Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 35 éves fennállását ünneplő inárcsi rendezvényen Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar kézműipar nem csupán gazdasági teljesítmény, hanem a kulturális önazonosság megőrzésének egyik legfontosabb záloga.
Az államtitkár kiemelte: a mesterségekben évszázadok óta felhalmozott tudás – legyen szó pékekről, fafaragókról, keramikusokról, hímzőkről vagy bőrdíszművesekről – mind hozzájárul ahhoz, hogy a nemzeti hagyományok kézzelfogható formában jelenjenek meg a mindennapokban. „A kézműipar potenciálja barométere egy ország lelkiállapotának, valamint gazdaság- és kultúrpolitikájának” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a globalizáció és az uniformizált tömegtermelés nyomása alatt különösen fontos a kézművesek megerősítése. Ez egyrészt a szakmai fórumokon és támogatási programokon keresztül nyújtott korszerű tudás átadását, másrészt a fiatalok számára vonzó szakképzési lehetőségeket igényel. „A legfontosabb feladat az utánpótlás biztosítása, amely egyben a jövő garanciája” – tette hozzá.
Závogyán Magdolna bizakodón szólt arról, hogy egyre erősebben körvonalazódik egy olyan fogyasztói szemlélet, amely a tömegtermeléssel szemben tudatosan választja a minőségi kézműves termékeket. Mint mondta, ez a kulturális önvédelmi reflex jelzi: a hagyományos mesterségek iránti igény a fiatal generációkban is él.
Az államtitkár hangsúlyozta a családi kisipar és a példamutató közösségi élet fontosságát, amely nélkül nem képzelhető el erős kézműipar. „Magyar kultúráról csak addig beszélhetünk, amíg létezik magyar kézművesség. A magyar kézműipar a vállán hordozza a nemzetet” – zárta beszédét.
