Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége. 280 jogilag önálló ipartestület alkotja ezt a szövetséget, amelyből 240 területileg szervezett, 40 pedig országos szakmai szövetség. Az IPOSZ-nak csak a szövetségek a tagjai, természetes tagja nincs. Az IPOSZ jelenleg 60.000 kisvállalkozást képvisel, a jellemző üzemméret az 1-10 főig terjedő alkalmazott. Ezek a kisvállalkozások több, mint 200 kézműves szakmában folytatják a szolgáltató-, a termelő- és a szállítmányozási tevékenységet. Az ilyen tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások száma ma Magyarországon kb. 220 ezer, ebből 60.000 önkéntes alapon tag az IPOSZ-t alkotó ipartestületekben.
Az IPOSZ-ra tehát nem kisebb feladat hárul, mint hogy ellássa ezeknek a kisvállalkozásoknak az országos érdekvédelmét, és a legfőbb kézműves szakmai ágazatokban kialakítsa az ágazati párbeszéd és megállapodások rendszerét.
Az IPOSZ-nak a négy - kézműiparban is érintett - országos szakszervezettel már van megállapodása, most kell kialakítani az új érdekegyeztetési rendszer keretei között az általános és ágazati együttműködést.
2002. július 26-án az Országos Érdekegyeztető Tanács - kormányváltást követő - alakuló ülésén a kormány és a szociális partnerek megállapodást írtak alá az érdekegyeztetés megújításáról. A felek megállapodtak abban, hogy kiépítik az érdekegyeztetésnek az uniós gyakorlathoz igazodó középszintű (ágazati és regionális) szintjét. Ennek érdekében haladéktalanul megkezdődött az ágazati párbeszéd-bizottságok felállítása, hogy a 2003. évi ilyen szintű megállapodásokra már ezen kereteken belül is sor kerülhessen. A kormány EU-támogatásokból és saját forrásokból biztosítja működés feltételeit.
Az IPOSZ-nak tehát az a feladata, hogy a kisvállalkozások érdekvédelmét beépítse a fenti országos általános és ágazati érdekvédelmi struktúrába.
Az IPOSZ egyik fő célkitűzése, hogy a kisvállalkozások érdekében kialakítsa
saját információs és szolgáltatási rendszerét. Az információs rendszer mellett a szolgáltatásokon belül kiemelt fontosságot tulajdonítunk az olyan szolgáltatásoknak, mint a szakképzés, a minősítési és szabványügyek, a munkahelyi biztonság, a szociális politika és a környezetvédelem kérdései.
Az IPOSZ törekvései arra irányulnak, hogy a kisvállalkozások Magyarországon nagyságrendjüknek megfelelő mértékben bekapcsolódhassanak a társadalmi párbeszédbe és az ágazati érdekegyeztetésbe. Ma a magyar vállalkozások közel 97 százalékát az 1-10 főig alkalmazottat tartó kisvállalkozások alkotják, és ők állítják elő a bruttó nemzeti össztermék közel 40 százalékát.
A magyar kormány elfogadta a Kisvállalkozások Európai Chartáját (Lisszaboni Charta), az IPOSZ ettől kezdve az EU-csatlakozási feltételek sorába tehette a kisvállalkozások egyenrangú félként való elismerését, és az EU-ban évtizedek alatt kialakult működési rend kialakítását és folyamatos fenntartását.
Az IPOSZ tagja a brüsszeli székhelyű Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME), a Lausanne-i Nemzetközi Iparuniónak (UIAPME), és az északi EU-országokat is tömörítő Hanza Parlamentnek, ugyanakkor a legfontosabb EU-partnerországok szövetségeivel folyamatos, kétoldalú együttműködést is kialakított: mindenekelőtt Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Hollandiával, Belgiummal, Dániával, Svédországgal, Finnországgal és Ausztriával. Ezen kívül az IPOSZ tagja két nagy európai szakmai szervezetnek is: az Európai Építőipari Szövetségnek (EBC) és az Európai Fémipari Uniónak (EMU).

Ezeken a nemzetközi csatornákon keresztül az IPOSZ folyamatosan nagy mennyiségű, idegen nyelvű információkat kap az Európai Unióban folyó kisvállalkozói szakmai tevékenységről, a kisvállalkozásokkal kapcsolatos jog-változásokról és jogi problémákról és a különböző szakmai pályázatokról és versenykiírásokról, tenderekről.