EU HÍRLEVÉL 2009/10 Az újrakezdéshez helyre kell állítani a bizalmat – Az UEAPME prioritásai a svéd soros EU elnökséghez

Az UEAPME a korábbi gyakorlatnak megfelelően 2009 II. félévében is elkészítette azon KKV-specifikus területek részletes felsorolását, melyeken a félév során soros szeretné, ha előrelépés történne. Ezt a KKV kívánságlistát mindig az adott félévben soros EU-elnökségi tisztséget betöltő országnak küldi meg, így 2009. II. félévében a soros svéd elnökségnek küldte meg. Az alábbiakban ezeknek a területeknek a felsorolását olvashatják.

Az európai vállalkozásokat nagyon mélyen érinti a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság. Ezért a soros svéd elnökség munkájának középpontjában azok a politikai elképzelések kell, hogy legyenek és lesznek is, melyek a válság kezelését, Európa gazdaságának újjáépülését szolgálják. Egyértelműen kijelenthető, ez a gazdasági újjáépülés nem történhet meg a KKV-szektor megerősítése nélkül.

A nemrég kiadott „Európai Kézműipari és KKV Barométer” jól mutatja, hogy a jelenlegi válság nagymértékben egy bizalmi válság, mely a  pénzügyi szektor iránti bizalom hiánya, a jövőbeni fejlődésbe vetett bizalom hiánya és e jövőbeli fejlődés elérése érdekében teendő politikai lépések iránti bizalom hiánya miatt alakulhatott ki.

Az Európai Kisvállalkozói Törvénnyel az európai uniós intézmények véglegesen elismerték a kézműiparnak, a kis- és középvállalkozásoknak a gazdaságban betöltött központi szerepét, ez azonban csak akkor gyakorol jótékony hatást a KKV-kra, ha az Európai Kisvállalkozói Törvényben vállalt kötelezettségeket teljes mértékben végrahajtják mind európai, mind nemzeti, valamint helyi szinteken. A soros svéd elnökség tevékenysége során figyelemmel kell, hogy legyen az európai kézművesek, kis- és középvállalkozások valós igényeire.

Jelen dokumentummal az UEAPME össze kívánja foglalni azokat a legfontosabb politikai akciókat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a KKV-k képesek legyenek menedzselni a jelenlegi válságot és teljes mértékben kibontakoztathassák növekedési, munkahelyteremtési és innovációs kapacitásukat. Minden politikai akció alkalmazása előtt szoros párbeszédet kell folytatni a KKV-k, mikro vállalkozások és kézművesek érdekképviseleteivel. A politikai döntéshozóknak függetlenül attól, hogy éppen milyen szinten tevékenykednek, akár EU-s, akár tagállami, régiós vagy helyi hatóságokról legyen szó, együtt kell működniük a gazdasági érdekképviseletekkel a gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalakor.

Arra kérjük a most hivatalba lépő svéd elnökséget, tegyen meg mindent az igen sikeres cseh elnökség válságkezelő politikájának folytatása érdekében, hogy meg lehessen kezdeni Európa gazdasági újjáépítését.

A mostani gazdasági válság kezelése érdekében az európai kézművesek, kis- és középvállalkozások a következőket kérik a hivatalba lépő svéd elnökségtől:

A soros svéd elnökség tevékenységével

1. segítse a KKV-kat túlélni a hitelválságot és nyújtson támogatást számukra a gazdasági újjáépüléshez;
2. támogassa a kis- és középvállalkozásokat azon erőfeszítésükben, hogy minél több embert munkában tudjanak tartani;
3. engedje levegőhöz jutni a kis- és középvállalkozásokat, támogassa a vállalkozóiságot és;
4. védje meg a KKV-kat a szükségtelen adminisztrációs terhekkel szemben.

A soros svéd elnökség segítse a KKV-kat túlélni a hitelválságot és nyújtson támogatást számukra a gazdasági újjáépüléshez

A jelenlegi pénzügyi zűrzavar rendkívül negatív hatást gyakorol a kis- és középvállalkozások pénzügyi forrásokhoz való hozzájutására. A hitelek és kölcsönök nem elérhetőek, vagy csak elfogadhatatlan feltételek mellett vehetők igénybe, ami a kamatköltségeket, az adandó biztosítékokat illeti. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a pénzügyi források hiánya miatt ne csökkenjen a gazdaság aktivitása, teljesítménye (a beruházások, a termelés és a fogyasztás).

Ezért az UEAPME arra kéri a hivatalba lépő svéd elnökséget, hogy a következőkkel segítse elő a pénzpiacok újra stabilizációját:

1. Biztosítsa, hogy minden a bankoknak nyújtott állami támogatás, valamint a kamatcsökkentések hatása jusson el a fogyasztókhoz és ne a bankok részvényeseinek az érdekeit szolgálják;
2. Biztosítsa, hogy a pénzpiacok a reálgazdaság érdekeit szolgálják és ne a pénzügyi spekulánsok érdekeit;
3. Reformálja meg a pénzpiac globális szabályozó rendszerét (benne a hitelminősítő ügynökségekkel), hogy a jövőben el lehessen kerülni egy hasonló válság megismétlődését (átláthatóság növelése, a mérleget meghaladó működés tilalma);
4. Biztosítsa a KKV-knak nyújtott kölcsönök kielégítő újrafinanszírozását (Európai Beruházási Bank, nemzeti közvetítők, garancia rendszerek);
5. Minden lehetőséget biztosítson, hogy a nemzeti központi bankok közvetlenül finanszírozhassák a vállalkozásokat;
6. Szabályozza újra a pénzügyi piacokat, hogy a jövőben el lehessen kerülni az IFRS-ből (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) és a Basel II-ből származó ciklikus hatásokat;
7. A betétes garancia rendszerekben a kisvállalkozások is helyezhessenek el betéteket.

A pénzügyi válság már rendkívül negatív hatásokat gyakorolt a reálgazdaságra. Európa súlyos recessziót fog átélni minimum ez évben. A válságra adandó helyes válaszról folyó vita fogja uralni a hivatalba lépő soros svéd elnökséget.

A fellendülést olyan gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell támogatni, melyek célja, hogy valamennyi gazdasági szereplőnek a bankokba vetett bizalma újra megerősödjön, valamint hogy a hosszú távú költségvetési egyensúly veszélyeztetése nélkül stabilizálni lehessen a fogyasztói keresletet. A KKV-szektor nemcsak az összvállalkozások 99,8 %-t, az összfoglalkoztatás 2/3-át és a GDP termelés közel 60 %-t jelenti, hanem Európa gazdaságának az utóbbi években legdinamikusabban fejlődő részét is a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció tekintetében. Következésképp a kézműiparnak, a kis- és középvállalkozásoknak fontos szerepet kell kapniuk és játszaniuk, ha Európa kezelni akarja a mostani gazdasági válságot.

Ezért az UEAPME arra kéri a soros svéd elnökséget, hogy az járuljon hozzá egy gazdaságpolitikai csomaghoz, mely:

1. A KKV-k támogatása érdekében kihasználja az Állami támogatásokra elfogadott új szabályozás kínálta kibővülő lehetőségeket, különösen az állami garancia rendszerek, így a működő tőkére vonatkozó garancia rendszerek nyújtotta lehetőségeket;
2. Működni engedi az adó- és a társadalombiztosítási rendszerekben lévő automatikus stabilizátorokat;
3. Kihasználja a Növekedési és Stabilitási Paktumban rejlő lehetőségeket az állami beruházások növelése érdekében, anélkül, hogy azok veszélyeztetnék a költségvetési konszolidáció hosszú távú célkitűzéseit;
4. Megfelelő ösztönzők alkalmazásával stimulálja a lakossági fogyasztói keresletet, pl. energia megtakarítást célzó beruházások a magánlakásokban;
5. Ösztönzi az infrastruktúrális beruházások generálta állami és lakossági fogyasztást (kutatás, képzés, IT, logisztika);
6. Nem támogatja azokat az iparágakat, melyek strukturális problémákkal küzdenek, vagy túltermelési kapacitással rendelkeznek már most is.

A soros svéd elnökség támogassa a kis- és középvállalkozásokat azon erőfeszítésükben, hogy minél több embert munkában tudjanak tartani

Az UEAPME nemrég megjelentetett „Európai Kézműipari és KKV Barométere” jól mutatja, hogy a kisvállalkozások sokkal kevésbé hajlanak arra, hogy elbocsássák alkalmazottaikat, mint a nagyobb vállalkozások. Azonban a kisvállalkozásoknak speciális problémáik vannak a munkaerő-piaci szabályozókkal, a szociális juttatások rendszeréhez és a képzéshez való hozzáféréssel, amit egyedül nem tudnak megoldani.

Ezért az UEAPME azt kéri a svéd elnökségtől, hogy az alábbi intézkedésekkel támogassa a KKV-knál megvalósuló foglalkoztatást:

1. Az ESF-n és az EGF-n belül valamennyi szinten tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a KKV-k ténylegesen élvezhessék a rövidebb munkaidőre vonatkozó szabályozásokból fakadó előnyöket, melyeket hatásos át- és továbbképzési intézkedésekkel kombinálnak annak érdekében, hogy minél több embert munkában tartsanak, valamint hogy megkönnyítsék a munkanélkülivé válók számára a jelenlegi válság átvészelését;
2. Biztosítsa a munkaerő-piaci intézkedésekhez, úgymint a rövidített munkaidő vagy a részmunka, a nagyvállalatok által alkalmazott részleges munkanélküliség egyéb formáihoz való egyenlő esélyű hozzáférést;
3. Kerülje el, hogy a KKV-k torzult versenyfeltélekkel találják szembe magukat amiatt, hogy az állami, a fél-állami szektorban támogatják a foglalkoztatást;
4. Csökkentse a munkára rakodó nem-bérjellegű költségeket, különösen a munkaerő piac alacsonyabb keresetű végén;
5. Valamennyi munkavállaló számára nyissa meg a szociális védelem, a szociális juttatások rendszerét, tehát a kisvállalkozások munkavállalói előtt is;
6. Támogassa a munkaerő szakmai és földrajzi mobilitását, kiemelt jelleggel a szakképzésben résztvevő fiatalok, gyakornokok mobilitására;
7. Erősítse az oktató-, képzőintézmények és a szociális partnerek közti kapcsolatokat, az élethosszig tartó tanulás kontextusában, hogy a munkavállalók jobb alkalmazhatóságát garantálni lehessen;
8. Az újjáépítési tervek megfogalmazásakor a nagyvállalatokkal azonos feltételeket biztosítson a KKV-k számára is az adóösztönzőkhöz, a munkaszervezési intézkedésekhez és a szociális támogatásokhoz való hozzáférésnél;
9. A flexicurity (rugalmas biztonság) alapelveit figyelembe vevő strukturális reformokat valósítson meg valamennyi tagállamban, könnyítse meg a munkaerő piacon az átmenet különböző formáit (inaktívak munkához jutása, átmenet az iskola világából a munka világába, alkalmazottak önfoglalkoztatóvá válása), valamint erősítse a továbbképzés elérhetőségét.

A soros svéd elnökség engedje levegőhöz jutni a kis- és középvállalkozásokat, támogassa a vállalkozóiságot

A kézművesek, kis- és középvállalkozások csak akkor tudják teljes mértékben kibontakoztatni növekedési és munkahelyteremtési potenciáljukat, ha a piacokon még mindig meglévő akadályokat végleg megszüntetik. Az Európai Kisvállalkozói Törvény a kisvállalkozások igényeivel összhangban lévő megfelelő politikai keretet biztosít, tartalmazza az összes megvalósítandó intézkedést, melyek az üzleti környezet javításához, a KKV-k lélegzethez jutásához szükségesek. Szintén a svéd elnökségtől függ az elkövetkező hónapokban, hogy ezek a szándékok tettekké váljanak.

A nemrég az UEAPME által megjelentetett I. Európai Kisvállalkozói Törvény megvalósulását vizsgáló felmérés, 2009, azt mutatja, hogy az EU-átlagát tekintve elmaradások vannak a megvalósításban, különösen a következő területeken: második esély megadása azon vállalkozónak, aki önhibáján kívül ment tönkre, a közbeszerzésekhez való hozzáférés és a KKV-k finanszírozása. Az egyes országokra jellemző eredményeket az UEAPME honlapján lehet megtalálni.

Tájékoztatásul az Európai Kisvállalkozói Törvény 10 alappontja:

1. Egy olyan környezet létrehozása, amelyben a vállalkozásnak értéke van.
2. Második esély biztosítása a csődbe került becsületes vállalkozások számára.
3. Az „gondolkodj először kicsiben” alapelv általánossá tétele a törvényalkotás minden lehetséges területén.
4. A közigazgatás fogékonyabbá tétele a kkv-k szükségletei iránt.
5. A közpolitikai eszközök hozzáigazítása a kkv-k szükségleteihez – különös tekintettel a közbeszerzésben való részvételük és az állami támogatások felhasználásának megkönnyítésére.
6. A kkv-k anyagi forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése, illetve egy olyan jogi környezet kialakítása, amely támogatja az azonnali fizetést a kereskedelmi tranzakciók során.
7. Az egységes piac nyújtotta előnyökből való nagyobb részesülés.
8. Az innovációnak és a képességfejlesztésnek mindennemű támogatása.
9. Megadni az esélyt a kkv-k számára, hogy a környezeti kihívásokat lehetőségekké alakítsák.
10. Lehetővé tétele annak, hogy a kkv-k is kiaknázzák a piac növekedéséből származó hasznot.

Egy KKV-barát gazdálkodói környezet megvalósulásához az egyik legfontosabb, hogy változás álljon be a vállalkozások, a kockázatvállalás megítélésében: a vállalkozóiságot és az ehhez kapcsolódó kockázatvállalási szándékot a politikusok és a média is el kell, hogy ismerjék. Ez azt jelenti például, hogy elismerik a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalásának önkéntes jellegét.

Ezért az UEAPME arra kéri a soros svéd elnökséget, hogy járjon közbe az Európai Kisvállalkozói Törvény megvalósítása mellett tett kötelezettségvállalások megvalósításáért, és valósítsa meg a bejelentett alapelveket és tevékenységeket – minél korábban, annál jobb.

1. A törvényhozásnak és a program tervezésnek, ha azok bármilyen hatással is lehetnek a KKV-kra,  minden szinten tekintettel kell lenniük a Gondolkozz Előbb Kicsiben alapelvre. Ez azt jelenti, hogy a szabályozás megalkotásakor tekintettel kell lennie arra a többségre, aki majd használni fogja a szabályozást. Ez magában foglalja, hogy független, és nagyon szigorú hatástanulmányt kell lefolytatni kisvállalkozói szemszögből, rendszereses konzultáció kell fenntartani a kézműipar és a KKV-k szövetségeivel, legalább 12 héten keresztül, alkalmazni kell az arányosság alapelvét és a mindent csak egyszer alapelvet.
2. Javítani kell a három EU-s intézmény közti együttműködést. Ezért az Európai Kisvállalkozói Törvény politikai alapelveit egy, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács között létrejövő intézményközi megállapodással át kell ültetni a gyakorlatba. Az európai intézmények elveszítik hitelességüket a továbbiakban a tagállamok felé, ha nem kezdik elkötelezni magukat az Európai Kisvállalkozói Törvény alapelvei mellett.
3. Könnyebbé kell tenni a vállalkozások átadását, különösen a válság alatt, és új pénzügyi eszközök alkalmazásával (pl. mezzanine eszközök), segítő konzultatív szolgáltatásokkal, valamint sokkal kedvezőbb adózási feltételekkel el kell kerülni a cégbezárásokat.
4. Meg kell könnyíteni a KKV-k közbeszerzési eljárásokon való részvételét, felhasználva az Európai Kisvállalkozói Törvénnyel együtt megjelentetett Közbeszerzési jó gyakorlatok gyűjteményét.
5. Meg kell reformálni az adórendszereket, hogy vonzóbbá váljon a beruházás és felerősödjön a lakossági fogyasztás.
6. Egy közös adóalap bevezetésével vagy a saját országbeli adórendszerek kölcsönös elismerésével meg kell szüntetni azt a belső piaci akadályt, amit a tagállamok 27 eltérő adórendszere okoz, hisz az korlátozza a kisvállalkozások működését.
7. A késedelmes fizetésre vonatkozó jelenlegi szabályozást hatékonyabbá kell tenni, és annak részévé kell tenni a vállalkozás-lakosság közti üzleti kapcsolatokat is. Meg kell állapítani az állami intézmények számára egy maximális nem-fizetési időszakot, valamint olyan intézkedésekre van szükség, melyekkel el lehet kerülni, hogy a kisvállalkozások előfinanszírozzák a nagyvállalatokat. Csak így lehet elkerülni, hogy a KKV-k pénzügyileg teljesen tönkremenjenek.

A kézműipar, a kis- és középvállalkozások csak akkor lesznek képesek kivezetni Európa gazdaságát a mostani válságból, ha erősítik túlélési, növekedési, innovatív és munkahely teremtési kapacitásukat.

Ezért az UEAPME azt kéri a soros svéd elnökségtől, hogy növelje a kézműipari és kisvállalkozói szektor versenyképességét az alábbiakkal:

1. Történjen jelentős előrelépés a Közösségi Szabványok terén, segítsék a KKV-kat élni a szellemi tulajdonjog védelem jogi eszközeivel, és erősítsék a hamisítás és szervezett bűnözés elleni harcot;
2. A KKV-k irányába nyissák meg az európai kutatás&fejlesztési és innovációs politika eszközeit, legyenek figyelemmel a tradicionális vállalkozások igényeire, biztosítsák, hogy a KKV-k támogatására a költségvetésből előirányzott 15% valóban jusson el ehhez a vállalkozói réteghez, és növeljék a fogyasztás-orientált KKV programokra szánt költségvetést a hamarosan induló 8. Kutatási&Fejlesztési Keretprogramban;
3. Támogassák azt a javaslatot, melyben a Tanács határozatot irányoz elő az Európai Magán Vállalkozás megalkotására;
4. Segítsék elő a női vállalkozók ki nem használt szabad kapacitásának kiaknázását azáltal, hogy megfelelő gazdasági környezetet alakítanak ki a női vállalkozóiság megerősödéséért;
5. Segítsék elő a Környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést támogató program a KKV-k számára (ECAP) megvalósulását, szoros együttműködésben a KKV-érdekképviseletekkel;
6. Tekintsék súlyos csalásnak a félrevezető cégnyilvántartásokat. Ezért az UEAPME azt kéri a soros svéd elnökségtől, hogy az tegyen kezdeményezéseket a tagállamok közti szorosabb adminisztratív és törvénykezési együttműködés erősítésére e téren.

Védje meg a KKV-kat a szükségtelen adminisztrációs terhekkel szemben

Bár az Európai Bizottság immár három éve megvalósít egy jobb szabályozási és egyszerűsítési programot, melynek célja, hogy az EU-s rendeletekből fakadó adminisztratív terhek 25%-kal csökkenjenek 2012-ig, ám a kisvállalkozások mindezidáig nem tapasztaltak konkrét javulást e téren. Ez a program csak akkor lesz sikeres, ha valamennyi EU-s intézmény, valamint a tagállamok fokozzák megvalósítási erőfeszítéseiket, és időközben nem keletkeznek újabb adminisztrációs terhek. A jelenlegi szabványok a környezetvédelem, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, a fogyasztóvédelem terén gyakran túl jelentős adminisztrációs terhet és magas megfelelési költségeket jelentenek, különösen a kisebb vállalkozások számára. Csökkenteni kell ezeket a terheket és költségeket az eljárások egyszerűsítésével és azáltal, hogy csak akkor fordulnak a KKV-kra érvényes kivételek alkalmazásához, mikor az szükséges, és annak szükségességét előtte egy független, szigorú hatáselemzéssel megvizsgálták, igazolták, különben pedig eleve úgy alakítják ki a rendeleteket, hogy azoknak a kis- és középvállalkozások megfelelhessenek.

Ezért az arányosság alapelvet alapszabályként kell használni, mindig amikor KKV politikáról beszélnek. Ez az alapelv azt jelenti, hogy a KKV-kat másképpen kell kezelni, annak a veszélynek és kockázatnak a szintjétől függően, amit ők okozhatnak.

Kötelező jelleggel figyelembe kell venni a KKV-k igényeit és jellegzetességeit valamennyi őket érintő politikánál, programnál és tárgyalásnál, EU-s és nemzeti szinten. A jelenlegi gazdasági válság ahhoz kell vezessen majd, hogy EU-szinten felülvizsgálják valamennyi függőben lévő törvényalkotást, melyek szükségtelen terheket okozhatnak a kisvállalkozásoknak. Újra kell értékelni azokat a politikai célkitűzéseket, akciókat, melyek még a jó gazdasági klímában indultak és azokat hozzá kell igazítani az új gazdasági realitásokhoz.

Ezért az UEAPME arra kéri a soros svéd elnökséget, hogy tekintse át és értékelje újra a következő, függőben lévő törvényalkotások azon darabjait, melyek különösen hátrányosan érinthetik a KKV-kat:

1. A Fogyasztói Jogok irányelvre vonatkozó új javaslat: Az UEAPME támogatja a teljes harmonizációra irányuló megközelítést, de a KKV-k számára sokkal kiegyensúlyozottabb rendeleteket szeretne látni az új irányelvben (azaz a gyártó közvetlen felelősségének bevezetése, rövidebb visszalépési időszak és további kivételek a visszalépés joga alól). Az Európai Bizottságnak tisztáznia kell néhány kérdést a javaslattal kapcsolatban (pl. a teljes harmonizáció hatása a nemzeti törvényi kötelezettségekre, mi legyen az irányelv hatóköre, mely szolgáltatásokra és árukra vonatkozzék és melyekre nem, mit jelent a „vegyes” szerződés fogalma és milyen kapcsolat legyen a javaslat és a jelenlegi közösségi szabályozás között);
2. Az Öko Tervezési irányelv átalakítása, hogy az csak a szériában előállított termékekre vonatkozzon;
3. A Villamos és Elektronikus Eszközök Hulladékainak Ártalmatlanításával Foglalkozó irányelv átalakítása;
4. Új szabályok megalkotása a Zöld Közbeszerzésről, hogy el lehessen kerülni az összetett és költséges audit rendszereket, tanúsítási eljárásokat;
5. Az Épületenergetikai irányelv átalakítása;
6. A Megújuló Energiaforrások irányelv megalkotása anélkül, hogy újabb szabályokat írnának elő a szakmai minősítésekre vonatkozóan;
7. Az Építőipari Termékek rendeletben alkalmazzanak egyszerűbb eljárásokat a nem-szériában készült egyedi vagy kis példányszámban készült termékekre;
8. A Szülési szabadság irányelv felülvizsgálása. Az UEAPME nem látja semmi okát annak, hogy megemeljék a szülési szabadság időtartamát és nem ért egyet azzal sem, hogy megemeljék a szülési szabadságon lévőknek fizetendő összeget, tekintettel azokra a változásokra, melyeket az európai szociális partnerek már közösen megalkottak a Szülői szabadság irányelvben;
9. A 4-es és 7-es Cégjogi irányelvek felülvizsgálása;
10. A Nehézgépjárművekre vonatkozó Euro-vignetta irányelv felülvizsgálása, hisz az tovább növelheti a szállítási költségeket, anélkül, hogy a kívánt környezetvédelmi javulást elérné.