Az UEAPME tevékenysége – Heti összefoglaló 123. szám 2011. január 14.

Loek Hermans az UEAPME új elnöke találkozott az állománnyal

Az UEAPME újonnan megválasztott elnöke Loek Hermans, aki az év kezdetével foglalta el hivatalát, Brüsszelben találkozott a szervezet állományával. Mandátumának prioritásait kifejtve Hermans úr hangsúlyozta a Titkársággal való szoros együttműködés fontosságát, hogy leküzdhessék a rengeteg kihívást, amellyel a KKV-k és az őket képviselő szervezeteik szembesülnek. Ebben a tekintetben kiemelte mekkora értéke van a tagszervezetekkel való fegyelmezett együttműködésnek és jó kommunikációnak. Az EU politikai napirendjének a KKV-k szükségletei alapján való meghatározása szintén prioritás, folytatta az új Elnök. Végezetül, a nagyobb vállalatokkal való viszonyról szólva, az együttműködés lesz a jellemző a közös aggodalmak kapcsán, míg az ellentétes érdekeknél meg kell ütközni, zárta szavait.

A Szociális Partnerek az iparpolitikát vitatták meg Tajani bizottsági alelnökkel

Andrea Benassi főtitkár és a szintén Európai Szociális Partner Businesseurope (vállalkozások), CEEP (közszolgák) és ETUC (szakszervezetek) megfelelő szintű képviselői találkoztak az Európai Bizottság alelnökével, Antonio Tajanival, hogy megvitassák a 2010 októberében a Bizottság által elfogadott, iparpolitikáról szóló közlemény fejleményeit. Ami a KKV-kat illeti, egy modern iparpolitika szempontjából legfontosabb kérdéseknek nagy részével foglalkozik a Small Business Act és annak „Gondolkozz előbb kicsiben!” megközelítése, hangsúlyozta Benassi úr, aki megköszönte Tajani alelnöknek, hogy a KKV-kat az új iparpolitika fontos pillérévé tette meg. A Small Business Act közelgő felülvizsgálata kulcsfontosságú a megszületett döntések gyakorlatba ültetéséhez, valamint ahhoz, hogy nagyobb legyen az összhang a szöveg és az EU 2020 stratégia keretében nemrég bemutatott zászlóshajó kezdeményezések között. Benassi úr ezen kívül beszélt az ipari szerkezetváltásról, a szabványosításról, a KKV finanszírozásról, az energiahatékonyságról, a CSR-ről, a hatásvizsgálatok módszertanáról, valamint a kereskedelem politikáról és a külföldi tőkebefektetés politikájáról is.

Az UEAPME írásban fordult az Európai Parlamenthez a KKV definíció kapcsán

Az UEAPME levelet írt az Európai Parlament Ipari Bizottsága tagjainak, figyelmeztetésképpen, hogy ne változtassák meg a KKV-k definícióját Bernd Lange EP képviselő (német, szocialisták és demokraták szövetsége) iparpolitikáról szóló jelentéstervezetében. Egy jelenleg is tárgyalt módosító indítvány szerint, a jelenlegi uniós KKV definíciót felül kellene vizsgálni és a határértékeket lehetőleg kitolni, hogy olyan vállalatok is beleférjenek, amelyek „középvállalkozás jellegűek”, noha néhány jellemzőjükben túllépnek a jelenlegi határértékeken. A mostani 250 alkalmazottra vonatkozó küszöb is meglehetősen magas, hangsúlyozta az UEAPME, mivel lefedi az európai vállalkozások 99,8%-át. Ennek a küszöbnek a felemelése értelmetlen lenne és a „KKV” fogalmának a felhígulásához vezetne Európában, írta a szervezet, amely azt is hangsúlyozta, hogy egy ilyen döntés ellent mondana a Small Business Act elveinek.

Szakmai műhelybeszélgetésen foglalkoztak a kézműipari és mikrovállakozások képzettség igényeivel

Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és ipari főigazgatósága Brüsszelben szakmai műhelybeszélgetést rendezett „a mikro- és kézműipari vállalkozások jövőbeni képzettség igényei” témakörben. Liliane Volozinskis az UEAPME Foglalkoztatási és Szociális ügyek igazgatója felszólalt a rendezvényen, amelyen egy a Bizottság által megrendelt tanulmány eredményeit mutatták be és vitatták meg. Volozinskis asszony hangsúlyozta, hogy ahogy azt a tanulmány is mutatja, a jól képzett, több feladattal is elboldoguló, az állandó változáshoz alkalmazkodni tudó munkaerő szerepel a kézműipari és mikrovállalkozások kívánságlistájának a legelején. Az igazgatónő támogatta a legfontosabb nevesített teendőket: foglalkozni a jövőbeli képzettségek előrejelzésével, jobban kommunikálni a jövőbeli képzettségi igényeket és módszeresebben integrálni azokat a képzési programokba a kézműipari és mikrovállalkozások szempontjából, megerősítve a szakmai érdekképviseletek szerepét. A képzettségi igény sikeres előrejelzése egy átfogó megközelítést igényel, a vállalatok, szakmai szervezetek és képző intézmények bevonásával, a szociális partnerek aktív részvétele mellett, zárta szavait.

A művészeti galériák találkoztak a Bizottsággal, hogy tárgyaljanak a „követő jog”-ról

Követő jog - a művészek azon joga, hogy valamennyi eredeti műalkotásuk műkereskedő általi értékesítéséből az első értékesítést követően is részesüljenek.

Luc Hendrickx az UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgatója és a FEAGA (Európai Művészeti Galériák Egyesületeinek Szövetsége) képviselői (amely szervezet az ágazat KKV-it egyesíti) találkoztak az Európai Bizottság Belső piaci és szolgáltatási főigazgatóságának tisztviselőivel, hogy megvitassák a követő jogról szóló irányelv végrehajtását, amely szerint a galériáknak 5%-ot kell fizetni a művésznek, minden alkalommal, amikor egy művét értékesítik. A FEAGA szerint ezt a szabályt nem kellene alkalmazni, amikor a műtárgyakat hivatásos műkereskedők adják - veszik egymás között, ami gyakran előfordul, illetve olyankor, amikor veszteséggel értékesítik a műtárgyakat. Az EU-ban honos galériák piaci részesedése azért is veszélyben van, mert harmadik országokban, mint például az USA-ban vagy Svájcban nem létezik követő jog. Emiatt kényelmesebb ezekben az országokban értékesíteni a műalkotásokat, figyelmeztetett a FEAGA, kiállva a követő jog EU-szintű hatályon kívül helyezése mellett az elhunyt művészek alkotásai kapcsán és felszólítva a díjat beszedő társaságokat, hogy átláthatóbb módon működjenek.

Andrea Benassi napirendjéből: Leinen, Tillmann, Tajani

2010. december 22.: Andrea Benassi főtitkár találkozott az UEAPME tagszervezetek állandó brüsszeli képviselőivel.

Január 11.: A Főtitkár találkozott Jo Leinen EP képviselővel (német, szocialisták és demokraták).

Január 12.: Benassi úr találkozott Klauss Yongden Tillmann-nal, a NORMAPME új főtitkárával, aki hó elejével vette át tisztségét.

Január 13.: A Főtitkár és más Európai Szociális Partnerek képviselői találkoztak az Európai Bizottság alelnökével, Antonio Tajanival (lásd fent).

IPOSZ megjegyzés

Felhívjuk a figyelmet a fentiekből az alábbi pontokra:

a)      A 2020-as EU Stratégia keretében bemutattak úgynevezett zászlóshajó kezdeményezéseket, ez úgy tűnik, hogy nem vesz eléggé hangsúlyozottan figyelembe a KKV és ezen belül is a mikrovállalkozási hangsúlyokat. Olyan területekről van szó, mint az ipari szerkezetváltás, a szabványosítás, a KKV finanszírozás, az energiahatékonyság, a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállallása és a hatásvizsgálatok módszertana. A hatásvizsgálatokhoz ugyanis be kellene vonni a nemzeti KKV szervezetek hálózatát.

b)      A mikrovállalkozások képzettségi igényeit jobban kell integrálni a jövőben a meglévő képzési programokba, javítani kell a képzettségi igények előrejelzését és ehhez szükség van a szakmai érdekképviseletek jobb bevonására, nemzeti szinten is.