UEAPME sajtóközlemény 2007. december 12.
IPOSZ tájékoztató közlemény a Kis- és Középvállalkozások, Kézműipari Vállalkozások Európai Szövetségének, az UEAPME-nak a sajtóközleményei alapján
„A KKV-k hangja Európában”
A lisszaboni folyamatról készített jelentés egy ébresztő: több cselekvésre van szükség nemzeti szinten
• Az UEAPME arra kéri a Csúcsot, hogy kötelezze el magát a „Kisvállalkozói Törvény” és a „globális kormányzás” mellett.
Brüsszel, 2007. december 12. A felülvizsgált lisszaboni stratégiáról készített jelentést tegnap jelentette meg az Európai Bizottság, melyben ugyan eltagadhatatlan előrelépésről számol be, ugyanakkor nemzeti szinten sokkal jobb és jobban integrált megvalósításra szólít fel, – véli az UEAPME, a Kézműves Vállalkozások, Kis- és Középvállalkozások Európai Munkaadói Szövetsége.
Bár néhány tagállam gyorsan válaszolt a Bizottság reformfelhívásaira, viszont más tagállamok aggasztóan elmaradtak a flexicurity (rugalmas biztonság) alkalmazásában, a nem hivatalos munkavégzés elleni küzdelemben, a munkaerőpiacok belső és külső szereplői közt meglévő szakadék áthidalásában. Az UEAPME arra kérte a soron következő Európa Tanács összejövetelt, hogy biztosítsa támogatásáról az Európai Bizottság következtetéseit és adja egyértelmű jeleit politikai eltökéltségének, hogy folytatni kívánja a szükséges reformokat.
„A felülvizsgált lisszaboni stratégia által lefektetett reformcsomag ma egyértelműen Európa jelenlegi gazdasági fellendülésének egyik kulcspontja”, mondta Hans-Werner Müller, az UEAPME főtitkára. „Azonban az összességében pozitív eredmények nem vonhatják el figyelmünket attól, hogy az egyes tagállamok rendkívül eltérően, sokszínűen teljesítettek, néhányuk úgy tűnik, mind a mai napig nincs tisztában a lisszaboni stratégia jelentőségével. Ez egy nyugtalanító jel a kisvállalkozások számára, amelyek egyfajta játékteret és következetesebb reformfolyamatot követelnek az EU-ban”, folytatta.
Ezt követően Müller úr a KKV-k fő aggodalmairól beszélt. Az UEAPME egyetért a Bizottság azon döntésével, hogy nem kívánja módosítani a 2005-ben elfogadott lisszaboni irányvonalakat, de a tényleges megvalósítás szintjén sokkal több mindent kell tenni, néhány területen meg különösen. Mindenekelőtt a tagállamoknak alig fele kezdte meg a flexicurity (rugalmas biztonság) koncepción alapuló munkaügyi politikák kialakítását. A másik fele néma maradt ezzel kapcsolatban, jóllehet a Foglalkoztatási Tanács nemrég fogadta el a közös alapelveket e területen. Az UEAPME szerint az európai szinten elért konszenzusnak katalizátorként kellene szolgálnia, hogy a retorika szintjéről sikerüljön elmozdulni a konkrét cselekvések irányába.
Másodsorban az UEAPME szerint komolyabb erőfeszítéseket kell tenni a nem hivatalos munkavégzés elleni küzdelemben, melynek mértékét az Európai Bizottság ma az EU átlagos munkanélküliségi rátája duplájára becsüli. A mellékfoglalkozás csökkentése érdekében tett intézkedések, mint a társadalombiztosítási rendszerek felülvizsgálata és a munkát terhelő adók csökkentése égetően szükségesek, de nyilvánvalóan nem túl népszerűek a tagállamok körében, hisz azoknak alig fele tett bármit is e területen mindezidáig.
Harmadsorban a munkaerő-piacok továbbra is rendkívül szegmentáltak maradtak számos esetben, és ez akadály. Elfogadhatatlan különbségek léteznek még ma is a jól-védett „bent lévők” és a kétes jogviszonyú „külsők, kint lévők” között, ez egy olyan helyzet, ami káros a munkavállalóknak, a munkaadóknak, és a nemzeti gazdaságoknak, mint egésznek a gazdasági teljesítményére. Negyedszerre az UEAPME örült annak, mekkora fontosságot tulajdonított az Európai Bizottság a várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerülő Európai Kisvállalkozói Törvénynek. Müller úr azonban arra figyelmeztetett, ez csak akkor lesz jól alkalmazható, erős eszköz, ha elnyeri valamennyi tagállam támogatását az Európa Tanácsban.
Végezetül Müller úr elmondta véleményét a soron következő EU Csúcs tervezett programjáról, melynek a lisszaboni stratégia „külső dimenzióival” és a „globális kormányzás” javításával kellene megbirkóznia. Az UEAPME osztja a Bizottság azon célját, hogy a nyitottságot kombinálja az európai érdekek jogos védelmével. Ez olyan cél, amit a Tanácsnak kifejezetten támogatnia kell. Müller úr a tisztességtelen kereskedelmet, a hamisítást és a dömpinget jelölte meg, mint ami a kézműves vállalkozások, kisvállalkozások számára aggasztó jelenség. A „globális kormányzással” kapcsolatban az UEAPME szerint szükség van az EU kapacitásainak erősítésére, különösen a pénzügyi piacok, a kereskedelmi tárgyalások és a klímaváltozás terén.
„Az Európai Bizottság a jelenlegi helyzetről egy őszinte értékelést készített és számos jó javaslatot fogalmazott meg a helyzet javítása érdekében. Most a holnap Brüsszelben találkozó állam- és kormányfőket kérjük arra, hogy cselekedjenek ők is hasonlóan, ne hezitáljanak tovább, vagy ne csak a könnyebb célkitűzéseket mazsolázzák ki. Az európai kézműves és kisvállalkozások egy félreérthetetlen elköteleződést várnak a tettek irányába, hisz ez az egyetlen út a lisszaboni stratégia ambicíózus céljainak megvalósítása felé”, fejezte be Müller úr.
Bővebb információ: Gerhard Huemer, gazdaságpolitikai igazgató,
Tel: 00-32-2-230-7599, e-mail: g.huemer@ueapme.com
