EU HÍRLEVÉL 2009/06 Az Európai Parlament és jelentősége a KKV szektor számára

Mi is az Európai Parlament

Mára az EU Parlament a közösség egyik legfontosabb döntési szervezetévé nőtte ki magát. Tagjait az EU-ban tag országok közvetlenül, titkosan és szabadon választják saját országaik polgárai közül. 1979 óta ez a választás 5 évente történik. Az Európai Parlament nem csak az egyetlen közvetlenül választott európai szervezet, hanem a világon sincs más hasonló közvetlenül választott nemzetek feletti szervezet. Az Európai Parlamentben tehát a polgárok közvetlenül képviseltetik magukat, míg létezik emellett az Európai Tanács, amely a tagországok kormányainak képviselőiből áll. A Nizzai szerződés óta a legtöbb politikai területen a két szervezet, az Európai Parlament és az Európai Tanács úgynevezett „együttdöntési” elv alapján alkotja meg az európai törvényeket és jogszabályokat. Ez azt jelenti, hogy a két szervezet azonos jogú, ezért mindkét szervezet két olvasatban megvitatja az Európai Bizottság által előterjesztett anyagokat. Mindkét szervezet jogosult az anyagokban változtatásokat eszközölni. Amennyiben a két szervezet nem tud valamiben megegyezni, akkor egy harmadik szöveg változat készül, és a két szervezetnek egy „közvetítő bizottságban” kell a végleges változatról közösen elfogadott véleményt kialakítani.

Az Európai Parlament (EP) központja Franciaországban, Strasbourgban található. Feladatai közé tartozik a törvények megalkotása és jóváhagyása, a költségvetés kialakítása és jóváhagyása, természetesen a fent említett módon, az Európai Tanáccsal közösen. Nagyon fontos, hogy parlamenti ellenőrzést lát el az Európai Bizottság és az Európai Tanács tevékenysége felett. Az EU intézményeinek, a Bizottságnak, az Európai Tanácsnak és az Európai Központi Banknak időszakonként jelentést kell benyújtania a tevékenységéről az EP-nek.

Fontos funkciója az EP-nek továbbá, hogy a szakbizottságaiban jóváhagyja és megvitatja az EU Bizottság vezetőinek, a biztosoknak az alkalmasságát, sőt az egész Bizottság összetételét is jóvá kell hagynia. Az egyes tagok ellen azonban külön kifogást nem emelhet, csak a Bizottság egészének listáját utasíthatja el. Hasonlóan csak együttesen utasíthatja el a Bizottságok elnökeire tett javaslatát az Európa Tanácsnak. Jóvá kell hagynia az Európai Központi Bank igazgatóinak a kinevezését is. 2/3-os többséggel az EP bizalmatlansági indítványt tehet bármely EU Bizottság visszahívására és újjáválasztására.

Minden európai polgárnak joga van az EP-hez panaszt benyújtani. Ezt a „Panaszbizottság” vitatja meg.

 

Az újjáválasztott EP összetétele

2009. július 14-én hetedik ötéves választási periódusára létrejött az EP új összetétele. Jelenleg 736 képviselő van az EP-ben, ha a Lisszaboni Megállapodást véglegesen ratifikálják, a képviselők száma 751-re emelkedik.

Az EP új összetétele a következő:

Kereszténydemokrata/Konzervatív Párt (EVP)          265

Szociáldemokraták (S&D)                                      184

Liberálisok (ALDE)                                                 84

Zöldek és regionális pártok (Grüne/EFA)                  55

Konzervatívok és reformisták (ECR)                         54

Baloldaliak (GUE-NGL)                                          35

EU-t kritizálók (EFD)                                              32

Frakción kívüliek                                                    27

 

Jelenleg tehát 7 frakció működik és vannak frakción kívüliek. A megválasztott képviselők a saját országaikban összesen 160 különböző elnevezésű párthoz tartoznak.

Az öt éves választási periódus első felére, vagyis két és fél évre az EP elnökévé a lengyel Jerzy Buzeket választották, aki a Kereszténydemokrata/Konzervatív frakcióhoz tartozik. A képviselők abszolút többséggel saját soraikból elnökséget is választanak. Az elnökség az elnökből, 14 elnökhelyettesből és 5 úgynevezett kvesztorból áll. Az elnök képviseli kifelé az EP-t és vezeti a parlamenti üléseket, funkcióiban azonban a 14 elnökhelyettes helyettesítheti. A kvesztoroknak az elnökségben csak tanácsadó joguk van és főleg az EP műkötetésével kapcsolatos igazgatási feladatokat felügyelik.

A 14 alelnök a következő:

Dagmar Roth-Behrendt                          Németország

Rainer Wieland                                     Németország

Silvana Koch-Mehrin                              Németország

Giovanni Pittella                                    Olaszország

Roberta Angelilli                                    Olaszország

Diana Wallis                                         Nagybritannia

Edward McMillan-Scott                          Nagybritannia

Rodi Kratsa-Tsagaropoulou                    Görögország

Stavros Lambrinidis                               Görögország

Miguel Ángel Martínez Martínez             Spanyolország

Alejo Vidal-Quadras                              Spanyolország

Libor Roucek                                        Csehország

Isabelle Durant                                      Belgium

Pál Schmitt                                         Magyarország

 

Nagy megtiszteltetés Magyarország számára, hogy Schmitt Pál személyében magyar alelnököt is választott az EP.

Az EP tevékenységét egy kb. 3500 munkatársból álló apparátus segíti. Munkájukat a vezérigazgatósági titkárság alá tartozó 10 vezérigazgatóság szervezi. Nagy részük Brüsszelben működik, kisebb részük Luxemburgban. Az apparátus élén 2009 márciusa óta a német Klaus Welle áll. Maga a vezérigazgatóságokat irányító titkárság székhelye Luxemburgban van.

Az EP képviselőknek módjuk van saját parlamenti havi jövedelmükből személyi munkatársakat, úgynevezett asszisztenseket foglalkoztatni. Jelenleg mintegy 1400 ilyen asszisztens van az EP mellé akkreditálva.

 

Hogyan működik az Európa Parlament, a bizottságok

Az EP évente 12 négynapos plenáris ülést tart Strassburgban. Ezen kívül 6 alkalommal évente rövidített plenáris ülés is van Brüsszelben. A munka jelentős része szakbizottságokban történik, ezek Brüsszelben üléseznek, ugyanígy a frakciók is ott tartják az üléseiket.

Jelenleg 20 állandó szakbizottság és két állandó albizottság működik. Az EP-nek joga van időszakos és vizsgáló bizottságokat is életre hívni. Most két időszakos bizottság is működik. A bizottságok és elnökeik a következők:

Külügyek (AFET) - Gabriele Albertini

Fejlesztés (DEVE) - Eva Joly

Nemzetközi Kereskedelem (INTA) - Vital Moreira

Költségvetés (BUDG) - Alain Lamassoure

Költségvetési ellenőrzés (CONT) - Luigi de Magistris

Gazdaság és monetáris ügyek (ECON) - Sharon Bowles

Foglalkoztatás és szociális ügyek (EMPL) - Pervenche Berés

Környezetvédelem, egészségügy és élelmiszerbiztonság (ENVI) - Jo Leinen

Ipar, kutatás és energia (ITRE) - Herbert Reul

Belső piac és fogyasztó védelem (IMCO) - Malcolm Harbour

Közlekedés és idegenforgalom (TRAN) - Brian Simpson

Regionális Fejlesztés (REGI) - Danuta Hübner

Mezőgazdaság és Vidékfejlesztés (AGRI) - Paolo de Castro

Halászat (PECH) - Carmen Fraga Estévez

Kultúra és Képzés (CULT) - Doris Pack

Jog (JURI) - Klaus-Heiner Lehne

Személyi szabadság, igazság és belügy (LIBE) - Juan Fernando Lopez Aguilar

Alkotmányossági ügyek (AFCO) - Carlo Casini

Női szabadságjogok, nemek közötti egyenlőség (FEMM) - Eva-Britt Svensson

Panaszok (PETI) - Erminia Mazzoni

Emberi Jogok (DROI)/AFET albizottság - Heidi Hautala

Biztonság és Védelem (SEDE)/AFET albizottság - Arnaud Danjean

Időszaki bizottság a gazdasági és pénzügyi válságról - Wolf Klinz

Időszaki bizottság a költségvetési reformról - (még nincs betöltve)

A bizottságok elfogadott rövidítései az angol és francia elnevezésekből származnak. Ezek a bizottságok készítik elő a plenáris ülésekre a szakanyagokat, olyan képviselőkből állnak, akik szaktudása megfelel a bizottságok területeinek.

 

A magyar EP képviselők, hol helyezkednek el az EP struktúrájában

Magyarországnak 22 EP parlamenti képviselője van. 14 FIDESZ-hez tartozó képviselő a konzervatív EVP frakciójában foglal helyet, a 4 MSZP képviselő az S&D szociáldemokrata frakcióhoz tartozik, a 3 Jobbik képviselő pedig a frakciókon kívüli csoport tagja. 1 képviselőnk az ECR, a Konzervatívok és Reformisták frakciójának tagja

A képviselők az EP-ben az alábbi funkciókat töltik be:

 

FIDESZ képviselők

-        Schmitt Pál, az EP alelnöke, a Kulturális és Oktatási Bizottság tagja, a Petíciós Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságok póttagja

-        Szájer József, Alkotmányügyi Bizottság tagja, a Jogi Bizottság póttagja

-        Surján László, a Költségvetési Bizottság tagja, a Regionális Fejlesztési Bizottság póttagja

-        Schöpflin György, az Alkotmányügyi Bizottság tagja, a Külügyi Bizottság és a Biztonsági és Védelmi albizottság póttagja

-        Gyürk András, a Fejlesztési Bizottság tagja, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság póttagja

-        Járóka Lívia, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke, az Állampolgári jogi, Bel és Igazságügyi Bizottság tagja, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság illetve az Emberi jogi albizottság póttagja

-        Glattfelder Béla, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság póttagja

-        Őry Csaba, A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja, a Fejlesztési Bizottság póttagja

-        Gál Kinga, Az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke, az Emberi jogi albizottság tagja és a Külügyi Bizottság póttagja

-        Áder János, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja, az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttagja

-        Deutsch Tamás, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagja, a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja, a Petíciós Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttagja

-        Győri Enikő, a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagja, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttagja

-        Hankiss Ágnes, a Petíciós Bizottság alelnöke, az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja, a Biztonsági és védelmi albizottság tagja, a Költségvetési Bizottság póttagja

-        Kósa Ádám, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagja, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttagja

 

MSZP képviselők

-        Göncz Kinga, az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke, a Petíciós Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttagja

-        Tabajdi Csaba Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja, a Petíciós Bizottság tagja, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságpóttagja

-        Gurmai Zita, az alkotmányügyi Bizottság tagja, Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagja

-        Herczog Edit, Költségvetési Bizottság tagja, a Jogi Bizottság és a Költségvetési Bizottság póttagja, a frakcióban kincstárnoki pozíciót is betölt

 

Jobbik képviselők

-        Morvai Krisztina, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja, az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság póttagja

-        Szegedi Csanád, a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság póttagja

-        Balczó Zoltán, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság tagja, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság póttagja

 

Magyar Demokrata Fórum

-        Bokros Lajos, a Költségvetési Bizottság tagja, a frakcióban a Hivatal tagja

 

A magyar képviselők tehát egy EP alelnöki és 4 bizottsági alelnöki pozíciót töltenek be, és sok bizottságban jelen vannak.

Miért rendkívül fontos az Európa Parlament minden egyéni, családi, mikro és kis vállalkozás számára?

Ahogy az európai integráció előre halad, egyre nagyobb számban nem a nemzeti kormányok és parlamentek, hanem az európai döntéshozatali mechanizmus hozza létre azokat a törvényeket és szabályokat, amelyek meghatározzák mindennapi életünk minden egyes részét. Egyesek szerint már ma is a döntések 80 százalékát Brüsszelben gondolják ki, a nemzeti kormányok pedig így vagy úgy, de előbb vagy utóbb kénytelenek adaptálni. A brüsszeli döntések így születnek: a Bizottságok kidolgoznak valamit és előterjesztik, a kormányok képviselői és a parlament megvitatják és elfogadják. Ha a Bizottságok és az európai kormányok kevéssé veszik figyelembe a KKV szektor érdekeit (már pedig ma számtalan esetben ez történik), akkor a közvetlenül választott „népképviseleti” szervezet, az Európai Parlament az egyetlen eszköz, amellyel bizonyos döntéseket a kicsik befolyásolni tudnának.

Ezért rendkívül fontos a kis vállalkozások számára, hogy a saját nemzeti EU képviselőink és a többi EU képviselő is megfelelő információkkal rendelkezzen a KKV szektor és ezen belül is a mikro vállalkozási szektor sajátos problémáiról. Hiszen ők vannak a legtöbben Európában, ők foglalkoztatják a legtöbb embert, ha a döntések nem tükrözik vissza az ő érdekeiket, egy torz Európa és európai demokrácia alakul ki.

Az úgynevezett Kisvállalkozási Törvény, a „Small Business Act” végrehajtása is tipikusan ilyen eset. A végrehajtás lassú, megtörik a különböző nagy lobbyk érdekein. Az UEAPME-nak, a Kis és Középvállalkozások Európai Szövetségének, amelyben az IPOSZ is tag, sokszor nem marad más kikényszerítési eszköze, mint az, hogy az Európai Parlamenthez fordul. Ma az Európai Parlamentet az különbözteti meg a nemzeti parlamentektől, hogy nem választ tradicionális értelemben kormányt, így nem jellemzi annyira az átpolitizált döntési rendszer, a kormánypártok és ellenzék végzetes megosztottsága. A nemzeti parlamentek a kormányt maguk választják, többségi elven, így a kormánypártok általában lojálisak a kormányhoz. Az EU kormányának, az EU Bizottságnak az elnökét azonban az EU tagok állam és kormányfői választják. Az EU Parlament így függetlenebb, alkalmasabb arra, hogy a rövidtávú politikai érdekeken túlmutató szakmai döntéseket hozzon és a polgárok többségének valós érdekeit előtérbe helyezze.

Nagyon fontos tehát, hogy egy legitim, erős Európai Parlament létezzen. Míg a döntéshozatalban az Európai Parlament jelentősége egyre nő, addig a választási részvételi arányok azt tükrözik: a kis vállalkozások sem értették meg az Európai Parlament jelentőségét és vezetőik közül kevesen mentek el szavazni. Míg 1979-ben, az első közvetlen EU Parlamenti választáson az európai szavazópolgárok 63%-a ment el szavazni, addig ez a szám 2004-ben már 45,6%-ra esett, 2009. június 4 és 7 között pedig ennél is kevesebb volt. Nyilvánvalóan ennek egyik oka az, hogy az emberek kevéssé ismerték meg az európai pártok és az Európa Parlament tevékenységét, ebben ludas a tömegkommunikáció is, a másik ok pedig az országonként történő választás, így ezt a választást sokszor alárendelik a helyi politikai érdekeknek, és a helyi pártpolitikai szimpátiát igyekeznek vele bizonyítani.

Nem véletlen tehát, hogy az Európa Parlament új elnöke, a lengyel Jerzy Buzek a legfontosabb feladatai közé sorolta az EU Parlament népszerűsítését, ilyen irányú kampányok megindítását.

A magyar mikro és kisvállalkozási szektornak, az őket képviselő szervezeteknek, így az IPOSZ-nak is az az érdeke, hogy minél több információval lássa el a magyar és más nemzetiségű európai parlamenti képviselőket, és igyekezzen meggyőzni őket a mikro vállalkozási szektor társadalmi és gazdasági fontosságáról, a Kivállalkozói Törvény minél hamarabbi végrehajtásának szükségszerűségéről.