A Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
A Kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította,
hogy az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, ezek
a következők:
Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli
mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
Minden gyülekezés tilos.
Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás
adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva
tarthatnak.
Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával,
tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász,
masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat. A vallási
közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy
a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók
e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat,
könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.
A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi
védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben
működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket
a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget
a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.
Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak
szerint – hetente tesztelni kell.
A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy
a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata.
Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.
A fenti döntések végrehajtása céljából – általánosan kötelező magatartási szabályként – a Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről
és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 15. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 20. § és a 30. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 21. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7663
a 31. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. A maszkviselési szabályok megerősítése
1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles
a) a tömegközlekedési eszközön,
b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt
közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve
zöldterületeken,
c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,
d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével –
a bevásárlóközpont területén,
e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
f ) ügyfélfogadási időben
fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett,
az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és
a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak
egy időben,
g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben
(a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha) történő munkavégzés során,
hb) vendégként
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt:
maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
(2) Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben
meghatározott módon maszkot viselni.
(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.
(4) A szociális intézményben
a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli
távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,
b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén
lehetőség szerint
az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy
a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére
vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható
intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.
(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott
módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában
köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető
szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség
előírásával.
7664 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám
(3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására
sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési
eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles
a) az utazásból kizárni,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének
megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.
(4) Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)–h) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében
az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles
a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
2. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok
3. § (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén,
a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
b) munkavégzés céljából,
c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre,
a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott
da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából,
db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából,
dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre
történő közlekedés céljából
este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve
a közterületen történő tartózkodás.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely,
a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás
során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el.
(4) A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról.
(5) A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti okirat tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos
honlapján közzéteszi.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott – a (6) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő – okirat
hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási
hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
4. § (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.
(2) A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység
– különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása megengedett.
(3) Tilos – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon
a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása.
(4) A (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen
sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával.
3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
5. § (1) Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.
(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés
helyszínén tartózkodni tilos.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7665
(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem
nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként
nyújtó esemény,
b) a kulturális esemény,
c) a sportesemény,
d) a magánrendezvény, valamint
e) a karácsonyi vásár.
(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem
minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.
(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott
zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott
zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai
személyzet tartózkodik.
6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható
meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
(5) A házasságkötésnél kizárólag
a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
b) a házasulók,
c) a házasulók tanúi,
d) a házasulók szülei, nagyszülei,
e) a házasulók testvérei és
f ) a házasulók gyermekei
lehetnek jelen.
7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény
helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.
4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
8. § (1) Vendéglátó üzletben
a) az ott foglalkoztatottak kivételével és
b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel
tilos tartózkodni.
(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez
szükséges időtartamig megengedett.
(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási
intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve
a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
7666 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám
5. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
9. § (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben
a) az üzletben,
b) a lottózóban, valamint
c) a nemzeti dohányboltban
tartózkodni.
(2) Este 7 óra és reggel 5 óra között
a) az üzlet,
b) a lottózó, valamint
c) a nemzeti dohánybolt
köteles zárva tartani.
(3) Este 7 óra és reggel 5 óra között
a) a gyógyszertár és
b) az üzemanyagtöltő-állomás
nyitva tarthat.
(4) E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.
6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések
10. § (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.
(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
(3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása
megengedett.
(4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok
ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.
11. § A 8–10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
a) a vendéglátó üzlet,
b) az üzlet,
c) a lottózó,
d) a nemzeti dohánybolt,
e) a gyógyszertár,
f ) az üzemanyag-töltőállomás, valamint
g) a szálláshely
üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
7. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések
12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos
a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak
nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),
b) a mozinak,
c) az edző- és fitneszteremnek,
d) az uszodának,
e) a közfürdőnek,
f ) a jégpályának,
g) az állatkertnek, a vadasparknak,
h) a kalandparknak, a vidámparknak,
i) a játszóháznak és
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7667
j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben
meghatározott
ja) muzeális intézménynek,
jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,
jc) kép- és hangarchívumnak,
jd) közművelődési intézménynek,
je) közösségi színtérnek és
jf ) integrált kulturális intézménynek
a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás.
(2) A szálláshelyen – a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint – jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található
(1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.
(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.
(4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint
versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.
13. § A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve
vezetője köteles gondoskodni.
8. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések
14. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – felsőoktatásért felelős miniszter,
a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.
(3) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján
a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól.
(4) A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási
intézmény rektora dönt.
9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti
szabályai
15. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet
(a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység
bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő
üzlettel kötött szerződés alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási
cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
(3) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és
nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során
termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
(5) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is
forgalmazható.
(6) A veszélyhelyzet idején az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett
kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített
termék forgalmazható.
16. § A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott
szerződés alapján végzett tevékenységük során
a) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.)
Korm. rendeletben, valamint
b) ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte
a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben
foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
7668 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám
10. A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések
17. § (1) A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak.
(2) Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények
kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek. A középiskolák és szakképző intézmények kapcsán
a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló törvény értelmében a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban
rendelkezik.
(3) A nevelési, oktatási intézménybe
a) a 18. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben
léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,
b) történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy
meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól
el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul
tájékoztatni kell.
(4) Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett
testhőmérséklet mértékét.
(5) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett
a (4) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.
(6) A nevelési, oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a (3) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.
(7) A nevelési, oktatási intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek
alávetni.
18. § (1) A nevelési, oktatási intézmény területére
a) az ott foglalkoztatott személyen,
b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
d) a gyermeken, illetve a tanulón és
e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen
kívül más személy nem léphet be.
(2) Ha a gyermeket, illetve a tanulót a nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő
nagykorú személy a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére
a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.
19. § A szakmai szabályoknak megfelelő a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálat részletszabályairól
külön kormányrendelet rendelkezik
a) az egészségügyi intézménynek, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi
LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozója,
b) a nevelési, oktatási intézmény, nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozója,
c) a szociális intézmény dolgozója és
d) a bölcsőde dolgozója
esetében.
11. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése
20. § (1) A Magyar Honvédség a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Hvt. 54/E. §-a szerint
közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.
(2) A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során
az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos
katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során
a) ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
b) közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
c) közterületi járőrszolgálatot lát el.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7669
(3) A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői feladatokat
a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszélyhelyzet ideje alatt – a Hvt. 81. § (1) bekezdés
l) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben – a Magyar Honvédség önállóan
vagy a rendőrséggel együtt
a) a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja döntése,
b) a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,
c) a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet
1. §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy
d) a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése
alapján, az a) vagy b) pont szerinti döntésben, valamint a c) vagy d) pont szerinti felkérésben megjelölt
létesítmény vonatkozásában – a kapacitásai és az egyéb, a veszélyhelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége
figyelembevétele mellett – látja el.
12. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése
21. § (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus
elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt:
eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti
az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – az Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén – az ÁEEK
a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.
13. Jogkövetkezmények
22. § (1) Az e rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a 20. § (2) bekezdés b) pontjára
figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.
(2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése,
az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése
szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi
CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően
a) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
b) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – a 17. § (6) bekezdése kivételével – legalább egy napra,
legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is
alkalmazható.
(5) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy
az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így
különösen, ha
a) a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
b) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget
értesítette.
(6) Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja az (5) bekezdés szerinti,
a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben
tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által
tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.
(7) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel
történik.
(8) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(9) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(10) A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója
a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,
b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
7670 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám
23. § (1) A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. §
(3) bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. §
(1) és (5) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és
(2) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.
(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb
összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabstv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően
ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.
14. Értelmező rendelkezések
24. § E rendelet alkalmazásában
a) kulturális esemény: a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség
jelenlétében zajló nyilvános rendezvény,
b) lottózó: a szerencsejáték-felügylet által engedélyezett lottójáték és totófogadás értékesítésére szolgáló
helyiség,
c) nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,
d) tömegközlekedési eszköz: a közösségi közlekedés során használt jármű, eszköz.
15. Záró rendelkezések
25. § E rendelet hatálybalépése előtt elkövetett,
a) a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R1.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 9. §-a, valamint
b) a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R2.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 10. § (1) bekezdése
szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a Szabstv. 4. §-ától eltérően, a szabálysértés elkövetésekor hatályos
jogszabályok szerint kell elbírálni.
26. § E rendelet hatálybalépését megelőzően
a) az R1. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 3. §-a, valamint,
b) az R2. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban volt 5. §-a
alapján indított eljárásokat, az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos jogszabályok szerint
kell elbírálni.
27. § Felhatalmazást kap a települési önkormányzat polgármestere, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül
igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi
önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója,
hogy önkormányzati rendeletben
a) határozza meg a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén azon közterületeket, illetve
nyilvános helyeket, ahol e rendeletben meghatározott módon kötelező maszkot viselni,
b) rendelkezzen a településen található kutyafuttató bezárásáról.
28. § E rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.
29. § Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
30. § Hatályát veszti a Magyar Honvédség járványügyi készültséggel kapcsolatos feladatokban történő közreműködéséről
szóló 410/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § b) és e) pontja.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7671
31. § Hatályát veszti az R1.
32. § Hatályát veszti az R2.
a) 1. alcíme,
b) 2. alcíme,
c) 3. alcíme,
d) 10. §-a.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
A Kormány a koronavírus világjárvány egészségügyi és nemzetgazdasági hatásainak egyidejű kezelése, az emberi életek védelme
és a munkahelyek megőrzése érdekében egyetért adókedvezmények biztosításával, a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik
kieséséből származó költségeinek megtérítésével és bértámogatások nyújtásával.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Adófizetési kedvezmény
1. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési
kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése
szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy
foglalkoztatása tekintetében.
2. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége
az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. §
(4) bekezdése szerinti hónapra.
3. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető egy hónapra
arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra
a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati
adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati
adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
5. § (1) Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként
1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
7672 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)
folytató kifizető jogosult.
(2) Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1–4. § szerinti rendelkezések, ha
a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló
37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
(3) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek,
kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább
bevételének 30%-a származott.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. november hónapra illeti meg az 1–4. § szerinti kedvezmény.
6. § (1) Az 1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor
már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg
az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.
(2) Az 1–5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy
a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
(3) A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-
járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai
bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény,
2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.]
(a továbbiakban: átmeneti közlemény) 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.
(4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás
halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi
értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.
(III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános
foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy
az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók
bérköltségeinek 100%-át.
(5) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
2. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
7. § (1) A tényleges főtevékenységként
a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet
végzőkre a 2. alcím szerinti rendelkezések vonatkoznak.
(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.)
Korm. rendelet szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált
szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig
regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át.
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7673
(3) A (2) bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy
a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók
munkaviszonyát az 5. § (4) bekezdés szerinti időszakra fenntartja,
b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti,
és
c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet
hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.
(4) A támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg.
8. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti
állami támogatásnak minősül.
(2) Ha a kedvezményezett árbevétele a támogatható időszakban legalább 30%-kal csökken 2019 ugyanezen
időszakához képest, az (1) bekezdés szerinti állami támogatás az átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti
támogatásként (a továbbiakban: fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás), egyéb esetben pedig
az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható.
(3) Ha a kedvezményezett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásként nem jogosult a 7. § (2) bekezdése
szerinti teljes támogatásra, a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatást átmeneti támogatásként is igénybe veheti.
9. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk
(1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.12. szakaszának szabályaival
összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
(2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
(3) Az a vállalkozás részesülhet fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásban, amely 2019. december 31-én
nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU
bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő
vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja
szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
10. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható
időszakban felmerült árbevételének a változó költségekkel csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például
biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet.
(2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg sem a 3 millió eurónak
megfelelő forintösszeget, sem pedig az (1) bekezdés szerinti elszámolható költségek 70%-át vagy a 651/2014/EU
bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 90%-át.
(3) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nem halmozható más, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami
támogatással.
(4) Ha a kedvezményezett az általa igénybe vett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás támogatható
időszakát tartalmazó pénzügyi évre vonatkozó – könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló által
ellenőrzött – éves beszámolója alapján meghaladta az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt,
a kedvezményezett a túltámogatást köteles visszafizetni.
11. § (1) Az átmeneti támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami
támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő
támogatás formájában nyújtható.
(2) Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
(3) Az a vállalkozás részesülhet az átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. §
(4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete
szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült,
feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt,
továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
7674 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám
12. § (1) Az átmeneti támogatás támogatástartalma az átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb
támogatásokkal együtt vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható az 1407/2014/EU
bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással, ha támogatáshalmozás nem vezet az (1) bekezdés szerinti
maximális támogatási összeg túllépéséhez.
(3) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható más állami
támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó
határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(4) Az átmeneti támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással.
Az átmeneti támogatás halmozható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással.
13. § (1) Az egyedi átmeneti támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az Európai Bizottság
közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. augusztus 1-jéig továbbítja az állami
támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr.
6. melléklete szerinti adatait.
(2) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni.
3. Bértámogatás igénybevétele
14. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti személyek az ezen alcím szerinti rendelkezéseket alkalmazhatják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy
bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható,
amennyiben
a) a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és
b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.
(3) A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei
kormányhivatalhoz nyújtja be.
(4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.
(5) A támogatás legfeljebb 2020. év november hónapra nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás
a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.
(6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási
program alcímből nyújtható.
(8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.
(9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás
halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami
támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti
állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg
az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
(10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
4. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7675
A Kormány 486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben
közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási
utazási kedvezményéről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül (a továbbiakban: utazási kedvezmény) veheti igénybe a helyközi
és a helyi személyszállítási közszolgáltatást az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § d) pontja szerinti
egészségügyi dolgozó, valamint az az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató, aki a koronavírus
világjárvány elleni védekezésben közreműködik.
2. § (1) Az egészségügyi dolgozó az 1. § szerinti közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére való
jogosultság igazolása céljából a személyazonosság igazolására alkalmas okmányt és az egészségügyi intézmény
által az 1. melléklet szerint kiállított igazolást köteles az ellenőrzés esetén felmutatni.
(2) A koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő
hallgató az 1. § szerinti közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevételére való jogosultság
igazolása céljából a hallgatói jogviszonyát igazoló igazolványt, valamint az őt foglalkoztató egészségügyi intézmény
által az 1. melléklet szerint kiállított igazolást köteles az ellenőrzés esetén felmutatni.
(3) Az 1. § szerinti közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából
az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl más igazolás nem kérhető.
(4) Az utazási kedvezmény a 2. kocsiosztályra érvényes. Az utazási kedvezmény a helyjegyre, valamint a pótjegyre is
vonatkozik.
3. § Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
