EU információk

A Középosztály Munkaközössége elnevezésű német csúcsszervezet 2010-re szóló helyzetjelentése, a Munkaközösség feladata és tevékenysége

A Középosztály Munkaközössége elnevezésű német csúcsszervezet 2010-re szóló helyzetjelentése, a Munkaközösség feladata és tevékenysége

 

Tanuljunk a krízisből: Meg kell erősíteni a szociális piacgazdaságot    

  

 

(Berlin, 2010. május 20.) Az összbevételek csökkenése, de stabil foglalkoztatási helyzet: Ezek jellemezték a német középosztály helyzetét az elmúlt évben. Az összbevételek, a forgalom összességében 4,9 %-al csökkent, a foglalkoztatás 0,3 %-os csökkenés mellett alapvetően stabilnak mondható. 2010-ben csak arról lehet szó, hogy tartani lehet az egyébként már magas munkanélküliségi rátát, de csak akkor, ha a belső piaci helyzet stabilizálására bejelentett intézkedéseket végre is hajtják és azok ténylegesen hatni fognak. Ez áll a „Középosztály Munkaközössége” elnevezésű német szervezet 2010-es évre vonatkozó jelentésében, amelyet 2010. május 20-án Berlinben hoztak nyilvánosságra.   

 

A jelentésben megfogalmazott számok és értékelések konjunktúra felméréseken alapulnak. Ezeket a felméréseket a „Középosztály Munkaközössége” elnevezésű csúcsszervezethez csatlakozott csúcsszervezetek végezték el, amelyek a kereskedelem, az ipar, a kézműipar és a vendéglátó ipar vállalkozásait képviselik országos szinten. Emellett a hitelintézeti országos szövetségek előrejelzéseit is figyelembe vették a jelentés összeállításakor.  A jelentés címe: „Tanuljunk a krízisből: Erősítsük meg a szociális piacgazdaságot! „ A kilenc országos középosztályt képviselő szervezet, a munkaközösség tagjai, már a címmel is világossá szerették volna tenni: a pénzügyi és gazdasági válság, az euró jelenlegi válsága nem a piac gazdaság csődjére, hanem hiányzó szabályozásokra és politikai hibákra vezethető vissza. Ennek a megállapításnak az alapján lehet csak helyes következtetéseket levonni. 

„ A középosztály a német szociális piac gazdaság alapja és sikerének záloga. A szociális piac gazdaságnak köszönhetően tudnak a középosztály vállalkozásai az egész közösség jólétéhez hozzájárulni”- hangsúlyozta a jelentésben Otto Kentzler, a Német Kézműipari Központi Szövetség ZDH elnöke és Heinrich Haasis, a Német Takarék Bankok és Giroszövetségek DSGV elnöke.   

Haasis hangsúlyozta: a fenntartható gazdasági fejlődésnek és a gazdaság sikerének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a vállalkozások a hitelforrásokhoz való megfelelő hozzáférés mellett megfelelő és stabil saját tőke háttérrel is rendelkezzenek. „ A takarék és szövetkezeti bankok a maguk taghátterével fontos szerepet játszanak abban, hogy a saját tőkét figyelembe vevő és ahhoz közel álló finanszírozást nyújtsanak a középosztály vállalkozásai számára”- mondta Haasis. A Középosztály Munkaközössége jelentésében azt is világossá tette, hogy az államháztartás halaszthatatlan konszolidálásával össze kell kapcsolni és azonos súllyal kell figyelembe venni a hosszú távra szóló, a gazdaság egész szerkezetét érintő adó könnyítést, és ennek szakszerűen és törvényszerűen követnie kell a konszolidálási lépéseket.   Tekintettel az államháztartás helyzetére, a politikának világosan meg kell mondania, milyen területeken akar csökkenteni és mik a prioritásai ebben. Kentzler ZDH elnök kihangsúlyozta: „ Oda és csak oda kell beruháznunk, ahol ezek a beruházások többlet eredményeket hozhatnak, még pedig jobb képzés, több munkahely és növekvő adó bevételek formájában, vagy a klíma védelem területén.”  

A Középosztály Munkaközösség  2010-es éves jelentésének  főbb pontjai a következők voltak:                                                    

·         A pénzügyi piacok válsága és a globális recesszió mély nyomokat hagytak a német középosztályban. A legmélyebb ponton 2009 közepe felé túlléptek, de ehhez jelentős állami beavatkozások és stabilizálási intézkedések is kellettek. A gazdaság további rendbetétele és stabilizálása mindenképpen hosszú és nehéz folyamat lesz.                      

·          Jóllehet a munkanélküliség messze nem növekedett olyan mértékben, mint attól korábban féltek, a tény az, hogy a munkanélküliség ebben az évben is tovább növekszik annak ellenére, hogy megkezdődött az össz gazdaság területén egy megnyugvási folyamat.       

  • A belső piaci kereslet, amely az elmúlt évben fontos stabilizálási tényező volt, nos ez a belső piaci kereslet egyáltalán nem fog növekedni ebben az évben, vagy alig észlelhető nagyságrendben. Így stabilizálási szerepe a gazdaság szempontjából az előző év szintjén marad.     
  • Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalkozások finanszírozására legyen elegendő forrás mind a vállalkozások folyamatos üzemeltetésére, mind új beruházások végrehajtására. Az elhúzódó válságban jelentősen megcsappant a vállalkozások saját tőkéje, ennek növelését, vissza erősítését is napirendre kell tűzni.   
  •  A hosszan fenntartható gazdasági megnyugvást és stabilizálást szolgáló erőket csak úgy lehet megerősíteni, hogy ha a szociális piac gazdaság politikai és rendszerbeli alapjait sikerül biztosítani, sőt részben újból megerősíteni. Rendkívül fontos ebből a  szempontból, hogy a vállalkozási kezdeményezésekhez és alkotó készséghez biztosítva legyen a megfelelő mozgástér a gazdaságban, mert ezek jelentik a versenyképesség és a társadalmi jólét alapját. Ennek az alapelvnek a nemzetközi pénzügyi piacok újrarendezését szolgáló intézkedéseknél is meghatározónak kell maradnia, bármennyire is esetleg  szükség diktálta intézkedésekről  legyen szó.    
  •  A legfontosabb gazdasági és pénzügy politikai kihívás az, hogy az állami kiadások és az állam háztartás halaszthatatlan konszolidálását össze kell kötni az adóterhelések csökkentésével, mégpedig az egész gazdasági struktúrát érintő és hosszú távon fenntartható csökkentéssel. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha sikerül lényegi megtakarításokat elérni az állami kiadások csökkentésében.
  • Ezzel egyidejűleg a szociális biztosítási rendszerben, a teljesítőképesség erősítésében és a finanszírozási rendszerben további strukturális reformokat kell végrehajtani úgy, hogy erősödjön az egyéni felelősség. A beteg és gondozási biztosítási rendszerben a kockázati biztosítást el kell választani a munka feltételektől, / a munka lehetőségek meglététől/.    
  • A nem hatékony foglalkoztatás politikai programokat gyorsan le kell csökkenteni illetve meg kell őket szüntetni. A munkahely kereső és feltáró ügynökségeknek nagyobb döntési autonómiát kell biztosítani annak érdekében, hogy személyre szabott és gyakorlatias ismérvek alapján segíthessék a munkanélküliek visszavezetését a tényleges, elsődleges munkaerő piacra.  
  • Azokat a megkezdett és ígéretes kezdeményezéseket, amelyeket a korábbi szövetségi kormány kezdett meg  a bürokrácia leépítésére, kiszélesítve és megerősítve tovább kell folytatni. Ezekhez a kezdeményezésekhez hozzá kell csatolni a munkajogi előírások rugalmasabbá tételét az adózási eljárások további egyszerűsítését.   

A jelentés megadja a Középosztály Munkaközösségéhez csatlakozott, és a jelentés kialakításában résztvevő szervezetek nevét, elérhetőségét  és azokat a referenseket, akik a jelentéssel kapcsolatban megkereshetők. Ezek a következők:

A Nagykereskedelem, a Külkereskedelem és a Szolgáltatások Országos Szövetsége     /Bundesverband Großhandel, Außenhandel, Dienstleistungen (BGA)/
André Schwarz
Am Weidendamm 1A
10117 Berlin
Tel.: 030/5 90 09 95 21
Internet:
www.bga.de

A Német Volksbankok és Raiffeisenbankok Országos Szövetsége   /Bundesverband der Deutschen Volksbanken und Raiffeisenbanken (BVR)/
Melanie Schmergal
Schellingstraße 4
10785 Berlin
Tel.: 030/20 21 13 20
Internet:
www.bvr.de

 Német Hotel és Vendéglátó Szövetség  /Deutscher Hotel- und Gaststättenverband (DEHOGA Bundesverband)/
Stefanie Heckel
Am Weidendamm 1A
10117 Berlin
Tel.: 030/72 62 52 32
Internet:
www.dehoga.de

 A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák és Szakmai Szervezetek Szövetsége /Deutscher Industrie- und Handelskammertag (DIHK)/
Ute Brüssel
Breite Straße 29
10178 Berlin
Tel.: 030/20 30 81 602
Internet:
www.dihk.de

Német Raiffeisen Szövetség    /Deutscher Raiffeisenverband e. V. (DRV)/
Monika Windbergs
Pariser Platz 3
10117 Berlin
Tel.: 030/85 62 14 43
Internet:
www.raiffeisen.de

 Német Takarék Bank és Giro Szövetség   /Deutscher Sparkassen- und Giroverband (DSGV)/
Stefan Marotzke
Charlottenstraße 47
10117 Berlin
Tel.: 030/20 22 51 15
Internet:
www.dsgv.de

 Német Kereskedelmi Szövetség  Egyéni Kereskedelem / Handelsverband Deutschland - Der Einzelhandel (HDE)/
Kai Falk
Am Weidendamm 1A
10117 Berlin
Tel.: 030/72 62 50 60
Internet:
www.hde.de

Német Kézműipari Központi Szövetség   /Zentralverband des Deutschen Handwerks (ZDH)/
Alexander Legowski
Mohrenstraße 20/21
10117 Berlin
Tel.: 030/2 06 19 370
Internet:
www.zdh.de

 Együttműködő Ipari Csoportok Központi szövetsége  /Zentralverband Gewerblicher Verbundgruppen e. V. (ZGV)/
Julia Saalmann
Am Weidendamm 1A
10117 Berlin
Tel.: 030/59 00 99 661
Internet:
www.zgv-online.de

 

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mi is a Középosztály Munkaközössége , a fenti szervezetek milyen célkitűzésekkel fogtak össze és milyen szerepet kívánnak játszani a német gazdaságban és társadalomban.

 A középosztálynak szüksége van egy erős lobby tevékenységre: ehhez a közép osztályhoz tartozik 3,4 millió kis és közép vállalkozás, amelyek a munkavállalók 70 %-át foglalkoztatják és a tanulók 80 %-ának biztosítják a gyakorlati és szakmai elméleti képzését.

Ezeket a vállalkozásokat általában maguk a tulajdonosok vezetik, és mint családi vállalkozások generációkon átívelően gyökereznek a saját régiójukba.

A lobby tevékenység az alábbi területeken valósul meg:      

 A középosztály politikai érdekvédelme

   

A középosztály igen sokszínű ezért szövetkeznie kell, hogy érdekeit érvényesíteni tudja. A nagyobb és legnagyobb vállalatok képesek a másik oldalon arra, hogy speciális érdekeik akár személyes utakon is meghallgatásra találjanak. 

Ebben az értelemben fogtak össze a fenti szervezetek és együttesen lépnek fel a politika és a kormány felé olyan gazdasági keretfeltételek érdekében, amelyek a középosztály helyzetét könnyítik Németországban, biztosítják és erősítik versenyképességüket, foglalkoztatási képességüket  és technológiai megújulásukat.

A középosztály munkaközössége középosztály politika alatt alatt nem azt érti, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az érdekeit folyamatosan hozzá kell igazítani a nagyvállalkozások jogos érdekeihez. De azt sem szeretné, ha a középosztály politikát félreértenék és egy „védőkerítés” politikának tartanák. Sokkal inkább egy olyan gazdasági és társadalmi politikáról van szó, amely a szociális piac gazdaság vezér elveihez igazodik, hatékony és amelyből minden vállalkozás hasznot húzhat. Ha az elmúlt évtizedek gazdasági súlypontjait nézzük, ennek a középosztály politikának mindenképpen kell olyan újrarendezési elemeket tartalmaznia, amelyeket a középosztály elvár és követel.      

Adópolitika: A teljesítménynek mindenki számára nyereséget kell hoznia, függetlenül a vállalkozás nagyságától és jogi formájától. Az adópolitika nem veheti egyoldalúan figyelembe csak a globális versenyben résztvevő nagy tőketársaságok- egyébként önmagában jogos- érdekeit. Sokkal inkább kell az adó politikának arról gondoskodnia, hogy a főleg egyéni vállalkozási formában tevékenykedő középosztálybeli vállalkozások finanszírozási bázisa erősödjön.  

Szociális politika:  A középosztálybeli vállalkozások termelési és szolgáltatási tevékenysége igen nagy munka intenzitású.  Ezért nagy mértékben érintik őket a szociális biztosítási rendszerek költségei, különböző szociális járulékok formájában. Ezért a szociálpolitikai reformoknak ezeket a költségeket gyorsan és érdemben csökkentenie kell és egy második lépcsőben ezeket a költségeket, figyelembe véve a törvénybeli betegbiztosítási törvényeket, függetleníteni kell a munkaviszony meglététől vagy meg nem létéről.  

Munkaerőpiaci politika: A munkaerő piaci  politikában a hangsúlyt mindenek előtt az elsődleges munkaerő piac és a szabályos foglalkoztatási viszonyok megerősítésére kell helyezni. Tehát nem különböző hatás nélküli  foglalkoztatási terápiákat kell drága pénzen, és így végül a vállalkozások pénzén végre hajtani, amelyekből ráadásul tömeges kiszorítási eljárások következnek a privát vállalkozások és a szabályos foglalkoztatási viszonyok számára.  

A bürokrácia leépítése:  Mindenek előtt a munkajog területén / de nem csak ott/ korlátozza a túlszabályozás és a bürokrácia a kis és középvállalkozások lehetőségét abban, hogy rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a megváltozott piaci feltétel rendszerekhez. Ez a foglalkoztatási képességük terhére megy és ezért sürgősen változtatni kell ezen.    

Képzés:  A középosztály politikai célja a képzésben minőségi szakemberek biztosítása a jövő számára. ehhez egy rugalmas szakképzési rendszer kell, amely egy megbízható közismereti a szakmai alapképzésen nyugszik. Csak a foglalkoztatottak  és a tulajdonosok átfogó képzése biztosíthatja Németország számára a minőséget és a technológiai megújítási képességet a globális versenyben, és csak ezzel lehet a magas szociális szintjét fenntartani.    

A Középosztály Munkaközösségének megjelenési fórumai      

A  munkaközösségben együttműködő szövetségek a kis és közép vállalkozásokat képviselik a kereskedelemből, a kézműiparból, a szolgáltatási szektorból, a gasztronómia és hotelszolgáltatások területeiről. Emellett megjelennek itt a takarék és szövetkezeti bankok szövetségei, amelyek a középosztály legfőbb finanszírozói.   

 Annak alapján, hogy nagy számban képviselik a munkaközösség tagjai  a középosztálybeli szakmai szervezeteket, és hogy  a tagvállalkozások széles körben bekapcsolódnak a vélemény alkotásba, a munkaközösség átfogó bázisra és szakmai kompetenciára támaszkodhat a középosztálybeli érdekek megjelenítésekor.

Egy központi megjelenési fórum a 2003 óta kiadott  éves jelentés, amelyet mindig egy parlamenti képviselők estjén mutatnak be.

 A közös fellépés még más eszközökkel is történik:

  • közös állásfoglalások kiadása aktuális középosztályt érintő témákhoz  
  • közös szakmai munkaértekezletek a politikusokkal      
  • sajtó nyilatkozatok és konferenciák

A    www.arbeitsgemeinschaft-mittelstand.de honlapon megjelennek közös anyagok és ez egy interaktív honlap.  

Az anyagok  tartalmi kidolgozását és fejlesztését a munkaközösség közgazdász fóruma végzi, amely a szakma specifikus munkálatokat is koordinálja az egyes munkacsoportokban.   

Fontos platformot jelent továbbá a kommunikációs munka is, amely láthatóvá teszi ezeknek a szervezeteknek a véleményét és az együttműködésük tartalmát a politika és a társadalmi nyilvánosság felé.   

A munkaközösség véleményének megjelenítését szakmailag egyeztetett szempontok alapján turnusonként váltakozóan látják el a résztvevő szervezetek képviselői. Ugyanígy mindig más szervezet rendezi a parlamenti estet is, amelyen dokumentálják az együttműködés tényét.

A munkaközösség kifejezett céljai közé tartozik a középosztály érdekképviseletének megjelenítése európai színtéren is. Ezért a munkaközösség tagjainak brüsszeli képviseletei is intenzíven együttműködnek, és az együttműködés kiterjed a meglévő európai szövetségekben meglévő jelenlétekre is.  

 

Fordította: Solti Gábor