A Magyar Kézművesség Napja

Az idén 16. alkalommal rendezték meg a Magyar Kézművesség Napját az IPOSZ országos elnökségi ülése keretében, szeptember 6-án, a Budapesti Iparosok Házában. Az esemény ünnepélyességét tovább emelte, hogy az IPOSZ örökös tiszteletbeli elnöke, Kurucz Zsigmond ebben az évben ünnepli 80. születésnapját, akit Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára is köszöntött.

A Szolgáltató rendszerek a magyar kézműipar megsegítésére című rendezvényen Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke bevezetőjében elmondta, a rendszerváltáskor az IPOSZ kezdeményezésére létrejött a Magyar Kézművesség Napja, amely minden évben lehetőséget ad arra, hogy a családi, mikro- és kisvállalkozások szempontjából összegezni lehessen az eddig elért eredményeket és a meglévő problémákat, különös tekintettel a foglalkoztatási pozíciók megőrzésére és bővítésére, a versenyképesség javítására, a megfelelő szakmai képzettség megszerzésére, valamint a kistérségi és regionális fejlesztésekbe való bekapcsolódásra.

Fókuszban a szakképzés

A hazai mikro- és kisvállalkozások az európai uniós csatlakozást követően egyre erősebb versennyel néznek szembe. Mivel a foglalkoztatásban, a termelésben és a szolgáltatásokban a sok kisvállalkozás szerepe ma Magyarországon meghatározó, nem mindegy az egész magyar gazdaság szempontjából, hogy sorsuk a jövőben hogyan alakul. Fontos tehát, hogy ezek a vállalkozások megőrizzék versenyképességüket, a foglalkoztatásban betöltött szerepüket, növekedni tudjanak, és képesek legyenek minél hatékonyabban bekapcsolódni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásába, a kistérségi és regionális programokba. Szűcs György szerint az Ipartestületek Országos Szövetsége azzal tudja a magyar kézműipart a jövőben segíteni, ha egy minél hatékonyabb szolgáltatási rendszert épít ki számukra az ország minél több pontján. Ezeknek a szolgáltatásoknak meghatározó eleme kell legyen a megfelelő szakképzési kínálat megismertetése, a szakképzések megszervezése, valamint olyan tanácsadási rendszer működtetése, amely részletesen foglalkozik a projekt lehetőségektől kezdve a munkavédelmi, környezetvédelmi, minősítési, technológiai megújítási, hitel- és garanciabiztosítási kérdéseken át minden, a vállalkozások működtetését befolyásoló témával. (A rendezvényen az IPOSZ együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal a szakképzési és továbbképzési rendszer hatékonyságának javítására – a szerk.)

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke hozzászólásában rámutatott, a Brüsszelből érkező pénzügyi források jóval nagyobb hányadát kellene a kis- és középvállalkozások támogatására fordítani. Számszerűen ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 12-14 százalék helyett 25 százalékot. Ellenkező esetben a magyar gazdaság le fog maradni az európai uniós átlagtól, és fennáll a veszélye, hogy beleesünk a görög, illetve portugál csapdába. Ezekben az országokban több pénzt költöttek az infrastruktúra fejlesztésére, bővítésére, mint gazdaságfejlesztésre, aminek az lett az eredménye, hogy a görög és a portugál gazdaság növekedési üteme ma a mínusz tartományban van. Az MKIK alelnöke felhívta továbbá a figyelmet a szakképzés, mesterképzés színvonalának emelésére, a szakmai tanulmányversenyek fontosságára. Úgy vélte, szakítani kellene azzal a mai gyakorlattal, hogy az állam elsősorban a felsőfokú szakképzést preferálja - holott az államilag támogatott 12 ezer helynek mindössze a felét töltötték be idén is -, és inkább a középfokú szakképzést, például technikusok, üzemvezetők, vállalati középvezetők képzését lenne célszerű támogatni.

A délelőtti program zárásaként Szűcs György elismeréseket adott át a szakma munkájukat magas szinten végző ipartestületi munkatársaknak, illetve hús-vér kisiparosoknak.

Tisztelet a fuvarozóknak!

A Magyar Kézművesség Napja este a Dunapalota színháztermében folytatódott, ahol az Ipartestületek Országos Szövetsége szervezésében ünnepi színházi operett előadásra került sor Kurucz Zsigmond, az IPOSZ örökös tiszteletbeli elnöke 80. születésnapja alkalmából. Az előadás előtt Georg Tom, a brüsszeli székhelyű Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) elnöke, Szűcs György, az IPOSZ elnöke, illetve a szövetség jelenlegi és volt tisztségviselői mellett Dittel Gábor, ipartestületünk ügyvezető főtitkára is személyesen köszöntötte Kurucz Zsigmondot, aki exkluzív interjút adott a Nit-Hírlevélnek.

Elnök Úr, a több évtizedes szakmai önéletrajzából mit emelne ki?

Éppen az idén volt ötven esztendeje, hogy kiváltottam az ipart, ugyanis 1957. február 6-án kezdtem el mechanikai műszerészként dolgozni. Közéleti tevékenységem az 1970-es évek elején indult, amikor megalakultak Magyarországon a Kisiparosok Országos Szövetsége által irányított adóközösségek, amelyek munkájába én is nagyon hamar bekapcsolódtam.

Mi az az adóközösség?

Annak idején az adóbevallást a lakóhely szerint illetékes adóközösséghez kellett benyújtani, amelynek kizárólag iparosok voltak a tagjai. Ők nézték át és hagyták jóvá a bevallásokat, vagy éppenséggel észrevételezték az esetleges hiányosságokat. Ha valaki nem értett egyet a rá nézve kedvezőtlen döntésünkkel, tehát valamilyen oknál fogva nem fogadtuk el a bevallását, akkor az illető az adott megye illetékhivatalánál fellebbezhetett, ott hozták meg a végleges határozatot.

Abban az időben vizsgálták már az adóbevallást benyújtó személyek "vagyonosodását"?

A bevallásnak rögtön az első oldalán szerepelt az iparos vagyoni helyzetére vonatkozó kérdés. Ha az előző évben bevallott adatokhoz képest kiugróan nagynak találtuk az eltérést, akkor tisztáztuk a növekedés és a bevallás közötti differenciát, például öröklés stb. Bennünket nem lehetett "átvágni", hiszen mi is hús-vér iparosok voltunk, ismertük a játékszabályokat, illetve a jogszabályok által meghatározott kereteket.

Szavaiból úgy érzem, egyáltalán nem véletlenül említette az adóellenőrzéseket. Üzenni szeretne ezzel a mának?

Csupán elmesélem a néhány évtizeddel ezelőtti gyakorlatot. Akinek van rá füle, meghallja.

Az imént szóba hozta, hogy az adóközösségekben kivétel nélkül iparosok dolgoztak, a Kisiparosok Országos Szövetsége elnöki tisztsége viszont politikai posztnak számított. Ebben mikor történt változás?

A nyolcvanas évek közepén már felénk is más szellők fújtak. 1986-ban a Kisiparosok Országos Szövetsége választmánya hozott egy határozatot, amely szerint az 1989-es tisztújításon első ízben kisiparos országos elnököt kell választani. Addig a KIOSZ elnökét a politikai bizottság nevezte ki, valóban politikai állás volt. Az akkori elnök, Molnár József azonban nagyon iparos centrikus volt, mindig korrektül kiállt a kisiparosok mellett. Aztán elérkezett 1989. május 31-e, amikor a KIOSZ országos választmánya hatalmas fölénnyel engem választott meg elnöknek. Az országos központban 116 munkatárs dolgozott, szövetségünk akkoriban az ország egyik leggazdagabb társadalmi szervezete volt, becslések szerint a vagyona elérte a 4,5 milliárd forintot. Elnökként azt a feladatot kaptam, hogy vissza kell állítani, meg kell szervezni a háború előtti ipartestületeket, amit alig másfél év alatt sikerült is megvalósítanunk.

Az ipartestületek életében milyen változásokkal járt az 1990-es sorsfordító év?

A rendszerváltoztatás hajnalán, 1990 szeptemberében megszűnt a KIOSZ, és az immár újjászervezett ipartestületek érdekvédelmi szervezeteként megalakult az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), amely a 4,5 milliárdos vagyont - nagyon helyesen - szétosztotta az ipartestületek között. Az elvégzett munkám jutalmául Szűcs György elnök úr az ünnepi alakuló közgyűlésen javaslatot tett, hogy én legyek a szervezet örökös tiszteletbeli elnöke. Funkciómat azóta is nagy megtiszteltetésnek veszem, köszönet érte a teljes kisiparos társadalomnak.

Hogy látja a mai kisiparosság helyzetét?

A délelőtti felszólalásokban is elhangzott, hogy jobban kellene támogatni a kis- és közepes vállalkozásokat. Jelen pillanatban a megszorítások miatt erre nincs mód, de remélem, hogy az IPOSZ következő tisztújító közgyűléséig, 2011-ig ez megváltozik, és több pénz jut majd a kkv-szektor támogatására.

Mire alapozza a reményt?

Előbb-utóbb a kormány rá fog jönni arra, hogy a kicsik támogatása nélkül lehetetlen stabil gazdasági növekedést elérni.

Magyarország legnagyobb, legszervezettebb fuvarozói érdekképviselete, a NiT Hungary az IPOSZ egyik tagszervezete. Elnök úrnak volt-e, van-e valamilyen kapcsolata a fuvarozókkal?

Nagyon tisztelem a magyarországi közúti fuvarozó vállalkozásokat képviselő szakmai szervezeteket, különösen a NiT Hungary-t és a FUVOSZ-t. Megalakulásuk óta magas színvonalú szakmai szolgáltatásokat biztosítanak tagjaik részére, következetesen és határozottan kiállnak a tagvállalkozásaik érdekeiért. Nagyra becsülöm a tevékenységüket s természetesen az egész fuvaros társadalmat.

Forrás: NiT-Hírlevél