 

-         Annak megítélésére, hogy a 10 fő alatti vállalkozások a régiókban milyen arányban tudnak részt venni a decentralizált alap projektjeinek végrehajtásában, a részvételük arányát statisztikailag ki kellene mutatni. A KKV fogalmon belül sürgősen létre kell hozni a 10 főig, a 10-50 főig és az 50-250 főig terjedő kategóriákat a támogatási politikában. Fennáll a veszélye, hogy a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező kisvállalkozások nem foglalkoztatási és termelési mutatóik arányában részesülnek a vissza nem térítendő projektekből. Ez pedig jelentős verseny hátrányt jelent. Az ilyen statisztikai gyűjtésre egyébként a kormányzat már többször ígéretet tett.

 

-         A 10 fő alatti vállalkozások számára külön kell projekteket kiírni, elkülönített összeggel, könnyített pályázati feltételekkel. A projektek népszerűsítésébe, kitöltésének segítésébe javasolt bevonni a régiókban és a kistérségekben jelen lévő, aktív ipartestületeket.

 

-         A 10 fő alatti kézműipari kisvállalkozások vannak számszerűen a legtöbben, így elérésük, megítélésük nem könnyű feladat. Ráadásul igen sok kézműipari szakmában tevékenykednek, és a régió három vagy két megyéből áll, amelyekben külön iskolafenntartók és TISZK-ek működnek. Ezt a sok irányú érdeket nehezen tudja megjeleníteni szakmailag egy delegált személy. Ezért azt kellene javasolni, hogy minden megye állandó meghívottként küldje be a képviselőjét az IPOSZ delegált segítésére az ülésekre az RFKB-ba.

 

-         A 10 fő alatti vállalkozásokat szolgáltatási rendszerek működtetésével kell segíteni. A decentralizált alapból olyan projektekre is javaslatot kellene tenni, amelyre a gazdasági szakmai szervezetek is pályázhatnak szolgáltatások működtetésére. Főleg a szakképzés és az informatikai fejlesztés területén.

-         A kialakuló TISZK-ekben nem világos, hol jelenik meg a 10 fő alatti vállalkozások gazdasági érdekeinek képviselete. A nagyobb vállalatokkal való kapcsolódási rendszer már épül, a kicsik szerepe még nem világos.  Az sem világos még, hogy az adott térségben lévő TISZK milyen szakmákban fedi majd le az él-technológián történő kisvállalati továbbképzés kérdését, és hol maradnak lefedetlen területek. Ezeket a kérdéseket folyamatosan napirenden kell tartani.

 

 

 



deneme bonusu veren bahis siteleri online casino siteleri 1xbet mobil poker siteleri rulet oyna bonanza siteleri
deneme bonusu veren siteler
casino siteleri
pendik escort
bahis siteleri
deneme bonusu veren siteler deneme bonusu veren siteler
Desi bengali bhabhi homemade xxx sex mms Petite teen hard fucking interracial sex Cute teen blonde has kinky anal sex in thigh high stockings
Deneme bonusu veren siteler
1xbet giriş
ataşehir escort sultanbeyli escort
Deneme bonusu veren siteler
https://joyfulantidotes.com/
tedxpenn.com
tipobet yeni giriş
deneme bonusu veren siteler
deneme bonusu veren siteler
deneme bonusu veren siteler
deneme bonusu veren siteler
venüsbet
bahis siteleri
sweet bonanza
casino siteleri
superbetin
betsat deneme bonusu veren siteler
çevrimsiz bonus veren siteler casino siteleri casino siteleri canlı casino
en iyi casino siteleri
deneme bonusu veren siteler
casibom