Tanulószerződés

Nagyobb szerepet kellene juttatni a szakoktatás, és különösen a gyakorlati képzés lebonyolításában a vállalkozásoknak hangoztatták az IPOSZ és az MKIK illetékesei egy közelmúltban tartott rendezvényen. A gazdaság szakemberigénye és a képzés összhangjának megteremtésében a szakmai testületek is aktívan részt kívánnak venni.

Nem csak magyarországi jelenség a szakmunkáshiány; a nyugati országokban éppúgy jellemző, ahol a romló demográfiai helyzet miatt - egyre kevesebb fiatal vesz részt ebben a képzési formában hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) által szervezett szakképzési konferencia után tartott Szűcs György az IPOSZ elnöke, Solti Gábor az IPOSZ igazgatója, valamint dr. Szilágyi János a Magyar Kereskedelmi és Ipar kamara (MKIK) igazgatója. A helyzet érzékeltetésére elmondták: például a németek és az osztrákok szinte vadásznak a jó magyar cserépkályharakókra, ácsokra, ami viszont tovább súlyosbítja a hazai helyzetet. Az EU csatlakozás óta különösen az egészségügyből indult meg a szakmunkás kiáramlás az európai országokba, de a folyamat mint a szakemberek hangsúlyozták nem fog itt megállni. Nálunk egyébként jelenleg a középiskolai tanulmányait megkezdő korosztályba mintegy 90 100 ezer fiatal tartozik, akik közül körülbelül 80 ezren gimnáziumba mennek. Tehát a maradék jut a szakmunkásképzésre, ami igen kevés különösen, ha a végzettek egy része a külföldi munkaerőpiacon talál magának munkát.

Az IPOSZ és az MKIK más szakmai érdekképviseleti szervezetekkel együtt már hosszabb ideje keresi a megoldás lehetőségeit. Ennek mint azt a sajtótájékoztatón elmondták egyik módja például az lehet, hogy a felnőttképzés lehetőségeit is kihasználják, azaz az érettségizett fiatalok számára kell oktatási lehetőségeket kínálni. Ennél is fontosabb azonban, hogy erősítsék a kis és mikrovállalkozásokat; ugyanis ezek azok a gazdasági egységek, amelyek a leginkább helyhez kötöttek, azaz a leginkább érdekeltek abban, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő itt rendelkezésre álljon. Az IPOSZ ezen a területen jelentős gondokat lát, ugyanis a jelenleg érvényes besorolás szerint mindössze nyolcszáz magyarországi cég nem tartozik az úgynevezett KKV (kis és középvállalkozás) kategóriába. Ez azt jelenti, hogy az igazi kicsik a partvonalra szorulnak a pályázati rendszerben, holott a foglalkoztatás szempontjából rendkívül nagy szerepük van azaz a pályázati pénzek nem feltétlenül oda jutnak, ahol a foglalkoztatási gondokon leginkább enyhíthetnének. A kis és mikrovállalkozások felkészültsége és versenyképessége tehát kulcskérdés, amiben a pénzügyi környezet mellett a képzésnek is szerepe van.

Ami a szakképzés jelenlegi helyzetét illeti, a szakmai szervezetek tisztségviselői nem vonták kétségbe a kormányzati szervek jó szándékát, de mint elhangzott kissé ahhoz hasonlít a helyzet, amikor a vak embert átkísérik az út túloldalára, csak nem egészen ott és akkor, ahol és amikor ő át szeretne kelni. A szakképző iskolák nem mindig olyan szakembereket állítanak elő, amilyenekre a gazdaság szereplőinek szükségük van, s így munkaerő-felesleg és hiány egyszerre jelentkezik. A megoldás az lenne mondták, ha a vállalatok (a szakmai testületek bevonásával) minél nagyobb szerepet vállalnának a képzések, s különösen a gyakorlati képzések lebonyolításában.

Ebben a megkezdett úton való továbbhaladást tartják kívánatosnak: például a jelenleg is 21 ezer diákot érintő tanulószerződés rendszer kiterjesztését. A szervezetek máris elérték, hogy a tanulókat ilyen módon foglalkoztató cégek éves szinten a minimálbér 50 százalékának erejéig adóalapnak nem minősülő juttatást adhatnak egy-egy tanulónak, mely ráadásul a szakképzési hozzájárulásba is beleszámít. Jó lenne ezt az 50 százalékot növelni hangsúlyozzák a szakemberek, és a vállalatokra a tanulók foglalkoztatása miatt nehezedő adminisztrációs teendőket jelentősen csökkenteni.

A sajtótájékoztatón még kifejtették: az IPOSZ és az MKIK készen áll a szakképzési feladatok megoldásában való gyakorlati részvételre. A két szervezet még 2003 decemberében együttműködési megállapodást írt alá, melynek keretében közösen járultak hozzá a kőműves, épületburkoló, szobafestő és mázoló, valamint cukrász szakmában a szakmai és vizsgakövetelmények korszerűsítéséhez. Ezenkívül az MKIK-val és annak területi kamaráival együttműködve befejeződött az IPOSZ szakképzési ügyintézői apparátusának továbbképzése. Erre egy hatszor kétnapos tanfolyamsorozat szolgált; ennek befejező rendezvénye volt a mostani országos szakképzési konferencia, amelyen a tisztségviselőket, szakértőket, koordinátorokat készítették fel a kamarákkal történő együttműködésre, a szakképzési feladatok ellátására.

Építőmester 2005/VI. B. G.