EU HÍRLEVÉL 2009/03 Energiahatékonyság: az épületek energiateljesíménye

Energiahatékonyság: az épületek energiateljesíménye – Az UEAPME véleménye az irányelv átdolgozásáról

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-ával alkotta meg az épületek energiateljesítményéről szóló (2002/91/EK) irányelvét. Ennek értelmében a Tagállamoknak az új és a meglévő épületeknél alkalmazniuk kell az energiateljesítmény minimális követelményeit, biztosítani az energiateljesítmény igazolását és megkövetelni az épületek kazánjainak és légkondicionáló rendszereinek rendszeres felülvizsgálatát. Ez az irányelv jelenleg átdolgozás alatt áll. Az UEAPME kitűzött célja az, hogy az átdolgozást figyelemmel kísérje, és igyekezzen megakadályozni azt, hogy a változtatások miatt szükségtelenül növekedjenek a kis- és középvállalkozások terhei.

A jelenlegi irányelv része a Közösség klímaváltozással (Kiotói jegyzőkönyv vállalásai) és az ellátás biztonságával (Zöld Könyv az energiaellátás biztonságáról) kapcsolatos kezdeményezéseinek. A probléma egyrészről az, hogy a Közösség növekvő mértékben függ külső energiaforrásoktól, másrészről, növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása. A Közösség csak kis befolyással bír az energia kínálatra, de befolyásolhatja a keresletet. Egy lehetséges megoldása mindkét fenti problémának, az energiafogyasztás csökkentése a hatékonyság növelésével.

Az épületekkel kapcsolatos energiafelhasználás az EU teljes energiafelhasználásának közel egyharmada. A Bizottság véleménye az, hogy különböző kezdeményezésekkel, ezen a területen jelentős energia megtakarítás érhető el, és egyúttal a klímaváltozás és az ellátás biztonságának a célkitűzéseit is segítik elérni. Közösségi szintű intézkedésekre van szükség a közösségi szintű problémák kezelésére.

Az irányelvnek jelenleg négy sarkalatos pontja van:

1.                  Az épületek integrált energiateljesítményének számítására szolgáló módszertan

2.                  Az új épületek és a nagyobb felújítás előtt álló meglévő nagy épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása

3.                  Az épületek energiateljesítményére vonatkozó igazolások rendszere, középületeknél az igazolás és egyéb idevágó információk jól látható feltüntetése; az igazolások nem lehetnek öt évnél régebbiek

4.                  Az épületek kazánjainak és központi légkondicionáló rendszereinek rendszeres felülvizsgálata és emellett a 15 évesnél régebbi kazánnal üzemelő fűtési rendszerek értékelése

A számításra szolgáló módszertan az energiateljesítményt meghatározó összes szempontot magába kell foglalja, nem csak az épület szigetelésének minőségét. Ez a minden szempontra kiterjedő megközelítés figyelembe kell vegye a fűtő- és hűtőberendezéseket, világító berendezéseket, az épület elhelyezkedését és helyzetét, a hő visszanyerést stb. Az épületek minimális energiateljesítmény-követelményét a fenti módszertan alapján kell kiszámítani, annak megállapítása a Tagállamok felelőssége.

Az irányelv a lakó- és a szolgáltató ágazatra (irodák, középületek stb.) koncentrál. Az igazolásokkal kapcsolatos rendelkezések hatálya nem terjed ki olyan épületfajtára, mint a történelmi épületek, ipartelepek stb. Megkísérel egy teljesen integrált megközelítést alkalmazni, ezért az épületek energiahatékonyságának minden szempontját lefedi. Az irányelv nem fektet le szabályokat olyan mozgatható berendezésekre, mint a háztartási gépek. A címkézéssel és a kötelező minimális hatékonysági követelményekkel kapcsolatos szabályokat már alkalmazzák, vagy megfogalmazták az Energiahatékonysági Akciótervben.

Amikor egy épületet megépítenek, eladnak vagy bérbe adnak, akkor rendelkezésre kell bocsátani az energiateljesítményről szóló igazolást. Az irányelv külön foglalkozik a bérleményekkel, azzal a szándékkal, hogy a tulajdonosok, akik általában nem fizetik az energiafogyasztással kapcsolatos költségeket, mégis megtegyék a szükséges lépéseket. Ezen felül az irányelv kijelenti, hogy az épület használói számára lehetővé kell tenni, hogy szabályozzák a saját hő és melegvíz-fogyasztásukat, amennyiben ez költséghatékonyan megoldható.

A Tagállamok felelőssége, hogy megfogalmazzák a minimális követelményeket valamint az, hogy az igazolások kiadását és az épületek bevizsgálását képzett és független szakemberek végezzék. A Bizottság felelőssége a Melléklet rendelkezéseinek gyakorlatba való átültetése, ebben a munkában egy szakbizottság segíti. A Melléklet tartalmazza az épületek energiateljesítmény számításának általános keretrendszerét és a kazánok és központi légkondicionáló rendszerek vizsgálatának követelményeit.

Ez az irányelv olyan korábbi döntések a sorába illeszkedik, mint a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről szóló (94/42/EEC) irányelv, az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (89/106/EEC) irányelv és a SAVE program épületekre vonatkozó rendelkezései. Bár van már egy irányelv, ami az épületek energiahatékonyságának igazolásáról szól (a 93/76/EEC irányelv, amelyet a 2006/23/32/EC hatályon kívül helyezett), de azt egy más politikai helyzetben, még a Kiotói megállapodás és az energiaellátás bizonytalanságainak kialakulása előtt fogadták el.

Az UEAPME teljes mértékben támogatja az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozását és annak célját, ami az előírások pontosítása és egyszerűsítése, valamint a nemzeti jogba való nagyobb mértékű átültetése. Hasznosnak találják, hogy a leendő bérlők és vevők részére, a javaslat értelmében, rendelkezésre állnak majd információk az épület energiateljesítményéről. Szintén üdvözli azt az elgondolást, hogy a közösségi épületek vezető szerepet játsszanak az energiateljesítménnyel kapcsolatos információk közkinccsé tételében azzal, hogy jól látható helyen mutatják az erről szóló igazolást.

Mindemellett, az UEAPME megjegyzi, hogy bizonyos javaslatok irreálisak és némelyik közülük csak az adminisztrációt és a költségeket növeli, anélkül, hogy javítaná az energiahatékonyságot.

A jelenlegi irányelv a nagy épületek (1000 m²-nél nagyobb hasznos terület) jelentős felújításakor megköveteli az energiateljesítmény minimumkövetelményeinek érvényesítését. A Bizottság, az irányelv átdolgozására tett javaslatában, a jelentős felújítást az épület telek nélkül számított értékének 25%-át meghaladó értékben határozza meg. Az UEAPME ebben azt kifogásolja, hogy az épületet bérlő vállalkozás, ha felújítja nagy értékű, az épület részének tekinthető saját tulajdonú berendezéseit, jó eséllyel átlépi ezt a küszöböt, így kénytelen lenne felújítani az épületet, ami nem is az övé. Az UEAPME azt javasolja, hogy ezek a berendezések, a telekhez hasonlóan ne számítsanak bele az épület értékébe.

A Bizottság azt javasolja, hogy 2014. június 30. után a Tagállamok ne alkalmazzanak ösztönzőket (ne adjanak támogatást) az olyan épületek építésére és felújítására, amelyek nem felelnek meg az energiateljesítmény minimumkövetelményeinek. Az UEAPME ezzel szemben azt javasolja, hogy csak a mostantól épített épületeknél és azok felújításánál legyen kizáró ok, ha nem teljesítik a minimumkövetelményeket. Ezt azzal indokolják, hogy a már meglévő épületek hatalmas tömege miatt, azok felújítása nagy kihívás, ez pedig indokolja az ösztönzők fenntartását, akár 2020. június 30-ig is.

A Bizottság javaslatában az épületek energiateljesítményéről szóló igazolásokat kiadó szakértőkkel kapcsolatban is tervez változtatásokat:

„A tagállamok biztosítják, hogy az épületek energiateljesítményének tanúsítását, a fűtési rendszerek és a légkondicionáló rendszerek ellenőrzését független, képesített és elismert szakértők végezzék, akik önálló vállalkozóként is működhetnek, de lehetnek állami testületek vagy magánvállalkozások alkalmazottai is. A szakértők akkreditálása szakértelmük és függetlenségük elbírálása alapján történik.”

Az UEAPME elhagyná a „független” és az „elismert” (akkreditált) kitételeket, valamint a teljes második mondatot. Ezt azzal indokolják, hogy a függetlenség szigorúan értelmezett követelménye miatt ki kellene zárni rengeteg olyan szakértőt (kivitelezők, szerelők, kéményseprők, mérnökök, építészek) akiknek jelenleg megvan a képesítésük és tudásuk egy ilyen igazolás kiadására. Ez ellene hatna a piaci versenynek, emellett egy igazolások kiadására szolgáló új akkreditációs eljárás kialakítása csak a bürokráciát növelné és a klímaváltozás elleni harctól vonna el erőforrásokat. Az UEAPME véleménye szerint, az energiateljesítményekről szóló igazolások kiadásához szükséges felhatalmazást a Tagállamok kell, hogy kiadják, minden olyan szakembernek, aki rendelkezik a megfelelő szakmai végzettséggel. Indoklásukban rámutatnak arra, hogy egyes Tagállamokban a nagy energiaforgalmazó cégek közvetlenül vagy közvetve az épületekkel kapcsolatos igazolások piacán is működnek, esetenként piacvezetőként, ami nem kedvez az energiahatékonyságnak. Ez a helyzet a kis- és középvállalkozások növekedési lehetőségeinek sem kedvez.

A bizottság kötelezné a Tagállamokat, az épületek energiateljesítményének igazolásait és a fűtő és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát ellenőrző független ellenőrzőrendszer kiépítésére. Az UEAPME ezt nem támogatja, mert úgy vélik, ez a rendszer csak az adminisztrációs terheket növelné és a bürokrácia egy újabb rétegét hozná létre.

Az UEAPME azt javasolja, hogy a Tagállamok az energia-megtakarítással, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos termékek és szolgáltatások áfáját csökkentsék. Emellett az energiahatékony épületeket, passzívházakat támogassák adókedvezményekkel. Közvetlen támogatásokkal, támogatott vagy alacsony kamatú hitelekkel, hitelgaranciákkal segítsék elő az energiateljesítmény javítását. Pénzügyi és költségvetési eszközökkel segítsék az energiateljesítményről szóló igazolásokban foglalt ajánlások figyelembevételét. Ha a Bizottság szigorúbb és szélesebb körű minimális követelményeket határoz meg, és az alacsony- és zéró széndioxid kibocsátású épületekkel kapcsolatos célokat tűz ki, akkor a Tagállamoknak képesnek kell lenniük támogató intézkedések meghozatalára.

Magyar nyelvű források:

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelve (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről:
2. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002L0091:HU:HTML
3. Javaslat az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozására: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0780:FIN:HU:HTML

Források angolul:

4. EU törvényhozási összefoglalók: Energy efficiency: energy performance of buildings http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l27042.htm
5. Az UEAPME állásfoglalása az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv átdolgozása kapcsán: javascript:void(0);