UEAPME: SZOCIÁLIS PARTNERSÉGI PROJEKT AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN
Korábbi számunkban már hírt adtunk az európai szociális partnerek integrált programjáról. 2006-ban a találkozók új sorozata kezdődött meg, amelyeken a társadalmi párbeszéd fejleményeire és az országok gazdasági átalakulásáról készített részletes tanulmányok nyomon követésére fokuszálnak majd. A következő helyszíneken került már sor, vagy fog sor kerülni ülésekre ebben az évben:
Szlovákia: Februar 1-2
Szlovénia: Februar 15-16
Észtország: Marcius 29-30
Lettország: Aprilis 26-27
Záró szeminárium Brüsszel: 2006 June 21-22
Több információ: l.volozinskis@ueapme.com
REGIONÁLIS POLITIKA – ITT AZ IDŐ A CSELEKVÉSRE!
2006. február 10-én az UEAPME találkozott Mrs. Hübner asszonynak, az EU regionális politikáért felelős biztosának kabinetfőnökével. A Bizottság egyértelműen kifejezte abbéli akaratát, hogy segíteni kívánja a kisvállalkozásokat és azok képviseleti szervezeteit a Struktúrális Alapokhoz való hozzájutásban. Azonban, azt is hangsúlyozták, hogy az új tagállamokbeli kisvállalkozói szervezetek általában nem precíz, pontosan meghatározható tevékenységekre tesznek javaslatokat hatóságaik felé. Ezért az UEAPME-t és tagszervezeteit arra kérik, hogy sokkal aktívabban járuljanak hozzá, kapcsolódjanak be a megbeszélésekbe.
Ezt szem előtt tartva az UEAPME kiküldött egy körlevelet a Struktúrális Alapok (2007-2013) már megkezdődött programozási periodusáról.
2004. július 14-én fogadta el az Európai Bizottság a kohéziós politika reformjáról szóló jogszabályi javaslatait.
Egy 336.1 billió euros kihelyezéssel ez a reform annak elérését célozza, hogy a struktúrális akciók sokkal inkább az EU stratégiai prioritásaira irányuljanak és legyenek decentralizáltabbak, egy egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb megvalósítással.
A KKV-k jelentősége megnőtt és a rendeletekben számos olyan intézkedés van jelen, melyek kifejezetten a kisvállalkozásokra irányulnak.
Tekintettel a KKV-knak az EU jogalkotási folyamatába való növekvő bevonására az UEAPME reaktiválni kívánja a .Regionális Politika és Struktúrális Alapok Munkacsoportját.
A Munkacsoport:
• Politikai iratokat fog készíteni és javaslatokat fog tenni a gyakorlati lépésekre, melyeket benyújt majd az Európai intézményekhez;
• Elő fogja mozdítani a KKV-szervezetek által javasolt kezdeményezéseket;
• El fog készíteni egy közös gyakorlati útmutatót annak érdekében, hogy segítse a KKV-szervezeteket akcióik megvalósításában;
• Információ cserét kíván megvalósítani a nemzeti és regionális stratégiai tervekről, amelyek jelenleg előkészület alatt vannak a tagállamokban.
Az első találkozó programja várhatóan a következő elemeket fogja magában foglalni:
• a jogalkotási javaslatokról folyó tárgyalásokról meglévő ismeretek felfrissítése (ESF és ERDF); A Struktúrális Alapok Munkacsoport tagjai benyújthatnak egy közös poziciós papírt az európai intézményekhez annak érdekében, hogy biztosítsák,, hogy a KKV-k igényeit sokkal jobban figyelembe vegyék a 2007-2013-as periódus során.
• Az európai programok elemzése: JEREMIE, JASPERS, JESSICA;
• Információ csere a tagállamokban a nemzeti és regionális tervekről folyó megbeszélések állásáról;
• A tagállamokban kidolgozott legjobb gyakorlatok cseréje;
• Felbecsülni, értékelni az európai vállalkozások elengedhetetlen szükségleteit a nemzeti programok kialakításánál: van-e szükség közösségi beavatkozásra?
• A Stratégiai Útmutató értékelése (a Bizottság közleménye) annak érdekében, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat, melyeket az Európai Bizottságnak és az Európa Parlamentnek fenn kell tartania.
Az UEAPME a munkacsoportnak ezt az első ülését 2006. március végén szeretné megtartani.
Kapcsolódó linkek:
Europai Bizottság – DG Regio:
http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/funds/2007/index_en.htm
Europa Parliament:
http://www.europarl.eu.int/meetdocs/2004_2009/organes/regi/regi_20050524_1100.htm
További részletek: c.murciano@ueapme.com
A PARLAMENT ELSŐ OLVASATBAN ELFOGADTA A SZOLGÁLTATÁSI IRÁNYELVET
Két év munka után az Európai Parlament elfogadta a szolgáltatási irányelvről szóló jelentés első olvasatát. Az elfogadott szövegről elmondhatjuk, hogy a Bizottság eredeti javaslatát nagymértékben átdolgozták. A cél azonban ugyanaz maradt: a szolgáltatások szabad nyújtásának útjában álló akadályok felszámolása. A Parlament azt is világossá tette, hogy az irányelv nem fog változtatni a munkavállalók szociális jogain és nem fogja megváltoztatni a hatályban lévő munkaügyi törvényi szabályozást.
A módosított szöveget 391 igen szavazattal, 213 ellen szavazattal és 34 tartózkodással fogadták el. Ez a nagy többséggel való megszavazás erősíti majd a Parlament pozícióját a Bizottsággal és a Tanáccsal való későbbi tárgyalásokban. A Bizottság elnöke, BARROSO már be is jelentette, hogy a Bizottság felül kívánja bírálni eredeti javaslatát a Parlament által elfogadott szöveg alapján.
A „származási ország elvétől” a „szolgáltatás nyújtás szabadságáig „
A szolgáltatás nyújtás szabadságának szabálya lép a származási ország alapelve helyébe. Ez azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy respektálják a szolgáltatás nyújtó szolgáltatás kínálásra vonatkozó jogát, és hogy garantálják a szolgáltatás nyújtónak “területükön belül a szabad bejutást és a szolgáltatási tevékenység szabad gyakorlását”. Ez a garancia meg van erősítve, alá van támasztva egy tilalommal, mely a szolgáltatásnyújtás szabadságának útjában álló számos akadályra vonatkozik. Például, általánosságban a jövőben nem lesz lehetséges annak megkövetelése a szolgáltatást nyújtótól, hogy nyisson egy irodát abban az országban, ahol ő/az átmenetileg szolgáltatást kíván nyújtani, valamint az sem lesz lehetséges, hogy megakadályozzák számára, hogy “bizonyos infrastruktúrákat” létesítsen abban az országban. A szolgáltatást nyújtót nem kötelezhetik arra, hogy regisztráltassa magát egy szakmai testületnél és azt sem tilthatják meg számára, hogy a szokásos felszerelését használja a munkavégzés során. Emellett a tagállamok nem alkalmazhatnak olyan “a szolgáltatásnyújtó és annak igénybe vevője között létrejött szerződésszerű megállapodásokat, melyek megakadályoznák vagy korlátoznák az önfoglalkoztatók általi szolgáltatás nyújtást”.
Ahhoz, hogy a szolgáltatások európai piacon belüli szabad mozgása – egy az Európai Közösség Szerződése által lefektetett alapelv – valósággá váljék, ahhoz bizonyos korlátokat el kell mozdítani, például azon akadályokat, melyek megakadályoznak egy szolgáltatás nyújtót abban, hogy egy üzletet hozzon létre egy másik tagállamban, vagy hogy átmenetileg határokon átnyúlóan működjön.
Így a szöveg egyrészről megtiltja a tagállamoknak, hogy akadályokat állítsanak a szolgáltatások szabad mozgásának útjába. De ezzel egyidőben szerződésileg előír olyan területeket, melyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy nemzeti szabályokkal korlátozzák ezt a szabadságot.
Ezek a területek a közigazgatás, a közbiztonság, a környezetvédelem és a közegészségügy.
A tagállamok továbbra is alkalmazhatják saját szabályaikat a foglalkoztatás feltételeit illetően, beleértve azokat, melyeket kollektív szerződéses megállapodásokban határoztak meg. Mindamellett a fenti indokoltságokat, mentségeket használó tagállamok által a határon átnyúlóan szolgáltatást nyújtókkal kapcsolatban előírt követelményeiknek összhangban kell lenniük a szerződés alapelveivel: diszkrimináció-mentesség (például az állampolgárság alapján), szükségesség (közigazgatás, közbiztonság az egészség vagy a környezet védelme) és arányosság (a követelményeknek az elérendő cél megvalósítására kell alkalmasnak lenniük).
Végül, a most elfogadott szöveg megnyitja annak lehetőségét, hogy sor kerüljön a szolgáltatás nyújtásról szóló nemzeti szabályozások harmonizációjára öt évvel az irányelv hatályba lépését követően.
Mit fed le és mi az a terület, ami nincs lefedve a javasolt irányelv által
A következők szektorokat lefedi a javasolt irányelv:
Olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatások, mint például a postai szolgáltatások, a víz- és áramellátás, a hulladékkezelés az irányelv hatálya alá tartoznak. Oda tartoznak az olyan üzleti szolgáltatások, mint a vezetési tanácsadás, a tanúsítás és a tesztelés, az eszközgazdálkodás (ideértve az iroda fenntartást és a biztonsági szolgáltatást), a reklám tevékenység, a humánpolitikai szolgáltatások és a kereskedelmi ügynökök szolgáltatásai.
Szinten alá tartoznak azon szolgáltatások, melyeket nyújtanak mind az üzleti világnak, mind a fogyasztóknak, ideértve az ingatlan szolgáltatásokat, az építészetet (beleértve az építészmérnöki szolgáltatásokat), a kereskedelmi tevékenységeket, a kereskedelmi vásárok szervezését, az autókölcsönzést és az utazási ügynökségeket. Ide tartoznak az olyan fogyasztói szolgáltatások, mint a turizmus, a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások, a sportközpontok és a szórakoztató parkok.
A következő szektorokat nem fedi le a javasolt irányelv:
A Parlament arra szavazott, hogy mind a köz- mind a magán egészséggondozást kizárja az irányelv hatálya alól. Azok az iparágak is ki vannak zárva, melyek saját, az adott szektorra jellemző speciális jogi szabályozással bírnak, pl. pénzügyi szolgáltatások, az elektronikus távközlési szolgáltatások és hálózatok, valamint a közlekedés. Egyéb az irányelv hatálya alól kizárt területek: jogi szolgáltatások, egészséggondozás, audiovizuális szolgáltatások, szerencsejátékok, lotto, valamint a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos szakmák és tevékenységek (pl. jegyzők), és az adóügyi szolgáltatások. A közérdekű szolgáltatások szintén ki lettek zárva.
Mi a következő lépés?
Most a Miniszterek Tanácsán, mint a Parlamenttel közös törvényalkotón a sor, hogy kialakítsa az irányelvvel és az Európai Parlament képviselői által elfogadott módosításokkal kapcsolatos véleményét, Ha a Parlament valamennyi módosítása elfogadható a Tanács számára, akkor ebben a módosított formában kerül elfogadásra a jogszabály. Amennyiben a Tanács elutasítja a Parlament módosításainak valamelyikét is, vagy hozzá kívánja tenni a szöveghez saját módosítását, akkor a szöveg visszakerül második olvasásra a Parlamenthez.
A PARLAMENT MEGERŐSÍTETTE A KISVÁLLALKOZÓI CHARTÁT
Vlasto jelentésében konkrét javaslatokat tett az alkalmazás megerősítésére
A Dominique Vlasto (Európai Néppárt, francia) által készített jelentést, mely a Kisvállalkozások Európai Chartájának megvalósulásáról készült, február 19-én elsöprő többséggel fogadta el a plenáris ülés. A jelentés számos konkrét javaslatot tartalmaz a Charta alkalmazásában meglévő hiányosságok felszámolására. Egyebek között Vlasto asszony a következőket javasolja:
.- bizonyos törvényi kötelezettségek alól kapjanak mentességet a kis cégek;
-készítsen a Bizottság hatástanulmányokat minden olyan új törvényalkotási javaslatáról, melyek kihatással lehetnek a kisvállalkozásokra;
– szükséges a kisvállalkozói kölcsön-garancia rendszerek megerősítése, hisz azok nehezen találnak helyet maguknak a pénzügyi piacokon;
– társasági adó alóli mentesítés minden olyan pénzügyi támogatásnál, melyet közösségi programok keretén belül kapnak a kisvállalkozások, annak érdekében, hogy ezeknél a támogatásoknál elkerülhető legyen az adóverseny,;
– a kisvállalkozásokat képviselő szövetségeknek az európai szociális dialógusban való részvételének megerősítése.
„Az európai kisvállalkozások megérdemelnének egy dinamikus, látható és hatékony politikát, mely fejlesztené foglalkoztatási és gazdasági növekedési potenciáljukat „, mondta Vlasto asszony egy sajtótájékoztatón, majd így folytatta: „nem folytathatjuk, hogy ügyet sem veszünk a tagállamoknak és a Bizottságnak a politikai kötelezettség vállalására, amelyet 2000-ben írt alá az Európa Tanács és amely 10 akciópontot tartalmaz a jogalkotás javítására, a vállalkozóiság fejlesztésére, a kisvállalkozások számára szükséges pszichés, pénzügyi és adminisztratív feltételek megteremtésére, hanem a pontokban vállalt kötelezettségeket azonnal konkrét politikai akciókká kell formálnunk”. „Ezért az Európai Parlament ma egy világos politikai üzenetet fogalmazott meg: a kis cégek ügye európai prioritás kell, hogy legyen, mert Európát nem csak a nagy cégek számára építjük.”.
Kisvállalkozások Európai Chartája: http://europa.eu.int/comm/enterprise/enterprise_policy/charter/index_en.htm
ÖREGEDŐ NÉPESSÉG: AZONNALI CSELEKVÉSRE VAN SZÜKSÉG
2050-re Európában a várható életkor hat évvel lesz magasabb a jelenleginél. Ez nyilvánvalóan jó hír, miközben alacsonyak a születési mutatók és tömegesen válnak nyugdíjassá az emberek, aminek katasztrofális hatásai lehetnek az állami kőltségvetésre és a gazdaság növekedési mutatóira Európában, -állapította meg egy, a Bizottság által készített jelentés .
A jelentés szerint a 21. század közepére az európai népesség száma viszonylag kis mértékben kevesebb lesz a jelenleginél, viszont jelentősen idősebb lesz. 2010-töl 2050-re a munkaképes korú népesség száma a várakozás szerint 16 %-kal esik vissza (48 millió fővel), míg az idős korú, 65 év feletti népesség élesen, 77 %-kal fog nőni (ez 58 millió főt jelent).
Ez hihetetlen nyomást fejt majd ki az állami finanszírozásra, melynek növekedési potenciálja 2010 után hanyatlani fog. Az EU-15 GDP növekedése a 2004-2010 közötti 2.2 %-ról 2011-2030 között 1.8%-ra esik, majd 2031-2050 között 1.3 %-ra. Ez a visszaesés még látványosabb lesz azokban az országokban, melyek a legutolsó bővítéskor csatlakoztak, ahol a jelenlegi 4.3%-s éves növekedéssel szemben, 2011-2030 között csak 3 %, 2031-2050 között pedig csak 0.9 %-s növekedés várható.
Az állami finanszírozás tekintetében a kiadások növekedése hatással lesz a nyugdíjakra, és az egészségügyre. Összességében az EU-15 költségvetési kiadásai 4%-kal nőnek majd ez időszakban, míg a 10 új tagállam esetében 1.5%-kal. Ez az adat nem teljesen tükrözi a realitásokat, hiszen ha Lengyelországot, mely nyugdíjrendszerét privatizálta, nem vesszük figyelembe, akkor a kilenc másik új tagállamban az átlagos növekedés több, mint 5% lesz. A nyugdíjakra fordított kiadások minden EU-15 tagállamban nőni fognak Ausztria kivételével. Kis növekedést figyelhetünk majd meg Olaszország és Svédország esetében, és viszonylag nagyobbat a többi országban (1.5% és 3.5% GDP százalék pont között). A legmagasabb értékek Irország (6.4 pont), Spanyolország (7.1), Luxemburg (7.4) és Portugalia (9.7). Míg Lengyelország bizonyos csökkenést mutat majd nyugdíj kiadásaiban (5.6 pont), és hozzá hasonlóan Észtország, Lettország, Litvánia, addig Szlovákia bizonyos növekedést mutat majd, míg Magyarország (6.7), Szlovénia (7.3), és Ciprus (12.9) sokkal élesebb növekedést tapasztal majd. Az előrejelzések bizonytalanságai ellenére az egészségügyi kiadások valószínűleg 1.5-2% ponttal nőnek majd a legtöbb tagállamban 2050-re, s ebből hosszú időtartamú kezelésre 0.5-1 % pont kiadás jut.
A jelentés olvasható:
www.europa.eu.int/comm/economy_finance/publications/european_economy/2005/eespecialreport0405_en.htm )
MOZGÁSSZABADSÁG: KI FOGJA BESZÜNTETNI A KORLÁTOZÁSOKAT?
A Bizottság azt kéri, hogy szüntessék meg a munkaerő szabad mozgását gátló korlátozásokat
Az EU-15 államok – Anglia, Írország és Svédország kivételével – 2004-ben úgy döntöttek, hogy bezárva tartják ajtajaikat a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül 8-nak a munkásai előtt. A korlátozások, melyek magukba foglalnak kvótákat vagy a munkavállalási engedély követelményeit nem vonatkoznak Ciprus és Málta munkavállalóira. A korlátozások egy hétéves időszak alatt fokozatosan szűnnek meg. Ezen időszak három fázisa közül az első fázis 2006. április 30-án jár le.
A Bizottság február 8-i jelentése nem fogalmazott meg speciális ajánlásokat. Ehelyett a Szociálpolitikai Biztost, Vladimir Spidla-t idézve, az egy „szigorú és körültekintő elemzése a tényeknek” mely az Unión belüli munkaerő vándorlási trendekkel foglalkozik. A jelentés áttekinti a maximum hétéves átmeneti időszak első két évét. Idézi a kétéves időtartamra visszatekintő, a munkaerő szabad mozgásának korlátozásával szembeni érveket. A jelentés elkészítését a 2003-s csatlakozási szerződés követelte meg.
Értékelésében a Bizottság hangsúlyozza, hogy a „nem-EU országokból történő bevándorlás egy sokkal fontosabb jelenség” mint az Unión belül megvalósuló szabad munkaerő vándorlás.
A tagállamok egyenként szabadon dönthetnek, hogy a témával kapcsolatban kialakított álláspontjukat megtartják, megváltoztatják, vagy felül vizsgálják-é. 2006. április végéig kell a döntésüket bejelenteniük. A mai napig Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország jelezte abbéli szándékát, hogy beszünteti a korlátozásokat.
Franciaország és Belgium jelezte, hogy csak fokozatosan kíván foglalkozni a korlátozások könnyítésével, azok végleges megszüntetését az évtized végére téve. Dánia azt mondta, hogy óvatosan fogalmazza meg az álláspontját. A nem-EU tagállam, Norvégia fontolóra veszi kapuinak megnyitását az új tagállamok munkavállalói előtt.
Egy 2005 szeptemberi népszavazáson, Svájc úgy döntött, hogy megnyitja munkaerőpiacát az 10 új EU-tagállam munkavállalói előtt.
Ezenközben, Ausztria és Németország kijelentették, hogy ők most nem fognak változtatni politikájukon.
A Bizottság azt szeretné látni, hogy a régi tagállamok megnyitják munkaerőpiacukat az EU-8 munkavállalói előtt. A keleti munkásoknak előzetesen gyakran megjövendőlt beáramlása nem történt meg, és „pozítiv” tapasztalatokról számolt be Anglia, Írország és Svédország, azok az országok, ahol a korlátozó intézkedéseket nem vezették be. Mindent összevetve a Bizottság jelentése hírül adja, hogy „nagyon korlátozott mértékű” a munkaerő áramlás a régi és az új tagállamok között. A munkaerő mobilitása korlátozott mértékű maradt és összességében nem befolyásolta az Unió munkaerőpiacait. Azok a keleti Európaiak, akik más országokba vándoroltak, segítették ott csökkenteni a szakmabeli hiányosságokat. A Bizottság szerint a munkavállalási engedély rendszere gyakran arra ösztönzi a migráns munkásokat, hogy a fekete gazdaságban dolgozzanak. Nyitott rendszerek esetén a munkások inkább dolgoznak hivatalosan, állapítja meg a jelentés.
További lépések:
• A Bizottság február 8-i jelentését márciusban, a következő csúcson adják át az EU vezetőinek.
• A tagállamoknak 2006. április 30-ig kell kialakítaniuk álláspontjukat a munkaerő szabad mozgásával kapcsolatban.
• A Bizottság következő, a mostanihoz hasonló jelentése 2009-re várható.
Linkek:
• Commission: The transitional arrangements for the free movement of workers from the new member states following enlargement of the EU on 1 May 2004
• Commission: Free Movement of Workers and the Principle of Equal Treatment
• Commission: Free movement of workers since the 2004 enlargement had a positive impact – Commission report finds [FR] [DE]
• Commission: Report on the Functioning of the Transitional Arrangements set out in the 2003 Accession Treaty [FR] [DE]
EURO: FÉLELMEK AZ ÁRAK NÖVEKEDÉSÉTŐL AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN
Az új tagállamoknak az euro-ra való hamarosan bekövetkező áttérésének fényében Almunia Biztos arra sürgeti az új tagállamokat, hogy bővebben, jobban tájékoztassák állampolgáraikat az euro-ról és foglalkozzanak az ár-növekedéssel kapcsolatban kialakult aggodalmakkal.
„Már bebizonyosódott, hogy rendkívül nagy értéke van azoknak, a kiskereskedői érdekképviseletek és a fogyasztók között létrejövő viselkedési kódexeknek, melyek egyértelmű kötelezettségvállalást fogalmaznak meg az ár-stabilitás irányába,” mondta Almunia úr. Véleménye szerint ezeket a kódexeket tovább kellene fejleszteni és kiragasztani azokat az üzletek ablakaiban.
„Megfelelő ár-monitoring rendelkezéseket is életbe kell léptetni, különösen az euro bevezetését közvetlenül megelőzően és azt követően, annak érdekében, hogy lehetőség legyen az azonnali javító intézkedésre, ahol az szükséges, és hogy csírájában elfojtsunk minden téves inflációs híresztelést,” tette hozzá.
„A statisztikai adatok világosan mutatják, hogy a jelenlegi euro-övezet esetében az átállás hatása elhanyagolható volt (az Eurostat által regisztrált hatás 0.09%-0.28%-ra becsülhető az euro övetezben),” mondta Almunia.
„A legtöbb ország [euro zóna] közvéleményében az a felfogás uralkodik, hogy az árak növekedtek. Ez az eltérés a valós és az észlelt infláció között abból a tényből ered, hogy néhány mindennap használt termék és szolgáltatás ára valóban emelkedett, és ez okozott asszimetriát az emberek árészlelésében,” mondta Almunia.
Utalt a Bizottság twinning programjaira is, melyek tapasztalatcserére, az euro bevezetésével kapcsolatos jó gyakorlatok átadására összehozzák az eurozóna országait az új tagállamokkal.
Szlovénia készen áll az Euro bevezetésére
A Bizottság bejelentette, hogy Szlovénia megfelel valamennyi, az eurozónához kapcsolódó makrogazdasági és pénzügyi kritériumnak, dacára a rendkívül magas költségvetési kiadások és az ország öregedő lakosságához kapcsolódó növekvő nyugdíj költségek jelentette „magas kockázatnak”. Ezek szerint, Szlovénia úgy tűnik, hogy 2007. január 1-el áttér az eurora.
Észtország és Lettország a gyors gazdasági növekedése okozta magas inflációval küzd, ezért valószínű, hogy elhalasztják az euro zónához való csatlakozásukat. A Bizottság elképzelhetőnek látja Észtország csatlakozását valamikor 2007-ben, míg Lettország számára nagyon bonyolultnak tűnik a 2008-s csatlakozás.
Litvánia kilátásait –mely ország szintén 2007-ben szeretné bevezetni az eurot- a közeljövőben értékeli a Bizottság.
Ezzel egyidőben, Ciprus, Málta és Szlovákia már belépett az Árfolyam Mechanizmusba (ERM II), melyet az euro előszobájaként tartanak számon.
ADÓZÁS: ELTÉRÉSEK AZ ADÓ BEVÉTELEKBEN
Az EU-25-kben 2004-ben az adóbevételek a GDP 40.7%-ra estek vissza szemben a 2003-s 40.8%-kal. Az euro-zonában, az adók és társadalom biztosítási járulékok teljes összege a GDP 41.1%-a volt. Svédország jelentette a legmagasabb arányt (51.2%), őt követi Dánia (49.9%), Belgium (47.4%), Franciaország (45.3%), Finnország (44.5%) és Ausztria (44.3%). A legalacsonyabb arány Litvánia (28.7%), Lettország (29.1%), Szlovákia (30.6%), Észtország (32.7%) és Ciprus (33.7%). 2003-al összehasonlítva, az arány nött 14 tagállamban (ideértve Maltát, Írországot és Dániát), csökkent 10 másikban (ideértve Görögországot, Németországot és Olaszországot) és stabilan maradt Svédországban. 2004-ben a termelésre és az importra kivetett adók, mint az ÁFA, valamint az import és fogyasztási adók adták a teljes adóbevétel 34%-t, a társadalombiztosítási járulékok a 32%-t és a jövedelemre és a vagyonra kivetett adók a 31%-t.
TÁMOGATÁSI PROGRAMOK & PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK
Pályázati felhívás “Ipari kapcsolatok és szociális dialógus”
A Bizottság megjelentette új pályázati felhívását az „Ipari kapcsolatok és a szociális dialógus ” terén megvalósuló tevékenységeknek, mint konferenciák, szemináriumok, projektek, stb. támogatására.
Ez a pályázati felhívás nagyon fontos, különösen az új tagállamok számára, mivel ‘az európai szociális dialógus’ alprogram egyik kategóriája olyan intézkedésekre koncentrál, melyek az új tagállamokban erősítik a szociális dialógust.
A project javaslatok benyújtására 2006. szeptember 1. a határidő.
Link a pályázati felhíváshoz, az EU hivatalos nyelvein:
http://europa.eu.int/comm/employment_social/emplweb/tenders/tenders_en.cfm?id=125
For more details, contact Ralf Drachen-berg (r.drachenberg@ueapme.com)
