IPOSZ tájékoztató közlemény a Kis- és Középvállalkozások, Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetségének, az UEAPME-nak a sajtóközleményei alapján
„A KKV-k hangja Európában”
A gazdaságélénkítő intézkedéseket tovább kell folytatni a jövőben is, az európai KKV-k ezt kérik az ECOFIN vezetőitől
Az UEAPME a Makroökonómiai Értekezleten elmondott felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság még korántsem ért véget
Brüsszel, 2009. november 09.
A jelenlegi gazdasági helyzet nem ad arra lehetőséget, hogy a kormányzatok a túlságosan korai kilépési stratégiákon gondolkozzanak, sőt inkább a jövő-orientált és fenntartható gazdaságélénkítő intézkedéseket teszi szükségessé. Ez volt az UEAPME-nak, az Európai Kis- és Középvállalkozói Szövetségnek, a Makroökonómiai Értekezleten elmondott felszólalásának az üzenete. A Makroökonómiai Értekezletre Brüsszelben került sor az Európai Bizottság szervezésében, az európai szociális partnerek részvételével, egy nappal az ECOFIN Tanács (az EU pénzügyminisztereinek tanácsa) előtt, ahol Andrea Benassi, az UEAPME főtitkára aggodalmait fejezte ki a növekvő munkanélküliségnek a lakossági fogyasztásra gyakorolt várható negatív hatásai miatt, lévén, hogy a lakossági fogyasztás, a lakossági megrendelések jelentik a KKV-k fő bevételi forrását. Arra kérte a pénzügyminisztereket, hogy a gazdaságélénkítő programok pénzügyi forrásait inkább strukturális reformokra, a munkavállalók továbbképzésére költsék, mintsem az öreg és nem-produktív ágazatokra. A tagállamoknak rendet kell biztosítaniuk a bankrendszerben, a költségvetésekben és a társadalombiztosítási rendszerekben, hogy helyreálljon az egyre inkább megingó bizalom, állapította meg Benassi úr.
„Az Európai Bizottságnak a múlt héten megjelent gazdasági előrejelzései sötét képet festenek, és sajnos visszaigazolják 2010-es előrejelzéseinket arról, hogy csökkenni fog a beruházási kedv és nőni fog a munkanélküliség. A munka nélkül maradt polgároknak pedig kevesebb elkölthető pénzük lesz, ennek következtében kevesebbet fogyasztanak, ami viszont negatívan érinti majd a KKV-k jövedelmeit”, mondta Benassi úr. „Más szavakkal nem adhatjuk át magunkat az ábrándozásnak, és nem gondolhatjuk azt, hogy a válság már véget ért. Még nagyon sok tennivaló maradt a gazdaság támogatása terén, javítani kell Európa termelését, és helyre kell állítani a polgároknak, a fogyasztóknak a bankokba, az állami hivatalokba vetett bizalmát.”
A gazdaságélénkítő programok abbahagyása jelen pillanatban nem lehetséges, folytatta Benassi úr. Az állami támogatások felfüggesztése a következő néhány hónapban veszélyeztetné Európa gazdasági stabilitását, és elindíthatna egy W-formájú recessziót. Azonban az érem másik oldalát az jelenti, hogy a tagállamokban nő a költségvetési hiány és az államháztartás hiánya. Ezért rendkívül fontos, hogy a kevés rendelkezésre álló állami forrást bölcsen használják fel, és azt segítse, egészítse ki a magántőke is, melyet például be lehet vonzani oly módon, hogy ösztönzik a lakossági fogyasztást olyan szektorokban, mint pl. az energiahatékonyság javítása. Emellett tovább kell folytatni a jövőben a gazdaságélénkítő programokat. „Jelen pillanatban szükség van az állami beruházásokra, de a minőség legalább olyan fontos, mint a minőség. A tagállamok kell, hogy ösztönözzék a magánberuházásokat. Támogatásokat kell, hogy nyújtsanak azon ágazatok munkavállalóinak a képzésére, mely ágazatok a jövőben várhatóan prosperálni fognak. Egyértelműen privilegizált helyzetet kell, hogy biztosítsanak az innovációnak és a modern infrastruktúrák megteremtésének, ugyanakkor tartózkodniuk kell a profitképtelen ágazatok pénzügyi segítésétől. Sajnos ez ma nem minden esetben igaz.”
Azok a fajta gazdaságélénkítő intézkedések, melyek segítettek Európát kijutni a válságból várható, hogy hosszú távon is javítanák gazdasági teljesítőképességét, magyarázta Benassi úr. „Középtávon a gazdasági válságnak a növekedési és munkahely teremtő képességünkre gyakorolt hatásai a legrosszabbak. A gazdaságélénkítő programok folytatása a jövőben nemcsak rövid távon segítene, hanem biztosítaná a földrész hosszútávú fenntartható fejlődését. Európa máskülönben azt kockáztatja, hogy hosszú stagnálás elé néz.”
Végezetül Benassi úr azt kérte a tagállamoktól, hogy cselekedjenek gyorsan és állítsák helyre a polgárok bizalmát, amit a válság tönkrezúzott. „A bizalom kulcsszerepet játszik majd Európa felépülésében. A polgároknak biztosnak kell lenniük abban, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíj rendszerek működnek majd és hogy a növekvő államháztartási hiányok nem fogják veszélyeztetni az országok stabilitását. Fogyasztóként olyan szabályokra van szükségük, melyek segítségével elkerülhetnek egy második pénzügyi válságot, és amelyek garantálják a bankrendszer stabilitását. Csak úgy lehetünk túl ezen a válságon, ha sikerül helyreállítani az üzleti bizalmat”, fejezte be Benassi úr.
Bővebb információ:
Gerhard Huemer, gazdasági- és pénzügyi igazgató,
Tel: 00-32-(0)2 230 7599, e-mail: g.huemer@ueapme.com
Francesco Longu, kommunikációs referens,
Tel: 00-32-(0)496-520-329, e-mail: pressoffice@ueapme.com
