UEAPME – NORMAPME
TEVÉKENYSÉGEK AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN ÉS A JELÖLT ORSZÁGOKBAN
EURO: AZ EU-10 ORSZÁGOK KILÁTÁSAI
TÁMOGATÁSI PROGRAMOK & PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK
Hírlevél az új Tagállamok és a jelölt országok számára
UEAPME – NORMAPME
TEVÉKENYSÉGEK AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN ÉS A JELÖLT ORSZÁGOKBAN
UEAPME szemináriumok az EU környezetvédelmi politikájáról
Mint arról 2005/4 számunkban már beszámoltunk az UEAPME-t az Európai Bizottság felkérte, hogy növelje
az EU 10 új tagállama kkv-szervezeteinek tudatosságát az ökocímkézéssel (Eco-Label) és az EU környezetvédelmi politikájával kapcsolatosan. Ennek a kezdeményezésnek a részeként az UEAPME megszervezett egy-egy összejövetelt Magyarországon az IPOSZ környezetvédelmi szakértőivel júliusban, Lengyelországban a ZRP és Észtországban az EVEA bevonásával szeptember-október folyamán.
A Szociális Partnerek integrált programja
A 2005/5 számban olvashatták tájékoztatást az európai szociális partnerszervezetek (UEAPME, UNICE, CEEP és az ETUC) közös projektjéről, mely az új tagállamokban a társadalmi párbeszéd struktúrájának előmozdítására irányul. Október 6-án az UEAPME részt vett a budapesti konferencián, novemberben pedig Lengyelországban kerül sor egy hasonló rendezvényre. Más országok nemzeti rendezvényei várhatóan 2006 elején kerülnek megtartásra.
Társadalmi párbeszéd a Nyugat-Balkánon
Az UEAPME részt fog venni azon a megbeszélésen, melynek témája a kétoldalú és háromoldalú társadalmi párbeszéd a Nyugat-Balkánon, melyre október 6-7-én Skopjéban fog sor kerülni. A konferenciát az EU támogatásával valósítják meg.
Közös NORMAPME EVEA Szeminárium
A NORMAPME (KKV-k Európai Szabványosítási Szervezete) részt vett egy az észt kkv-szervezet (EVEA) által szervezett szemináriumon szeptember 05-én. A szeminárium a szabványosítással, a szabványoknak való megfeleléssel, minőségirányítási rendszerekkel, valamint a nem-szériában gyártott termékek megítéléséval az Építőipari termékek direktíva alapján foglalkozott. Az eseményen részt vevő hallgatóság számára az Észt Szabványosítási Intézet 10 %-kal olcsóbban árulta a szabványokat.
3. Nemzetközi Faházépítő és Faépítészeti Konferencia
A NORMAPME (kkv-k Európai Szabványosítási Szervezete) tart majd egy előadást a rendezvényen, melyet a Lett Kézműves Kamara szervez október 6-án Rigában. A NORMAPME előadásában a nem-széria termékek Építőipari Termékek Direktíva alapján megfogalmazott speciális szabályaival fog foglalkozni.
Bővebb információért keresse fel:
http://www.lak.lv/?val=2&id=85 –
AZ UEAPME ÚJ BUSINESS SUPPORT PROGRAMME-T KÍVÁN MEGVALÓSÍTANI
Ösztökélve a BSP I és a BSP II programok kíváló eredményei által a szervezetépítés és a tagok felé nyújtható szolgáltatások terén az UEAPME arra kérte Barbaso urat, a Bővítési Főigazgatóság főügyvezetőjét, hogy új pályázati felhívásokat indítson útjára, melyek felölelnék a csatlakozásra még váró országokat (Bulgária, Románia), valamint a jelölt országokat (jelenleg Horvátország és Törökország).
Az UEAPME hangsúlyozta a horizontális kkv-szervezetek bevonásának hozzáadott értékét és a hosszútávú partnerség előmozdítását.
Ajánlatos volna, hogy egy jövőbeni pályázati felhívás foglalkozzon azzal a jogszabályi szabályozó rendszerrel/törvényekkel, melyeknek való megfelelést a KKV-k különösen terhesnek érzik.
Az ez alapján megvalósuló projektnek a következőket kellene magába foglalnia:
– Szabványosítás / CE jelölés
– Munkahelyi egészség és biztonság
– Környezetvédelmi politika
– Kétoldalú / háromoldalú szociális dialógus
Az UEAPME a BSP II projektben elkészült képzőanyagok és információs füzetek korszerűsítését és fordítását fontosnak tartja. A BSP II projekt tapasztalatai alapján a jövőbeni projektnek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a kkv-szövetség szervezet-építésére. A lehetséges tevékenységeknek magában kell foglalniuk a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését a kkv-szervezeteknél és a kkv-tanácsadók, szakértők elektronikus hálózatának kifejlesztését.
UEAPME: BENYÚJTÁSRA KERÜLT A BSP JELENTÉS FRÍSS VÁLTOZATA
Némi késéssel az UEAPME benyújtotta a BSP II projekt zárójelentésének frissített változatát. A jelentés olyan információkat tartalmaz minden egyes project partnerről, melyeket az UEAPME titkársága és a külső könyvelő már jóváhagytak.
Az Európai Bizottság jóváhagyásától függően minden partner kap majd pénzt az UEAPME-tól, de három szervezet már most (Finnország, Dresden, München). Azok, akik még egy jelentősebb összegre tarthatnak számot, azok esetében az UEAPME úgy döntött, hogy a kintlévő pénznek a felét a következő néhány hétben átutalja. Ezt megelőzően minden partner kap egy rövid üzenetet záró pénzügyi project egyenlegéről.
Külső értékelés
Mint arról a 2005/6 számban már beszámoltunk a BSP I és a BSP II projectben végzett tevékenységeket az MWH Csoport kiértékeli a Bővítési Főigazgatóság/Értékelési Egysége (E3) megbízásából. Az UEAPME-t szeptember 12-én interjúolták meg. A kérdések a projektek gyakorlati megvalósítására, a különböző partnerek teljesítményeire, a project tevékenységek által generált hozzáadott értékekre, valamint a fenntarthatósági aspektusokra koncentráltak..
Az értékelők valószínűleg kapcsolatba lépnek néhány project partnerrel.
REGIONÁLIS POLITIKA
Az Europai Parlament elfogadta két saját maga által kezdeményezett jelentését, amelyeket A. Guellec (EPP-ED, Franciaország) készített a territoriális kohéziónak a regionális fejlesztésben játszott szerepéről, valamint S. Marques (EPP-ED, Portugália) jelentését a legkülső régiók erősebb partnerségéről.
Mr Guellec jelentése bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a területi kohézió az EU területi tervezésének egy alapvető célkitűzése. Kifejezte azon reményét, hogy a regionális fejlesztés olyan “programokon” alapuljon, melyek biztosítják a régiók közti egyenlő elbánást, úgy hogy azok eközben megőrizhessék sokszínűségüket, mely programok különösképpen magukban foglalják a közérdekű szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférést. Véleménye szerint a területi dimenziót kell tekinteni a Lisszaboni és a Göterborgi stratégiák egy fő elemének. Jelentésével az európa parlamenti képviselő különösképpen azt kívánja elérni, hogy: – a területi kohézió jobb együttműködést biztosítson a városi térségek és a periférián lévő régiók között; – új térségi jelzőszámokat kezdjenek el alkalmazni a GDP mellett a régiók fejlődésének a mérésére és e fejlődés útjában álló akadályok objektív értékelésére, különösen az olyan speciális regionális hátrányok esetében, mint a decentralizáció-elérhetőség index, infrastruktúrális, közlekedési szolgáltatások, aktivitási szintek a kutatásban, az innovációban, az oktatásban és a képzésben, a termelékenység és a munkanélküliségi ráta változatosságának szintjei. Az európa parlamenti képviselő azt kérte, hogy a Bizottság hozzon létre egy hatás-értékelő rendszert a különböző közösségi politikákra a területi kohéziót illetően, és hogy készítsen el 2007-ig egy Fehér Könyvet a területi kohézió céljáról, melyet be kell integrálni minden Tagállam nemzeti stratégiai tervébe.
Sergió Marques hangsúlyozta annak szükségességét, hogy figyelemmel kell lenni a legtávolabbi régiók jellegzetességeire, mely régiókat egy speciális státusszal kell ellátni. Jelentésével az európa parlamenti képviselő különösképpen arra kéri a Bizottságot, hogy az tartson fenn speciális pénzügyi eszközöket, melyekből cask a legtávolabbi régiók részesülhessenek és hogy jöjjön elő a Bizottság olyan új rendszerekkel, melyek bátoríthatják ezen távoli régiók autónom fejlődését. Danuta Hübner asszony (Regionális Politikai Biztos) teljes mértékben egyetértett a beterjesztővel. Teljes mértékben egyetértett azzal a javaslattal is, hogy hozzanak létre egy hatás-értékelő rendszert. Egy, a területi kohézió célját felvázoló Fehér Könyvnek 2007-ig történő elkészítésével kapcsolatosan Danuta Hübner rámutatott, hogy ő már említette a területi kohéziónak az EU-ban való előmozdításának a lehetőségét és hogy a nemzeti fejlesztési tervek jelenleg vannak előkészítés alatt és figyelembe kell venni azok céljait. Egy elégséges pénzügyi boríték és a pénzügyi perspektívák elfogadása: ez a két dolog szükséges a hatékony kohéziós politikához. Ez szűrhető le a Mieczyslaw Janowski-val folytatott beszélgetésből, aki azt szeretné ha figyelembe vennék az új tagországok reális lehetőségeit.
SZOCIÁLIS ÜGYEK:
SPIDLA RÖVIDEBB ÁTMENETI IDŐSZAKOT AKAR
A Bizottságnak a Munkavállalók Szabad Mozgásával foglalkozó Magas Szintű Munkacsoportja szeptember 16-án megtartotta első ülését, melyen megvitatták a 2004-es bővítés óta rendelkezésre álló statisztikai adatokat és az EU-ban megvalósuló munkaerő-áramlás tapasztalatait, különös figyelemmel a 15 régi tagállamra A Magas Szintű Munkacsoport az EU tagállamok, az európai szociális partnerek és az EFTA képviselőiből áll. A Csoport találkozó fogja kialakítani az Európai Bizottságnak a nemzeti korlátozásokról (átmeneti rendelkezések) szóló jelentésének alapját, melyet 2006. januárjában nyújtanak be a Tanács felé. A jelentés információkat tartalmaz majd az összes adminisztratív, jogi vagy technikai kérdésről, melyeket a korlátozások előírásával kapcsolatban megvizsgáltak, valamint statisztikákat a munkaerő-áramlásról. A tagállamoknak 2006. április 30-ig kell nyilatkozniuk a Bizottság felé, hogy fenn kívánják-e tartani korlátozásaikat vagy sem.
Vladimir Spidla biztos azt nyilatkozta, hogy a munkavállalók szabad áramlása az EU 4 alapvető szabadságjoga közül az egyik. Kifejtette, hogy a munkaerő-áramlás monitoringjával kapcsolatosan probléma a bővítés óta, hogy a tagállamokban hiányoznak a teljes, megfelelő statisztikák. Spidla sürgette a tagállamokat, hogy komolyan vegyék fontoólra az átmeneti periódusok lecsökkentését. Szerinte alaptalannak bizonyult az attól való félelem, hogy az új tagországokból érkező munkavállalók komoly, költséges terheket jelentenek majd a társadalombiztosítási rendszerekre és a “lengyel vízvezetékszerelők inváziójáról” szóló jóslat sem bizonyult helyesnek. Az Egyesütl Királyságot, Irországot és Svédországot leszámítva valamennyi régi tagállam bevezetett nemzeti “átmeneti intézkedéseket” (korlátozásokat) 2004. májusában, hogy korlátozza a munkaerő szabad mozgását a 8 új kelet- és közép-európai tagállamból. Három új tagállam, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia szintén bevezetett korlátozásokat a munkaerő-áramlásával kapcsolatosan az ellentétes irányban. A korlátozásokat, -melyeket a kezdeti két évre állapítottak meg- felülvizsgálják, mielőtt a tagállamok döntenek, hogy további három évre alkalmazzák-e azokat 2006. májusától.
MIGRÁCIÓ: NINCSEN MUNKAERŐ KIVÁNDORLÁS AZ EU-10 ORSZÁGOKBÓL
Az EU-nak a 10 új tagállammal való 2004-es bővítésének számos következményei közül a határok megnyitása és a régi tagállamok munkaerőpiacát elöntő olcsó kelet-európai munkaerő viziója volt a legtöbb ember számára aggodalmat keltő a régi tagállamokban.
Bár nem történt meg a keleti munkaerő nyugatra történő exodusa, a legtöbb régi tagállam továbbra is fenntartja munkaerő piaci vészfékeit.
A bevezetett „átmeneti intézkedések”, melyek korlátokat emeltek az “újonnan jöttek” szabad mozgásra vonatkozó jogával kapcsolatosan (Ciprus és Málta kivételével). Ezek az „átmeneti intézkedések” az EEC 1612/68 számú Rendelet 1-6 pontjaiből köveetkeznek, mely a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásával foglalkozik. A 8 új tagállam azon polgáraira alkalmazzák, akik foglalkoztatói szerződés keretében munkavállalóként kívánnak megjelenni az EU-15 országokban (az önmagát foglalkoztató az kivételnek számít, rá nem vonatkozik a korlátozás).
Az “átmeneti periódus” alatt, mely maximum 7 éves lehet, az EU-15-k fenntarthatják vonatkozó nemzeti szabályozásukat, és két- vagy többoldalú szerződéseket köthetnek a munkaerőpiacukat érintő ügyekben. A legfrissebb kivándorlási adatok azt mutatják, hogy az EU-8 államokból az EU-15 államokba való kivándorlás szintje 1% alatt maradt, mialatt csak egy “nagyon marginális számú nyugat-európai munkavállalói húz előnyt a közép-európai piacból”.
.A kivándorlók fő célállomásai Irország és Nagy-Britannia, míg az EU-8-k felé nyugatról irányuló bevándorlás Csehország, Magyarország és Szlovákia esetében volt a legjelentősebb.
Egy az Európai Polgári Akció Szolgálat által megjelentetett “Ki tart az EU bővítéstől?” című tanulmány szerint az EU-15 államok négy különböző bevándorlási módszert alkalmaznak: .
– megszorító, ahol az EU-8 polgárait hasonló módon kezelik, mint a nem-EU országok polgárait (Belgium, Finnország, Németország, Görögország, Franciaország, Luxembourg és Spanyolország)
– megszorító, egy kvótát alkalmaz az EU-8 polgáraira (Ausztria, Olaszország, Hollandia, Portugália)
– általános a bejutási lehetőség a munkaerő piacra, de limitálták a jóléti juttatásokat (Irország, Nagy-Britannia)
– teljes egészében alkalmazzák a közösségi elveket (Svédország)
20 tagállam munkaerő piaci adatainak elemzését követően a következőket állapították meg:
– Lengyelországnak, a legnagyobb új tagállamnak van a legtöbb állampolgára külföldön
– Irországnak, Nagy-Britanniának és Svédországnak a beengedő hozzáállása azt okozta, hogy lényegesen több bevándorló érkezik ezekbe az országokba, mint a bővítés előtt
– A korlátozó, megszorító polititkát alkalmazó tagállamok azt kockáztatják, hogy bővül országaikban a feketegazdaság, amelynek aktuális mértékét nehéz megbecsülni is
– Az „agyelszívás” mellett a „fiatalok elszívása” komoly aggodalomra adhat okot számos országnak az EU-8-k közül
– Elemzők azt állítják, hogy a foglalkoztatási korlátozásoknak jelentéktelen hatásuk van az új tagállamokból érkező vándorlás aktuális mértékére, sokkal inkább válaszul szolgálhatnak a hazai politikai problémákra, a lassuló gazdaságra, a magas munkanélküliségre „
Az osztrák gazdasági minister, Martin Bartenstein jelezte, hogy 2006 után Ausztria további három évvel meg kívánja hosszabbítani munakerőpiaci korlátozásait. Korábban, 2004-ben Németország már jelezte, hogy a korlátozásokat fenn kívánja tartani teljes egészében a 2+3+2 évekre.
Bővebb információ: http://www.ecas.org/file_uploads/786.pdf
BŐVÍTÉS:
HORVÁTORSZÁG MEGKEZDTE A TÁRGYALÁSOKAT EU TAGGÁ VÁLÁSA ÉRDEKÉBEN
Horvátország zölt lámpát kapott Brüsszeltől és így késedelem nélkül megnyithatja a csatlakozási tárgyalásokat.
2005. márciusában Zágráb csatlakozási tárgyalásait leállították, mivel úgy ítélték meg, hogy az ország nem működik őszintén együtt a Hágai Bírósággal, annak érdekében, hogy kézre kerítsék a háborús bűnösöket. Október 3-án, Carla Del Ponte, a Bíróság vezető nyomozója azt nyilatkozta, hogy „néhány hete Horvátország elkezdett teljesen együttműködni velünk és minden megtesz annak érdekében, hogy megtalálja és elfogja Ante Gotovina-t”.
Del Ponte ítéletét idézve az angol külügyminiszter, Jack Straw – az angol elnökség nevében – bejelentette a csatlakozási tárgyalások megkezdését Horvátországgal October 4-én.
BŐVÍTÉS:
GÖRÖGORSZÁG NEMET MOND MAKEDONIÁRA
A görög miniszterelnök, Costas Karamanlis azt közölte, hogy országa meg fogja vétozni Makedonia Korábbi Jugoszláv Köztársaság (FYROM) belépését az Európai Unióba.
Karamanlis szerint a makedon kormány nem mutatott készséget az együttműködésre, hogy be lehessen fejezni az ország hivatalos nevéről folyó vitát és nem reagált pozítivan az Egyesült Nemzetek javaslatára, miszerint válasszanak új nevet az országnak.
Görögország 1991 óta blokkolja Makedonia név alatt FYROM nemzetközi elilsmerését, mivel ez a név maga után vonhatja a hasonló nevű görög provinciára vonatkozó igényt.
A Bizottság 2005. novemberéig kifejti véleményét a Makedoinával való tárgyalások megkezdéséről. A 25 EU tagállam egységes állásfoglalása szükséges ahhoz, hogy egy új ország tagja lehessen az Uniónak.
EURO: AZ EU-10 ORSZÁGOK KILÁTÁSAI
Észtország, Litvánia és Szlovénia úgy tűnik 2006 közepére teljesíteni tudja a Maastricht-i kritériumokat és így 2007 januárjában csatlakozhat az euro zónához, állapította meg a Fitch Ratings legfrissebb jelentése. Őket követheti Ciprus, Lettország és Málta. Ezek az új EU tagállamok 2005 áprilisában csatlakoztak az Európai Átváltási Árfolyam Mechanizmushoz (ERM II) és így 2008-s eurozóna tagságuk elérhetőnek tűnik a Fitch szerint.
A maradék négy új tagállam számára a közös európai fizetőeszközhöz való csatlakozás sokkal távolibbnak tűnik. Szlovákia és Lengyelország 2009-es céldátuma hihetőnek tűnik a Fitch szerint, bár 2010 sokkal reálisabb lenne Lengyelország esetében. A Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága szerint Lengyelországnak jelenleg nincs céldátuma. Csehország szintén csatlakozhat 2010-ben, míg Magyarország esetében sokkal valószínűbbnek tűnik a 2011-s csatlakozás, mint a 2010-s datum, melyet jelenleg Budapest szeretne elérni.
Prága 2010-ben be kívánja vezetni az eurot
A cseh kormány több időt kíván szánni költségvetési politikája szigorítására, így úgy döntöttek, hogy egy évvel elhalasztják az euro bevezetését. Az eredeti céldátum 2009 volt.
Észtország 2007-ben bevezeti az eurot
Az észt kormány bejelentette, hogy készen áll az euro 2007 elején történő bevezetésére. Azt tervezik, hogy 2007 január 1-el térnek át az észt koronáról az euróra, úgy hogy még két hétig hivatalos fizetőeszköz maradna a korona. A kereskedőknek hat hónappal az euro bevezetése előtt és hat hónapig azt követően mindkét valutában fel kell tüntetniük az árakat.
Az inflációs kritérium ad továbbra is okot az aggodalomra, az eurozónához való csatlakozás EU-s kritériumai közül.
Bővebb infromáció: Adopting the euro in the new Member States
Maastricht-i kritériumok teljesítése (2004/2005 évi adat)
Ország infláció
(2004 június- 2005 június) Költségvetési hiány
(a GDP %-ban) Államadósság mértéke
(a GDP %-ban) Maastricht-I kritéria teljesítve
Maastricht-i referencia érték 2.3 -3.0 60.0
Ciprus 2.5 -4.1 71.9 0
Csehország 2.1 -3.0 37.4 3
Észtország 4.1 +1.8 4.9 3
Magyarország 5.0 -5.4 60.4 0
Lettország 7.0 -0.7 14.3 3
Litvánia 2.7 -2.5 19.7 3
Malta 2.4 -5.2 75.0 1
Lengyelország 3.8 -6.8 47.7 1
Szlovákia 4.5 -3.3 43.6 2
Szlovénia 3.0 -1.9 29.4 3
(Forrás: EurActive, Eurostat and Fitch Ratings)
AZ EU NAGY GAZDASÁGAI RONTOTTAK VERSENYKÉPESSÉGI MUTATÓJUKON
A 2004-s eves versenyképességi jelentés szerint, melyet a Világ Gazdasági Fórum jelentetett meg az első öt helyen nincs változás az előző évekhez képest. A jelentés szerint Finnország, az Egyesütl Államok, Svédország, Dánia és Taivan számítanak a világ legversenyképesebb gazdaságainak. Az északi országok folytatták kimagaslú teljesítményüket, hisz idetartozik Izland (7. helyezés) és Norvégia (9. helyezés) is, ilymódon “kihiívást jelentve arra a konvencionális bölcsességre, miszerint a magas adók és az erős szociális háló aláássa a versenyképességet”.
Az EU legnagyobb gazdasági mind visszaestek a rangsorban. Bár Nagy-Britanniának és Németországnak sikerült bent maradnia az első 15-ben, de mindketten két helyet csúsztak vissza (13-ról a 15-ig helyre). Spanyolország és Franciaország a 29. és a 30. helyen van (a 23. és a 27. helyről estek vissza) Olaszországnak pedig nem sikerült javítania 47. helyezésén, ilymódon csak egy hellyel megelőzve Botswana-t.
Az új tagállamok közül Észtország maradt a legversenyképesebb, 20. helyezésével, míg a legrosszabbul tejlesítő új tagországnak, Lengyelországnak sikerült a 60. helyről előrelépnie az 51. helyre.
Az Egyesült Államok technológiai főlényének és erős innovációs kultúrájának köszönhetően képes volt megtartani második helyét.
A rangsort egy felmérés alapján állították össze, 117 ország 11,000 gazdasági vezetőjének értékítélete alapján.
Bővebb információ: Global Competitiveness Report 2005-2006
TÁMOGATÁSI PROGRAMOK & PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK
Europa
B2-1630 költségvetési fejezet — Innovatív eszközök az Európai Szociális Alap Rendelet 6 cikkelye értelmében: ‘A változás-kezellés innovatív megközelítései
Pályázati felhívás VP/2003/021
Az Európai Szociális Alap Rendelet 6 cikkelye támogatja azokat az innovative eszközöket, melyek új megközelítéseket mozdítanak elő és jó gyakorlati példákat mutatnak be, és ilymódon javítják az Európai Szociális Alap által támogatott tevékenységek megvalósulását.
A téma fokusza
A 2004-06-s periodusban a 6 cikkely olyan eszközöket fog támogatni, melyek beletartoznak a ‘változás-kezelés innovative megközelítése’ témakör alá. E témán belül az innovative eszközök két speciális al-témára fognak koncentrálni:
– A demográfiai változás kezelése, olyan kezdeményezések támogatása, melyek elősegítik az aktív öregedést és növelik az idős munkavállalók foglalkoztatási rátáját.
– Az újjáalakulás kezelése, olyan megoldások támogatása, melyek az újjáalakulást a munkavállalók, a vállalkozások és a közhatóságok adaptációs és előrejelzési képességének erősítésével szolgálják.
Kik pályázhatnak
Pályázhatnak európai, nemzeti, regionális vagy helyi szinten működő szociális partner szervezetek, állami és magánvállalkozások, non-profit szervezetek, oktatási és képzési intézmények, valamint közhatóságok, melyek NUTS 3-s szinten működnek..
Finanszírozás
A maximum eves költségvetési keret 40 millió euro évente 2004-2006 között, A Bizottság maximum 75%-t támogatja az elszámolható költségeknek, a kétéves periódus alatt minimum 300,000 euro, maximum 3 000 000 euro értékben.
Időrend
A jelentkezések harmadik körének határideje 2006. január 25. A támogatási szerződések aláírására 2006. szeptemberében fog sor kerülni..
További információ:
http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2003/c_262/c_26220031031en00220023.pdf
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A LEONARDO DA VINCI PROGRAM MÁSODIK FÁZISA ALATT – (EAC/11/04)
A eljárás – a Mobilitási intézkedésekkel kapcsolatosan
Az előterjesztőknek legkésőbb 2006. február 10-ig el kell küldeniük javaslataikat az illetékes Nemzeti Ügynökségekhez, melyek felelősek a Leonardo program végrehajtásáért. A projektek kezdési időpontja 2006. június 1.
Bővebb információ:
http://europa.eu.int/comm/education/programmes/leonardo/new/leonardo2_en.html
