Az Európai Kisvállalkozói Törvénynek egy gyűjtődokumentummá kellene válnia, mely foglalkozna a Közösségi szintű, a KKV-k érdekében tervezett kezdeményezések egész sorával.
Tájékoztató információk az Európai Kisvállalkozói Törvényről
Az Európai Kisvállalkozói Törvény ötlete megy előre a maga útján, és mára már jócskán meghaladta azt az eredeti elképzelést, amire használni kívánták, hogy a KKV-k számára biztosítsanak bizonyos hányadot a közbeszerzési szerződéseknél. Az Európai Kisvállalkozói Törvénynek egy gyűjtődokumentummá kellene válnia, mely foglalkozna a Közösségi szintű, a KKV-k érdekében tervezett kezdeményezések egész sorával.
Az Európai Bizottságon belül jelenleg folyik az egyes főigazgatóságok közti egyeztetés, amit a Vállalkozói Főigazgatóság koordinál, annak érdekében, hogy kialakítsák a jövőbeni Európai Kisvállalkozói Törvény általános kereteit. Már a tagállamokat is felkérték, hogy nyújtsák be véleményeiket.
A jelenleg a rendelkezésünkre álló információk alapján úgy látszik, hogy az új törvény két részből áll majd. A dokumentum első része olyan általános ’KKV-alapelveket’ tartalmaz majd, melyek a jövőben a KKV-knak kedvező irányba mozdíthatják el az európai politikákat, ilyenek a jogszabályi egyszerűsítés, a hatáselemzés, a KKV-k bevonása a döntéshozatali folyamatokba, a közösségi programokhoz és finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, stb.
A második rész a KKV-k érdekeit szolgáló európai programok és politikák összefoglaló listáját tartalmazza majd, és várhatóan felsorolja a főbb, a jövőre vonatkozó javaslatokat, mint pl. az európai magánvállalkozásról szóló törvény, valamint a finanszírozás, az innováció, az energia és a képzés terén várható tevékenységek.
Az Európai Kisvállalkozói Törvény a KKV politika horizontális aspektusaira koncentrál majd, mint az adózás, a munkajog, a belső piacra jutás, a képzés, a tanácsadás, a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a vállalati imázs. A megvalósítás szektorról szektorra történik majd, olyan operatív programokon keresztül, amelyek követik majd a törvényben megfogalmazott általános alapelveket.
Az Európai Kisvállalkozói Törvény önmagában nem egy új program lesz, hanem sokkal inkább egy olyan keret, mely koordinálni igyekszik a KKV-k és a mikrovállalkozások szükségleteit, valamint újraorientálni a meglévő programokat, és ahol ez szükséges, ott elvezethet új programok elindításához.
Nagymértékben a tavaly májusban Stuttgartban megtartott IV. Kézműipari Csúcs következtetései értelmében, az Európai Kisvállalkozói Charta elképzelései jelentik majd az Európai Kisvállalkozói Törvény alapjait. Ily módon az új törvény a KKV-kat általánosságban célozza majd meg, de komolyan hangsúlyozni kívánja, hogy a KKV-k különböző típusainak, a mikro vállalkozásoknak, a kisvállalkozásoknak, a kézműveseknek, a családi vállalkozásoknak és az egyéni vállalkozóknak (önfoglalkoztatók) különböző igényeik vannak. Várható, hogy mind az Európai Parlament, mind az Európai Gazdasági és Szociális Tanács véleménye komolyan befolyásolni fogja majd a végső szövegváltozatot.
A Bizottság azt is jelezte, hogy egyre inkább amellett van, hogy az Európa Tanács és az Európai Parlament közötti közös döntéshozatalban alkalmazandó jogi eszközt fogadtasson el, mely az Európai Kisvállalkozói Törvényt jogilag kötelező érvényűvé tehetné, ily módon az egy lehetséges jogi alapként szolgálhatna a jövőbeni törvényalkotási kezdeményezésekhez. A dokumentum mind a Bizottságot, mind a tagállamokat meg kell, hogy célozza, hisz az nemzeti talajon is alkalmazható kell, hogy legyen, emiatt a nemzeti és helyi szinthez való alkalmazását még pontosítani kell.
Az Európa Tanács december 14-i ülésének következtetéseiben a tagállamok deklarálták, hogy támogatják az Európai Kisvállalkozói Törvényt, mely egy olyan kezdeményezés, amely segíthet kibontakoztatni a KKV-knak képességeiket.
Következő lépések:
2007. december 11-ig kellett a tagállamoknak megküldeniük előzetes véleményeiket, egy vitaanyagot várhatóan 2008. január végén jelentetnek meg. Február 6-án Brüsszelben szerveznek egy nagy konferenciát az érdekelt felek bevonásával. A Bizottság által elfogadott javaslat 2008. május-júniusában jelenhet meg, a teljes törvény elfogadására a francia elnökség alatt kerülhet esetleg sor. Az Európai Kisvállalkozói Törvény 2009-től kezdhet működni.
Energia Irányelv: 59 törvényszegési eljárás
Az Épületek Energetikai Teljesítmény Irányelvet (2002/91/EC) 2002-ben fogadták el és 2006. januárig kellett átültetni a nemzeti jogrendszerbe. Az Európai Bizottság azonban egy három éves halasztást engedett meg az irányelv azon cikkelyeinek átvételében, melyek az épületek energetikai tanúsítványával, bojlerek és klímaberendezések ellenőrzésével foglalkoznak, abban az esetben, ha nincs elegendő jól képzett szakember, aki ezeket a munkákat el tudná végezni. A tagállamoknak, akik kérvényezik ezt a halasztási időszakot, igazolniuk kell döntésüket, és egy menetrendet kell benyújtaniuk, hogyan kívánják orvosolni a helyzetet.
Az Európai Bizottság 59 törvényszegési eljárást kezdeményezett az Épületek Energetikai Teljesítmény Irányelvének nem megfelelő átvétele miatt, valamint az energiát használó termékek öko-design követelményei miatt (2005/32/EC). Elkészült egy jelentés arról, hogyan állnak a tagállamok az irányelv megvalósításával. E szerint 20 ország nem tudta tökéletesen teljesíteni az irányelv követelményeit a valós és érezhető magas költségek miatt, a technikai ismeretek és tapasztalat hiánya miatt és az alacsony társadalmi elfogadottság miatt.
