Az élőmunkára épülő kézműves szakmák megerősítésére van szükség – hangsúlyozták az iparos érdekképviseletek vezetői a Keszthelyi Televízió „Objektív” című műsorában.
Az élőmunkára épülő kézműves és kisipari szakmák fennmaradása, a szakember-utánpótlás hiánya, valamint a tisztességtelen piaci szereplők kiszűrése is sürgető feladat Magyarországon – hangzott el egy, az iparosokat érintő helyzetről szóló beszélgetésen. A témáról Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke és Nádler József, a keszthelyi ipartestület elnöke beszélt.
Németh László szerint az iparosok többsége ma is a kézműves, javító-szerelő szolgáltatások területén dolgozik, amelyek nagy arányban igényelnek élőmunkát. Ezek a tevékenységek – szemben a robotizálható ipari folyamatokkal – nem válthatók ki automatizációval, ugyanakkor ugyanazon adózási és adminisztratív terhek vonatkoznak rájuk. Mint fogalmazott: elkerülhetetlen, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció terjedése mellett a kézműves szakmák célzottabb, kedvezőbb feltételekhez jussanak, hiszen ezek nélkülözhetetlenek a lakossági ellátásban.
Az IPOSZ elnöke kiemelte: a kézműves szakmák különösen fontos szerepet töltenek be a vidéki kistelepüléseken. Ha ezek a szolgáltatások eltűnnek, az tovább gyorsíthatja az elvándorlást. Hozzátette, hogy hasonló problémákkal küzdenek Nyugat-Európában is: az utánpótlás hiánya, az elöregedés és a fiatal szakemberek külföldre távozása általános jelenség.
Nádler József a keszthelyi és környékbeli tapasztalatokról szólva elmondta: egyre nehezebb megfelelő szakembert találni olyan alapvető területeken is, mint a bádogos-, lakatos-, hegesztő- vagy gázszerelői munka. Gyakori, hogy a lakosság heteket kénytelen várni egy-egy javításra, mert egyszerűen nincs elegendő elérhető szakember. A probléma szerinte közvetlenül összefügg azzal, hogy sok jól képzett iparos külföldön vállal munkát.
A beszélgetés során szó esett a szakképzés helyzetéről is. Németh László hangsúlyozta: a jelenlegi képzési rendszer elsősorban nagyvállalatokra szabott, miközben a kisvállalkozásoknál sokkal összetettebb tudásra van szükség. Egy kisiparosnak nap mint nap eltérő feladatokat kell megoldania, ami széles körű gyakorlati felkészültséget igényel. A manuális készségek háttérbe szorulása komoly gond, a fiatalok jelentős része alapvető kézügyességi ismeretekkel sem rendelkezik – tette hozzá.
Mindkét elnök felhívta a figyelmet a tisztességtelenül működő, számlát nem adó, magukat szakembernek kiadó vállalkozók jelentette veszélyekre is. Ezek nemcsak az ügyfeleket károsítják meg, hanem rontják az egész szakma megítélését. Álláspontjuk szerint ebben a kérdésben erősebb kamarai és hatósági kontrollra lenne szükség, különösen az építőipari és lakossági szolgáltatások területén.
Nádler József szólt a vidéki ipartestületek szerepéről is. Mint mondta, a helyi érdekképviseletek működése nagyban függ a személyes elkötelezettségtől, ugyanakkor továbbra is fontos közösségi és szakmai bázist jelentenek. A keszthelyi ipartestület munkáját több elismeréssel is jutalmazták az elmúlt években, ami szerinte visszaigazolja a helyi összefogás jelentőségét.
A beszélgetés zárásaként Németh László hangsúlyozta: az ipartestületek egyik legfontosabb feladata a jövőben az utánpótlás helyben tartása, az iskolákkal, képző intézményekkel és önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés. Az IPOSZ országos és európai szinten is igyekszik képviselni a magyar kisvállalkozók érdekeit, mert – mint fogalmazott – a kézműves szakmák jövője nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is. A teljes interjút itt lehet visszanézni: https://tvkeszthely.hu/magazin/objektiv/objektiv-2026-01-08?fbclid=IwY2xjawPRiQNleHRuA2FlbQIxMQBicmlkETFybzhxZWhaaGhIMlZqajFoc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHkkF0fUx6RSzndz5ZR526PMBO0VvZvbVbUX1scib_wIwyI0XKgXCzPNqf6QT_aem_MbzfkqgfROcPr9yWL3oI5A
