Az Európai Bizottság áttörést ígér a KKV politikában
Kibontakoztatni az európai KKV-k teljes növekedési és innovációs potenciálját, megteremteni egy KKV-barát üzleti környezetet és változtatni a vállalkozókkal és a kockázatvállalással kapcsolatos közvélekedésen. Ez néhány, a nagyon várt Kisvállalkozói Törvény céljai közül, mely törvényt várhatóan június 26-án fogadnak el, az Europolitics bírtokába jutott javaslat tervezet szerint.
Magasztos céljai ellenére a törvény jóval a KKV-k várakozásai alatt van. Leginkább és elsősorban azért, mivel a vállalkozók azt kérték az EU Ipari Főigazgatójától, Günter Verheugen-tól, hogy a törvény kapjon nagyobb jogi erőt, különösen a KKV-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférése tekintetében. „A törvény jogilag kötelező érvényű kell, hogy legyen. Kevesebbel nem tudunk egyetérteni,” mondta a törvény egy kritikusa, Andrea Benassi, az UEAPME, Európai KKV Munkaadói Szövetség főtitkára február 6-án (lásd Europolitics 3466). Verheugen nem mozdult el. A Kisvállalkozói Törvényt nem mint jogszabályi eszközt javasolja, hanem mint tájékoztatást. És a tervezet világossá teszi, hogy az Európai Bizottság el kívánja kerülni az EU-szerte alkalmazandó KKV közbeszerzési kvótákat, mint ami létezik például az USA-ban, és az ilyen ösztönzők alkalmazását a tagállamokra hagyná. „Rendkívül eltérő, sokszínű a nemzeti és a helyi környezet, amiben a KKV-k működnek és rendkívül eltérő természetűek maguk a KKV-k is”, olvasható a javaslatban. „Ezért a KKV-k igényeire reagáló politikáknak teljes mértékben figyelemmel kell lenniük erre a sokféleségre és teljes mértékben respektálniuk kell a szubszidiaritást.” Mindamellett az Európai Bizottság javasol néhány új jogszabályi eszközt, melyek várhatóan könnyebbé teszik majd a KKV-k életét.
Először is ugyanazon a napon, mint a Kisvállalkozói Törvény az EU vezetői bemutatnak egy új rendeletet az Európai Magán Vállalkozásról. E rendelet alapján az Európai Magán Vállalkozásokat az EU-ban mindenütt ugyanazon alapelvek mentén lehet megalapítani és működtetni. Ez az új vállalkozásforma hasznot húzhat a jelenlegi vállalkozási nyereségadó irányelvekből. Hivatalnokok szerint elsősorban Franciaország győzte meg a vonakodó Bizottságot e javaslat szükségességéről.
Másodsorban a Bizottság el fog fogadni egy, az állami támogatásokra vonatkozó Általános Csoportmentesség rendeletet. Ez a rendelet megkönnyítheti a KKV-knak, a tagállamok által nyújtott állami támogatásokat, különösen a támogatásintenzitás emelésével, középvállalkozások esetében 7.5%-ról 10%-ra, kisvállalkozások esetében 15%-ról 20%-ra.
Harmadsorban az EU vezetői azt ígérik, hogy megváltoztatják a csökkentett ÁFA-kulcsokra vonatkozó szabályokat, így a tagállamok majd alacsonyabb kulcsokat alkalmazhatnak a helyben nyújtott szolgáltatásokra, melyeket főleg a mikrovállalkozások nyújtanak.
És végül cél rövidtávon két másik javaslat elfogadása is: az egyik az ÁFA-számlázás létező szabályainak egyszerűsítésére és harmonizációjára vonatkozik, a másik pedig a késedelmes fizetésekről, módosítva a 2000/35/EC irányelvet, azért hogy a KKV-kat bármilyen tranzakció esetén időben kifizessék.
Mindezek az eszközök együttesen, -állítja a Bizottság- segíthetnek megoldani azokat a problémákat, melyek miatt a KKV-k panaszkodnak, mint azt kimutatta a Kisvállalkozói Törvényről folytatott nyilvános konzultáció. Azonban még ezeknél a jogszabályi eszközöknél is fontosabb, hogy a Kisvállalkozói Törvény középpontjában egy 10 pontos alapelv csomag van, ennek kellene vezetnie a különböző EU- és tagállami szintű politikák kialakítását és megvalósítását. „ A Kisvállalkozói Törvény célja, hogy javítsa a vállalkozóiság felé megnyilvánuló általános politikai vélekedést (és) hogy visszavonhatatlanul tegye a „Gondoljunk először a kicsikre” alapelvet a politikai döntéshozatal alapjává”, olvasható a szövegben.
Ez a tíz alapelv visszatükrözi az Európai Kisvállalkozói Chartát, melyet 2000-ben Feirában fogadtak el és amit mind EU, mind tagállami szintű politikai intézkedéseken keresztül kell megvalósítani:
1. Egy olyan környezet megteremtése, melyben a vállalkozások jól tudnak fejlődni és amely díjazza a vállalkozóiságot. A Kisvállalkozói Törvény szeretné, ha nagyobb figyelmet fordítanának a vállalkozóiságra az iskolákban, a családi-alapú vállalkozások előmozdítása érdekében, valamint a nők vállalkozóvá válásának bátorítása érdekében.
2. Annak biztosítása, hogy a tisztességes vállalkozók kapjanak egy második esélyt, mégha korábban csődbe is mentek. A javaslat célja, hogy „szűnjön meg a bukott vállalkozó megbélyegzés, ami ma jelen van az üzleti világban”.
3. A szabályokat a „Gondoljunk először a kicsikre” alapelv szerint fogalmazzák meg. A javaslat arra kéri mind a Bizottságot, mind a tagállamokat, hogy „szisztematikusan legyenek figyelemmel a KKV-k jellegzetességeire’ az új jogszabályok megalkotásakor és a meglévő rendeletek egyszerűsítésekor.
4. Tegyék a közhivatalokat képessé arra, hogy válaszoljanak a KKV-k igényeire, különösen az e-kormányzás előmozdításával és az egyablakos megoldások alkalmazásával.
5. Az állami, hivatali politika eszközeinek hozzáigazítása a KKV-k igényeihez: megkönnyíteni a KKV-k részvételét a közbeszerzéseken, és az állami támogatáspolitika újrafogalmazása a KKV-k igényeinek figyelembevételével. A vállalkozók azon kérése ellenére, hogy legyenek törvényileg kötelező kvóták, a szöveg csak a jó gyakorlatok cseréjére hív fel, ami a KKV-k közbeszerzési eljárásokon való részvételét illeti.
6. Megkönnyíteni a KKV-k pénzügyi forrásokhoz való hozzáférését, valamint egy olyan jogi és üzleti környezet elősegítése, mely segítené, hogy időben megtörténjenek a kifizetések a kereskedelmi ügyleteket követően. A tagállamokat arra kérik, hogy fejlesszenek ki új pénzügyi programokat, és hogy birkózzanak meg azon adózási és szabályozási akadályokkal, melyek a kockázati tőkét eltérítik a beruházástól.
7. A KKV-k abban való segítése, hogy jobban élvezni tudják az egységes belső piac kínálta előnyöket. A javaslatnak ez a része többek között érinti azt, hogy a KKV-k könnyebben hozzáférjenek a Közösségi trade mark rendszerhez, különösen a fizetendő díjak csökkentésén keresztül.
8. A szakmai tudás, jártasságok frissítésének és az innováció valamennyi formájának előmozdítása a KKV-knál.
9. Képessé kell tenni a KKV-kat arra, hogy a környezetvédelem okozta kihívásokat lehetőségekként használhassák ki.
10. A KKV-k bátorítása és támogatása annak érdekében, hogy hasznot húzhassanak a harmadik országbeli piacok fejlődéséből.
Végezetül a javaslat aláhúzza annak elsődleges fontosságát, hogy a Kisvállalkozói Törvény teljes mértékbe megvalósuljon, és azt kéri, hogy az teljes egészében épüljön be a lisszaboni növekedési és munkahelyteremtési stratégia felülvizsgálati anyagába, melynek megjelenése 2008. végére várható.
