Az IPOSZ a 2009-es nemzetközi tevékenységének megtervezésekor célul tűzte ki, hogy egyre operatívabb kapcsolatot alakít ki a Kis és Középvállalkozások Európai Szövetségével, az UEAPME-val, amelyben tag. Az UEAPME tevékenységét két markáns európai szervezet segíti, a NORMAPME, amely a kis és középvállalkozások szerepvállalását mozdítja elő az európai szabványok megalkotásánál, és az Avignoni Akadémia. Az IPOSZ azt is szorgalmazza, hogy tagsága minél jobban megismerje ennek a két szervezetnek is a tevékenységét és lehetőség szerint bekapcsolódjon eme két szervezet aktivitásába is.
2009. közepén a NORMAPME elnöke adott tájékoztatást a szervezete tevékenységéről, 2009. november 05-06-án pedig az IPOSZ-hoz érkezett Blando Palmieri, az Avignoni Akadémia főtitkára. Az IPOSZ elnökségének és vezetőinek részletes tájékoztatást adott az Akadémia célkitűzéseiről, feladatairól, eddigi munkájáról. Látogatását az IPOSZ kezdeményezte.
A tájékoztatáson és az ezzel kapcsolatos megbeszéléseken az alábbiak hangzottak el:
1. Az Avignoni Akadémia gondolatát 1990-ben Avignonban vetette fel a kis és középvállalkozásokat képviselő szervezetek egy csoportja. Ekkor Avignonban volt az első európai kézműipari találkozó. A felvetés bekerült a találkozó dokumentumába, az Európai Bizottság foglalkozott a témával. A felvetés azért született, mert a családi, mikró, kis- és középvállalkozások gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási fontossága és szerepe sokkal nagyobb volt annál, amennyire ezt a kormányok elismerték. Ennek egyik oka az volt, hogy a kis vállalkozásokról a politika kevés pontos, tudományosan is alátámasztott ismerettel rendelkezett. Létre kellett tehát hozni egy tudományos központot, amely európai szinten, szakmai és tudományos igényességgel segíti megjeleníteni a kis és közép vállalkozások szükségleteit és problémát. 1994-ben a 2. Európai Kézműipari Találkozón elismerték a létrehozás szükségességét, 1997-ben hivatalosan is létrehozták és 1998-tól a 23-as Vezérigazgatóság elindította azt a projektet, amely rendszeres pénzügyi támogatással is elismerte az Akadémia létét.
2. Az Akadémia 3 fő feladatot végez:
– Európai szinten tudományos összegző anyagokat készít kijelölt témakörökben a kis vállalkozások elismerésének növelésére gazdasági tevékenységüket segítő döntések elősegítése érdekében.
– Ösztönzi az UEAPME tagszervezeteit, hogy nemzeti szinten is hasonló kezdeményezések, tudományos elemzések szülessenek.
– Terjeszti és megismerteti a tanulmányainak eredményeit elsősorban a tagszervezetek felé.
– Emellett évente szinte kötelező jelleggel készít összefoglalót az európai KKV-k helyzetéről, a tagvállalkozások információira támaszkodva, és ezt eljuttatja az európai döntéshozókhoz, az UEAPME-n keresztül.
3. Az Akadémia munkamódszere a következő: egy általa, vagy egy tagszervezte által kezdeményezett témakört az Akadémia tudományos tanácsa elé terjeszt elfogadásra. Elfogadás esetén értesíti a nemzeti szervezeteket, ki akar részt venni a munkában. Egyben bekapcsolja a rendelkezésre álló, már ismert kisvállalkozás barát tudományos kapacitást is: intézeteket, kutató központokat. A téma kidolgozása után azt az európai döntéshozók tudomására hozza, egyben tájékoztatja a tagszervezeteket annak érdekében, hogy az érveket saját országukban is felhasználhassák a kormányaik felé.
Az Akadémia fő célja egy európai KKV tudományos hálózat létrehozása. Minden tagszervezetet arra ösztönöznek, találják meg saját országukban azokat az egyetemeket, főiskolákat, tudományos intézeteket, kutató központokat, amelyek készek a KKV szektor érdekében a kutató munkába bekapcsolódni. A munkát ez a hálózat végzi. Ez a munkamódszer segít bekapcsolni széleskörű európai KKV ismereteket és olcsóbbá teszi a kutatást, hiszen a költségek oszlanak az egyes nemzetek szervezetei között. Az Akadémia fő költségeit mind a mai napig a tagszervezetek viselik, cél lenne az, hogy fokozatosan megnyerjék ehhez a nemzeti kormányok forrásait is, hiszen a KKV szektor érdekében végzett tudományos tevékenység, a tudományos tevékenység és a KKV világgazdasági realitásának közelítése minden kormánynak fontos érdeke kell, hogy legyen.
Fontos az a kiemelt képzési tevékenység is, amelynek keretében a tudományos eredményeket megismertetik az Európai Bizottság vezetőivel illetve a tagszervezetek vezetőivel.
4. Az elmúlt időszakban az Akadémia az alábbi fontos területeken dolgozott ki igényes tudományos anyagokat és végzett felméréseket:
– A nem szabályos munkavégzés (feketemunka kérdése). A tanulmány feldolgozta ennek a fogalomnak a KKV aspektusait megvilágítva, hogy a feketemunka jelentős része nem a KKV, hanem a nagyvállalati szektorban keletkezik. A tanulmány törekedett arra is, hogy a feketemunka, a szürkegazdaság és a törvénytelen, illegális tevékenység fogalom köreit meghatározza.
– A KKV vállalkozások közötti együttműködési formák összegyűjtése, a legjobb gyakorlatok megismertetése. Segít abban, hogy az európai piacon a KKV-k gazdálkodásuk érdekében jobban tudjanak egymással kapcsolatokat teremteni. A tanulmány az európai jogi és támogatási formákat is megismertette, amelyek a kapcsolatépítést segítik a KKV-k között.
– Fontos tanulmány volt, amely új indikátorok meghatározásával foglalkozott a KKV-k gazdasági helyzetének és környezetükre tett hatásuknak meghatározásakor. A KKV jelentőségét és tevékenységét a politikusok eddig olyan munkák alapján értékelték, amelyek makrogazdasági szempontok alapján készültek. Szükség volt hát egy sor olyan szempont kidolgozására is, amelyek a kisvállalkozások fontosságát és tevékenységét jobban bemutatták. A makrogazdasági szempontok alapján ugyanis egy sor fontos kisvállalkozói tevékenységről szó sem esett.
– Fontos tanulmány volt annak értelmezése, hogy mit jelent a kis vállalkozások szempontjából a technológiai innováció. Ezt ugyanis a politikai döntéshozók azonosítják a csúcstechnológia használatával.
A technológiai megújulás ilyen értelmezése a kis vállalkozásokat gyakorlatilag kizárja az ilyen címen folyósított támogatásokból, a fogalmat tehát szélesíteni kellett. Felmerült ennek kapcsán a tudásbázisú társadalom értelmezése is. Ha csak a „kodifikált tudást”, vagyis a bizonyítványokkal elismert, iskolában elsajátított tudást nevezzük tudásnak, és nem értelmezzük a nem kodifikált tudást, azt a sokéves gyakorlati ismeretet, amit az emberek a kisvállalkozásoknál sajátítanak el, akkor a gazdaságot a legrosszabb irányokba vezérelhetjük.
– Külön tanulmány foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen szolgáltatási rendszerek állnak a kisvállalkozások rendelkezésére. A tanulmány kimutatta, hogy a kisvállalkozásoknak sokkal több külső segítségre van szükségük, mint a nagyoknak, mert anyagi forrásaik limitáltak. Nehezebb őket szervezni, mert sokan vannak, de kicsik és szétszórtak. Ezért az egységes, hatékony érdekvédelmük is nehezebben megvalósítható. Ezt a tényt a nemzeti kormányoknak ismerniük kell, megalapozott tények alapján, és meg kell adni a kisvállalkozások szervezeteinek azt a támogatást, amelyek alapján a szükséges szolgáltatásokat el tudják látni.
5. A most tervezett új kutatási témák közül a főtitkár az alábbiakat emelte ki:
– A kisvállalkozások és a kistérségek, régiók kapcsolatának elemzése. Fel akarják tárni, milyen jellemzők alapján lehet a kisvállalkozások fontosságát leírni a kistérségek fejlesztésében. Főleg a regionális döntéshozóknak fontos ezt megismerni, hogy a kistérségi gazdaságfejlesztési programok megalkotásakor támaszkodjanak a helyi kisvállalkozások lehetőségeire és értékeire.
– Olyan tanulmány kidolgozásával is kezdenek foglalkozni, amely vizsgálja a munkavállalók gazdasági érdekeltség alapján történő bekapcsolását a vállalkozásba. Főleg a gazdasági válság idején fogalmazódott meg, hogy stabilabban lehet hosszú távon vállalkozást vezetni, ha a munkavállalók is közvetlen érdekeltek ebben.
– Az Akadémia kiad egy rendszeres tájékoztatót, amelyet eljuttat a tagszervezetekhez. Ebben egyrészt tudósít az Akadémia kutatásairól, másrészt felméri az egyes nemzeti szervezetek kutatási ötleteit, az európai intézetek fontosabb KKV témájú kutatási területeit és ezt is a tagszervezetek tudomására hozza. azzal a szándékkal, hogy a tagszervezetek saját országukban is tehessenek a kisvállalkozásokat szolgáló kutatási javaslatokat.
6. A főtitkár az IPOSZ-t arra ösztönözte, segítsen Magyarországon megtalálni olyan egyetemeket, főiskolákat, tudományos központokat, amelyek készek lennének az Avignoni akadémia tevékenységébe bekapcsolódni.
Olyan anyagi források felderítése is hasznos lenne, amelyeket a nemzeti kormányok ilyen tanulmányok céljaira tudnak szentelni. Témajavaslatokat is vár az IPOSZ-tól további kutatási témákra.
Az IPOSZ részéről felmerült egy olyan kutatási téma, amely összehasonlítaná az újonnan csatlakozott országok kisvállalkozóinak helyzetét a régi tagországok kisvállalkozóinak helyzetével. Ezt annak érdekében kellene elvégezni, hogy meg lehessen határozni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a versenysemlegesség biztosításához az EU országokban ezek között a gazdasági rétegek között. A főtitkár szerint ez a Small Business Act, a Kisvállalkozási Törvény intézmény csomag egyik fő célkitűzése. Így annak megvalósítása a fő cél a nemzeti kormányok számára is. Kutatást lehet indítani, de szűkítettebb, konkrétabb témában: például megvizsgálni a foglalkoztatás költségeit a régi tagországok és új tagországok kisvállalkozói között.
7. Az Akadémia összegezve az európai KKV szövetségek gazdaságpolitikai törekvéseinek kifejezésére szolgáló intézmény az európai KKV politika befolyásolása érdekében. Célja minél több nemzeti tudományos intézetből álló hálózat kialakítása, valamint a kutatások megismertetése a nemzeti szervezetekkel, hogy tevékenységükben használhassák a saját kormányaik meggyőzésére. Az IPOSZ felvetésére vállalta, hogy az eddig elkészült tanulmányokból rövid, néhány oldalas összefoglalók készülnek. Ez segíti a fordítási problémák áthidalását, nem kell azonnal nagy oldalszámú fordítások költségeit kifizetni, és mégis a lényegről tájékoztatni lehet a tagvállalkozásokat. Arról is megállapodás született, hogy rendszeresebb információ áramlás kialakítására törekszik a jövőben mindkét fél.
Az Avignoni Akadémia elérhetőségei a következők:
web: www.academyavignon.net , e-mail: info@academyavignon.net
telefonon: Blando Palmieri tel +32 02 2850709 és
Dieter Grohmann: tel +32 02 2850705 vagy
Doris Rabetge tel +32 02 2850714
