az új Tagállamok és a Jelölt Országok számára
UEAPME: Lobbizás a regionális politika ügyében
A Parlament erőfeszítéseket akar a KKV-k érdekében
Tavasszal, megkérdeztük Önöket az EU regoinális politikájának néhány aspektusáról. Néhányan Önök közül részletes véleményt küldtek, amelyeket belevettünk az UEAPME hivatalos véleményébe. Hubert Delorme (BEAF, Franciaország) számos alkalommal találkozott EU hivatalnokokkal és Európai Parlamenti képviselőkkel, hogy promotálja elképzeléseinket. Bátorító érzés látni, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, mint azt mutatja a NOTE BREVE 86. számának jelentése. Az Európa Parlament adoptált három a regionális politikához kapcsolódó jelentést, melyek magukban foglalják számos főbb kívánságunkat:
– Általános iránymutatások a Struktúrális Alapok érdekében (rapporteur Hatzidakis, Néppárti – GR)
A mikro és kézműipari vállalkozások fontossága miatt a Parlament azt kívánja, hogy prioritásaikat vegyék figyelembe és mozdítsák elő a Kisvállalkozói Charta megvalósítását.
– Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) (Rapporteur Fava, PSE – IT)
A Parlament kéri a következő tevékenységek támogatását:
– Kisvállalkozások létrehozása, átadása és fejlesztése;
– Szolgáltatásnyújtás és új pénzügyi eszközök a mikro vállalkozások érdekében;
– A KKV-kat, a mikro és kézműipari vállalkozásokat képviselő szervezetek kompetenciáinak, intézményi kapacitásának, aktivitásszintjének és reprezentativitásának javítása;
– Intézkedések és speciális tervek kidolgozása az az egészen kis cégeknél megvalósuló innováció ösztönzése érdekében, valamint kis- és kézműipari vállalkozások létrehozása, vagyongyűjtése, fejlesztése, modernizációja érdekében. A kistérségi, vidéki területek különös hangsúlyt kell, hogy kapjanak.
– Európai Szociális Alap (ESF) (Rapporteur Silva Peneda, PPE – PT)
– A jogi szabályozás területén speciális támogatást kell nyújtani a kkv-knak és a mikro vállalkozásoknak, valamint az őket képviselő országos, regionális és helyi szervezeteknek;
– Szakképzés elősegítése a kkv-knál, különös tekintettel a tanoncnokoskodás előmozdítására;
– A szociális partnerek, valamint a civil társadsalom intézményi kapacitásának és hatékonyságának erősítése, valamint a szakmai képviseleteknek támogatása, hogy eredményesebben hozzájárulhassanak a politikai intézkedések és programok megvalósításához .
UEAPME: Lobbizás a kohéziós politika területén
Stratégiai irányok 2007-2013
Az Európai Bizottság bemutatott egy Tájékoztatást, melyben a 2007-2013 között a regionális politika terén végzendő akciókat határozzák meg. A közösségi forrásokat három fő prioritásra kívánják koncentrálni:
– A városok és régiók vonzóképességének javítása, különösen a kkv-k érdekében megvalósuló környezetvédelmi intézkdéseken keresztül;
– A tudás növelése, az innováció javítása, különösen a vállalkozások érdekében megvalósuló segítő szolgáltatásokon keresztül (versenyképesség, nemzetközi kapcsolatok, adminisztratív segítségnyújtás, technikai segítségnyújtás…), és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése számukra (garancia és kölcsön garancia rendszerek fejlesztése, mikrohitelekhez való hozzáférés …);
– Több és jobb minőségű munkahely megteremtése, főképp a képzéshez és tanoncnokodkodáshoz való hozzáférés előmozdításával.
A Tájékoztatás javasol más prioritásokat is, úgy mint vidéken a helyi termékek marketingje, a határon átnyúló gazdasági tevékenységek és a vállalkozások közti nemzetközi együttműködés fejlesztése.
Az Európai Bizottság be fogja terjeszteni ezeket a stratégiai irányokat jóváhagyásra a Tanácsnak (Tagállamok) még az év vége előtt.
UEAPME: Az IPOSZ elküldte munkatársát
Rettich Tamás, az IPOSZ Nemzetközi Igazgatóságának munkatársa két hetet töltött az UEAPME-nál. Brüsszeli tartózkodását az alábbi tevékenységekre használta fel:
– Széleskörűen tájékozódott az UEAPME igazgatóságai által követett prioritásokról az egyes kérdéskörökben;
– Találkozott a Magyarország ügyéért felelős munkatárssal a DG REGIO-nál;
– Kapcsolatot létesített magyar Európa Parlamenti képviselőkkel;
– Résztvett az európai szociális dialogues megbeszélésein
– Résztvett az UEAPME belső tanácskozásain.
Az Európa Parlament képviselőivel történő kapcsolatfelvételei, melyek a Kisvállalkozói Chartára és a regionális politikára fokuszáltak, egyértelműen megerősítették azt, amit az UEAPME már számos alkalommal megfogalmazott. Az új tagállamokból érkező Európa Parlamenti képviselők bánatosak amiatt, hogy nincs állandó kapcsolatuk országaik kkv-szervezeteivel. Az Európa Parlament fontossága miatt ezeket a kapcsolatokat nem szabad alábecsülni.
CYPRUS: MEGÚJULÓ ERŐFESZÍTÉSEKRE VAN SZÜKSÉG
Október 6-I ciprusi látogatása után az Európa Parlament elnöke, Josep Borrell azt nyilatkozta, hogy égető szükség van a ciprusi probléma megoldására, egy új megközelítésre. Azt nyilatkozta, hogy ki kell használni azt a lehetőséget, hogy elkezdték a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. 2004. május 1.-el a görög és a török ciprióták ugyanahhoz a családhoz tartoznak, az európai családhoz, és egy családban a családtagoknak mindent el kell követniük annak érdekében, hogy rendezzék egymással problémáikat – hangsúlyozta Borrell. Elmondta, hogy Cipruson a kölcsönös bizalom hiányzik és ez csak akkor változik meg, ha a kapcsolatok azonnal minden szinten, a legfelsőbb szinten is rendeződnek.
MAGYARORSZÁG: TÚLZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY
Mint az várható volt, az EU gazdasági és pénzügyminiszterei elhalasztották döntésüket Magyarország intézkedéseiről, melyekkel javítani kívánta 2005-s hiányát. 2004-ben a Tanács először hívta fel a figyelmet Magyarország 5.3%-s költségvetési hiány túllépésére. Mivel elégtelennek bizonyultak azok az intézkedések, melyek a probléma megoldására irányultak, így a Tanács megismételte aggodalmait ez év márciusában. 2005. júliusában az Európai Bizottság kedvező értékelést adott Magyarország javasolt intézkedéseire, melyek korrigálni kívánták az éves költségvetési túlköltekezést, de aztán felülvizsgálta értékelését a legutóbbi költségvetési jelentések és a magyar kormány 2006-ra tervezett költségvetése következtében.
Almunia biztos úr beismerte, hogy a Tanács ülésén azt mondta, hogy a Magyarország által foganasított intézkedések nem fogják idén a hiányt 3,6 % alá vinni. Az Eurostat tisztázta az autópálya kiadások kiszámítását, ami azt sugallja, hogy a magyarországi hiány elérheti a 6,1 %-t is az idén, ami valószínűtlenné teszi azt az elképzelést, hogy 2008-ra 3 % alá viszik a hiányt (amint azt a magyar kormány javasolta konvergencia programjában).
Erről az ECOFIN Tanács dönt majd november 8-i ülésén. Mivel Magyarország nem része a Gazdasági és Monetáris Uniónak, a túlzott hiány eljárás nem határoz meg semmiféle határidőt a maximum 3%-s szint elérésére, de büntetésekre lehet számítani a Magyarországnak szánt Kohéziós Alapok kiutalásánál. Az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának vezetője, Caio Koch-Weser úr azt mondta a minisztereknek, hogy ez a lehetőség felmerült a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságban.
SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA
Németország nem fogja megszüntetni a munkaerő korlátozásokat az EU-10-k felé
Az EU-15 államoknak 2006. április végéig dönteniük kell arról, hogy fent kívánják-e tartani az új tagállamokból érkező munkaerővel szemben a korlátozásokat vagy megszüntetik azokat. November 2-i pozsonyi látogatása során a Német Elnök, Horst Köhler azt mondta, hogy országa nem kívánja megszüntetni a munkaerő korlátozásokat. Azt is hangsúlyozta, hogy bár Németország nem fél a szlovák munkaerő beáramlásától, de az átmeneti időszakok részei voltak a csatlakozási szerződésnek és a „szerződéseket tiszteletben kell tartani”.
Beszédében Köhler méltatta Szlovákia erőfeszítéseit, hogy külföldi beruházókat vonzzon és új munkahelyeket teremtsen. Méltatta a szlovák adóreformot, mint ami fontos ösztönzőként hat a kkv-k számára, hogy új munkahelyeket teremtsenek. Ugyanezeket a reformokat kritizálta egy évvel ezelőtt a korábbi kancellár, Gerhard Schröder.
Legújabb jelentésében a párizsi székhelyű Tudományos Kutatások Nemzeti Központja arra szólítja az EU-15-ket, vegyék fontolóra a munkaerő mozgásával szemben meglévő korlátozások „gyors megszűntetését” az EU-10 államokból érkező munkahely keresőkkel szemben.
Ezzel egyidőben a holland kormányzat kijelentette, gondolkodik azon, hogy megszűnteti a munkaerő mozgására vonatkozó korlátozásait, legalábbis az új tagállamok közül néhánnyal szemben. Prágai látogatása során a holland külügyminiszter, Bernard Bot azt mondta, hogy országa munkaerő piaci helyzetének alapos elemzését követően Hollandia jövő áprilisban jelenti be elhatározását, külön-külön minden egyes új tagállamnak.
EURÓPAI MONETÁRIS UNIO
Észtország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia jelentősen előrehaladt az euro-ra való áttérés előkészítésében, de mindegyiküknek fel kell gyorsítaniuk lépéseiket
Október 4-én a Bizottság elfogadta a 10 új tagállamnak és Svédországnak az euro bevezetésére való felkészülésükről szóló második jelentésüket. A közös európai fizetőeszköz bevezetése a Maastricht-I kritériumok teljesítésétől függ, melyek teljesülését értékelni fogja a Bizottság 2006-s konvergencia jelentéseiben, de a jelenlegi előkészületek azt mutatják, hogy a kérdéses országok „nem valószínű, hogy mind egyszerre tudjanak csatlakozni, sokkal inkább egyesével, kettesével, esetleg kisebb csoportokban”. Jelenleg 9 tagállam állapított meg céldátumot az euro bevezetésére. Hét ország, mely abban bízik, hogy bevezeti az eurot (Észtország, Litvánia és Szlovénia 2007-ben), (Ciprus, Lettország és Málta 2008-ben) és (Szlovákia 2009-ben) már megkezdte gyakorlati előkészületi lépéseit, kinevezve azt az intézményt, mely felel majd a felkészülésért és a koordinációért. Prága és Budapest, melyek 2010-re várják az euro bevezetését, Varsóval együtt, aki még nem adott meg pontos időpontot az euro bevezetésére, még nem véglegesítették nemzeti átmeneti tervüket és az előkészületek egy előzetes fázisban vannak. Észtország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia a maguk részéről benyújtották tervüket az átmenet levezénylésére, azonban „az országok felkészültsége országonként igen eltérő” és „fel kell gyorsítani a lépéseket”. Az euro zóna országaitól eltérően, melyek 1999-ben útjára indították az egységes európai fizetőeszközt (Görögország 2001-ben) Észtország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia a „nagy ugrás” forgatókönyve mellett foglalt állást, vagyis hogy az eurot nagyon rovid idő alatt vezetnék be, roppant kevés időt hagyva a két valuta párhuzamos jelenlétére (általában két hetet). A Bizottság szerint az átmeneti periódusnak ez a hiánya „egy plusz nehézséget jelent”, ami különösen óvatos előkészületeket kíván majd meg. Mind a négy terv számol egy olyan időszakkal is, ami alatt az árakat mindkét valutában vagyis a régi fizetőeszközben és az euróban is párhuzamosan feltüntetik majd. Praktikus nézőpontból szemlélve Szlovénia viszonylag jól halad az euro bevezetése felé. Észtországnak és Litvánianak „teljes mértékben fel kell gyorsítania előkészületeit és abba valamennyi szektort és a legérintettebb szereplőket be kell szorosan vonnia”. Lettország, Ciprus és Málta esetében a helyzet „aggasztó, mivel az előkészületek nagyon kezdetleges stációban vannak és azokat fel kell gyorsítani”. Csak a 2007-t célul kitűző három ország alakította ki mostanáig kommunikációs stratégiáját. Észtország, Litvánia és Szlovénia kezdik majd meg először információs kampányaikat, 2005 utolsó negyedében, amelyet egészen 2007. júniusáig folytatni kívánnak. A közvélemény továbbra is „elégedetlen és az euro bevezetésének következményeit kevésbé pozítivan ítélik meg, mint tették azt 2004-ben. A polgárok 38 %-a gondolja úgy, hogy az euro bevezetésének pozítiv hatásai lesznek (-6 % 2004-hez képest), míg 46 % van meggyőződve ennek ellenkezőjéről (+5%).
Az euro bevezetésének egyik elengedhetetlen feltétele lesz az az értékelés, hogy teljesülnek-e a maastrichti kritériumok. Erre az értékelésre 2006-ben kerül sor, a következő konvergencia jelentésben. „Szigorúak leszünk”, figyelmetetett Almunia úr, és hozzátette csak olyan országok számára fogja javasolni az euro zóna megnyitását, melyek teljesítik a kritériumokat. Nem a kizáráson van a hangsúly, hanem a bővülés javaslatán. Én ezt csak azon országoknak teszem meg, melyek teljesen felkészültek és megfelelnek valamennyi gazdasági és jogi követelménynek. Almunia úr kihangsúlyozta politikai alkunak nincs helye, … cask a tények számítanak és fontos, hogy azok valósak legyenek.
A jelentés elérhető az alábbi helyen: http: //europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/eurorelated_en.htm.
KORRUPCIÓ: LASSÚ FOLYAMAT
A Transparency International, egy 1993-ban létrejött civil szervezet, melynek célja, hogy a világon mindenütt harcoljon a korrupcióval szemben. Minden évben kiadja jelentését „Korrupciós Index” címmel. A számos fronton elért folyamat ellenére, úgymint az Egyesült Nemzetek Korrupció-ellenes Konvenciójának közelgő bevezetése (az országok közel fele szerepel az Indexben) közel 70 ország teljesített 3-as osztályzat alatt, ami a komoly korrupciós problémák mutatója. Az Indexben szereplő országok közül Csád, Bangladesh, Türkmenisztán, Myammar és Haiti a legkevésbé javulók, olyan országok melyek egyben a világ legszegényebb országai közé tartoznak. Bár Finnország és Dánia a legjobban teljesítő országok között van, azért még komoly erőfeszítéseket kell tenni Lengyelországban (67. a listán), Szlovákiában és Lettországban (57.), és Csehországban (51.), mely országok az EU tagállamok közül a legalacsonyabban vannak rangsorolva.
Bővebb információ:
http://www.transparency.org/cpi/2005/cpi2005.sources.en.html
SZOCIÁLIS VÉDELEM AZ EU-BAN 2002-BEN
A szociális kiadások az EU25-ben a GDP 27.7%-t teszik ki
A nyugdíjak teszik ki közel a felét a szociális juttatásoknak
Az EU25-knél a szociális kiadások átlagban a GDP 27.7%-át tették ki 2002-ben, szemben a 2001-es 27.3%-kal. Az átlagos szociálpolitikai kiadások a GDP százalékában továbbra is eltakarják a tagországok közti egyenlőtlenségeket. Az arány Svédországban volt a legmagasabb (32.5%), majd Franciaország (30.6%), Németország (30.5%) és Dánia (30.0%), míg Észtország és Lettország esetében (mindkettő 14.3% 2001-ben), Litvánia (15.2% 2001-ben) és Írország (16.0%) jegyezték fel a legalacsonyabb arányt. Ezek a különbségek tükrözik az életszínvonalbeli különbségeket, de egyben mutatják az országos szociális védelmi rendszerek közti, valamint a demográfiai, gazdasági és intézményi különbözőségeket. 1998-2002 között valós értékben kifejezve nőttek az egy főre jutó szociális védelmi kiadások mind a 19 országban, ahol az adatok rendelkezésre állnak. Írország (+8.7% átlagban évente), Görögország (+6.4%), Portugalia (+6.1%), Csehország (+5.2%) és Luxembourg (+5.1%) mutatja a legmagasabb növekedési ütemet, míg Szlovákia (+0.6%), Malta (+0.7%) és Finnország (+0.8%) a legalacsonyabbat.
Az EU25-ben a nyugdíjak tették ki a szociális juttatások 48%-t 2001-ben. A nyugdíjak voltak a legfőbb szociális védelmi juttatások minden tagállamban, Írország kivételével. A szociális juttatásoknál a nyugdíj aránya Lengyelországban volt a legmagasabb (65% 2001-ben), Lettország (62% 2002-ben) és Olaszrszág (60% 2002-ben). A GDP-hez viszonyítva 2002-ben a nyugdíj aránya Olaszországban volt a legmagasabb (14.9%), Austria (14.6%), Németország (13.4%) és Franciaország (13.2%), és Írországban a legalacsonyabb (3.6%), Észtország (6.3% 2001-ben), Lithuania (7.1%) és Slovakia (7.5%). Az EU25 átlaga 12.5% 2001-ben.
Szociális védelmi kiadások, 2002
A szociális védelmi kiadások GDP-hez viszonyított aránya %-ban Egy főre jutó kiadás, éves átlagos növekedés
1998-2002, % A nyugdíjak aránya a GDP-hez vizsonyítva, %
1999 2001 2002
EU25 : 27.3 27.7 : 12.5*
Belgium 27.3 27.5 27.8 1.6 11.2
Czech Republic 19.1 19.2 19.9 5.2 8.9
Denmark 30.0 29.4 30.0 1.2 10.8
Germany 29.6 29.8 30.5 2.0 13.4
Estonia : 14.3 : : 6.3*
Greece 25.5 27.1 26.6 6.4 13.0
Spain 20.3 20.1 20.2 2.8 9.7
France 30.2 30.0 30.6 2.2 13.2
Ireland2 14.7 15.3 16.0 8.7 3.6
Italy 25.2 25.6 26.1 2.6 14.9
Cyprus : : : : :
Latvia : 14.3 : : 8.2
Lithuania : 15.2 : : 7.1
Luxembourg 21.7 21.3 22.7 5.1 10.6
Hungary 20.7 19.8 20.9 : 9.1
Malta 17.2 17.3 17.7 0.7 9.0
Netherlands 28.0 27.5 28.5 1.9 13.1
Austria 28.9 28.6 29.1 2.2 14.6
Poland : 22.1 : : 13.9*
Portugal 22.6 24.0 25.4 6.1 11.9
Slovenia 25.0 25.5 25.4 3.8 11.8
Slovakia 20.2 19.1 19.2 0.6 7.5
Finland 26.8 25.7 26.4 0.8 11.2
Sweden 31.8 31.4 32.5 2.8 12.0
United Kingdom 26.5 27.6 27.6 3.5 11.7
Iceland 19.5 20.2 22.3 6.5 6.9
Norway 27.1 25.6 26.3 4.2 8.4
Switzerland 27.6 28.2 28.6 1.4 12.8
Romania : 13.1 : : :
