Az UEAPME a kis- és középvállalkozások európai szövetsége 2009-ben is nagyon sok területen próbálta védeni az európai kkv-k érdekeit. Számtalan témakörrel foglalkoztak, a fogyasztói jogokról szóló irányelv felülvizsgálatától kezdve az épületek energiahatékonyságán keresztül a szülési szabadság szabályainak újragondolásáig.
Voltak azonban a tevékenységnek kiemelkedően fontos irányai, amelyeket főleg az egyre erősödő gazdasági válság miatt is előtérbe kellett helyezni. Az UEAPME Adminisztratív Tanácsa és Közgyűlése december 2-án ült össze Brüsszelben és összefoglalta ezeket a legfontosabb irányokat. 20 országból több mint 70 küldött volt jelen, hogy megvitassa a legfontosabb problémákat: a jelenlegi gazdasági válságot, a kkv finanszírozást, a SBA (Small Business Act azaz a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag) gyakorlati megvalósítását egy évvel annak elfogadása után.
Ez utóbbi téma volt a legfontosabb az egész évben, így ezen az összejövetelen is. A résztvevők az alábbiak szerint összefoglalták álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy hogyan is áll jelenleg az EU Bizottságnak ez a nagy ígérete a kis- és középvállalkozások felé. 2008. december 2-án ugyanis a legtöbb EU tagállam kormánya, így Magyarország kormánya is aláírta ezt az intézkedéscsomagot.
Henri Malossenak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Vállalkozói Csoportja elnökének megállapításai szerint a kkv szektort erősen érintette a krízis. Nem volt érezhető, hogy az Európai Unió törekvése, a „Gondolkozz először kicsiben!” (ami a SBA egyik fontos sarkalatos pontja volt), megvalósult volna. Ennek érdekében sokat kell még tenni, többek között a törvénykezések területén. A nagyipart, pl. az autóipart segítették, de annak beszállítóit nem.
Piere Simon, az Eurochambres (Európai Kamarai Szövetség) elnöke ismertette a SBA történetét és egy tanulmányt, amely szerint az SBA nem ment át az egyes tagországok jogrendszerébe, nem alkalmazták, mint a kkv-k segítésének eszközét. Közölte, hogy a december 3-i brüsszeli EU pénzügyminiszteri találkozón áttekintik az SBA sikeresebb átültetésének lehetőségét. Kifejtette, hogy a kkv-k számára fontos a belső piac az EU-ban, ennek egyik eszköze lehetne az adóalapok harmonizálása. Javasolta, hogy az SBA érvényesüljön a törvényalkotásban, a politikai gondolkodásban és a döntésekben.
Georg Toifl az UEAPME elnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Európai Unió a kkv-k Európája, melyet statisztikai számokkal támasztott alá. Példaképpen, az utóbbi években tízszer annyi új munkahelyet teremtett ez a szektor, mint a nagyipar. Sajnos a törvények a kkv-knak, tehát a gazdaság szereplőinek 99%-át kitevő vállalkozásoknak nem kedveznek, úgy tűnik, nem volt jó a lobbi tevékenység. Az SBA előnye a vállalkozók számára a napi életben nem jelentkezik. Mint osztrák kamarai vezető kijelenti, hogy az SBA még nem érkezett meg Ausztriába, ugyanúgy, mint az Európai Unió pénzügyi segítsége sem a kkv-khoz. A bankszektor lehet, hogy rendbejött, de a kkv-k ezt nem érzik. Felvetette, hogy a nemzeti parlamentek, amikor átveszik az EU törvényeit, ne tegyék azokat még szigorúbbá, komplikáltabbá, hiszen arra semmi szükség. A finanszírozási nehézségekre célozva javasolta, hogy a pénzügyi piac átszervezése, a bankrendszer megreformálása legyen az EU prioritása. Végül hozzátette, hogy most van az SBA elfogadásának egy éves évfordulója, eredményekről nem nagyon lehet beszámolni, de bizakodó.
Thérèse de Liedekerke, a Busineseurope vezérigazgatója úgy tájékoztatott, hogy a körbetartozások megszüntetésének törvényi megoldása az EU Parlament előtt van, csakúgy, mint az egyéni vállalkozói törvény is. Megállapítása szerint a hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz igen nehéz és sajnos ez így is fog maradni.
Andrea Benassi, az UEAPME főtitkára arra emlékeztetett, hogy az SBA több mint kilencven javaslatot tartalmaz, melyek nem kötelezőek, csak ajánlások az egyes országok kormányai számára. Sajnos ezek átültetése még gyerekcipőben jár, az elmúlt egy év eredményei alapján nem tud boldog születésnapot kívánni az intézkedéscsomagnak. Mélységes csalódásának adott hangot, mert csak politikai szlogenek pufognak, a „Gondolkozz először kicsiben!” elv nem valósult meg.
Herczog Edit magyar EU Parlamenti képviselő, aki a téma jelentéstevője volt az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energetikai bizottságában, rámutatott, hogy a kormányok a nagyokat segítették, de az SBA sok ötletet adott a törvényhozáshoz. A Lisszaboni megállapodás, mely most került aláírásra, az egyes országok parlamentjeit is közelebb hozhatja egymáshoz.
Françoise Le Bail, a Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának helyettes főigazgatója és kkv-nagykövete az előrehaladásról beszélt, amely a Tanács által egy éve elfogadott SBA-val kapcsolatban történt. Le Bail kisasszony hangsúlyozta a kiváló együttműködést az UEAPME-val a SBA-hoz vezető folyamatban. A Bizottság szempontjából a SBA első éve általánosságban sikeres volt, mondta Le Bail kisasszony. A kkv-k azelőtt soha nem voltak a vita középpontjában úgy, mint a legutóbbi hónapokban, kiemelt helyen szerepelve a Versenyképességi Tanácsban és az Európai Tanács legtöbb következtetésében. Nagyon világosan benne van a politikai köztudatban, hogy a kkv-k kivételesen fontosak lesznek a gazdasági válságból való kilábalásban.
Le Bail ezután kifejtette a SBA néhány pozitív eredményét és akciótervét: az Európai Befektetési Bank kkv hitelekre szánt, megnövekedett kihelyezéseit, az állami támogatások szabályozásának egyszerűsítését, a késedelmes fizetésekről szóló irányelv felülvizsgálatát és a „Kkv Teszt” Bizottságon belüli megalkotását. A Bizottság hamarosan ki kell adjon egy jelentést, melyben részletezi az eddigi fejleményeket. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy még sok a tennivaló, hangsúlyozta Le Bail kisasszony. Az Európai Bizottság elkötelezett a kkv-k üzleti környezetének további javítása mellett, és tervezi a SBA felülvizsgálatát 2010 során. Az első cél az, hogy a SBA minden rendelkezése megvalósuljon EU és nemzeti szinten; a második cél a SBA rendelkezéseit hozzáigazítani a gazdasági válsághoz; a harmadik cél az innováció további támogatása minden szinten, nem pusztán a K+F területén, hanem a közepes-, illetve alacsony technológiai szinteken, a design, a feldolgozóipar, a vállalatvezetés és egyéb területeken is.
A vita a résztvevőkkel a „Kkv Teszt” és a hatáselemzés körül összpontosult. Kérdésre, hogy beleegyezne-e egy külső hatáselemzésbe, Le Bail kisasszony hangsúlyozta, hogy a jelenlegi belső folyamat mára sokkal alaposabb, mint korábban volt és jó eredményeket hoz. Azt is mondta, hogy „tisztességes” lenne kiterjeszteni a hatáselemzések területét az Európai Parlament és az Európai Tanács által, a Bizottság eredeti javaslataihoz tett kiegészítésekre is, ahogy azt a hallgatóság javasolta.
Az SBA-t sajnos csak négy ország vette át, a többiek csak igen kis mértékben. A SBA legnagyobb előnye, hogy az Európai Unió legfelsőbb vezetése most legalább foglalkozik a kkv-kal, amely eddig nem volt jellemző. A kkv-k az Európai Központi Banktól 30 milliárd eurót kapnak, ebből 20 milliárd már folyósítva van. Könnyebbnek tekinti a kkv-k finanszírozását, mint korábban és ezt az EU eredményének könyveli el. Ha a közvélemény ezt nem így érzi az a kommunikáció hibája.
A bürokráciát 2012-ig 25%-al csökkenteni kell. Az EU-ban eddig már 7-8 milliárd euróval csökkent a kkv-k adminisztrációs terhe. Spanyolország, Anglia, Finnország ebben az évben fogja az SBA-t átültetni jogalkotásába. Nem szabad engedni a pesszimista hangoknak, vannak jó jelek, a kiválasztott út a jövőt tekintve megfelelő, nem kell azon változtatni.
Giorgio Guerrini, a Confartigianato olasz szövetség elnöke az SBA-t pozitívnak értékelte, az olasz kormány munkáját kkv-barátnak jellemezte. Berlusconi december 1-én beszélt a Parlamentben az SBA-ról, melyet a kormány november 27-én elfogadott, de még korai értékelni ennek eredményeit. Az elmúlt év nehéz volt a kkv-k számára, kevés pénzügyi forrás jutott a munkahelyteremtésre. A hitelkamatok nőttek, ez 7 milliárd euró plusz kiadást jelentett ez évben a kkv-knak Olaszországban. Az állami segítség kamattámogatás formájában jelentkezett. A pénzügyi világ egy teljes évtized eredményét semmisítette meg. Ezt nem lehet elfelejteni. Új bizalmi kapcsolat kell a gazdaság és a bankok között. Új finanszírozási forrásokat, eszközöket kell teremteni, javasolta a viszontbiztosítást a hitelekhez. Az Európai Beruházási Bank által megnyitott 30 millió euróról elmondta, hogy nem kkv-barát a konstrukció, ezért nem is jutnak hozzá, túlságosan bürokratikus az ügyintézés. Véleménye szerint a lánctartozásokkal feltétlenül foglalkozni kell, a fizetések átfutási ideje jelenleg 130 nap.
Vértes János, a KISOSZ alelnöke feltette a kérdést, hogy „mit tett eddig az EU?”. Henri Malosse válaszában jelezte, hogy nemcsak az EU-nak, de az egyes kormányoknak is lépniük kell. Nagy nehézségnek tekintette az országonként eltérő adórendszert, mely szerinte korlátozza az EU egységes belső piacát.
Cveto Stantic szlovén vállalkozó az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság munkaadói csoportjából kifejtette, hogy a szlovén vállalkozások 40%-ának fizetési problémája van és a bírósági eljárások két évig is elhúzódnak. A SBA első évében semmi pozitív változás nem történt. Sajnos sok vállalkozó nem is akar fizetni, pedig tudna. Ráadásul Szlovéniában az adóvisszatérítés, áfa visszatérítés nagyon lassú. Emellett az EU direktívák igen lassan kerülnek át az ország törvényhozásába.
Gianni Pittella, az EU Parlament elnökhelyettese optimista, bár a helyzet komoly. Véleménye szerint a Lisszaboni megállapodás fontos, de nem elég. Bízik abban, hogy az SBA kötelező módon átkerül a tagországok törvénykezésébe. A BASEL II egyezményt át kell dolgozni, ezt az EU Bizottság is érzi, cél, hogy szigorú legyen, de ne legyen fojtogató. A növekedést elő kell segíteni. Nagyon sok pénz áll rendelkezésre, ez nem lehet akadálya a növekedésnek. A belső piac megnyitását a kkv-k számára az adópolitika harmonizálásával lehetne még sikeresebbé tenni. Pittella úr beszélt az oktatás-képzés fontosságáról is.
Gertrude Tumpel-Gugerell, az Európai Központi Bank (EKB) Igazgatótanácsának tagja a kkv-knak a jelen válságban való finanszírozásáról és a pénzügyi szolgáltatások európai piacáról (SEPA) beszélt. Az Európában most bevezetésre kerülő SEPA rendszer, mely elektronikus úton történik, a szokásos 5 napos banki átutalást két napra csökkenti. Véleménye szerint a kkv szektor túljutott a krízisen, mert jól használták a finanszírozásra rendelkezésre álló eszközöket. Bár a megkérdezettek 77%-a mondta, hogy a bankok hibásak a krízis elmélyülésében, szerinte a bankoknak van elegendő pénzük és a bankok hitelkihelyezése nem romlott.
A kkv-k finanszírozásával kapcsolatban Tumpel-Gugerell asszony megosztotta a résztvevőkkel egy új, nagyszabású, az EKB és a Bizottság által megvalósított felmérés eredményeit, amelynek első hullámát ez év júliusában folytatták le. Arra a kérdésre, hogy milyen külső finanszírozási formát részesítenének előnyben a növekedési lehetőségek kihasználására, a kkv-k 70%-a válaszolt úgy, hogy banki hitelért folyamodna.
Ennél fogva, a kkv-k finanszírozási feltételei szorosan kötődnek a bankszektor állapotához mutatott rá Tumpel-Gugerell kisasszony. A kkv-kat érzékenyen érintette a lanyhuló kereslet és az exportpiacok beszűkülése. Ezzel egy időben szintén csökkent a szerepük, mint a nagy cégek beszállítói, alvállalkozói vagy szolgáltatói, amelyek maguk is gazdasági nehézségekkel küzdenek.
A felmérés tanulsága szerint, a kkv-k 2009 első felében forgalmuk és nyereségük jelentős csökkenését tapasztalták. A felmérés szintén megmutatta, hogy a banki hitelért folyamodó kkv-k 77%-a kapta meg részben vagy egészen az igényelt összeget 2009 első felében, míg az euró övezet kkv-i közül a banki hitelért folyamodók 43%-a jelezte a hitelek hozzáférhetőségének a romlását 2009 első felében. Előre tekintve az EKB arra számít, hogy a vállalkozásoknak nyújtott hitelek növekedése valószínűleg még visszafogottabb lesz, mielőtt elkezdene erősödni. Mindemellett erősödő jelei vannak a gazdasági stabilizálódásnak az euró övezetben, és okkal hihetjük, hogy fokozatos javulás elé nézünk, mondta Tumpel-Gugerell kisasszony.
A SEPA-val kapcsolatban, Tumpel-Gugerel kisasszony hangsúlyozta, hogy az európai kiskereskedelmi fizetési piac integrációja segíthet a likviditási problémákon azzal, hogy egy egységes fizetési eszköztárat alakít ki, amely „ugyanolyan egyszerű, biztonságos és hatékony, mint a jelenleg nemzeti viszonylatban használtak”. A SEPA jogbiztonságot teremt egész Európában, javítja a vállalatok cash flow-ját és a likviditását a fizetések gyorsabb végrehajtásával, biztosítja, hogy a határon átnyúló fizetések díjai nem lehetnek magasabbak, mint a hasonló hazai fizetések díjai, valamint szabványosítja a fizetések feldolgozását.
Mégis, a SEPA szolgáltatásainak használata mostanáig meglehetősen visszafogott volt, mondta Tumpel-Gugerell asszony. Hangsúlyozta, hogy az EKB meggyőződése szerint szükség van egy kötelező erejű határidőre a SEPA-ra való átállásra. Befejezésül hozzátette, hogy a kkv-k, mint a fizetési szolgáltatások kulcsfontosságú használói, nagymértékben hozzájárulhatnak egy harmonizált és integrált kiskereskedelmi fizetési piac sikeres megvalósításához.
Az ezt követő vita jobbára a SEPA-ra összpontosított, több tag is hangsúlyozta, hogy eddig a SEPA-ra való áttérés költségei megnövelték a banki költségeiket, még olyan országokban is, amelyek olcsó bankrendszerükről híresek, mint például Hollandia. Az átváltási díjak témája is szóba került, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy a kártyaszolgáltatók közötti korlátozott verseny a probléma oka.
Kassai Róbert, az UEAPME IPOSZ alelnöke megjegyezte, hogy a SEPA rendszer, mely két-három nappal megrövidíti az átutalások átfutási idejét üdvözlendő, de nem megoldás, mert egy átlagosan kb. 100 napos átutalásnál ez lényegtelen. Máshol kell keresni a megoldást. Gugerell asszony válaszában rámutatott, hogy az Európai Központi Bank saját hatáskörén belül ennyit tud tenni, a hiba a vállalkozókban van. A körbetartozás kérdését nekik kell egymás között rendezni.
A finn és portugál küldöttek elmondták, hogy a SEPA nem jelent megoldást, mert drága és a bankok nem szívesen alkalmazzák, mert a hitelkártyákon nagyobb a hasznuk.
A Közgyűlés elfogadott egy átfogó állásfoglalást, melyben körvonalazza a kézművességgel és a kkv-kkal szemben a következő években mutatkozó legnagyobb kihívásokat, konkrét javaslatokat előterjesztve és elképzeléseket bemutatva a kkv-k jobb bevonására az EU politikájának formálásába. A dokumentum megnevezi a legsürgősebben kezelendő problémákat, mint például, hogyan vezessék ki Európa gazdaságát a válságból, hogyan lehet javítani a gazdasági környezetet, hogyan lehet megerősíteni a kkv-k versenyképességét és javítani innovációs képességüket, illetve hogyan lehetne növelni a közösségi szabályozás, a közszféra hatékonyságát.
A küldöttek kiemelték a jobb szabályozás fontosságát az elkövetkező években. A kkv-k gyorsabb tempót várnak az új Parlamenttől és a következő Bizottságtól ezen a területen, mondta Georg Toifl UEAPME elnök. Úgy folytatta, hogy az első bíztató jelek mutatkoztak a megelőző héten, amikor José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke bejelentette a következő Bizottság portfólióit. Valóban, a jobb szabályozás témaköre a jövő évtől kezdve a Bizottság Főtitkárságának hatáskörében lesz. Ez egy fontos fejlemény, amely remélhetőleg magasabb szintre emeli a vitát, és világossá teszi, hogy a Bizottság minden szolgálatának segítenie kell, azoknak is, amelyek eddig vonakodtak cselekedni.
Egyetértés volt a Közgyűlésen abban, hogy túl korai lenne felszámolni az utóbbi hónapokban életbe léptetett közösségi támogató intézkedéseket, figyelembe véve az európai gazdaság gyenge állapotát és a munkanélküliség szintjének várható emelkedését a közeljövőben. Mindezek ellenére a helyreállító programoknak támogatniuk kell a strukturális reformokat és erősíteniük a majdani növekedést, ahelyett, hogy versenyképtelen struktúrákat és fölös kapacitásokat védjenek – mondták a résztvevők. Kiálltak amellett, hogy kapjanak nagyobb hangsúlyt az olyan helyreállító programok, amelyekben átképzik a munkavállalókat, hogy biztosítsák foglalkoztathatóságukat olyan gazdasági ágazatokban, amelyek valószínűleg virágzani fognak a jövőben. A finanszírozáshoz való hozzáférést és a késedelmes fizetéseket emelték ki még egyszer, mint olyan témákat, amelyek különös aggodalomra adnak okot.
„Ez nem egy könnyű időszak az európai kisvállalkozásoknak. A finanszírozáshoz való hozzájutás nehéz, a magán megrendelések valószínűleg csökkenni fognak a magas munkanélküliség miatt, a bürokrácia még mindig akadályt jelent és az üzleti bizalom jóval alatta marad a csak két évvel ezelőtt mért szintnek. Ilyen körülmények között még több komolytalan ígéretre és végtelen politikusi beszédekre van a kkv-nak a legkevésbé szüksége. Ez most a cselekvés ideje” állapította meg végül Toifl elnök.
A fenti elemzésekben felvetett főbb problémakörök meghatározzák az UEAPME 2010-es tevékenységének várható súlypontjait is. Az egyes nemzeti szervezetek, így az IPOSZ tagjai az említett területeken számíthatnak a legtöbb nehézségre. Természetesen minden problémakörnek vannak sajátos, magyar aspektusai, és a megoldások felé való elmozdulásra is magyar válaszokat kell keresni. Ezeket a válaszokat igazán csak maga a kkv szektor tudja szakszerű javaslataiban megfogalmazni.
