Egy intézményközi megállapodás, mely az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács között jön létre a legjobb módja annak, hogy átültessük a gyakorlatba a nemrég útjára indított Kisvállalkozói Törvény politikai alapelveit, véli az UEAPME, a Kézművesek, Kis- és Középvállalkozások Európai Munkaadói Szövetsége.
Felgyorsítandó az Intézményközi Megállapodásról folyó megbeszéléseket, melyek már a júliusi informális Versenyképességi Tanács ülésen elkezdődtek, az UEAPME főtitkára, Andrea Benassi közzétett egy szövegezési javaslatot az intézményközi megállapodásra, mely alapjául szolgálhat az elkövetkező hónapok tárgyalásainak. Tette mindezt egy a BusinessEurope által Brüsszelben szervezett kerekasztal beszélgetésen. A szöveg ismételten hangsúlyozza a „Gondolkozz Előbb Kicsiben” alapelv gyakorlatba való átültetésének fontosságát és ígéreteket tartalmaz az EU-s intézmények részéről, hogy növelik az érintett felekkel való konzultációt, hogy mélyreható hatáselemzéseket végeznek, valamint hogy javítják a KKV-kat érintő törvények minőségét és csökkentik azok mennyiségét. Egy ilyen intézményközi megállapodásnak a gyors aláírása demonstrálná Európa elkötelezettségét a kisvállalkozások iránt, hangsúlyozta Benassi úr, aki azt kérte, hogy amilyen gyorsan csak lehet kerüljön elfogadásra egy önmagában való, független szöveg. „Az Európai Bizottság a Kisvállalkozói Törvényben azzal az ötlettel állt elő, hogy az EU-t a KKV-k számára világszínvonalú üzleti környezetté teszi. Az Intézményközi Megállapodásról most általunk összeállított szöveg célja, hogy egy komoly vitát kezdeményezzen arról, hogy lehet ezt a vizíót átültetni a gyakorlatba. Ez a folyamat valamennyi EU-s intézmény részéről egy egyértelmű kötelezettségvállalással kell, hogy kezdődjön, amit aztán a tagállamok is követnek, biztosítandó, hogy ugyanazokat az alapelveket alkalmazzák nemzeti és helyi szinteken is”, mondta Benassi úr. A jelenleg zajló vitában az egyik lehetőség ahhoz, hogy megvalósítsák a Kisvállalkozói Törvény alapelveit EU-s szinten, ha módosítják a jobb törvénykezésről szóló jelenlegi intézményközi megállapodást, amelyet 2003-ban írtak alá. Azonban ez nem egy ideális megoldás, hangsúlyozta Benassi úr. Először is a jobb törvénykezés valóban egy fontos kérdéskör, de az csak az egyik szelete a Kisvállalkozói Törvénynek, mely még számos más kérdéssel is foglalkozik. Emellett a jobb törvénykezésről szóló intézményközi megállapodásból definíció szerint hiányzik a KKV-k iránti speciális irányultság, ami pedig nélkülözhetetlen a Kisvállalkozói Törvény céljai megvalósításához. Egy önmagában álló, független Intézményközi Megállapodás a Kisvállalkozói Törvényről ezért egy jobb alternatíva, folytatta Benassi úr, aki bemutatta annak néhány pontját. Először a három intézménynek hivatalosan el kell ismernie a KKV-kat sújtó adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. A három európai intézmény fel kellene, hogy kérje a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat biztosítsák, hogy a KKV-któl ne kérhessenek olyan adatot, információt, ami már elérhető az adminisztrációs adatbázisokban („csak egyszer alapelv”). Másodsorban a hatáselemzéseknek speciális figyelmet kell fordítaniuk a KKV-kra, különösen a mikro és kisvállalkozásokra, valamennyi jogszabály esetében egy sokkal szisztematikusabb módon. Amikor a közös döntést alkalmazzák, azon esetekben az Európai Parlament és az Európa Tanács közösen meghatározott kritériumok és eljárások alapján hajthat végre hatáselemzéseket bármilyen lényeges módosítást megelőzően, legyen szó akár első olvasatról, akár az egyeztetés bármely szakaszáról. Harmadsorban a három intézménynek keresnie kell a KKV-érdekképviseletek szélesebb bevonásának lehetőségét, hogy építhessen azok tapasztalataira a döntéshozatalkor, hisz az tudja biztosítani a javasolt intézkedések helyességét és azok hatékony megvalósítását, és a tagállamokat is fel kell kérni, járjanak el hasonlóképpen. A konzultáció eredményeit nyilvánosságra kell hozni, valamint a konzultáció minimális előírt idejét meg kell hosszabbítani. Egy másik kérdést, amit érintett javaslatában az UEAPME „biztonsági klauzula”. Ezzel a három intézmény elkötelezné magát amellett, biztosítja, hogy az EU törvénykezés nem hátráltatja semmiképp a KKV-k versenyképességét, a hatálybalépés időpontját egyeztetik valamennyi érdekelt féllel, nagyobb átláthatóságot biztosítanak, elősegítik a KKV-k információhoz jutását a törvényhozási folyamat valamennyi fázisában és végül, de nem utolsósorban a három intézmény hivatalosan elkötelezi magát amellett, hogy a „Gondolkozz Előbb Kicsiben” alapelvet beágyazzáka politikai döntéshozatalba, a rendeletektől a közigazgatásig minden területen. „Reméljük, hogy konkrét javaslataink egy széles vitát indítanak az EU-ban, mely már a hónap végén sorra kerülő Versenyképességi Tanács ülésen elkezdődik. Bízunk benne, hogy a Kisvállalkozói Törvényről létrejövő Intézményközi Megállapodást még ennek a parlamenti és bizottsági periódusnak a vége előtt el lehet érni”, fejezte be Benassi úr.
Brüsszel, 2008. szeptember 16.
