Andrea Benassi, az UEAPME főtitkára 2008. február 16-án ismertette azt a javaslatát, hogy egy UEAPME Kutatási Munkacsoportot kíván létrehozni, mely javítaná az európai kkv-szövetség politikai munkájának minőségét, és növelné az UEAPME láthatóságát, mint vezető európai kézműipari és kkv-szövetségét.
Miért kell az UEAPME-nak többet tenni a kutatások terén?
A politikai állásfoglalások megbízhatóságát javítani lehet, ha az UEAPME érveit a kézműiparra és a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó független tanulmányokkal, statisztikákkal, kutatási eredményekkel vagy bármilyen más tényszerű adattal tudja alátámasztani. Az érdekvédelem és a kutatás kölcsönösen bátorítja egymást, és nemcsak az UEAPME munkájának minőségét javítja, erősíti az Európai Bizottság és az Európai Parlament irányában kifejtett lobbitevékenységét, hanem az UEAPME elfogadottságát, láthatóságát is egyben.
Más európai szervezetekkel, érdekképviseletekkel összehasonlítva, mint a BusinessEurope (Európai Gazdasági Kitekintő –évente kétszer) és az Eurochambres (Európai Gazdasági Felmérés – évente), melyek az egész gazdaságra vonatkozóan nyújtanak gazdasági indikátorokat, az UEAPME nem készített idáig hasonló felméréseket, nem szolgáltatott adatokat az európai kézműiparra és a KKV-szektorra vonatkozóan.
Az Európai Bizottságnak korábban volt egy KKV Elemzése azzal a céllal, hogy megbízható statisztikákat és tanulmányokat készítsen a KKV-król Európában. Sajnos ez a projekt két éve abbamaradt, mivel a statisztikai adatok nem voltak igazán frissek, és a felmérés költségei túl magasak voltak. Az UEAPME erősen próbálta győzködni a Bizottságot, hogy kezdjen egy új projektet, mivel szükség van a KKV-król megbízható információra. Az Európai Bizottság most dolgozik a projekt folytatásán, azzal a céllal, hogy éves KKV jelentést készítsenek, valamint egy éves értékelő táblázatot a KKV politika megvalósításáról. Ezek mellett évente négy tanulmány elkészítését akarják megtendereztetni KKV-kat érintő témákról.
Az UEAPME a maga részéről mit tehet?
· Elkészít egy Kézműipari és KKV Gazdasági Kitekintést, mely a tagszervezetek által végzett felméréseken alapul
· Kifejleszti és megvalósítja az új „Kisvállalkozói Törvény Eredményjelző Táblát”
· Megszervezi a nemzeti „kutató és elemző csoportok” közti együttműködést, hogy az európai eredmények a már meglévő nemzeti kutatási eredményeken alapuljanak
· Motiválja a nemzeti “kutató és elemző csoportokat” a közös kutatásokban való részvételre (egységes kérdések feltétele Európa-szerte).
A megoldás: “UEAPME Kutatási Munkacsoport”
- Elemzi a tagszervezetektől beérkező tanulmányokat, felméréseket
- Kidolgozza és megvalósítja az Európai Kézműipari és KKV Gazdasági Kitekintést (barometer, index, …)
- Kifejleszt egy új Európai Eredményjelző Táblát az új Kisvállalkozói Törvényre
- Koordinálja a nemzeti kutatási és elemző csoportok közti szinergiákat az általuk kutatott témákat illetően
- Tartja a kapcsolatot a Vállalkozói Főigazgatósággal (KKV jelentés és KKV kutatás) és képviseli az UEAPME-t a Vállalkozói Főigazgatóság kapcsolódó irányító bizottságában
- Kiépíti a kapcsolatokat más, a KKV témákat kutató intézetekkel (i.e. OECD)
Az UEAPME független kutatási tevékenységének előfeltételei:
- Az UEAPME-nak rendkívül korlátozott pénzügyi és személyi erőforrások állnak rendelkezésre ahhoz, hogy önálló kutatási tevékenységet végezzen vagy megbízzon ilyen munkák elvégzésére külső kutatóintézeteket.
- Számos UEAPME tagszervezet rendszeresen végez felméréseket tagjai körében, készít a kézműiparral, a KKV-k helyzetével kapcsolatos tanulmányokat, és végez statisztikai gyűjtéseket.
- Az Avignoni Akadémia kifejlesztett egy relatíve érett „Kézműipari Kitekintés” koncepciót, valamint útjára indított egy „Kisvállalkozói Charta Eredményjelzőtáblát”, melyet az elmúlt években több ízben is kiadtak.
A koncepció azon alapul, hogy magának az UEAPME-nak közvetlenül nem kell kutatásokat, felméréseket megvalósítania, hanem a már meglévő eredményeket és struktúrákat kívánja felhasználni. Ezért az UEAPME, legalábbis az első időszakban nem kell, hogy egy külön költséget elkülönítsen erre a kutatási tevékenységre.
Az UEAPME Kutatási Munkacsoport fő célja, hogy:
· Összegyűjtse a tagszervezeteink által már elkészített felméréseket, tanulmányokat;
· A már meglévő tanulmányok, felmérések alapján állítson össze egy Európai Kézműipari és KKV Gazdasági Felmérést;
· A Kisvállalkozói Karta Eredménytáblája használata során nyert tapasztalatokat felhasználva kifejlesszen egy eredménytáblát, mely az Európai Kisvállalkozói Törvény megvalósítását értékeli majd (KKV nézőpontból);
· Felmérje a lehetséges szinergiákat a tagszervezetek által végzett kutatások esetén;
· Legyen partnere a Bizottság (Vállalkozói Főigazgatóság) projektjének és próbáljon hatással lenni annak munkájára (jelentések, tanulmányok )
· Építsen ki kapcsolatokat más kutatást végző szervezetekkel, melyek a KKV politika szempontjából relevánsak (pl. OECD);
Az UEAPME Kutatási Munkacsoportot Gerhard Huemer vezeti.
Az IPOSZ-t Rettich Tamás képviseli a munkacsoport munkájában.
A munkacsoport munkájának megvalósítása – első fázis
Az UEAPME arra kérte a tagszervezeteket, hogy adjanak részünkre anyagokat munkájához arról, hogy milyen tevékenységet végeznek a nemzeti kkv-szövetségek saját ’kutatási egységei’, statisztikai egységei vagy bármi más nevű kutató csoportjai. Szeretnék tudni, hogy a nemzeti kkv-szövetségek:
- Folytatnak-e rendszeres felmérést tagjaik körében, megkérdezve őket gazdasági helyzetükről? Évente végzik-e ezeket a felméréseket vagy gyakrabban? Milyen kérdésekkel fordulnak a vállalkozásokhoz és milyen formában mutatják be az eredményeket?
- Van-e valamilyen friss felmérésük, jelentésük valamilyen kézműves-, KKV-specifikus témakörben, mely európai dimenzióval bírhat vagy érdekes lehet más tagok számára?
- Ha az adott szervezet nem végez ilyen felméréseket, akkor lehetnek olyan, mások által végzett felmérések, melyek speciálisan a kézműiparra, a KKV-kra vonatkozó megállapításokat tartalmaznak. Az UEAPME Kutatási Munkacsoportja számára az innen érkező kutatási eredmények is rendkívül hasznosak lehetnek.
Az UEAPME, Gerhard Huemer vezette Kutatási Munkacsoportja a beérkező információk alapján készít el egy Európai KKV/Kézműipari Kitekintés nevű szakanyagot, mely a tagszervezetek által végzett felméréseken, kutatásokon alapszik.
Az UEAPME főtitkára, Andrea Benassi felhasználta az Európai Kisvállalkozói Törvény bemutatását arra, hogy bejelentse az UEAPME ki fog jönni egy „Gondolkozz Előbb Kicsiben Teszttel”, amely azt fogja vizsgálni, hogy az európai intézmények és a tagállamok (a régiós szintet is beleértve) milyen mértékben alkalmazták és használják a „Gondolkozz Előbb Kicsiben” alapelvet. Ezt a Tesztet egy Európai Kisvállalkozói Törvény Eredményjelzőtáblával együtt készíti el az UEAPME és mindkettő egy kérdőíven alapul majd.
Az IPOSZ hozzájárulása a Kutatási Munkacsoport munkájához
Az IPOSZ felhasználva az ipartestületek széles bázisát, valamint a tudományos, gazdasági kutatóintézetekkel meglévő kapcsolatait az alábbi területeken tud hozzájárulni az UEAPME Kutatási Munkacsoport munkájához:
1. Kis- és Középvállalkozások helyzete 2005-2006, éves jelentés
Folyamatosan, mivel alapító tagjai vagyunk ennek a nagy országos intézménynek. Az IPOSZ elnöke tagja a szerkesztő bizottságnak, ezért folyamatosan ráhatással vagyunk erre a könyvre és ennek az anyaga részletes áttekintést biztosít a magyar KKV-szektor helyzetéről. Ez angol nyelven is kiadásra kerül, amit megküldünk az UEAPME Kutatási Munkacsoport részére. Ezt évente rendszeresen rendelkezésre tudjuk bocsátani.
2. Az IPOSZ egy olyan nagy projektnek a részese, amely folyamatosan figyelemmel kíséri Magyarország 7 régiójában a kézműves szakmák szakképzési helyzetét, főleg az iskolarendszerű képzést illetően. Így folyamatos információkkal rendelkezünk ezen a területen, különös tekintettel a hiányszakmákra, a túlképzésekre, a felnőttképzés és az iskolarendszerű képzés viszonyára, a gyakorlati képzés minőségi problémáira.
3. Az IPOSZ elnyert egy olyan projektet, amely országos felmérést hajt végre a tanulószerződések, a gyakorlati képzőhelyek biztosítása területén. Ezért folyamatosan információkkal fogunk rendelkezni arról, hogy hogyan alakul a kézműves szakmákban a gyakorlati képzőhelyek biztosítása, mik a legfőbb akadályozó tényezői annak, hogy a kisvállalkozások tanulókat tartsanak. Az IPOSZ több olyan projektnek is folyamatosan részese, amely a szolgáltatási rendszerek kiépítésére irányul. Ezért folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni, milyen területeken fejlődnek jól és milyen területeken kevésbé a nyugat-európai szövetségekhez képest a mikro és kisvállalkozások szolgáltatásai.
Több olyan projektben is részt vesz az IPOSZ, amely az informatikai és információs rendszerek kiépítését szolgálja, így az IPOSZ folyamatosan tud véleményt alkotni arról, milyen területeken sikerült már és milyen területeken nem a szolgáltatásokat elősegítő információs rendszerek összekapcsolása a különböző UEAPME tag szövetségek között.
Az IPOSZ kiemelten figyelemmel kíséri azokat a magyarországi tendenciákat, lépéseket, amelyek a családi, mikro és kisvállalkozások technológiai megújítását szolgálják. Mindenekelőtt a környezetvédelmi technológia, az alternatív technológiák (napenergia, szélenergia, bioenergia) alkalmazását és rendszeres szervizelését tekintjük úgy, mint a kisvállalkozások egyik kitörési pontját.
Az IPOSZ a maga 260 ipartestületével olyan országos hálózatot képvisel, amely az ország mind a 170 kistérségében jelen van. Ezért megfelelő anyagi források esetén ez a struktúra bármilyen családi, mikro és kisvállalkozásokat érintő felmérésbe be tud kapcsolódni, és közvetlenül el tudja érni a kisvállalkozásokat.
Az IPOSZ kész arra is, hogy megfelelő körülmények biztosítása mellett a kutatócsoport tevékenységét 1-2 további tudományos tevékenységet jól ismerő fővel segítse, ennek a gazdasági feltételrendszerét megpróbálhatjuk magyar támogatási projektekből megszerezni. Ehhez azonban konkretizálni kell a területet, a célkitűzéseket.
