Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Balatoni Kör meghívására látogatott a Balatonhoz a Lengyel Gasztronómiai és Vendéglátóipari Tanács két vezetője. A találkozó középpontjában a lengyel „Tu Warto – Megéri betérni” vendéglátóhely-minősítési rendszer bemutatása, valamint egy olyan hosszabb távú lengyel–magyar szakmai együttműködés lehetőségeinek feltérképezése állt, amely a gasztronómia mellett a helyi kézműves vállalkozások számára is új lehetőségeket teremthet.
A lengyel delegációt Jacek Czauderna, a Lengyel Gasztronómiai és Vendéglátóipari Tanács elnöke és Hieronim Jurga, a szervezet alelnöke képviselte. Magyar részről az IPOSZ képviseletében Németh László elnök és Rettich Tamás főtanácsadó, a Balatoni Kör részéről Pach Gábor elnök és Kardos Gábor alapító vett részt a tárgyalásokon. A szakmai egyeztetéshez csatlakozott Csapody Bence, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete képviselője, a balatonszemesi Kistücsök Food & Room szállodavezetője is. A látogatás fontos programpontja volt a Balatoni Kör által szervezett Év Strandétele verseny ünnepélyes eredményhirdetése a Club Tihany Resortban, amely egyben jó alkalmat teremtett arra is, hogy a lengyel vendégek közvetlenül is betekintést nyerjenek a balatoni gasztronómia értékeibe és törekvéseibe.
A szakmai tárgyalások egyik fő témája a Lengyelországban hamarosan elinduló „Tu Warto – Megéri betérni” program volt. A lengyel partner által kidolgozott minősítési rendszer célja, hogy megbízható minőségi szempontok alapján emelje ki és tegye láthatóbbá a jó vendéglátóhelyeket, miközben erősíti a helyi és regionális gasztronómiai értékeket. A megbeszélésen ugyanakkor ennél szélesebb összefüggésben is szó esett a gasztronómia szerepéről. Egy étterem vagy kávézó nem csupán étkezési hely: mindennapi találkozásaink, családi eseményeink, vállalati és közösségi ünnepeink fontos helyszíne. Éppen ezért a vendéglátás kiemelkedően alkalmas arra is, hogy közvetítő szerepet töltsön be a fogyasztók és a helyi kézműipar között.
Ennek megvalósításához sok esetben nincs szükség bonyolult eszközökre. A minősítési rendszerhez csatlakozó vendéglátóhelyek például vállalhatják, hogy kínálatukban legalább két-három helyi, kézműves élelmiszerterméket használnak, illetve éttermükben vagy kávézójukban kézzelfogható módon megjelenítik a helyi kézműves szakmákat. Kiállíthatják helyi alkotók munkáit, helyi asztalossal készíttethetik bútoraikat, vagy környékbeli keramikusok, üvegművesek termékeit használhatják a felszolgálás során. Az ilyen együttműködések egyszerre erősítik a vendéglátóhely egyedi, helyi karakterét, és biztosítanak piacot, bemutatkozási lehetőséget a térség kis- és kézműves vállalkozásainak. A lengyel kezdeményezés ezért az IPOSZ számára különösen érdekes: azt mutatja meg, hogyan válhat a gasztronómia a teljes kézműipari ágazat népszerűsítésének egyik látványos és hatékony eszközévé.
A tárgyalások mellett a lengyel delegáció a Balatoni Kör több tagvállalkozását is meglátogatta, így közvetlen tapasztalatokat szerezhetett a térség gasztronómiai és helyi termékeiről, valamint a balatoni vállalkozások együttműködési gyakorlatáról. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy érdemes folytatni a most megkezdett szakmai párbeszédet, és konkrét közös programokat kialakítani. A lengyel partner várhatóan augusztus végén küldi meg részletes együttműködési javaslatait, amelyek alapján az IPOSZ, a Balatoni Kör és a szakmai partnerek tovább vizsgálhatják a lengyel tapasztalatok magyarországi hasznosításának, illetve a két ország kézműves és gasztronómiai vállalkozásai közötti közvetlen együttműködésnek a lehetőségeit.
