APEH-IPOSZ tárgyalás
a körbetartozások következményeinek enyhítésére
Az APEH és az IPOSZ április 27-én egyeztető tárgyalást folytatott a körbetartozások hatásának enyhítéséről. A találkozót az IPOSZ kezdeményezte. Az APEH részéről Vámosi Nagy Szabolcs úr elnökhelyettes, az IPOSZ részéről Kassai Róbert úr elnökhelyettes képviselte a tárgyaló feleket.
Az IPOSZ ismertette és átadta a most befejezett, a körbetartozásokat elemző felmérés számszerű adatait és annak értékelését. Ebből a felmérésből megállapítható, hogy a legkisebb vállalkozásokat érinti legérzékenyebben a nemfizetési hullám. Az is megállapítható volt, hogy az intézkedések sorozatával a nemfizetés legsúlyosabb következménye az ellehetetlenülés, majd a csőd még megelőzhető.
Az APEH az értékelést elfogadta és a maga részéről megadja mindazon törvényes keretek közt megadható kedvezményeket, melyek igénybevételével az IPOSZ-hoz tartozó családi- mikro- és kézműves vállalkozások, lélegzetvételnyi időt nyernek körbetartozásaik kiegyenlítésére.
A felek a következőket rögzítették:
1) Fizetési könnyítési kérelem alapján mód van az adótartozások átütemezésére (az Art. 133.§-ában meghatározott feltételek fennállása esetén), kivéve a munkaadó által már levont, de be nem fizetett járulék és személyi jövedelemadó tartozásokat; azok átütemezésére, halasztott megfizetésének engedélyezésére nincs mód.
2) Az ÁFA kérdését az EU 6. számú direktívája szabályozza. Ez a direktíva nem ad lehetőséget az ÁFA tartozás pénzszemléletű kezelésére, tehát arra, hogy a számla kiegyenlítése után kerüljön csak sor az ÁFA befizetésére. Nem ad lehetőséget arra sem, hogy a ki nem fizetett számla után a befizetett ÁFA összegét a vétlen vállalkozó visszaigényelje.
3) Az APEH fizetési haladékot egyedi elbírálás alapján az alábbiak szerint engedélyezhet:
a) A vállalkozó, ha esedékes adótartozása van, úgy arra fizetési haladékot kérhet, de kizárólag írásbeli kérelem alapján.
b) Az írásbeli halasztási kérelem csak a már bekövetkezett fizetési kötelezettségre kérhető, tehát megelőző módon előre gondoskodva nem.
c) A fizetési haladék 1-12 hónapig terjedhet, az összes körülmény figyelembe vételével.
d) A fizetési haladék megadásának feltétele:
- a vállalkozó írásbeli kérelme, az indok feltüntetésével
- ez lehetőleg az APEH kérdőív kitöltésével történjék, mely az IPOSZ honlapjáról letölthető. A formanyomtatvány kérdéseit a törvény írja elő, mely az APEH számára kötelezővé teszi, hogy „az összes körülmény mérlegelésével” döntsön.
- mellékelni kell az indokot szolgáltató, azt alátámasztó okiratot, számlamásolatot, a vállalkozó lejárt, de neki ki nem fizetett dokumentumokat mellékelve
- mellékelni lehet az IPOSZ ipartestületeinek vagy szakmai szövetségeinek a vállalkozó beadványát támogató javaslatát.
4) A fizetési kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának napját követően a kérelem jogerős elbírálásáig a végrehajtási eljárás szünetel, amely azt jelenti, hogy az adóhatóság nem bocsát ki inkasszót a kérelem tárgyát képező, nem ismételten előterjesztett összegre.
5) Ha a beadvány nem teljes körű, az APEH a hiányzó iratok pótlására szólítja fel a vállalkozót.
6) Halasztás idejére a vállalkozó továbbra is un. nullás adóigazolást kap, de ezen fel lesz tüntetve a halasztott köztartozás összege, neme és a halasztás ideje is. Az igazolást kérő szervezetek ezt az igazolást nullás adóigazolásként kezelik (pl. közbeszerzés, alvállalkozói szerződés, stb., vannak olyan szervezetek, melyek bizonyos pénzügyi szolgáltatást megtagadnak akkor is, ha a vállalkozónak bármely, akár le nem járt tartozása van. Ez esetben ez az igazolás nem lesz elegendő.)
7) Az APEH az IPOSZ-szal folytatott tárgyalás fenti eredményeiről tájékoztatja az APEH igazgatóságait. Az IPOSZ ugyanezt teszi tagszervezeteivel.
A tárgyaló felek a jelenlegi nem fizetési hullámot veszélyesnek tartják és a maguk részéről mindent megtesznek külön-külön és közösen is, annak megszüntetéséért vagy enyhítéséért.
Budapest, 2006. 05. 26.
APEH
Dr. Szikora János elnök
Ipartestületek Országos Szövetsége
Kassai Róbert alelnök