Az UEAPME tevékenysége - Heti összefoglaló 125. szám 2011. január 28.

Magas szintű szeminárium foglalkozott a KKV-k szabványosításban betöltött szerepével

Az UEAPME Brüsszelben magas szintű szemináriumot rendezett „A KKV-k szerepe a szabványosításban” címmel. A szeminárium célja az volt, hogy az európai intézmények és különböző érdekelt felek képviselőinek bevonásával megvitassák, milyen módokon lehetne elérni és javítani a kis- és közepes vállakozások részvételét a szabványosítási folyamatban. A rendezvényt Lara Comi, az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának alelöke nyitotta meg, a záróbeszédet pedig Antonio Preto, a Bizottság alelnökének, Antonio Tajaninak a kabinetfőnöke mondta el. A felszólalók között volt Alessia Zaninello UEAPME alelnök, Andrea Benassi főtitkár, Klaus Tillmann a NORMAPME főtitkára, valamint a CEN/CENELEC (Európai Szabványügyi Bizottság), az ETSI (európai távközlési szabványosítási intézet) és az ETRA (Európai Kétkerekű Forgalmazók Szövetsége) képviselői. Az eseményről szóló beszámoló elérhető az UEAPME weboldalán.

A Tanács fogyasztói jogokkal kapcsolatos szavazása aggályokat vetett fel

Az Európai Tanács elfogadta a Fogyasztói jogokról szóló irányelv módosítását. A miniszterek töröltek két szakaszt a szövegből, amely döntést az UEAPME is üdvözölt. A szervezet szerint a Tanács felismerte azt, hogy a nemzeti szabályozások teljes harmonizációja egyes területeken nem lehetséges és helyesen úgy döntött, hogy azokra a területekre koncentrál, amelyeken az Európai Unió hozzáadott értéket tud teremteni. Ugyanakkor az UEAPME negatívumként értékelte az „üzlethelységen kívül” kötött szerződésekkel kapcsolatos kitételeket, amely szerződésekhez komoly tájékoztatási kötelezettségek és a megrendelő oldaláról két hetes elállási időszak kapcsolódnak majd, még akkor is, ha a vevő maga kérte a kiszállást. Ez további terheket jelent majd a KKV-knak és szűkebb kínálatot, magasabb árakat és hosszab szállítási időket afogyasztóknak, figyelmeztetett az UEAPME, felszólítva az Európai Parlamentet, hogy utasítsa el ezt a megközelítést az irányelv szavazásakor.

A „Harmadik Ipari Forradalom” nagy lehetőség a KKV-k számára

Andrea Benassi Rómban részt vett az olasz CGIL szakszervezet által rendezett konferencián, melyen útjára indították a „Bruno Trentin Alapítványt”. Az esemény témája, amelyen többek között Jeremy Rifkin közgazdász is részt vett, a „fenntartható energia és fenntartható munkahelyteremtés” volt. Benassi úr hangsúlyozta, hogy a Rifkin professzor által elméletbe foglalt „harmadik ipari forradalom” - amelynek során kis, megújuló energiát előállítók elosztott hálózata fogja felváltani függőségünket a mostani, fosszilis üzemanyagokból származó energiát központosítottan elosztó hálózatoktól – egy kivételes lehetőség a KKV-k számára, amelyek hasznot húzhatnak ebből a forradalomból úgy is, mint felhasználói, telepítői, gyártói az új technológiáknak, mint energiahatékonysági tanácsadók illetve a megújuló energia mikro-előállítói. A jelenlegi gazdasági és éghajlati válság ki fogja kényszeríteni az új rendszerre való átállást, amelyet helyi, nemzeti és európai szinten is elő kell segíteni. Az összes uniós támogatási projektet úgy kell újratarvezni, hogy jobban támogassa ezt a célkitűzést, zárta szavait.

Makroökonómiai Párbeszéd: megmaradtak a nézetkülönbségek a reformok kapcsán

Gerhard Huemer az UEAPME Gazdasági és költségvetéspolitikai igazgatója Brüsszelben részt vett az Európai Központi Bank, a Tanács, a Bizottság és az Európai Szociális Partnerek között folyó Makroökonómiai Párbeszéd egy szakmai megbeszélésén. A résztvevők megvitatták az európai gazdaság kilátásait, az Európai Bizottság Éves növekedési jelentését az új gazdaságpolitikai koordinációs folyamatot. Míg a munkaadók képviselői nagymértékben egyetértettek a Bizottság azon megközelítésével, mely szerint prioritásként kell kezelni a piaci stabilitást és a költségvetési konszolidációt, be kell fektetni a növekedésbe és strukturális és munkaerőpiaci reformokat kell bevezetni, a szakszervezetek képviselői ebben a stádiumban ellenezték a megszorításokat és a reformokat. Az Éves növekedési jelentéssel kapcsolatban a munkaadók hangsúlyozták, hogy az eredményessége nagyban függ attól, hogy milyen konkrét javaslatokat eredményez most júniusban és rámutattak az európai szintű cselekvések hiányára, mivel a javaslatok többsége a Tagállamokra vonatkozik.

Kiskereskedelem: a jogalkotásnak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania

Luc Hendrickx az UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgatója Brüsszelben felszólalt egy „A kereskedők és fogyasztók számára is hatékonyabb és tisztességesebb kiskereskedelmi piac” témakörében rendezett meghallgatáson, amelyet az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága rendezett. Hangsúlyozta, hogy a jogalkotásnak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az ágazat minden szereplője számára és egy olyan terepet kell kialakítania, amelyen a fogyasztók szabadon választhatnak a multinacionális üzletláncok és diszkontok, illetve a helyi, független, szolgáltatás- központú kis üzletek között. Ezért fenn kell tartani a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát és a városrendezés és településfejlesztés szabályainak biztosítaniuk kell az alapvető javakat és szolgáltatásokat kínáló üzletek közeli elérhetőségét. Mindemellett, mivel a kiskereskedelem alapvetően helyi piacokat érint, a szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani és a kiskereskedelmi tevékenységnek csak néhány konkrétabb vonatkozását lehet állami szinten jobban szabályozni, mint például a nyitvatartási időket.

Az UEAPME nyilvánosságra hozta a KKV finanszírozással és innovációval kapcsolatos vázlatát

Az Európai Bizottság Brüsszelben konferenciát rendezett a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram jövőjével kapcsolatban. Ebből az alkalomból az UEAPME Titkársága kiadott egy az Európai KKV finanszírozási és innovációs programok következő generációjának kulcskérdéseivel foglalkozó írást. A konferencián az UEAPME Gazdasági és költségvetéspolitikai igazgatója, Gerhard Huemer hangsúlyozta, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférést segítő jövőbeli programoknak illeszkedniük kell az összes KKV típus változatos igényeihez, kezdve a kis, hagyományos vállalkozásokkal - amelyeknek hitelekre és kölcsönökre van szükségük - az induló és innovatív vállalkozásokon keresztül - amelyeknek jobb, a hitel és a tőke közötti köztes, un. „mezzanin” finanszírozási eszközökre lenne szükségük - a gyorsan növekvő vállalatokig, amelyeknek a kockázati tőkéhez és a kötvénypiacokhoz való hozzáférésre van szükségük. Az innovációval kapcsolatban a KKV-k számára az a legfontosabb, hogy elegendő program legyen az innovációs lánc egészének lefedésére és biztosítsák a koherenciát nem csak ezek között a tervek között, hanem az európai, nemzeti és regionális programok között is.

A közérdekű szociális szolgáltatásokról tárgyaltak a szociális partnerek

Liliane Volozinskis az UEAPME Szociális ügyek igazgatója felszólalt azon a közérdekű szociális szolgáltatásokról (social services of general interest - SSGI) szóló, szociális partnerekkel folytatott eszmecserén, amelyet az Európai Parlament Foglalkoztatási és szociális ügyi bizottsága rendezett. Hangsúlyozta, hogy a KKV-knak jó minőségű közérdekű szociális szolgáltatásokra van szükségük, mert ezek fontos szerepet játszanak a helyi és regionális gazdasági fejlődésben és az EU 2020 Stratégia szociális vonatkozásai szempontjából. A válság és a társadalmainkban végbement szerkezeti változások megkövetelik az ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek modernizációját és reformját, beleértve még több köz- és magánszféra partnerséget. A közkiadásoknál a minőség, átláthatóság és jobb elszámoltathatóság kulcsfontosságú tényezők, kölönösen pénzügyi megszorítások idején. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell a tisztességes verseny feltételeit a KKV-k számára, amikor a közérdekű szociális szolgáltatások állami szolgáltatói piaci alapon nyújtják szolgáltatásaikat. Mivel a közérdekű szociális szolgáltatások szervezése nemzeti hatáskörbe tartozik, és az EU jogi keretszabályozása megfelelő, nincs szükség további közösségi szintű kezdeményezésekre ezen a területen, zárta szavait Volozinskis asszony.

Az EU társadalmi párbeszéde rendkívül fontos a kézműipar és a KKV-k számára

Liliane Volozinskis az UEAPME Szociális ügyek igazgatója részt vett egy konferencián, melyet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) rendezett az európai társadalmi párbeszéd helyzetének és perspektívájának értékelése céljából. A munkaadók és különösen KKV-k számára húsz év múltán is nagyon fontos az európai szintű társadalmi párbeszéd, hangsúlyozta Volozinskis asszony, emlékeztetve arra, milyen kemény munkájukba került, hogy hallathassák a hangjukat. Az ágazati és szakmaközi európai társadalmi párbeszédek kiegészítő jellegűek és mindkettő fontos a KKV-k számára, folytatta. A folyamat fő célja az kellene legyen, hogy kezelje a munkanélküliséget, ösztönözze a versenyképességet és a munkahelyteremtést és javítsa a munkaerőpiacok működését. Az európai szociális partnereknek a Szerződésekben szentesített jogaik vannak a törvényalkotásban való részvételre, de ugyanúgy kötelezettségeik is, különösen most, hogy a szerepük túlnő a puszta szociális ügyeken. Valójában mostanra a kormányzási folyamatban is aktívvá váltak, gazdaságtudományi és fenntartható fejlődési vonatkozásokban, zárta szavait.

Az UEAPME Élelmiszer Fórumának szakértői találkoztak a Bizottság Egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatójával

Brüsszelben ült össze az UEAPME Élelmiszer Fórum (Food Forum). Az UEAPME szakértői több témában is eszmét cseréltek Paola Testori Coggi-val, az Európai Bizottság Egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatónőjével (SANCO). Az élelmiszerek cimkézésével kapcsolatban Testori Coggi asszony elismerte, hogy az új rendszer nem tekinthető egyszerűsítésnek, de elmondása szerint a Bizottság célja az volt, hogy gátat szabjanak a kiskereskedők által megkövetelt „önkéntesen” használt címkéknek. Az eredetmegjelölésssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a javaslat a Parlamenttől ered, nem a Bizottságtól, a Tagállamok pedig támogatták. Aggodalmait is kifejezte az eredtmegjelölés olyan lehetséges használatával kapcsolatban, mint a Tagállamok burkolt piacvédelme. Az egészségügyi reklamációkkal kapcsolatban elmondta, hogy a benyújtott reklamációknak csak egy töredékét fogadták el eddig. További tárgyalt témák voltak a diabetikus élelmiszerek és a higiéniai szabályozás. Az UEAPME szakértői a mélyhűtött és kiolvasztott áruk higiéniai szabályaival és jelöléseivel is foglalkoztak.

Andrea Benassi napirendjéből: Róma, Brüsszel

Január 24.: Andrea Benassi főtitkár Rómában felszólalt egy megújuló energiáról szóló konferencián, melyet a CGIL olasz szakszervezet rendezett (lásd fent).

Január 26.: Benassi úr felszólalt az UEAPME által rendezett „A KKV-k szerepe a szabványosításban” című magas szintű szemináriumon (lásd fent).

Január 27.: Benassi úr találkozott Henri Wagener elnök úrral az UEAPME tag CEBP-től (Európai Pék- és Cukrász Egyesületek Szövetsége) és tagszervezete a német ZDB ügyvezető igazgatójával, Christopher Kruseval.

Január 27.: Benassi úr találkozott az Európai Állványozó Szövetség képviselőivel, hogy megvitassák a szervezet lehetséges UEAPME tagságát..

Január 27.: A Főtitkár nyitotta meg az UEAPME Food Forum ülését (lásd fent).

Január 27.: Benassi úr volt a házigazdája annak a találkozónak, melyen részt vett Jeremy Rifkin professzor, Monique Goyens BEUC főtitkár (európai fogyasztói szövetség) és Klaus Niederländer az Európai Szövetkezetek igazgatója (Cooperatives Europe).

Összeállította: IPOSZ Nemzetközi és Oktatási Igazgatóság