A Fővárosi Önkormányzat közlekedésszervezési gyakorlata ne gátja, hanem motorja legyen a város gazdasági működésének

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) 2023. szeptember 12-én állásfoglalást adott ki fenti címmel annak érdekében, hogy a közvélemény tájékoztatása mellett érdemi párbeszéd alakuljon ki a fővárosi közlekedést irányítók és a gazdaság szereplői között. Az állásfoglalás kiadását követően, csatlakozásáról értesítette a kezdeményezőket az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezet (VOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary).

Az előző nyilatkozat óta eltelt időszakban a főváros gyakorlata nem változott, a gazdasági szereplők kéréseit nem teljesítették és érdemi párbeszéd a gazdaság szereplőivel a problémakörök jelentős részében nem jött létre.

A Főváros elmúlt négyéves közlekedésszervezési gyakorlata – minden ésszerű szakmai tiltakozás ellenére – mára oda vezetett, hogy mind a közösségi, mind az egyéni közlekedés eljutási ideje nagymértékben megemelkedett.

A Főváros legyen tisztában Budapest közlekedési rendszerének szerkezeti adottságaival.

Az utak áteresztő képességének minden potenciális alternatívát és jövőképet nélkülöző, tudatos csökkentése miatt folyamatosak a dugók, ellehetetlenül az áruszállítás, a munkahelyre történő utazás is indokolatlanul hosszú időt vesz igénybe, és ezáltal a szolgáltatások ára is emelkedni fog. A minden pozitív kilátást nélkülöző jelenlegi helyzet már a gazdasági növekedés gátjaként működik. Azonnali szemléletváltásra van tehát szükség, amely szerint a közlekedés irányítójának és szervezőjének nem az a fő feladata, hogy forgalmi áteresztő kapacitásokat csökkentsen, tiltásokat vezessen be, ezáltal még a légszennyeződés mértékét és a velejáró egészségkárosodás esélyét is növelve, hanem az, hogy a közlekedési igény megvalósulását a leggyorsabb és környezetbarát módon segítse elő!

Meggyőződésünk, hogy minden olyan stratégia, amely kizárólag a közösségi közlekedésre, a kerékpárosokra, vagy csak a gépjárművel közlekedőkre optimalizál az szükségszerűen egyoldalú lesz. A Főváros feladata, hogy a közlekedők mozgását ne ellehetetlenítse, hanem támogassa, valamint, ne megmondja nekik, hogy mivel közlekedjenek, hanem a megfelelő lehetőségekkel ösztönözze a fentartható megoldások alkalmazását.

A személy- és árufuvarozási közlekedési igény keletkezése egyébként döntő mértékben determinált. A gyermek el kell jusson az iskolába, a szülő be kell érjen a munkahelyre, a nagyszülő el kell jusson az egészségügyi ellátóhoz és a szabadidő kulturált eltöltésének, illetve a turizmus szükségszerű mobilitásának is része a helyváltoztatás.

Az Aláírók több mint 400 ezer vállalkozást képviselnek Budapesten és a fővárosi agglomerációban. Az ő érdekükben felszólítjuk a Fővárost, hogy azonnali hatállyal:

  • függessze fel a ’Budapesti Mobilitás Terv 2030’ gépjárműforgalmat egyoldalúan korlátozó módosításainak véglegesítését,
  • szüntesse meg az indokolatlan helyeken felfestett kerékpársávokat, a karókkal történő elválasztást pedig mindenütt szüntesse meg,
  • tegye lehetővé a tisztán elektromos gépjárművek Lánchídon történő áthaladását,
  • segítse elő a belváros elkerülhetőségét biztosító, a forgalmat hálózatilag terítő kerületközi közúti fejlesztések megvalósulását (északi és déli Duna hidak és a megközelítésüket biztosító körúti elemek),
  • támogassa az agglomerációs hivatásforgalomnak alternatívát nyújtó közösségi közlekedés fejlesztését,
  • végezetül pedig teremtsen valós diskurzust az értintett szereplők között, Budapest ugyanis mindenkié!

Az azonnali hatályú intézkedéseken túlmenően azonban az aláírók szükségét látják annak, hogy a városi logisztika és a city logisztika közlekedéstudomány által jól megfogalmazott, ellenőrzött és a gyakorlatban bevált eszközrendszere a Főváros közlekedésfejlesztése terén alkalmazásra kerüljön. Hatástanulmányok készítése is elengedhetetlen. A szakemberek által rendszeresen felvetett „smart” javaslatokkal kiválóan lehetne optimalizálni Budapest közlekedését, mint a dinamikus forgalomterelés, parkolóinformációs rendszer, időkorlát áruszállításhoz, behajtási matrica stb., de a P+R parkolók létesítése, a turistacélú különjárati autóbuszos személyszállítás közúti infrastruktúrájának kiépítése, vagy egy gyalogos és kerékpáros közlekedésre tervezett új dunai híd megépítése lenne a cél, a meglévő hidak forgalomból történő kivonása helyett. Annak érdekében, hogy a kívánt szemléletváltás létrejöhessen, az Aláírók a következő fél évben intenzív szakmai munkába kezdenek a vállalkozók bevonásával és még az önkormányzati választás előtt közzé fogják tenni azokat a szempontokat, illetve elvárásokat a Főváros közlekedésszervezését és -fejlesztését illetően, amelyek a főváros és az agglomeráció fejlődését álláspontjuk szerint a legjobban szolgálják.

Fotó: Juhász Melinda

Budapest, 2023. december 12.

EUROPEAN BUILDERS CONFEDERATION
Hanse-Parlament
SMEunited
Scroll to Top