UEAPME: A SZLOVÁK SZÖVETSÉG ÚJ ELNÖKÖT VÁLASZTOTT.
– EURÓPAI BIZOTTSÁG: ÚJ HONLAP A B2B KAPCSOLATOK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN.
– BŐVÍTÉS: EGY TANULMÁNY ALACSONY KIVÁNDORLÁST MUTAT.
Hírlevél az új Tagországok és a jelölt országok számára
UEAPME: A SZLOVÁK SZÖVETSÉG ÚJ ELNÖKÖT VÁLASZTOTT
Az SŽZ 14. Közgyűlése JUDr. Peter Masár-t választotta meg a szövetség új elnökének. Masár úr a Pozsonyi taxisok szövetségétől jött. A következő személyek alkotják az újonnan választott vezetőséget:
– Ing. Miroslav FUKSA, Szlovák fűtésszerelő szövetség
– Ján MARŠALA, Szlovák fémipari szövetség
– Ing. Martin MOSEJ, Szlovák fuvarozási szövetség
– Jozef MOKRÝ, Padlóburkoló Szövetség
– RNDr. Ján KRTÍK, Kőműves Szövetség
–
A HORVÁT KÉZMűVES KAMARA MEGNYITOTTA BRÜSSZELI IRODÁJÁT
A Horvát Kézműves Kamara hivatalosan felavatta egy fogadás keretében brüsszeli irodáját 2005. május 30-án. Számos EU tisztségviselő, köztük a Bizottság KKV-követe, Rute asszony is résztvett az eseményen. Az iroda az UEAPME épületében található és Natko Vlahovic vezeti.
EURÓPAI BIZOTTSÁG: ÚJ HONLAP A B2B KAPCSOLATOK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
Az Európai Bizottság a célból, hogy Európa-szerte elősegítse az üzleti együttműködés-barát környezet kialakulását és a vállalat-közi kapcsolatokat egy új honlapot hozott létre az Euro Info Központok Hálózat (EIC) és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövetsége (EURADA) részvételével.
A honlap igyekszik összehozni közel 4,000 kis- és közepes céget, több mint 20 különböző gazdasági szektorból, 32 üzletember találkozó keretében, melyekre nagyobb nemzetközi vásárokon kerül sor , valamint workshopokat és tanácsadói támogatást nyújtanak a következő két év során. A Bizottság 6 millió eurot különített el erre a projektre..
Bővebb információ:
http://eic.cec.eu.int/PES/Pes.html
EURÓPAI BIZOTTSÁG: A BIZTONSÁG ELŐSEGÍTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
Az Európai Bizottság egy tájékoztató kampányt indított útjára a 10 új tagállamban, melynek célja kihangsúlyozni a biztonság szükségességét az építőiparban. A kampánnyal együtt sor kerül majd építkezések ellenőrzésére is ezekben az országokban, melyek során rá kívánnak világítani a lehetséges veszélyekre és egyben bemutatni azok megelőzhetőségét.
Az építőiparban az átlagosnál magasabb a dolgozók közti halálozási arány. 100,000 munkásból 13 halt meg 2001-ben, szemben az összes szektort magába foglaló átlagos 5 fővel, -derült ki az Eurostat adataiból. Ez a szám az építőiparban az új tagállamok esetén még magasabb (24 per 100,000). A Bizottság kampánya ezeknek a haláleseteknek és sérüléseknek a kiváltó okaira fog koncentrálni, köztük a magasból való leesésre, mozgó jármű által történő elütésre és a leeső tárgyak okozta sérülésekre. Az építkezések ellenőrzésére két időszakban kerül sor.
Először június 6-19, míg másodszor September 26-October 9 között. Az ellenőrzéseket az országos munkaügyi felügyelőségek folytatják le és a Munkaügyi Felügyelőségek Vezető Tanácsa koordinálja.
A kampány kihangsúlyozza majd a legjobb gyakorlatokat, hogy hogyan lehet megfelelni ezen a területen az EU jogszabályoknak (különösen az időszakos és mobil munkahelyek direktívának (92/57/EEC)) valamint segíti majd az új tagállamokat megosztva velük az EU 15-k, a régi tagállamok tapasztalatait. A jövő évi kampány az azbesztra fog koncentrálni EU-szerte. .
BŐVÍTÉS: EGY TANULMÁNY ALACSONY KIVÁNDORLÁST MUTAT
A berlini központú Deutsches Institut for Wirtschaftsforschung (DIW) szerint az új tagállamokból a régi tagállamokba költözök számát 150,000-re becsülhetjük. Közülük több mint 50,000 fő az Egyesült Királyságba érkezett.
A DIW adatai alacsonyabbak más becslésekkel összehasonlítva, beleértve az Egyesült Királyság kormánya által készíttetett felmérést is, amely szerint az elmúlt 12 hónap során közel 130,000 munkaengedélyért folyamodtak az új tagállamok állampolgárai az Egyesült Királyságban. A DIW ezt az adatbeli eltérést a módszerbeli különbségekkel magyarázza.
A DIW-nek az a véleménye, hogy lemaradhatnak a nagyon szükséges képzett munkaerő beáramlásáról azok az EU-15 államok, melyek szigorú immigrációs politikát alkalmaztak az új tagállamokból érkező lehetséges munkavállalókkal szemben.
Bővebb információ: Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW): http://www.diw.de/programme/jsp/presse.jsp?pcode=408
(Übergangsfristen bewirken Umlenkung der Migration nach Großbritannien und Irland)
BŐVÍTÉS: MAKEDÓNIA EU JELÖLT LEHET
A korábbi Makedón Jugoszláv Köztársaság (FYROM) reméli, hogy 2005 végére megkaphatja a jelölt státust és így csatlakozhat Bulgáriához, Romániához, Horvátországhoz és Törökországhoz, mely országok az Unió előszobájában várakoznak.
Makedónia elnöke, Branko Crvenkovski szerint országa alapvető változtatásokat hajtott végre belpolitikájában, és konfliktus megelőzési gyakorlatuk példaértékű lehet a Balkánon. Az elnök véleménye szerint mindössze három év alatt Makedónia átváltozott egy olyan országból, melynek szüksége volt az európai beavatkozásra egy olyan országgá, amely az EU jelöltté válásra vár.
EMU: CIPRUS, LETTORSZÁG & MÁLTA CSATLAKOZOTT AZ ÁTVÁLTÁSI RÁTA MECHANIZMUSHOZ
Az euro bevezetése előtt minden ország két évig részese kell, hogy legyen ennek a mechanizmusnak. Ez alatt a két év alatt nem történhet túlzott átváltási ráta ingadozás. Ennek a három országnak ez a lépése ezért lehetővé teszi számukra az eurohoz való 2007-s csatlakozást. Észtország, Litvánia és Szlovénia, a másik három új tagállam, melyek szintén csatlakozni kívánnak az euro-zónához, már 2004-ben beléptek az . ERM II-be. A négy legnagyobb új tagállam esetében – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – valószínűtlennek tűnik, hogy az évtized vége előtt csatlakozzanak.
SZOCIÁLPOLITIKA: FEJLEMÉNYEK A MUNKAIDŐ TERÉN
Egy tanulmány, melynek címe “Fejlemények a munkaidő terén – 2004” megvizsgálta a munkaidő hosszát 2003-ban és 2004-ben. Úgy találták, hogy az átlagos, kollektív szerződés keretében megállapított heti munkaidő az Európai Unióban mint egy egészben 38.6 óra körül maradt – ennél 0.7 órával rövidebb a heti munkaidő a 15 régi tagállamban (valamint Norvégiában), és 0.9 órával hosszabb az új tagállamokban. A megállapított éves munkaidő átlagosan közel 1,740 óra – a régi tagállamokban (valamint Norvégiában) 1,700 óránál kevesebb, míg az új tagállamokban több, mint 1,800 óra az eves munkaidő átlaga. Három szektort vizsgáltak meg külön, közülük a vegyiparban volt a legmagasabb a heti munkaidő, ezt követte a kiskereskedelem. Legkevesebbet a közalkalmazottak dolgoztak. Az átlagos, megállapodás szerint fizetett éves szabadság 26.0 nap volt 2004-ben.
Átlagos heti munkaidő órában, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén, 2003 és 2004
(n. a. = nincs adat)
Ország 2003 2004
Össz Nők Férfi Össz Nők Férfi
Ausztria* 40 39.9 40.1 n. a. n. a n. a
Belgium 39.1 37.8 39.8 n. a n. a n. a
Bulgária 40.9 40.7 41.1 41.1 40.9 41.3
Ciprus 38 37.5 38.4 n. a n. a n. a
Csehország 37 35.2 38.5 34.6 32 36.8
Dánia 33.8 30.9 35.7 n. a n. a n. a
Észtország 42.1 41.1 42.9 n. a n. a n. a
Finnország 38 36.6 39.2 38.2 36.9 39.3
Franciaország 36.6 35.4 37.4 35.6 n. a n. a
Németország 37.8 n. a n. a 37.8 n. a n. a
Olaszország 37 33 39 n. a n. a n. a
Lettország 42 41 42.9 41.5 40.6 42.4
Litvánia 39.2 38.1 40.2 39.3 38.5 40.1
Málta 37.7 35.2 38.8 37 34.4 38.1
Hollandia 39 38 39.2 n. a n. a n. a
Norvégia 39.6 37.4 40.8 39.7 37.2 41
Lengyelország 43 45.5 39.7 42.8 45.4 39.4
Románia 41.4 40.4 42.2 41.4 40.3 42.3
Szlovákia 40.9 40 41.7 41.1 40.1 41.9
Szlovénia 41.1 39.8 42.1 40.6 39.2 41.8
Spanyolország 37.9 36.2 38.9 38.5 36.6 39.4
Egyesült Királyság 37.4 34.1 39.1 37.3 33.7 39.2
Forrás: EIRO. * 2002 figures.
Bővebb információ: http://www.eiro.eurofound.eu.int/2005/03/update/tn0503104u.html
SZOCIÁLPOLITIKA: SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ AZ EU-10 ORSZÁGOKBAN
A Bizottság jelentése a szociális beintegrálódásról a 10 új tagállamban az EU-10 országok Nemzeti Akciótervein alapul. Egyfelől horizontálisan áttekinti a fő politikai megközelítéseket, másrészről mélyrehatóan elemzi az egyes ország-specifikus trendeket és intézkedéseket. A tagállamoknak az Amszterdami Szerződésben kodifikált döntései alapján . (136-s és 137-s cikkely), -melyek a szociális kirekesztés elleni harcra vonatkoznak- a 2000 márciusi Lisszaboni Tanács arra kérte a tagállamokat és a Bizottságot, hogy nyilvánítsák stratégiai céllá a szociális kirekesztés elleni harcot, hogy 2010-re meg lehessen szüntetni a szegénységet. A koordináció módszeréhez nyúlva a tagállamok megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak – a Lisszaboni Stratégia szellemében – a fenntartható gazdasági növekedés, a jobb munkahelyek és a nagyobb szociális kohézió elérése érdekében. A Bizottság felügyelete alatt indult, 75 millió euros költségvetésű program, a következőket célozza meg:
– Növelni, javítani a szociális kirekesztésnek és a szegénységnek a megértését, olyan indikátorok alkalmazásával, melyek lehetővé teszik az összehasonlítást.
– Tapasztalat-csere megszervezése a megvalósított politikákról, valamint kölcsönös tanulás előmozdítása a Nemzeti Akciótervek kontextusában
– A szereplők kapacitásának, képességeinek fejlesztése, hogy hatékonyan léphessenek fel a szociális kirekesztés és a szegénység ellen, valamint innovatív megközelítések előmozdítása, különösen a hálózatok támogatásán és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéden keresztül.
Témák:
A jelentés szerint a „legutóbbi gyakorlat volt az első kísérlet” az EU-10-k érdekében egy átfogó, a szegénység és a szociális kirekesztés ellen küzdő stratégia felvázolása érdekében. Az erőfeszítések értékelése a mai napig pozítiv annak ellenére, hogy:
– Néhány speciális tervet meg kell erősíteni
– Jobb és sokkal speciálisabb prioritásokat és célokat kell felállítani.
– Erősíteni kell a szélesebb nemzetgazdasági- és költségvetési politikákhoz való kapcsolódási pontokat
– Tovább kell modernizálni a szociális védő rendszereket.
– Nagyobb figyelmet kell fordítani a romák és az etnikai kisebbségek integrációjára és a nemek közti egyenlőség előmozdítására
Összességében, a jelentés azt állítja, hogy a szegénység átlagos kockázati rátája az EU-10-k esetében 15 %, mely gyakorlatilag megegyezik az EU-25-k átlagával. Ugyanakkor az adatok rendkívül széles skálán mozognak az EU-10 országok esetében, a 8%-tól Csehország esetében, a 21%-ig Szlovákia esetében.
A jelentés azt is megállapítja, hogy
– Az EU-10 országokban mindennapos az anyagi nélkülözés és egyfajta megélhetési életstílus
– Alapvető problémának számít a hosszútávú munkanélküliség, különösen Lengyelországban, Szlovákiában és a Balti-államokban
– Szintén fontos probléma a csökkenő népesség szám
– Gyakoriak a rossz lakáskörülmények és az egészségtelen életmód
Szlovénia kivételével az új tagállamokban a szociális intézkedésekre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya jóval alatta van az EU átlagának.
A Bizottság jelentése 6 alapvető kihívást állapított meg, melyekkel az EU-10 országoknak foglalkozniuk kell az elkövetkező két évben:
– Az aktív munkaerőpiaci politika kiterjesztése, koherens és átfogó egész életen át tartó tanulás stratégiák kifejlesztése, azért hogy növelni lehessen a munkaerő piaci integrációt
– Annak biztosítása, hogy a szociális védelmi rendszerek megfelelő lefedettséggel működnek, valamint a befizetések olyan szinten való biztosítása, mely garantál egy elégséges minimum bevételt mindazoknak, akiket megillet
– A gyermek és a családi szegénység megoldását célzó politikák erősítése, és a gyermekek jogainak védelme
– A kielégítő lakáshoz való hozzájutás javítása és a hajléktalanság megoldása
– Még több és még hatékonyabb beruházás, azért, hogy javuljon a közszolgáltatások színvonala és az azokhoz való hozzáférés (különösen az egészségügy, a szociális ügyek, az oktatás, a képzés és a közlekedés terén)
– Az erőfeszítések fokozása a néhány etnikai csoport, különösen a romák és a csökkent képességűek által tapasztalt kirekesztés és diszkrimináció magas szintjének leküzdése érdekében.
Bővebb információ:
– DG Employment: Report on Social inclusion in the 10 new Member States 2005
– DG Employment: The social inclusion process [FR] [DE]
– Cyprus’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [EL]
– Czech Republic’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [CS]
– Estonia’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [ET]
– Hungary’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [HU]
– Lithuania’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [LT]
– Latvia’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [LV]
– Malta’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [MT]
– Poland’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [PL]
– Slovenia’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [SL]
– Slovakia’s National Action Plan on Social Inclusion (2004-2006) [SK]
