2006. augusztusi szám
UEAPME Hírlevél az új és a jelölt országok számára
2006. augusztusi szám
Olaszország megnyitja határait az új tagállamok munkavállalói előtt
Olaszország úgy döntött, hogy véget vet az úgynevezett átmeneti időszaknak, mely megakadályozta a 8 közép-kelet-európai ország munkavállalóit abban, hogy megpróbáljanak területén munkát találni. Ezzel Olaszország a 8. a sorban a 15 régi tagállam közül, aki feladja az átmeneti, a munkavállalást korlátozó intézkedéseit. Még nem is olyan régen, ez év áprilisában az akkor hatalmon lévő Berlusconi kormánya azt jelentette be, hogy Olaszország 3 évvel meghosszabbítani szándékozik azokat az „átmeneti intézkedéseket”, melyek a közép-kelet-európai munkásokat megakadályozzák abban, hogy megjelenjenek az olasz munkaerőpiacon.
Korábban az Egyesült Királyság, Írország és Svédország már a 2004-es bővítéskor megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt, majd ez év május 1-el így tett Finnország, Spanyolország, Portugália és Görögország is. 2011. május 1. az a dátum, amikorra valamennyi régi tagállam meg kell, hogy nyissa munkaerőpiacát a közép-kelet-európai munkavállalók előtt.
A munkavállalók szabad mozgása: mobilitás forró vonal
A munkavállalói mobilitás terén nagyobb átláthatóságra van szükség az EU-ban. Az ECAS (az Európai Polgárok Szolgáltatója) a napokban indította útjára új forró vonalát, melyen keresztül informálni kívánja a bevándorolt munkavállalókat az őket megillető jogokról. Az állampolgári jogok terén növekszik a zűrzavar azzal, hogy néhány tagállam csak fokozatosan nyitja meg munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Az Eurobarometer adatai azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább érdeklődnek a munkavállalói mobilitás iránt. Viszont csak mindösszesen 2%-uk él is ezzel a lehetőséggel. A forró vonal új eseteket, bizonyítékokat akar összegyűjteni a bevándorolt munkások helyzetéről, és azokat összefoglalva egy jelentésben megjelentetni, és azt az EU intézményei figyelmébe ajánlani. A legutóbbi, Ausztriában, Olaszországban és Romániában végzett felmérések azt mutatják, hogy a nagyszámú bevándorló munkástól való félelmek túlzóak a tényleges számadatokhoz képest. A valóságban azok az országok, melyek kvóta rendszert vezettek be, nem tudják teljes mértékben kitölteni a rendelkezésre álló keretszámokat.
Adózás: a „minél kisebb mértékű” társasági adó érdekében folytatott verseny ártalmas az EU növekedése szempontjából
Mind az iparilag fejlett, mind a fejlődő országok az „állami finanszírozás krízisével” szembesülnek majd, amennyiben a kormányok tovább folytatják versengésüket egymással a minél alacsonyabb társasági adókulcsok kialakítása terén, olvasható a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége által készített jelentésben.
Az utóbbi 20 évben a társasági adókulcsok az iparilag fejlett országokban a 45% körüli értékről 30%-ra csökkentek és 2050-ig 0%-sra csökkenhetnek, amennyiben a kormányok továbbra is csökkentik a társasági adókulcsokat, és a cégek továbbra is megtalálják az adó megfizetésének elkerülésének módjait.
Az EU-ban a tőke, a befektetések és a vállalkozások mozgásának szabadsága, az egyes kormányok között zajló, az állami adókulcsok csökkentésének vad versenyéhez vezetett. A 10 új tagállam 2004-es csatlakozásával, -mivel éves állami költségvetésük kevésbé függ a társasági adóból befolyt összegtől- még intenzívebbé vált ez a rivalizálás. 1995 és 2005 között az átlagos adókulcs az EU-15 országok esetében 8,1%-kal, a 10 új tagállam esetében 10.8%-kal csökkent.
Egy tanulmány azt jövendöli, hogy a társasági adókulcsok Európában tovább folytatják lefelé tartó versenyüket. 2005-ben Ausztria 35%-ról 25%-ra csökkentette kulcsait, míg Finnország és Görögország 3% ponttal. Németország most készíti elő a társasági adó reformját, valamint Románia és Bulgária csatlakozása tovább növeli majd a nyomást, mely lejjebb viszi a kulcsokat.
Az adóverseny fokozódása Európában lángra gyújtotta azt a vitát, hogy vajon lehet-e harmonizálni az adónemeket az Európai Unión belül.
2006. áprilisában a Bizottság javaslatot tett az adók harmonizációjára, de javaslatát az EU miniszterek nagyon vegyesen fogadták.
Európai Monetáris Unió: A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk előkészületeiket
A Bizottság egy közleményében kihangsúlyozta, hogy a jelölt országoknak fel kell gyorsítaniuk előkészületeiket az euro bevezetése érdekében. Ez a jelentés már harmadik a sorban, mely az egységes valutát bevezetni szándékozó országok gyakorlati felkészültségi szintjét vizsgálta. Az Eurobarometer felmérése szerint a válaszadók 48%-a örült annak, hogy az euro felváltja majd nemzeti valutájukat. Azonban csak 37%-uk érezte magát jól tájékozottnak az euroval kapcsolatosan.
Szlovénia, aki 2007 január 1-én csatlakozik az euro zónához, úgy tűnik, hogy az élén jár a felkészülési folyamatnak, bár néhány területre még oda kell figyelnie. Amilyen gyorsan csak lehetséges, egyezményt kell, hogy kössenek a kiskereskedők és a fogyasztók, mely egyezmény biztosítaná az árak stabilitását az eurora való átállás folyamán. A Szlovén Fogyasztóvédelmi Szövetség monitoringozni fogja a fogyasztói árakat, és a médiában közzé teszi azoknak a neveit, akik ezen időszak alatt jelentősen növelték áraikat. A megnevezés és megszégyenítés módszerét támogatja a Bizottság is, de egy előzetes hivatalos kötelezettség vállalást elvárnak. Annak érdekében, hogy az euro bevezetését ne lehessen az árak túlzott mértékű felemelésére felhasználni, meg lehet valósítani egy kampányt is, ahol például kis címkékkel megjelölnék azokat az üzleteket, akik vállalták, hogy kitartanak a tisztességes árképzés mellett. 14 napig tart majd az az időszak, amíg mind az euro, mind a szlovén tolár érvényben lesz.
Előkészületük korai fázisában Ciprust és Máltát arra bátorítják, hogy gyorsítsák fel előkészületeiket, hogy 2008-ra készen állhassanak az euro bevezetésére, mint ahogy azt tervezik. Ciprusnak még nincs nemzeti átállási terve, mely pontos iránymutatással szolgálna a köz- és a magánszféra szereplőinek, és Málta is csak mostanában fogadott el egy ilyen tervet. Észtország, amely 2008. január 1-ra tervezi az euro bevezetését, Szlovákia (2009. január 1.), Litvánia (később döntenek az időpontról) és Lettország (később döntenek az időpontról) már rendelkeznek átállási tervvel, míg Csehország (2010. január 1.) még nagyon a kezdeti fázisban jár, míg Magyarország és Lengyelország esetében semmiről nem lehet beszámolni.
A Bizottság azt ajánlja, hogy az árat mindkét pénznemben tüntessék fel egy 6-12 hónapos periódusig, azért csak ilyen rövid ideig, hogy az ne lassítsa le a mentális átállást.
Regionális politika: Az Európai Parlament zölt utat adott a 2007-2013-s csomagnak
Két évvel azt követően, hogy a Bizottság letette az asztalra javaslatait egy, a korábbinál jobban Lisszabon-orientált kohéziós politikát illetően, az Európai Parlament jóváhagyta azt a törvénykezést, mely meghatározza a Strukturális és Kohéziós Alapok kihelyezésének feltételeit.
A törvénycsomag egy általános és négy speciális rendeletet tartalmaz: az előbbi határozza meg az új kohéziós politika programozásának, megvalósításának és ellenőrzésének általános szabályait, míg a másik négy azokat a speciális szabályokat, melyek alapján történik majd az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap és az új Térségi Együttműködés Európai Csoportosítása program igazgatása.
Az Európai Parlament legtöbb javaslatát magáévá tette a Tanács határozata, mint például:
– Az általános szabályozás sokkal nagyobb hangsúlyt helyez majd a környezetvédelemre, a hozzáférhetőségre, és a partnerségre.
– A vissza nem igényelhető Áfa-t meg lehet majd kapni valamennyi programtípus esetében.
– Az Európai Regionális Fejlesztési Alap esetén elszámolhatóak lesznek az ingatlan költségek, amíg szociális típusú épületről, az energia hatékonyság és a környezet védelmének javításáról lesz szó.
– A Kohéziós Alapot 18 milliárd euróról 61 milliárd euróra emelik.
– Az Európai Szociális Alap esetén kiemelt prioritást élveznek az elbírálásnál az alábbi témák: harc a társadalmi kirekesztés ellen, a diszkrimináció ellen, harc a nemek közti egyenlőségért, a csökkent képességűek és az inaktívak integrációjáért.
Regionális politika: Nő a sikerességi olló az EU-ban
A gazdasági különbségek nőnek az EU tagállamai között. A gazdag országok még gazdagabbak lesznek az átlaghoz viszonyítva, a szegények pedig még szegényebbek. Megkérdőjeleződnek az EU azon erőfeszítései, hogy közelíteni próbálja egymáshoz tagországai fejlettségi szintjeit. 12 EU tagállamból 10 esetén, ahol a lakosság az átlagosnál magasabb vásárlóerővel rendelkezett 2004-ben sikerült még magasabb szintre emelni a polgárok jólétét, vagy legalább megtartani a korábbi előnyüket 2005-ben. 13 országból 9 ország, mely az EU-átlag alatt volt, még szegényebbé vált. Egyedül Ciprusnak és Portugáliának sikerült közelebb kerülnie az EU-átlaghoz. 2005-ben az 5 legszegényebb EU tagállam polgárainak vásárlóereje 32,2%-a volt az 5 leggazdagabb tagállam polgárai vásárlóerejének, ez 3%-kal kisebb értéket mutat, mint egy évvel korábban. Az adatok még extrémebbek, ha azokat az országokat is nézzük, melyek remélik, hogy jövőre csatlakoznak az EU-hoz. 2004-ben Bulgária lakosai saját hazájukban az ottani árakon csak 12,1%-át tudták megvenni annak, mint amit a luxemburgiak tudtak megvenni a luxemburgi árakon Luxemburgban. Egy évvel később ez az adat még mindig 14%.
Versenypolitika: 24 tagállam elfogadja a regionális támogatás felülvizsgált iránymutatásait, de Németország tiltakozik ellene
Mivel Németország továbbra is elutasítja, hogy úgy alkalmazza az állami támogatásról elfogadott iránymutatásokat a saját regionális támogatásában, mint ahogy azt tavaly decemberben a Bizottság elfogadta, ezért a Bizottság hivatalosan nyilvános vizsgálati eljárást indít Berlin ellen. A többi 24 tagállammal ellentétben Németország azt mondta, hogy nem hajlandó véget vetni bizonyos állami támogatásoknak, melyek az új szabályokkal összeegyeztethetetlenek lennének.
Az új iránymutatások, melyeket 2007-2013 között alkalmaznak majd módosították a korábban használt támogatás-értékelés kritériumait (főként a leghátrányosabb régiók kiválasztásánál, a hivatalosan engedélyezett támogatás mértékénél, az elfogadható költségeknél, a főbb beruházási projekteknél, a felhalmozásnál és az átláthatóságnál történt módosítás).
A Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy 2006. december 31-ig szüntessenek meg minden olyan támogatási rendszert, melyek nincsenek összhangban az új szabályozással, viszont Németország még részben vonakodik ezt megtenni, különösen a garancia rendszerek tekintetében. Az eljárásmód lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy hivatalos tudakozódással éljen, amennyiben egy tagállam vonakodik alkalmazni a javasolt szabályzatot. A Bizottság csak miután meghallgatta a többi érdekelt fél véleményét is, azután tud döntést hozni, hogy kényszeríti-e Berlint a jogszabályoknak való megfelelésre, ami azt is eredményezheti, hogy megkövetelik majd a 2007. január 1. után, a jogszabállyal nem összhangban álló kifizetett állami támogatások visszafizetését.
