A kézműves kisipar jövőjéhez kiszámítható szabályozásra, teljesíthető adminisztrációra és a kisvállalkozások működéséhez igazodó adózásra van szükség – mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a 33. Magyar Kézművesség Napján csütörtökön Budapesten. A rendezvényen bemutatták az IPOSZ Jubileumi Évkönyv 2026 című kötetet, tizenöt szakmai elismerést adtak át, valamint együttműködési megállapodást kötött az IPOSZ és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). Fotó: Juhász Melinda
Németh László ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a kézműves kisipar a magyar gazdaság működő része. Ezek a vállalkozások helyben dolgoznak, helyben foglalkoztatnak, tulajdonosaik pedig személyesen felelnek az elvégzett munkáért. A gazdaság állapotát az is megmutatja, találunk-e jó szakembert, amikor meg kell javítani a tetőt vagy a gépet, el kell készíteni egy bútort, illetve van-e, aki továbbviszi az évtizedek óta működő műhelyeket.
Az IPOSZ elnöke szerint a kisvállalkozások működését az emelkedő költségek, a szakemberhiány és az adminisztráció egyaránt nehezíti, miközben lépést kell tartaniuk a digitalizációval, az új technológiákkal és a mesterséges intelligencia terjedésével. „Egy kisvállalkozásnak nincs külön apparátusa ezekre a feladatokra. A mester dolgozik, tárgyal, számláz, jogszabályt értelmez, és este még azt is mérlegeli, jut-e pénz fejlesztésre. A rá vonatkozó szabályokat ezért az ő valóságához kell igazítani” – hangsúlyozta.
Németh László rendszeres és érdemi egyeztetést szorgalmazott a kormányzattal. Kiemelte: az IPOSZ országos hálózata közvetlen kapcsolatban áll a vállalkozókkal, ezért pontos képet tud adni arról, hogyan hatnak rájuk az egyes intézkedések. A szövetség továbbra is szükségesnek tartja a kisadózói szabályok életszerű felülvizsgálatát, valamint olyan egyszerű és megfizethető adózási forma kialakítását, amely mellett a legkisebb vállalkozások magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt dolgozhatnak.
Az elnök a generációváltást is sürgető feladatnak nevezte. Mint mondta, egy utód nélkül bezáró műhellyel évtizedek alatt felhalmozott szakmai tudás tűnhet el, amelyet később sem támogatással, sem gépvásárlással nem lehet gyorsan pótolni. A fiatalok akkor választanak szakmát és vállalkozói életformát, ha biztos megélhetést és fejlődési lehetőséget látnak benne, a mesterek pedig akkor vállalják a tanulók képzését, ha ehhez megfelelő feltételeket kapnak.
A rendezvényen részt vett Szabó Imre Szilárd foglalkoztatási szabályozásért és tervezésért felelős helyettes államtitkár, aki méltánytalannak nevezte, hogy az IPOSZ hangja az elmúlt időszakban sokszor nem jelent meg azokon az országos érdekegyeztetési fórumokon, ahol helye lett volna. Hangsúlyozta: a legkisebb vállalkozások képviseletét is be kell vonni az őket közvetlenül érintő döntések előkészítésébe, így a minimálbérről és a garantált bérminimumról folytatott egyeztetésekbe is.
„Az IPOSZ-nak helye van minden olyan fórumon, ahol meghatározó döntés-előkészítés zajlik. Olyan sajátos vállalkozói érdekeket képvisel, amelyek hangjának el kell jutnia a döntéshozókhoz” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Tíz év után új jubileumi évkönyv
A rendezvényen mutatták be az IPOSZ Jubileumi Évkönyv 2026 című, 344 oldalas kötetet, amely 127 szervezet történetét és jelenlegi helyzetét dolgozza fel. Juhász Melinda, az IPOSZ sajtófőnöke, a kiadvány szerkesztője elmondta: a kutatás digitalizált sajtóforrásokra, közgyűjteményi anyagokra és helyben őrzött dokumentumokra egyaránt kiterjedt. „Amit nem őrzünk meg, azt később már digitalizálni sem lehet” – hangsúlyozta.
A bemutatón felvetődött egy hiteles, forrásalapú digitális ipartestületi tudástár létrehozása is, amely hosszú távon követhetővé és kutathatóvá tenné a szervezetek történetét és változásait. A kötet ötszáz példányban jelent meg.
Együttműködés az innováció gyakorlati hasznosításáért
Németh László, az IPOSZ elnöke és dr. Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke együttműködési megállapodást írt alá. A két szervezet a mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs képességének, alkalmazkodóképességének és versenyképességének fejlesztését kívánja közösen segíteni.
Az együttműködés kiterjed a munkahelyi és szervezeti innovációra, a technológiai tudás átadására, a vállalkozói és vezetői készségek fejlesztésére, a generációváltásra, valamint a fiatal innovátorok és leendő vállalkozók támogatására. A megállapodás abból indul ki, hogy a kisebb vállalkozásokban az innováció gyakran egy továbbfejlesztett termékben vagy szolgáltatásban, korszerűbb munkaszervezésben, digitális megoldásban vagy új üzleti együttműködésben jelenik meg.
Átadták a 33. Magyar Kézművesség Napja elismeréseit
IPOSZ Díjban részesült Belleli Anna fodrászmester, Molnárné Németh Tünde irodavezető, dr. Keresztúriné Kisistók Tímea, a Makói Városi Televízió vezetője, Tadanai János villanyszerelő mester, Giczi Zsolt építészmérnök, Lendvay József autószerelő, Gyurina Zsolt újságíró, valamint Koós Attila újságíró, operatőr.
A Magyar Kézművességért Díj Arany fokozatát Bojás János műkőkészítő mester, Lencsés Zsolt festőművész és freskófestő, valamint Papp László gépipari technikus vehette át. Az „IPOSZ 35 éve” emlékérmet és oklevelet Budai Ferenc festő-mázoló és tapétázó mesternek, Pekár Erzsébet újságírónak és Fenyvesi Károly újságírónak adományozták. „A Kézműipar Szolgálatáért” kitüntető emléklapot Bachmann Jánosné kapta.
A 33. Magyar Kézművesség Napját az Ipartestületek Országos Szövetsége az Ipartestületek Budapesti Szövetségének budapesti székházában rendezte meg.
