Az UEAPME tevékenysége - Heti összefoglaló 116. szám 2010. november 5.

Az UEAPME írásban fordult a Tanácshoz a fogyasztói jogokról szóló irányelvvel kapcsolatban

Az UEAPME levelet írt az Európai Bizottság Fogyasztói Jogi és Tájékoztatási Munkacsoportja minden tagjának, amely testület jelenleg a fogyasztói jogokról szóló irányelv legújabb tervezetét tárgyalja. Az UEAPME rámutatott, hogy az „üzlethelységen kívül kötött szerződések” definíciója a jelenlegi szövegben túlságosan tág, mert egyaránt vonatkozik a kereskedő általi kért és kéretlen látogatásokra. A jelenlegi szövegezés a KKV-k és mesteremberek túlzott megterheléséhez vezethet, mert ezek általában a telephelyükön kívül dolgoznak, ezért az ebből a definícióból következő megterhelő előírások vonatkoznának rájuk, mint például a 14 napos elállási időszak, vagy a túlzó tájékoztatási kötelezettségek. Az UEAPME ezért arra szólította fel a munkacsoportot, hogy tartsa tiszteletben a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet és tegyen megkülönböztetést a kért és kéretlen szerződések között az üzlethelységen kívül kötött szerződések meghatározásánál.

Szolgáltatási irányelv: a KKV-k szerint a végrehajtáson van a hangsúly

A Cseh Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete együttműködésben a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal és az EU melletti Üzleti Képviselettel Brüsszelben szemináriumot szervezett a szolgáltatási irányelv megvalósításáról. Luc Hendrickx UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgató az eseményen felszólalva hangsúlyozta, hogy az irányelv által előírt „egyablakos ügyintézési pontok” teljesítménye mostanáig meglehetősen kiábrándító volt, mert – ugyan a helyzet Tagállamonként jelentősen eltérő, de - a hasznos információk gyakran hiányoznak, vagy nem hozzáférhetőek bármely idegen nyelven. Az engedélyezési eljárást a hazai vállalkozások számára is egyszerűsíteni kell, folytatta, mert ez volt az irányelv egyik célja. Ezen kívül több figyelmet kell szentelni a végrehajtásnak és a Tagállamok közötti együttműködést fokozni kell ez ellenőrzés, a felügyelet és az adminisztráció területén, valamint egységes űrlapokat kell kifejleszteni.

Nemi egyenlőség: a bérszakadék leküzdéséhez több akcióra lesz szükség

Liliane Volozinskis az UEAPME Szociális Ügyek igazgatója Brüsszelben felszólalt egy konferencián, melyet az EU Belga Elnöksége rendezett a nemek közötti bérszakadék témájában. Ez egy összetett kérdés, de jelentős gazdasági vetületei miatt határozottan KKV téma is, mondta, mert a nőket bátorítani kell a munkaerőpiaci aktivitásra, hogy ellensúlyozhassák a munkaerő csökkenését és a készségek és a munkaerő-piaci igények nem megfelelő illeszkedését. Az alapvető jogokat és a szociális megfontolásokat szintén figyelembe kell venni. A nemek közötti fizetési szakadék hatékony leküzdéséhez átfogó megközelítésre és sokrétű intézkedésekre van szükség. Le kell küzdeni a késztetést a probléma leegyszerűsítésére és az egy kaptafára készült megoldásokra, folytatta, emlékeztetve az Európai Szociális Partnerek által 2005-ben elfogadott, nemi egyenlőségről szóló keretmegállapodásra, amelyben négy főbb kezelendő területet határoztak meg: bérszakadék, kirekesztő nemi szerepek, munka - családi élet egyensúlya és a nők szerepe a döntéshozatalban. Szintén nagyon fontos a megfelelő ösztönzők megteremtése, valamint a társadalom témával kapcsolatos tudatosságának növelése, mondta.

Az Európai Gazdasági és szociális Bizottság meghallgatásán a kilépési stratégiákat és az ipari szerkezetváltást vitatták meg

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Brüsszelben meghallgatást rendezett a válságból való kilépési stratégiákról és az ipari szerkezetváltásról. Liliane Volozinskis az UEAPME Szociális ügyek igazgatója is felszólalt a rendezvényen. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szakaszban a KKV-k még mindig haboznak befektetni, vagy munkahelyeket teremteni. A bizonytalanságok ellenére mégis az EU 2020 stratégia a legjobb út. Makrogazdasági szempontból a pénzügyi rendszer reformja, valamint a fenntartható államháztartás és szociális védelmi rendszerek létfontosságúak. Foglalkoztatási és szociálpolitikai szemszögből nézve a munkaerőpiacot modernizálni kell a rugalmas biztonság (fexicurity) elvének alkalmazásával, készségfejlesztéssel, ami segíteni fog a rövid- és hosszútávúkihívások leküzdésében, folytatta. A kilépési stratégiák és az ipari szerkezetváltás politikái valódi lehetőséget kínálnak arra, hogy kezeljék a munkaerőpiac kihívásait és a szociális párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a megfelelő egyensúly és a legjobb megoldások megtalálásához, zárta szavait.

Építőipari Fórum: kulcsfontosságú uniós politikai témákat tárgyaltak

Az UEAPME Építőipari Fóruma Brüsszelben ült össze, ahol Clemens Haury az Európai Bizottságtól bemutatott egy az energiahatékonyságot minden releváns politikaterületen a főáramba vivő EU stratégiát, amelyet 2011 elején hoznak majd nyilvánosságra. A fórum tagjai megvitatták a lehetőségeket és az ösztönzőket, amelyekkel javítani lehetne a Tagállamok energiahatékonysági programjainak működését, mint például az energia tanusítványok, az ERFA alapok és egyéb intézkedések. Szintén napirenden volt a „nem-EU állampolgár szakmunkások vállalaton belüli ideiglenes átcsoportosítására vonatkozó uniós tervezet”. A résztvevők hangsúlyozták a helyi építőipari munkaerőpiacokat fenyegető lehetséges veszélyeket, javasolva az erélyesebb nemzeti bevándorló-kvótákra vonatkozó intézkedéseket, illetve a szakember (specialist) meghatározásának megváltoztatását, mint lehetséges megoldásokat. További tárgyalt témák voltak a késedelmes fizetések, az építőipari termékkre vonatkozó szabályozás, a zöld közbeszerzések követelményrendszere és a településfejlesztéssel kapcsolatos „Toledói Nyilatkozat”.

Összeállította: IPOSZ Nemzetközi és Oktatási Igazgatóság