A kata eredeti bevezetése előtt az Ipartestületek Országos Szövetsége az egyeztetések során tizenkét módosító javaslatot fogalmazott meg, amelyek idővel mind beépültek a rendszerbe; a 2027-től tervezett újraszabályozásnál ismét a mikrovállalkozások valós működéséből kiinduló, célzott megoldásokra van szükség – mondta Németh László, az IPOSZ elnöke pénteken a Kossuth rádióban.
Az érdekképviseleti vezetőt annak kapcsán kérdezték, hogy Kármán András pénzügyminiszter a napokban arról beszélt: 2027-től ismét szélesebb körben elérhetővé válhat a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata. A műsorban elhangzott: a GKI friss kutatása szerint 250–270 ezer vállalkozó térhetne vissza ehhez az adózási formához.
Németh László közölte: az IPOSZ örömmel fogadta, hogy a kormány ismét napirendre vette a mikrovállalkozások egyszerűsített adózásának kérdését. Hangsúlyozta: nem az elnevezés a döntő, hanem az, hogy legyen egy egyszerű, átlátható és kiszámítható adózási forma, amely csökkenti az adminisztrációt, és hosszú távon is biztonságot ad a legkisebb vállalkozásoknak.
Felidézte: a kata indulása előtt az IPOSZ aktív szakmai szereplőként vett részt az egyeztetésekben. A szövetség nem általános észrevételeket tett, hanem konkrét, a mikrovállalkozások mindennapi működéséből kiinduló javaslatokat fogalmazott meg. Mint mondta, az IPOSZ tizenkét módosító javaslata idővel mind beépült a kata rendszerébe.
Az IPOSZ elnöke szerint ez azt mutatja, hogy a mikrovállalkozások helyzetét ismerő érdekképviseletek gyakorlati tapasztalata nélkül nem lehet jó szabályozást alkotni. A kata korábbi népszerűsége sem véletlen volt: a rendszer kezdetben választ adott a legkisebb vállalkozások alapvető igényeire, az egyszerűségre, a kiszámíthatóságra és az alacsony adminisztrációra.
Németh László úgy fogalmazott: a 2027-től tervezett újranyitásnál nem a korábbi rendszer változatlan visszahozására, hanem olyan korszerű szabályozásra van szükség, amely megőrzi a kata eredeti előnyeit, de kezeli azokat a problémákat is, amelyek időközben nyilvánvalóvá váltak.
Ezek közül elsőként a tételes adó értékállóságának kérdését említette. Mint mondta, a valorizáció elmaradása idővel elértéktelenítette a befizetés összegét, miközben nem rendeződött megfelelően a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságok ügye sem.
Az IPOSZ elnöke hangsúlyozta: a jövőbeni szabályozásnál nem elegendő az adó mértékét meghatározni, azt is vizsgálni kell, milyen ellátási jogosultságot szerez a vállalkozó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi ellátási alap mellett a katás vállalkozók szolgálati ideje és későbbi nyugdíja kedvezőtlenül alakulhat.
Hozzátette: hasonló probléma jelentkezik a táppénznél is. Egyes esetekben az ellátás összege nem áll arányban azzal a közteherrel, amelyet a vállalkozónak ugyanarra az időszakra meg kell fizetnie. Németh László szerint ezért a kata újraszabályozásakor az adó mértéke mellett az ellátási, nyugdíj- és társadalombiztosítási következményeket is rendezni kell.
A műsorban elhangzott felvetésre, miszerint az 50 ezer forintos havi tételes adó rendkívül kedvező, Németh László azt mondta: az ellátási alapnak követnie kellene a minimálbér emelkedését. Szerinte csak így biztosítható, hogy a vállalkozók ne csupán adófizetőként, hanem társadalombiztosítási szempontból is méltányos helyzetbe kerüljenek.
Az IPOSZ elnöke különbséget tenne a különböző vállalkozói tevékenységek között. Álláspontja szerint a magas élőmunka-igényű szolgáltatások esetében indokolt lehet a pozitív megkülönböztetés, mert ezek a vállalkozások nem tőkeerős, automatizált rendszerekre épülnek, hanem a vállalkozó személyes munkájára. Ide tartozhatnak a lakossági szolgáltatók, a kézművesek, a javító-szerelők és más, helyi közösségeket kiszolgáló mikrovállalkozások.
Németh László a bújtatott foglalkoztatás veszélyéről azt mondta: valós probléma volt, hogy egyes cégek munkaviszony helyett katás vállalkozói szerződésekkel foglalkoztattak munkavállalókat. Szerinte azonban a visszaélésekre nem általános tiltással, hanem pontos szabályokkal és hatékony ellenőrzéssel kell válaszolni.
Úgy vélte: világosan meg kell határozni, kik választhatják az egyszerűsített adózást, mely tevékenységek tartozhatnak bele, és milyen esetekben kell kizárni a konstrukció alkalmazását. Az új szabályozásnak egyszerre kell védenie a tisztességes mikrovállalkozókat és megakadályoznia a munkaviszony kiváltását vállalkozói szerződésekkel.
Az IPOSZ elnöke szerint újra kell gondolni a másodállásúak és a nyugdíjasok helyzetét is. Felidézte: a korábbi rendszerben létezett alacsonyabb összegű, másodállású kata, amely sokaknak adott lehetőséget legális kiegészítő munkavégzésre. Ennek megszűnése szerinte egyes szolgáltatókat a szürke- vagy feketegazdaság felé terelhetett, ezért a jövőbeni szabályozásnak erre is megoldást kell adnia.
A finanszírozási nehézségekről szólva Németh László azt mondta: a katás és mikrovállalkozói kör a kereskedelmi bankoknál sokszor kockázatos ügyfélnek minősült, ezért nehezen jutott fejlesztési forráshoz. A Széchenyi-kártyás hitelt fontos eszköznek nevezte, de úgy vélte: a legkisebb vállalkozások számára olyan hitel- és támogatási konstrukciókra is szükség lenne, amelyek nem kizárólag a kereskedelmi banki logika szerint működnek.
Németh László üdvözölte, hogy a pénzügyminiszter széles körű, érdemi egyeztetést ígért. Hozzátette: az új kata-rendszer akkor lehet működőképes, ha egyszerre csökkenti az adminisztrációt, kizárja a visszaéléseket, rendezi a társadalombiztosítási és nyugdíjkérdéseket, valamint figyelembe veszi a mikrovállalkozások finanszírozási helyzetét.
Az IPOSZ elnöke szerint a cél nem a korábbi kata változatlan visszahozása, hanem egy igazságos, célzott és a gyakorlatban is működőképes szabályozás kialakítása. Ehhez – mint mondta – ismét arra a vállalkozói tapasztalatra van szükség, amelyet az IPOSZ a kata eredeti bevezetésekor már bizonyítottan hozzá tudott tenni a jogalkotási folyamathoz.
A teljes interjú a mediaklikk.hu oldalon visszahallgatható.
