EU HÍRLEVÉL 2009/02 A NORMAPME tevékenysége

Elöljáróban ki lehet mondani, hogy a szabványok alapvetően önkéntesek, nincs kötelező erejük. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy törvények hivatkoznak rájuk, mert a törvényhozó, ahelyett, hogy hosszadalmas és részletes leírásokba bocsátkozna, egyszerűen utal a már létező szabványra. Gyakran egyenesen előírja az adott szabványnak való megfelelést, így látva biztosítottnak a törvényhozói szándéknak való megfelelést. Nagyon leegyszerűsítve, nem kell a szabványnak megfelelően gyártani valamit, de nem is biztos, hogy el tudjuk majd adni azt, ha nem felel meg annak. És akkor még nem is beszéltünk arról az esetről, amikor azon vesszük észre magunkat, hogy valamit csak nagyon szigorú követelményeknek megfelelően gyárthatunk. Olyan szigorú feltételek mellett, hogy azt családi vállalkozásként nem is tudjuk teljesíteni. Ilyenkor azt érezzük, bárcsak valaki odafigyelt volna, amikor meghoztak egy ilyen szabályt. Nos, ezért küzd a NORMAPME és ebben a küzdelemben az egyszerű vállalkozók is segíthetik. De mik azok a szabványok és mi közünk van hozzájuk?

A szabvány egy közmegegyezéssel létrehozott műszaki dokumentum, ami tevékenységre, vagy annak az eredményére vonatkozó, ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz. Egyszerűbben, ez egy olyan dokumentum, aminek a segítségével úgy lehet előállítani valamit, hogy az biztonságos legyen, elősegítse a méretgazdaságosságot, megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, együtt tudjon működni más termékekkel és szolgáltatásokkal és nem mellesleg, alkalmazásukkal lebomlanak a nemzetközi kereskedelem korlátai.

Ez mind nagyon szép, de milyen hatással van ez egy olyan vállalkozásra, amelyik nem soktízezres szériákban gyártja termékeit és nem tud, teszem azt, külön azért alkalmazni valakit, hogy csak a szabványokkal foglalkozzon? Ennek a megértéséhez nézzük meg a szabványokat egy kicsit távolabbról, nemzeti és uniós szemszögből. 

A magyar nemzeti szabványokért felelős szervezet a Magyar Szabványügyi Testület. Ez a szervezet felelős a Magyarországon érvényes nemzeti szabványokért.  A Magyar Szabványügyi Testület viszont a CEN-nek is tagja (Comité Européen de Normalisation- Európai szabványügyi Bizottság) és az egy olyan brüsszeli központú szervezet, amelyik az európai szabványokat hozza létre. Ha létrejön egy európai szabvány, akkor az szabvány lesz a tagországokban is és ezzel egyidejűleg fel is váltja a tagszervezetek azonos témakörrel foglalkozó nemzeti szabványait, ha vannak. A CEN nincs egyedül, vannak testvér szervezetei is, a CENELEC és az ETSI. A CENELEC az elektrotechnikára specializálódott, az ETSI pedig a telekommunikációra. Európai irányelv szerint ez a három szervezet az elismert illetékes szervezet az önkéntes műszaki szabványok területén.

A szabványok létrehozását vagy az ipar kezdeményezi vagy az Európai Bizottság. A munka technikai bizottságokban folyik (TC), ahová a nemzeti szabványügyi testületek delegálnak szakértőket, de a folyamatban széleskörűen figyelembe veszik az érdekelt gyártók véleményét, akik bizonyos körülmények között szintén delegálhatnak szakértőket, azaz részt vehetnek a szabványalkotásban. Az érdekelt felek egyike a NORMAPME.

A NORMAPME az európai kis és középvállalkozásoknak a szabványokkal foglalkozó irodája Brüsszelben. Egyesületi formában működik a belga jog szerint, 1994-ben alakult. Alapítói az UEAPME (Kis és Középvállalkozások európai Szövetsége, tagja az IPOSZ is), az EBC/Az Európai Építőipari Kis és Középvállalkozások Szövetsége, tagja az IPOSZ építőipari szakszövetsége is,/ az EMU /Az Európai Fémipari Unió, tagja az Országos Fémipari Ipartestület, IPOSZ tagszervezet ez a szervezet is/, az IFD/Tetőszerkezeteket Forgalmazó Európai szövetség/ és a JEUNE /Ifjú Vállalkozók Európai Szövetsége/európai szervezetek. Az alapító szervezeteken kívül a NORMAPME-nek 13 nagy európai szövetség a tagja és a társult tagja.

A NORMAPME az európai szabványosítási folyamatban több mint 11 millió vállalkozás érdekeit védi Európa összes országában. Elnöke Hans Werner Müller az alakulás óta, aki hosszú évekig az UEAPME főtitkára is volt. A szervezetnek két alelnöke van: a német Jürgen Schwichtenberg, aki egyben a Német Fogtechnikus Szövetség elnöke is, és az osztrák Helmut Heindl, aki egyben az Osztrák Kamara ipari szekciójának főügyvezetője. A szervezet igazgatója már több éve a görög Loucas Gourtsoyannis. 10 alkalmazott dolgozik mellette Brüsszelben, a székhely az UEAPME épületében található. A legfontosabb európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekben (ISO, CEN stb.) 30 szakértő foglalkozik még rendszeresen a kérdésekkel.

A NORMAPME konkrét feladatai a következők: közreműködik az európai szabványosítási folyamatokban a „Gondolkozz először kicsiben” elv tudatosítása és érvényesítése érdekében, információkat gyűjt a készülő európai jogszabályokról, javaslatokat fogalmaz meg a szabványok jobbítására a kisvállalkozások érdekében, információs fórumokat szervez, tájékoztató anyagokat készít. Mindezt 6 nyelven folytatja: németül, angolul, franciául, olaszul, spanyolul és lengyelül.

Az UEAPME fontos feladata, hogy ösztönözze a nemzeti KKV szervezeteket a bekapcsolódásra. Delegáló tagsági viszonya van az ISO-ba és a legnagyobb európai szabványügyi szervezetekbe, a CEN-be, a CENELEC-be és az ETSI-be. Az EU Bizottsága a NORMAPME-t elismeri ezekben az ügyekben, mint a KKV európai képviselőjét és folyamatosan mintegy évi 1 millió euróval támogatja a tevékenységet. Ez a fő bevételi forrás, bár a tagok névleges tagdíjat is fizetnek.

2008 júliusa és 2009 júliusa között négy nagy akciót finanszírozott az EU Bizottság a NORMAPME-nál 1 millió euróval:

1.                A CEN Műszaki Bizottságok munkájának folyamatos elemzése (mintegy 100 műszaki bizottságot tud így a NORMAPME szervezet figyelemmel kísérni, ennél azonban lényegesen több bizottság van). A nemzeti szervezetek minél több szakértőt tudnak javasolni ebbe a munkába, annál jobb. Lehetőleg olyan szakértőkre lenne szükség, akik a kérdéseket nem csak a nagyipar szempontjából vizsgálják, hanem ismerik a családi, mikró és kisvállalkozások érdekeit is.

2.                A „Gondolkozz először kicsiben” elv érvényesítése. Jóllehet a szabványok közvetlenül érintik a kicsiket, nincsenek megfelelő anyagi és szellemi tartalékaik arra, hogy ebben a folyamatban megfelelően részt vegyenek és a folyamatokat aktívan és hatékonyan politikai szinten is befolyásolni tudják. Növelni kell tehát az EU támogatás nagyságát a KKV szektor felé, minél több bizottságban meg kell teremteni a KKV szakértők részvételi lehetőségét és javítani kell a kapcsolatokat az ISO-val, az ESO-kkal és a CEN-nel és más európai KKV szervezetekkel. A NORMAPME célja, hogy ne csak a saját tagjainak az érdekeit jelenítse meg, hanem más, KKV vállalkozásokat képviselő európai szervezetek érdekeit is. Ilyen pl. Európai Kamarai Szövetség (Eurochambres).

3.                A szabványok fontosságának tudatosítása a kisvállalkozásoknál. A szabványok az 500 milliós európai piacon rendkívüli fontossággal bírnak, kihatnak a legkisebb vállalkozások mindennapos életére és tevékenységére is. Ennek ezek a vállalkozások nagyrészt még nincsenek tudatában. A nagyipar által hozott döntések rendkívüli károkat okozhatnak a kicsiknek. A NORMAPME a tudatosítás érdekében javítani akarja a kommunikációs tevékenységet, szemináriumokat és képzési kurzusokat szervez.

4.                Egy KKV eljárási rend kidolgozása, amely a „Gondolkozz először kicsiben” elv konkrét alkalmazását írja le. Ezt az elvet kellene alkalmazni minden európai szabvány létrehozásakor és megvitatásakor, kidolgozását elsősorban a CENELEC és a CEN kereteiben kellene elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a szabvány megalkotásakor kötelezően meg kellene először vizsgálni a kicsik igényeit, világos és érthető szabvány anyagokat kell készíteni, speciális fejezeteket kell beiktatni a kicsik érdekében. Ezt az eljárási rendet főleg a műszaki bizottságok és az oda delegált szakértők alkalmaznák.

A NORMAPME egy tanácsadó bizottságot akar most létrehozni, amely tájékoztatná rendszeresen a szabványok íróit és a szakértőket a KMU szektor sajátos igényeiről. Erre főleg azokban az esetekben van szükség, amikor a kis vállalkozásokat érintő problémák merülnek fel. A CEN műszaki bizottságaiban a kis és nagyvállalatok képviselőinek az aránya nem tükrözi vissza az európai vállalkozások valós arányát, erősen nagyvállalt orientált. Ezért is van szükség egy ilyen tanácsadó bizottság létrehozására.

A NORMAPME honlapját a www.normapme.com cím alatt lehet megtalálni. Itt olvashatók 6 nyelven az aktuális szabvány előkészítő tevékenységek és más tájékoztató anyagok.

Az európai szabványosítási folyamat nagyságrendjét az alábbi példa érzékelteti: a CEN európai szabványügyi testületben 1800 bizottság és munkacsoport dolgozik 400 európai szakmai szövetség és 60 000 nemzeti szakértő bekapcsolásával. Egy európai szabvány általában 36 hónapnál kevesebb idő alatt készül el, de nem készülhet hosszabb ideig, mint 54 hónap. Szükség esetén egy szabványt 16 hónap alatt is létre lehet hozni.

Az Európai Szabvány 30 különböző nemzeti szabványrendszert helyettesít a jövőben és egy 490 millió fogyasztót jelentő európai belső piac életét szabályozza.

Meg kell jegyezni, hogy vannak olyan magyar szabványként bevezetett európai szabványok, amelyeknek még nincs magyar fordítása. A szabványok, ha nem a kis vállalkozások érdekeit is figyelembe véve készülnek el, komoly nehézséget jelenhetnek a kis sorozatban vagy egyedileg készülő termékeknél, mert nehezíthetik a CE jelzés alkalmazását, így a termék európai vagy nemzeti forgalmazását. Olyan drága minősítési és mérési eljárásokat írhatnak elő kötelezőnek, amelyek költségeit egy nagy vállalkozás nagy sorozat számú gyártás esetén meg tud fizetni, de a kicsik nem. Ezért már az európai szabványok létrehozásakor vizsgálni kell a kis termelők, szolgáltatók és kereskedők helyzetét, tevékenységét, gazdasági realitásait. Ha a műszaki bizottságokban nincs olyan szakértő, aki ehhez ért, olyan döntések születhetnek, amelyeket később már nagyon nehéz módosítani. Ezért fontos az, hogy a nemzeti KKV szövetségek támogassák a NORMAPME tevékenységét, bekapcsolódjanak a szakértők felkutatásába és jó kapcsolatokat ápoljanak a saját nemzeti szabványügyi testületeikkel. A szabványok kérdésében szélesíteni kell a KKV vállalkozások felé irányuló továbbképzéseket is.