FUVOSZ és a NiT Hungary

Preambulum

Szerzõdõ felek kinyilvánítják, hogy idõszerûnek, össztársadalmi és ágazati szinten egyaránt munkavállalói és munkáltatói érdekeket szolgálónak tekintik az építési tevékenységben is fellelhetõ, un. építõipari fekete és szürkegazdaság visszaszorítását, a jogszerûen és a tisztességes verseny szabályai szerint tevékenykedõ vállalkozók, gazdasági társaságok versenyképességéhez szükséges jogi környezet még hiányzó részleteinek szabályozását.

Egyetértenek abban, hogy jelen szabályozás alapja lehet az igazságos és azonos feltételek biztosításának az építési piac minden szereplõje számára a foglalkoztatás és a közteherviselés tekintetében is.

Együttesen törekednek az Építõipari Ágazati Kollektív Szerzõdés és a részét képezõ ágazati bértarifa rendszer kialakítására , hogy az lehetõség szerint minél szélesebb körben kerüljön alkalmazásra.

Közös meggyõzõdésüknek vallják, hogy a Kormány törekvései az építési tevékenység munkavállalói és munkáltatói oldalának együttmûködésével valósíthatók meg, ide értve a szabályozások tartalmának egyeztetések keretében történõ kialakítását is;

Aláíró felek fenti elvekbõl kiindulva, a verseny egyenlõség jegyében dolgozták ki jelen ÉKSZ -t, azzal a céllal, hogy az miniszteri kiterjesztés útján -a teljes építõipari ágazat szintjén- egységes rendszerben jusson érvényre a munkát vállalók, illetve a munkaadók magatartási szabályaként.



I. RÉSZ

Elsõ fejezet

ÁLTALÁNOS szabályok



A jelen Építõipari Ágazati Kollektív Szerzõdést (továbbiakban ÉKSZ-t) az aláíró felek azzal a céllal alkották meg, hogy annak szabályait, rendelkezéseit az ágazathoz tartozó TEÁOR szerinti tevékenységet végzõ gazdálkodó szervezetek a versenyszféra építési ágazatában egységesen alkalmazzák.

E cél érdekében aláíró felek az Mt. 34 § alapján felkérték a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi minisztert, hogy az itt megfogalmazott Kollektív Szerzõdést az alábbiak szerint a 2. sz. mellékletben felsorolt építõipari tevékenységet folytató munkáltatókra terjessze ki.



1. Az ÉKSZ aláírói

1.1. Munkaadói oldal:

az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ)

Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)

Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

az Építési és Építésügyi Szakmai Testület (ÉÉSZT)

a Magyar Lakásépítõk Országos Szövetsége (MALOSZ)

a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ)



1.2.Munkavállalói érdekképviseletek:

az Építõ-, Fa- és Építõanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége ( ÉFÉDOSZSZ)

Építõipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ)



1.3. Az 1.1. és 1.2. aláírói mint „felek” kerülnek megjelölésre KSZ további részében

1.4. A jelen ÉKSZ a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter ... számú rendeletével. , a Munkaügyi Közlöny....számában került kihirdetésre. Hatálybalépését az ÉKSZ záró rendelkezése tartalmazza.

1.5. Az ÉKSZ munkaadói oldalán szereplõ aláírók az ÉKSZ

2. sz. mellékletében csatolták tagszervezeteik ÉKSZ aláírására vonatkozó felhatalmazásait.

1.6.A jelen ÉKSZ-t aláíró képviselõk személyében bekövetkezõ változás nem érinti az aláíró szervezet jogállását.

2. Az ÉKSZ szerkezete

2.1. Jelen ÉKSZ egységes és szétválaszthatatlan dokumentumot képez. Sem alkalmazásában, sem értelmezésében az egyes szerzõdés elemek elválasztott módon nem alkalmazhatók és nem is értelmezhetõk.

2.2. Az ÉKSZ aláírói által elfogadott, elválaszthatatlan elemei:

az ÉKSZ Alapszövege és annak esetleges módosításai

az ÉKSZ mellékletei és azok módosításai

Az ÉKSZ függelékei és azok módosításai, helyi bérmegállapodások.



2.3. Az ÉKSZ-t nem módosíthatják sztrájk megállapodások.

2.4.Továbbiakban ÉKSZ alatt a fenti szerkezeti elemeket értjük.

3. Az ÉKSZ aláírására vonatkozó szabályok

Az Építõipari Ágazatra kiterjedõ Építõipari Kollektív Szerzõdés (ÉKSZ) aláírására (az ÉKSZ 1. számú melléklete alapján)

a munkáltatói érdekképviselet részérõl, az egyes munkáltatókból az érdekképviseleti szervezetekbe delegált tagjainak az ÉKSZ-t elfogadó határozatában az ÉKSZ aláírására meghatalmazottak,

a munkavállalói érdekképviseletek, szakszervezeti szövetségek részérõl, a saját tagszervezeti testületük az ÉKSZ-t elfogadó határozatában, az ÉKSZ aláírására felhatalmazottak jogosultak.

4. Az ÉKSZ és a helyi KSZ kapcsolata

4.1.A felek megállapodnak abban, hogy az ÉKSZ-t azoknál a munkáltatóknál, ahol van, vagy készül helyi KSZ, mint magasabb szintû normát alkalmazzák. A helyi KSZ nem állhat ellentétben az ÉKSZ rendelkezéseivel, de annak rendelkezéseinél kedvezõbb szabályokat a munkavállalókra, illetve a helyi szervezeti kapcsolatokra nézve tartalmazhat.

4.2. Felek megállapodnak abban, hogy ahol helyi KSZ kötésre kerül sor, vagy ilyen már hatályban van, annak szerkezetét az ÉKSZ 2. pontjában foglaltak szerint alkalmazzák és értelmezik. A helyi KSZ melléklete, esetleges függeléke sem a KSZ-nek, sem az ÉKSZ-nek nem mondhat ellent.

4.3. Azoknál a munkáltatóknál, akiknél nem készült / nem készül helyi Kollektív Szerzõdés, ott az ÉKSZ-t kell alkalmazni és a jogviszonyokra értelmezni.

4.4. Ha a munkáltatónál csak helyi bérmegállapodás megkötésére kerül sor, akkor az ÉKSZ-t kell alkalmazni és a bérmegállapodást úgy kell tekinteni, mint Kollektív Szerzõdést, amelyre a KSZ védelem szabályai vonatkoznak. 

5. Az ÉKSZ személyi hatálya



5.1. Az építési tevékenységet végzõ és ahhoz kapcsolódó építõipari, vagy más szervezetekre, üzemekre, társaságokra, vállalkozásokra, akik a felsorolt TEÁOR számmal rendelkeznek, és ilyen tevékenységeket végeznek:

"ÉPÍTÕIPAR

TEAOR 45 Építõipar

451 - Magasépítõipar,
452 - Mélyépítõipar,
453 - Építési szak és szerelõipar, épületlakatos ipari termékek, vasszerkezetek gyártása*
4531 -Építési szakipar,
4532 -Építési és épületgépészeti szerelõipar,
454 - Épületfenntartás és korszerûsítés,
742 - Építészeti, mérnöki és egyéb szakmai tanácsadói tevékenység,
7421 -Építészeti, építõmérnöki tevékenység és ehhez kapcsolódó mûszaki tanácsadás,
7422 - Szakmai, tervezési tanácsadás,
7423 - Mûszaki tesztelés és elemzés."

A személyi hatálya kiterjed a melléklet szerinti részletezéssel a TEÁOR ide vonatkozó számú besorolása szerinti tevékenységet folytató munkáltatókra, az általuk munkaszerzõdéssel foglalkoztatott munkavállalókra, (ideértve, pl. a teljes, vagy részmunkaidõs, határozatlan, vagy határozott idejû munkaszerzõdéssel rendelkezõkön kívül a nyugdíjas, idénymunkát vállaló diákokat, munkavállalókat), valamint a fenti TEÁOR alá tartozó tevékenység végzésére kötött Megbízási és Egyszerûsített vállalkozási szerzõdéssel foglalkoztatottakra is.*

A KSZ személyi hatálya nem terjed ki az Mt. 188. § és 188/A. § alapján vezetõ állásúnak minõsülõ alkalmazottakra.

Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedõ hatályú helyi KSZ munkaidõre és pihenõidõre, valamint - ha a munkavállalóra kedvezõbb - a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit

A KSZ vonatkozik azokra a fiatal munkavállalókra (Mt. 72/A. §) is, akik polgári jogi szerzõdés keretében létesítettek a munkáltatóval jogviszonyt.

A KSZ szabályait alkalmazni kell a munkáltató azon munkavállalóira, akik átmenetileg más, nem Ágazati KSZ hatálya alá tartozó munkáltatónál végeznek munkát.

5.2.Az egyes építõipari tevékenységek részletes KSH adatokon alapuló leírását az ÉKSZ ....... melléklete tartalmazza.

Amennyiben a fenti TEÁOR szerinti tevékenységét olyan munkáltató gyakorolná, akinek ez nem képezi fõ tevékenységét köteles saját Kollektív Szerzõdésében , vagy belsõ szabályozásaiban a saját munkavállalókra irányadó ÉKSZ követelményeket biztosítani.

Az a munkáltató, aki a miniszteri kiterjesztés következtében kerül az ÉKSZ hatálya alá, és nem rendelkezik helyi Kollektív Szerzõdéssel a felsorolt tevékenységi körökben foglalkoztatottakra egységesen köteles az ÉKSZ szabályait alkalmazni.

Kollektív Szerzõdéssel nem rendelkezõ munkáltatók azon munkavállalók esetében, akiket e tevékenységek keretei között foglalkoztatnak, kötelesek a munkaszerzõdésükbe a jelen ÉKSZ rendelkezéseit beépíteni, illetve az ÉKSZ-re utalni.

5.4. A jelen ÉKSZ-t a hatálya alá tartozó munkáltató valamennyi munkajogi jogviszonyban álló, munkakörénél fogva a TEÁOR szerinti tevékenységet végzõ munkavállalójára alkalmaznia kell. 

Vonatkoznak az ÉKSZ rendelkezései:

a fõ munkaviszonyban állókra, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidõben történik a foglalkoztatásuk,

nyugdíj jogosultságot szerzett és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra,

az Mt. 72/A §-ban írott megbízási szerzõdéssel alkalmazott fiatal munkavállalókra, a törvényben írottak szerint,

az igénybevett közhasznú munkavégzõkre,

a munkaerõ kölcsönzéssel foglalkoztatottakra,

a külföldi munkavállalókra,

más munkaáltató által átengedett munkavállalóra .



Az ÉKSZ-t nem kell alkalmazni a segítõ családtagok esetében.

Az egyes ÉKSZ rendelkezéseket a munkáltatónál gyakorlati foglalkoztatáson lévõ tanulószerzõdéssel rendelkezõ fiatal korúakra is alkalmazni kell.

5.6. Az ÉKSZ munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályait ott kell alkalmazni, ahol érdekképviselet legalább képviseleti szinten tevékenykedik.

6. Az ÉKSZ idõbeli hatálya

6.1. Az ÉKSZ-t aláíró felek határozatlan idõtartamra hozták létre.

6.2. Az ÉKSZ, a szerzõdõ felek aláírásával válik rájuk nézve kötelezõvé. Ezt a záró rendelkezések tartalmazzák.

6.3. Azok a munkáltatók amelyeknél miniszteri kiterjesztés miatt kell alkalmazni az ÉKSZ-t, a Munkaügyi Közlönyben történõ kihirdetéssel kerülnek a hatálya alá.

6.4. A miniszteri hatályú kiterjesztés az aláíró felekre nézve is a Munkaügyi Közlönyben történõ kihirdetéssel válik szélesebb hatályú ÉKSZ-é.

7. Hatálybalépés szabályai a helyi KSZ-nél

7.1. Az ÉKSZ 6. pontban írott hatálybalépésével annak rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az adott kérdést a helyi KSZ szabályozza. Amennyiben a helyi KSZ alacsonyabb szintû juttatásokat, ..stb. határozna meg, akkor is ÉKSZ-t kell alkalmazni. Ez vonatkozik a helyi KSZ mellékleteire, függelékeire is.

7.2. Ha a munkáltatónál nincs helyi KSZ vagy bérmegállapodás, úgy az ÉKSZ rendelkezéseit a munkaszerzõdésekbe, annak kihirdetését követõen 15 napon belül, be kell építenie. Az ÉKSZ rendelkezéseit azonban annak kihirdetését követõen, már alkalmazni kell. E szabály szerint kell eljárni akkor is ha a munkáltatónál nem építõipari helyi KSZ érvényesül. 

7.3. Amennyiben a munkáltató vitatja az ÁKSZ hatályát és bírósághoz fordul, a jogerõs döntésig köteles az ÉKSZ-ben foglalt magasabb juttatásokat munkavállalóira nézve alkalmazni.

7.4. Az ÉKSZ a helyi KSZ valamennyi elemére nézve azonos idõben válik hatályossá.

7.5. ................................

8. Területi hatály az ÉKSZ-nél

8.1.Az ÉKSZ szabályozását a TEÁOR szerinti tevékenységet folytató valamennyi munkáltatóra, annak székhelyére, telephelyeire és munkavégzési helyeire alkalmazni kell.

9. Az ÉKSZ módosítása, kiegészítése

9.1. Az ÉKSZ-t a felek közös akarattal módosíthatják. Az aláíró feleket lehet módosítási javaslattal megkeresni, amelyrõl a felek érdemben közösen döntenek.

9.2. A módosítás miniszteri kiterjesztésére az ÉKSZ Alapszöveg elfogadására irányadó szabályokat alkalmazzák a felek. 

9.3.A helyi KSZ-eket az ÉKSZ módosítása esetén miniszteri kihirdetést követõ 15 napon belül kell módosítani. Nem kell módosítani a helyi KSZ-t az ÉKSZ olyan módosítása esetén, melynél a helyi KSZ kedvezõbb feltételeket biztosít a módosított tárgykörben.

9.4.Kiegészítésre a módosítás szabályait alkalmazzák a felek.

9.5.Az ÉKSZ valamennyi szerzõdéseire a fenti szabályokat szükséges alkalmazni a módosítás, kiegészítés esetében.

9.6.Ha a munkáltatónál nincs helyi KSZ vagy bérmegállapodás, az ÉKSZ módosításait a hivatalos lapban történõ közzététel elõírásainak megfelelõen kell alkalmazni.

9.7.A felek megállapodnak abban, hogy az ÉKSZ elõírásait a miniszteri hatálybaléptetést megelõzõ idõtartamra nem lehet alkalmazni, arra munkajogi igényt nem alapozhat senki.

10. Az ÉKSZ felmondása

10.1 Az ÉKSZ az aláíró felek bármelyike egy éves hatállyal felmondhatja, úgy hogy a felmondási idõ utolsó napja vagy június 30-a, vagy december 31-e.

10.2.1. Ha az aláíró szakszervezet (ek) reprezentativitása az egyes szakszervezet felmondásával megváltozik, a miniszter az ÁKSZ szélesebb hatályát visszavonja, és ezt a döntését a hivatalos közlönyben közzé teszi. Közzé teszi a miniszter két fél együttesen gyakorolt felmondása esetén is az ÉKSZ hatályának megszüntetését.

10.3. A munkáltatói oldal reprezentativitását a szakszervezethez hasonlóan kell vizsgálni, rájuk is a fenti felmondás szabályai érvényesülnek.

10.4.Ha a felmondás következtében az ÉKSZ mint munkaviszonyra vonatkozói szabály (Mt. 13 §) már nem alkalmazható a reprezentativitás hiányában, a miniszteri döntést követõ kihirdetés napjával megszûnik az ÉKSZ hatálya.

10.5.A felmondást gyakorló, aláíró munkáltatói szövetség tagjait, az ÉKSZ miniszteri kiterjesztés ereje által továbbra is kötelezi .

10.6.Csak az ÉKSZ egésze mondható fel.

11. Csatlakozás

11.1.A jelen ÉKSZ-hez a miniszteri kihirdetést követõen is lehet csatlakozni. A csatlakozót az alapítók jogai illetik meg. A csatlakozást a miniszter a hivatalos közlönyben kihirdeti. A csatlakozási kérelmet az ÉKSZ alapító aláíróihoz kell benyújtani . A csatlakozásról felek egyhangú határozattal döntenek.

Második fejezet

12. Az ÉKSZ tárgyalások szabályai

12.1.Az ÉKSZ megkötésére, módosítására, kiegészítésére bármelyik aláíró fél írásos javaslatot tehet. A tárgyalásokat az Építõipari Ágazati Párbeszéd Bizottság koordinálja.

12.2.Az ÉKSZ módosítására általánosságban és tételes szövegjavaslatot lehet tenni. A tárgyalási kezdeményezés nem utasítható vissza. A koordinátor gondoskodik a tárgyalás technikai feltételeirõl.

12.3.Az ÉKSZ módosítási javaslatra 10 munkanapon belül ki kell tûzni a tárgyalást, amelyen felek megvitatják a javaslatokat.

12.4.A tárgyalásos úton elfogadott szövegváltozatot.10 munkanapon belül fel kell terjeszteni a miniszterhez jóváhagyás végett. Ha a miniszter a módosítás, kiegészítés szövegét elutasítja új tárgyalás kezdeményezhetõ, de a korábbi szöveg nem terjeszthetõ a miniszter elé.

12.5.A miniszter a tárgyalásokon - még a döntés elõtt - kifejtheti szakmai és politikai véleményét. A képviselõt a tárgyalásokra meg kell hívni.

12.6.Az ÉKSZ tárgyalása szakértõi és testületi fórumokból tevõdik össze.

12.7.Az ÉKSZ tárgyalások aránytalanul hosszú ideig nem tarthatnak, errõl mindkét fél az együttmûködés Mt. szabályai szerint köteles gondoskodni.

12.8.Az ÉKSZ tárgyalások egy ízben 60 napra felfüggeszthetõk.

12.9.A módosításra is e szabályokat kell alkalmazni.

12.10.Az ÁKSZ tárgyalások ügyrendjét a tárgyalók határozzák meg.

13. További vegyes rendelkezések

13.1. Az ÉKSZ miniszter által történt megszüntetése esetén úgy kell eljárni, hogy a munkavállalókat munkaszerzõdéseik módosítására, e körülmény miatt kötelezni nem lehet.

13.2. .................................

14. Az ÉKSZ szabályainak értelmezése

14.1.1. Az ÉKSZ és a helyi KSZ egyes pontjainak értelmezési vitája esetén felek tárgyalócsoportjaik útján egyeztetnek. Megegyezés hiányában a kollektív munkaügyi vita szabályai az irányadók. A döntés meghozataláig a korábbi gyakorlat szerint kell eljárni.

15. Megállapodás a helyi KSZ kötés elveirõl

15.1. Felek megállapodnak abban, hogy az ÉKSZ hatálya alá tartozó munkáltatónál mindkét fél törekszik helyi KSZ megállapodásokra. E kezdeményezés nem utasítható vissza. A helyi KSZ tárgyalásokra a technikai feltételeket a munkáltatók biztosítják.

15.2. Aláíró felek rögzítik, hogy a helyi KSZ-ek tárgyalásaihoz szükséges munkaidõ kedvezményt biztosítják az Mt-ben írott feltételek szerint. Azon munkáltatónál, ahol nincs helyi KSZ, bérmegállapodást kell kötni, ha van a cégnél képviselettel rendelkezõ szakszervezet.

15.3. Szakszervezet hiányában az ÉKSZ-t alkalmazzák a munkáltatók. E kötelezettségüknek munkaügyi szabályzatban, vagy utasításban is eleget tehetnek. Az így kiadott munkáltatói utasítás nem mondhat ellent az ÉKSZ-nek.

15.4. A helyi KSZ-ek szerkezeténél az ÉKSZ felépítését követve jár el a munkáltató és a szakszervezet.

15.5. Ha több munkáltatóra - pl: vállalatcsoportra kiterjedõ - KSZ-t kötnek felek, e KSZ az ÉKSZ-nek nem mondhat ellent.

15.6. A helyi és a több munkáltatóra kiterjedõ KSZ-ekben az ÉKSZ-re utalni kell, szövegét a munkavállalók számára a helyi KSZ-el együtt a munkáltató köteles elérhetõ módon biztosítani.

15.7. Helyi KSz-ben utalni kell arra, hogy az ÉKSZ-hez képest mely szabályokban nyújt eltérõ – munkavállalókra kedvezõbb – szabályokat a munkáltató. Amely kérdéseket nem szabályozza az ÉKSZ, ezt szabályozhatja a helyi KSZ. Amennyiben a KSZ olyan helyi kérdéseket kíván szabályozni, amely az ÉKSZ-ben és az Mt-ben nem szerepel, akkor a tárgyaló felek a szakmai és bírói gyakorlatot is kötelesek megvizsgálni.

15.8. Az ÉKSZ aláírói megállapodnak abban, hogy a helyi KSZ-ek tárgyalásaira a képviselettel rendelkezõ szakszervezeteket meghívják.

15.9. Rögzítik felek, hogy az ÉKSZ hatálya alá tartozó szervezetek, a jelen ÉKSZ erejénél fogva kötelesek a helyi KSZ-ekben, bérmegállapodásokban a nõk, a 40 évesnél idõsebbek, a roma származású, fogyatékos személyek valamint a gyermekeiket egyedül nevelõk, több gyermekes munkavállalókra speciális kedvezményeket, juttatásokat meghatározni.

15.10. Felek megállapodnak abban, hogy a helyi KSZ-ekben, megállapodásokban a felmondási idõt a megkötéstõl számított 12 hónapig sem a munkáltatók, sem a munkavállalók a munkavégzés és a munkabérek vonatkozásában nem mondják fel.

15.11. Valamennyi helyi KSZ tartalmazza a munkáltató és a szakszervezet kapcsolatrendszerét a szakszervezet helyi mûködési feltételeit, jogosítványait illetve azok gyakorlásának feltételeit. A helyi KSZ-ek elektronikus úton rögzíthetõk és másolhatók, de papír formában kell azokat aláírni és hitelesíteni, regisztráltatni. A helyi KSZ-ek módosításánál is a fenti szabályok érvényesülnek.

15.12. A helyi KSZ-t sztrájk, és kifogást lezáró megállapodás - ha a sztrájkot szakszervezet szervezi - módosíthatja. E módosítás azonban nem állhat ellentétben az ÉKSZ rendelkezéseivel.

15.13.A munkáltatók gondoskodnak az ÉKSZ és a helyi KSZ-ek helyben, szokásos módon történõ kihirdetésérõl, és a munkavállalókkal történõ megismertetésérõl. A munkaerõ felvételnél az Mt. 76 (7) bek. szerint kötelesek tájékoztatni a munkavállalókat az ÉKSZ-rõl és a helyi KSZ-rõl.

15.14.A felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató KSZ mellékletében rögzíti a munkavállalók titokvédelmi és összeférhetetlenségi szabályait, ideértve a titokvédelem elektronikus módozatainak elõírásait is.

15.15.Az aláíró felek rögzítik, hogy a helyi KSZ-ekben a balesetet szenvedett, foglalkozási megbetegedésben szenvedõ munkavállalókkal kapcsolatos eljárásaikat mellékletben szabályozzák.

15.16.A helyi KSZ-ek mellékletében kell a teljesítménykövetelmények megállapításának feltételeit valamint a munka minõsítéseket és a munkaköri leírásokat szabályozni.

15.17.A munkáltató köteles meghatározni és a dolgozók számára hozzáférhetõvé tenni a közérdekû adatokat, valamint a közérdekbõl nyilvános adatokat.

15.18. ....................................

16. A helyi KSZ-el nem rendelkezõ munkáltatók kötelezettségei

16.1. A helyi KSZ-el nem rendelkezõ munkáltató írásban köteles az ÉKSZ hatályba lépésérõl tájékoztatni valamennyi munkavállalóját 15 napon belül. Ebben azokat a munkaszerzõdés módosításokat is rögzíteni kell, amelyek az ÁKSZ módosításával szükségessé váltak. 

16.2. A tájékoztatás új munkavállalók esetében az Mt. 76 § (7) bek. szerinti információknál kiterjed az ÉKSZ-re utalásra is. A munkáltató az ÉKSZ alapján készíthet munkaügyi szabályokat, kiadhat munkáltatói utasítást, melyeket a munkavállalókkal köteles megismertetni. Ezek hiányában a munkaszerzõdések módosítását az ÉKSZ megkívánta rendelkezések szerint a kihirdetéstõl számított 30 napon belül el kell végeznie.

16.3. Ha a munkáltatónak olyan szabályzatai, utasításai vannak, amelyek tárgyát az ÉKSZ érinti köteles azokat 30 napon belül módosítani. Köteles a munkáltató a munkavállaló titokvédelmi, összeférhetetlenségi és kárfelelõsségét a munkaszerzõdésben, vagy munkaügyi szabályzatban, munkáltatói utasításban szavatosan meghatározni.



17. Megállapodás foglalkoztatási kérdésekben

17.1.A jelen ÉKSZ alapján a helyi KSZ-ben, bérmegállapodásban kötelesek a munkáltatók és a szakszervezetek foglalkoztatáspolitikai kérdésekben is megállapodni.

17.2. A helyi foglalkoztatáspolitikai megállapodás a ÉKSZ része, melyet helyi KSZ mellékletben lehet rögzíteni.

17.3. A felek megállapodnak a társaság, cég

tevékenységi köréhez igazodó fõ és további munkaviszonyban állók arányáról,

a teljes és részmunkaidõben ellátható munkakörök arányáról,

a teljes és részmunkaidõben ellátható munkakörök arányáról,

a nem munkaviszonyban történõ foglalkoztatásról, melyek munkaviszonnyal betölthetõ szakmák arányát rögzíti,

a nyugdíjfolyósítás mellett foglalkoztatott munkavállalók arányáról, a munkaerõ kölcsönzés feltételeirõl, indokoltságáról,

AMK foglalkoztatások indokoltságáról,

egyéb, munkaerõt érintõ helyi kérdésekrõl.



A fenti megállapodásban foglaltak teljesítésérõl adott tájékoztatást a munkáltatónak félévenként írásban és szóban kell megtennie. (Mt. 21 § és Mt. 65 §)

A foglalkoztatáspolitikai megállapodás évenként bármelyik fél kérésére módosítható. A szakszervezet a foglalkoztatási arányokról bármikor konzultációt kezdeményezhet, illetve súlyos esetben kifogással élhet.

17.4. A szakszervezetek az Mt. 22/A §-ának megfelelõen járhatnak el a munkáltató által titkosított ügyekben. Ha a munkáltató rendkívüli felmondást kezdeményez, akkor ezt a tényt a döntés meghozataláig nem teheti nyilvánossá.

17.5.A munkáltatók kötelesek a szakszervezetek által titkosított tényeket, adatokat, , információkat titokban tartani. A munkáltatók az irattári szabályokat a titkosított ügyek vonatkozásában kidolgozzák és KSZ mellékletéül közzé teszik.

18. A titokvédelem munkaügyet érintõ alapvetõ szabályai

18.1 Az ÉKSZ hatálya alá tartozó munkáltató köteles a titokvédelmet megszervezni. Ennek keretében kijelöli a titkosításra jogosult személyeket, a titkosítási eljárást meghatásozza. A munkavállalással a munkakörhöz kapcsolódó, illetve az általános titokvédelmet dokumentálható módón köteles megismertetni. 

18.2. Nem titkosíthatók olyan adatok, tények információk, amelyek a munkahelyi kollektíva részére nyilvánosság által megismerhetõ, vagy ilyen kötelezettséget a jogszabály elõír. A munkavállaló csak azért a titokért felel, amelyet vele megismertetett a munkáltató.

18.3. Köteles a tikosítást a munkáltató olyan módon alkalmazni, hogy az felismerhetõ legyen bárki számára. Ez vonatkozik a szakszervezettel folytatott kapcsolatára is.

18.4.A munkáltató az üzleti, üzemi, állami, szolgálati, hivatalbeli, illetve a titokkezelésre rábízott tikokat az érintett dolgozókkal a titokszabályzatra irányadó módon, írásban köteles megismertetni.

18.5. A munkavállalók (foglalkoztatottak) személyes adatait köteles biztonságos rendszerben elhelyezni, illetve tárolni. Ennek költségei a munkáltatót terhelik. E szabályok az Mt. 72/A § szerint foglalkoztatottakra, valamint a tanulószerzõdéssel alkalmazottakra is kiterjednek.

II. RÉSZ

Együttmûködés szabályai

Elsõ fejezet

19. Együttmûködés az ÉKSZ aláírói között



19.1. A jelen ÉKSZ-t aláíró felek együttmûködnek a jóhiszemû és tisztességes eljárás elvárásai szerint abban, hogy az ÉKSZ létrejöjjön, miniszteri kiterjesztésre kerüljön és a gyakorlatban érvényesüljön. Együttmûködnek a felek az ÉKSZ értelmezése, esetleges módosítása illetve kiegészítése érdekében. A preambulumban megfogalmazott célok megvalósításához a konzultációs, a tágyalásos és más kapcsolati formákat alkalmazzák. Az ÉKSZ-bõl fakadó jogokat és kötelezettségeket felek jóhiszemûen és tisztességesen gyakorolják, erre hívják fel a hozzájuk tartozó munkáltatók és munkavállalók, érdekképviseletek figyelmét.

19.2. Fenti elvek alapján a munkáltatók és s szakszervezetek helyi kapcsolatainak egyes elemeit a következõképp szabályozzák:

19.2.1. A munkáltatók kötelesek a szakszervezetek megkeresésére 15 napon belül választ adni. A válaszadás akkor is írásban történik, ha a megkeresés szóban hangzott el. A válaszadási határidõ egy ízben 15 nappal meghosszabbítható. Ha rövidebb határidõt ír elõ a törvény , akkor azt az idõtartamot kell figyelembe venni.

19.2.2.A szakszervezet a munkáltató megkeresésére - az ügy jellegétõl függõen - 15 napon belül válaszol. A szakszervezetet is megilleti a határidõ egy ízben történõ 15 napos meghosszabbítása. ha a törvény ennél rövidebb határidõt ír elõ, a törvény határidõ szabályait alkalmazza a szakszervezet.

19.2.3. A munkáltató köteles véleményezetni az Mt-ben rögzített, döntési kompetenciájába tartozó ügyeket. Amennyiben üzemi tanács, üzemi megbízott mûködik a munkáltatónál ez a véleményezés annak idõpontjában történhet meg. A két véleményeztetésnek meg kell érkeznie a munkáltatóhoz, ahhoz, hogy a döntést meghozza, és nyilvánossá tegye. E véleményeztetésnél a szakszervezete 15 napos határidõ köti, az nem hosszabbítható meg. Ha a munkáltató téves, hibás, hiányos szakszervezeti véleményezésre alkalmatlan dokumentációt ad át, úgy a szakszervezet "nem véleményezhetõ" nyilatkozatot ad. A munkáltató köteles a megfelelõ adatokat, iratokat pótolni.

Ebben az esetben a 15 napos határidõ újra kezdõdik.

19.3.A szakszervezet köteles a munkabéke megõrzése érdekében a munkáltató a vitás kérdés rendezésére, 3 napos határidõvel konzultációra hívni. Ezt a munkáltató köteles elfogadni, és érdemben válaszolni a vitás kérdésekre. A konzultáció esetleges eredménytelenségét követõen a szakszervezet dönt a további eljárásról.

19.4.A szakszervezetet megilleti hogy munkáltatónál foglalkoztatott, de más munkáltatóhoz tartozó munkavállaló érdekeit a munkáltatóval szemben képviselje.

19.5.A munkavállalók munkaviszonyát, foglalkoztatását, bérezését, juttatásait, képzését - illetve az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit érintõ kérdések.

19.6.A Munka Törvénykönyv II. részében megfogalmazott munkaügyi kapcsolatok feleket érintõ kérdései - ezek közül elsõsorban - a szakszervezeti tisztségviselõk munkajogi védelmével, a munkaidõ-kedvezmény felhasználásával, a szakszervezeti jogok gyakorlásával, a tisztségviselõket megilletõ jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek rendezése.

19.7.Megállapodnak a felek abban, hogy több munkáltató esetén kötelesek a munkáltatónál mûködõ szakszervezeti tisztségviselõinek munkaidõ kedvezményét, díjazását (az érdekképviselet kezdeményezésére) megállapodásban rögzíteni.

20. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

20.1.A munkáltató az Mt. 22. § /3/-/4/ bekezdés szerinti szakszervezeti ellenõrzés megállapításaira vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét tíz munkanapon belül teljesíti.

20.2. A tulajdonos, vagy a munkáltató személyében bekövetkezõ változások munkavállalókat érintõ kihatásairól a szakszervezet - a változás hatálybalépése elõtt - írásos tájékoztatást kell adni. Ha az Mt véleményeztetést ír elõ, akkor a szakszervezeti tájékoztatást pótolja a véleményeztetési jog gyakorlásának biztosítása.

21. Tájékoztatás munkáltatói intézkedésekrõl

21.1.A munkáltatónak a munkaviszonnyal, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos intézkedésének megtétele elõtt, ha az a munkáltató munkavállalóinak 25 %-át, de legalább 3 fõt érint, a szakszervezet munkahelyi képviselõjét és az üzemi tanácsot / üzemi megbízottat tájékoztatnia kell.

21.2.A helyi KSZ-ben, ÉKSZ-ben a megállapított létszám nagyságtól a munkavállalók számára kedvezõbb irányban el lehet térni.

22. Mt. és a KSZ rendelkezésre bocsátása

22.1.A munkáltató a szakszervezet(ek) tisztségviselõit, valamint azokat a vezetõket és munkavállalókat, akiknek munkaköri kötelezettsége az ÉKSZ rendelkezéseinek alkalmazása, ellátja az ÉKSZ, a Munka Törvénykönyv, illetve helyi KSZ egy-egy példányával.*

23. A munkakörülmények ellenõrzése 

23.1.A szakszervezet - vagy szakszervezet helyi szervezete - jogosult ellenõrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról - az érintett munkáltatótól - tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

23.2. A tájékoztatást a munkáltató 10 munkanapon belül írásban köteles megtenni és biztosítja annak szakszervezeti megbízott általi ellenõrzési lehetõségét.

23.3. A szakszervezet megállapításait írásban köteles megtenni, ellenõrzési rendszert nem vehet igénybe. Jogosult a szervezet az adott tárgyban utóellenõrzésre vagy más szakszervezet igénybevételére.

23.4 Az ÉÁPB munkájában résztvevõ szakszervezetek a fõvállalkozó, vagy generálkivitelezõ elõzetes értesítése mellett, egyéb feltételek hiányában is jogosultak az építési munkahelyekre belépni, és a

4/ 2002 (II. 20.)SZCSM rendeletben foglalt körölményeket ellenõrizni.

24. A szakszervezet kifogásolási jogának gyakorlása

24.1.A munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet, továbbá a helyi szervezetének képviselõje jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintõ jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.

24.2. A kifogást a munkáltató vezetõjével, távollétében a helyettesével kell eljuttatni. A kifogás akkor is közöltnek tekinthetõ, ha azt a szakszervezet írásos adathordozón (telefax, távirat, postai küldemény) teszi meg. A kifogást a szakszervezet nevében az a személy írja alá, aki a kifogás benyújtására ügydöntõ jogkörrel fel van hatalmazva. Jogosultságát a munkáltató nem vitathatja.

24.3. A kifogást, a kifogásolt intézkedésrõl való tudomásszerzéstõl számított 5 munkanapon belül kell benyújtani. Az kifogást az intézkedés megtételétõl számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. Tudomásszerzés lehet bármely információs forrás, amely a munkáltatótól származik.

24.4. Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztetõ tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított öt napon belül a szakszervezet bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, tizenöt napon belül dönt. Munkáltató a kifogással kapcsolatos egyeztetést köteles a határidõn belül megkezdeni. Távolléte esetén a szakszervezet még az 5. napon bírósághoz fordulhat.

24.5.A kifogásolt intézkedést a munkáltató és szakszervezett közötti egyeztetõ tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerõs bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni. 

24.6.A kifogást, a helyileg illetékes munkáltatóval kell közölni. Telephelyek esetében a telephelyet vezetõ munkáltatóval közli a szakszervezet a kifogásait. Ezen eljárási szabályokról a helyi KSZ-ben kell dönteni.

24.7.A kifogást, a kezdeményezõ szakszervezet ügydöntõ jogkörrel felhatalmazott képviselõje írásos megállapodás vagy írásos nyilatkozat útján vonhatja vissza.

25. Szakszervezeti információk közzététele

25.1. A munkáltató köteles biztosítani annak lehetõségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos közzétegye. Ha a munkáltatónál elektronikus hírközlõ rendszer (internet) mûködik e célra, a szakszervez azt helyileg igénybe veheti.

25.2. A közzétett információk összetételérõl a szakszervezet maga dönt. A munkavállalók tényeken alapuló informálásának, tájékoztatásának és a munkabéke megõrzését kell szolgálniuk.

26. Konzultáció kezdeményezésének joga

26.1.A szakszervezet bármely, a munkáltató szervezetét, mûködését, tevékenységét stb. érintõ kérdésben konzultációt kezdeményezhet. A megállapodásra irányuló konzultációt a munkáltató nem utasíthatja vissza. Ha a munkáltató kezdeményez a szakszervezet vonatkozásában konzultációt, azt a szakszervezet sem utasíthatja vissza. A törvényben elõírt konzultáció kezdeményezését a munkáltató köteles............

26.2. Konzultációra a felek szakértõt, illetve az érintett munkavállalók képviselõjét meghívhatják.

26.3.Konzultáció egyedi eset, konkrét személy és választott tisztségviselõ ügyében is kezdeményezhetõ. A konzultáció nem vezet a törvényben írott szabályok, határidõk módosulásához.

27. Szakszervezeti tisztségviselõk munkajogi védelme

27.1.Az ÉKSZ jelen pontja szerinti közvetlen felsõbb szakszervezeti szerv elõzetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltõ munkavállalói kirendeléshez, a tizenöt munkanapot elérõ kiküldetéshez, az Mt. 150.§ (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történõ foglalkoztatásához, az átirányításhoz, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történõ megszüntetéséhez.

Az ilyen tisztségviselõvel szemben alkalmazható rendkívüli felmondás elõtt elõzetesen ki kell kérni a megfelelõ szakszervezeti szerv véleményét, illetve a 109. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselõ más munkahelyre való beosztásáról a megfelelõ szakszervezeti szervet elõzetesen értesíteni kell.

27.2. A szakszervezet a munkáltató írásbeli tájékoztatásának kézhezvételétõl számított 10 munkanapon belül írásban közi az álláspontját.

27.3. A szakszervezet által megválasztható tisztségviselõk számát illetõen a felek a foglalkoztatott, munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok 10%-át tekintik irányadónak. Jelen megállapodás értelmében a szakszervezet a 15 fõnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál 1 fõt tisztségviselõi feladatok, jogkörök gyakorlására megválaszthat, vagy megbízhat.*

27.4. A Munka Törvénykönyve és a szakszervezet alapszabálya értelmében felsõbb szakszervezeti szerv alatt az 50 fõnél több munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságoknál, vállalatcsoportoknál mûködõ alapszervezetek esetében

- bizalmiak esetében: fõbizalmit, Szakszervezeti Bizottságot

- fõbizalmi esetében: SZB titkárt, Szakszervezeti Bizottságot,

- SZB tagok, számvizsgáló esetében: SZB titkárt, Bizalmi Testületet, taggyûlést

- SZB titkár esetében: a Bizalmi Testületet, illetve a szakszervezet, tagszervezet képviselõjét mint joggyakorlásra illetékest kell érteni.

27.5.A szakszervezet területi - munkahelyi, település, megyei vagy regionális szintû - csoportjának választott vagy kooptált tisztségviselõje esetében az illetékes szakszervezet, tagszervezet képviselõjét kell érteni.*

Paritásos Építõipari Döntõbizottság, Jogsegélyszolgálat 



28.1.Aláíró felek az ÉKSZ szabályainak értelmezésével, alkalmazásával összefüggésben felmerülõ vitás ügyek peren kívüli rendezésére ad – hoc jelleggel Paritásos Építõipari Döntõbizottságot mûködtetnek.*

28.2.A helyi KSZ hatálya alá tartozó munkáltatóknál jogsegélyszolgálat mûködik. A jogsegélyszolgálat mûködési feltételeit jelen megállapodás szerinta munkáltató biztosítja.*

Tagdíjlevonás, szakszervezeti munkaidõ kedvezmény, a munkahelyi mûködés keretei



29.1.A munkáltató a szakszervezeti tagok írásos nyilatkozata alapján az esedékes járandóságból, munkabérbõl a szakszervezeti tagdíjat levonja és azt az érdekképviselet számlájára a levonást követõ 10 napon belül átutalja. A tagdíjlevonási eljárás személyességi titoknak minõsül.

29.2.A munkáltató a szakszervezet részére térítésmentesen biztosítja a mûködéséhez szükséges helyiséghasználatot és a technikai feltételeket, ideértve a telefon és internet használatot is. A mûködtetés egyéb költségeit a szakszervezet maga finanszírozza - ha a munkáltató és a szakszervezet másképp nem állapodik meg.

29.3.A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselõje számára munkaidõ-kedvezményt biztosítani. A munkaidõ-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselõt figyelembe véve összesen minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi három óra. A kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idõtartama nem számít be. Jelen megállapodás értelmében a fenti munkaidõ kedvezmény a konszolidált mérlegbeszámolót készítõ belföldi vállalatcsoportok esetében a szakszervezet döntése szerint összevontan is felhasználható.

29.4. A munkaidõ-kedvezmény, és a szakszervezeti képzés tartamára a tisztségviselõt a távolléti díj illeti meg.

29.5. Fenti szabályok szerint kell eljárni akkor is, ha nem tisztségviselõjét, hanem a Kollektív Szerzõdéssel, vagy pl. a bértárgyalással kapcsolatos eljárásban szakszervezeti tagját kéri fel szakértõként az érdekképviselet.

29.6. Szakszervezeti tisztségviselõk személyében bekövetkezett évközi változásról a munkáltatót legkésõbb 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

29.7. A helyi Kollektív Szerzõdést megkötõ szakszervezet kérésére a munkaidõ-kedvezménybõl fel nem használt idõtartamot, de legfeljebb a munkaidõ-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani, ha ezt a szakszervezet írásban kéri. A megváltás összegét a szakszervezet számlájára kell átutalni. Ez az összeg szakszervezeti titkot képez.

29.8. A munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezet helyi titkár/fõbizalmi útján köteles intézkedni arról, hogy a tisztségviselõk munkából való távolmaradásával, helyiség, és technikai eszköz használattal együtt járó rendezvényekrõl a gazdasági vezetõk legalább 5 naptári nappal elõbb tájékoztatást kapjanak.

Munkaügyi, munkavédelmi és más ellenõrzés



30.1. A munkáltató köteles a szakszervezet tájékoztatni, ha munkaügyi ellenõrzés, munkavédelmi, közegészségügyi ellenõrzés kezdõdött a cégnél. A szakszervezet jogosult az ellenõrzést folytató hatóságot az ellenõrzés tárgyához kapcsolódva megkeresni a munkáltató területén.

30.2. A hivatalos ellenõrzés eredményérõl a vizsgálat befejezését követõ 30 napon belül a munkáltató köteles írásos tájékoztatást adni.

31. Fellépés a munkaerõ illegális foglalkoztatásával szemben

31.1. Felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy országos és helyi szinten kezdeményezõen fellépnek az illegális munkavégzéssel és foglalkoztatással szemben.

31.2.Az ÉKSZ hatálya alá tartozó munkáltatóknál a munkaszerzõdés nélküli munkavégzés tilos.

31.3.A munkaszerzõdés nélküli foglalkoztatást azonnal meg kell szüntetni és a jogsértõkkel szembeni eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

32. Együttmûködés a munkajogi jogutódlással létrehozott munkáltatóknál, illetve jogutódlással átvett munkavállalók esetében



32.1. Az ÉKSZ hatálya alá alátartozó munkáltatók a munkajogi jogutódlás, és jövõbeli alkalmazása esetén a munkajogi jogutódlás dokumentumaiban írottak szerint járnak el. A munkajogi jogutódlás eljárási rendjét és a dokumentumok alkalmazható szövegét jelen ÉKSZ melléklete tartalmazza. III. RÉSZ

MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE

33. Munkaviszony, alkalmaztatás feltételei

33.1.A munkáltató köteles a munkaviszony létesítésekor a munkavállalóra irányadó jogszabályi követelmények szerint egészségügyi alkalmassági feltételekrõl meggyõzõdni. Ennek költségei a munkáltatót terhelik. A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót újabb orvosi vizsgálatra, ha a jogviszony jogutódlással jött létre és a munkavállaló orvosi vizsgálati ideje még nem járt le.

33.2. Nem kötelezhetõ a munkavállaló olyan vizsgálatra, amely nem függ össze a foglalkoztatással, a munkaköri feladatok ellátásával.

33.3. Ha a munkaviszony létesítésének hatósági engedély a bekérése a jogi feltétele, az engedély jogerõre emelkedéséig a munkaviszony nem köthetõ meg. E személyeket munkába állítani nem lehet. Ha a hatósági engedély határideje lejárt, és az nem hosszabbította meg a hatóság, a munkavállaló foglalkoztatása tovább nem lehetséges. Amennyiben az újabb engedély a megelõzõ engedély lejártát követõen szûnik meg, e tartamra a munkaviszony megszûnik.

33.4. Külföldi, fiatal személyt csak a vonatkozó jogszabályok megtartásával lehet foglalkoztatni.

33.5.A 16. életévét be nem töltött fiatal munkaviszonyának létesítéséhez törvényes képviselõjének írásbeli hozzájárulása szükséges. Az írásbeli hozzájárulást a munkaszerzõdéshez csatolni kell.

33.6. Fiatal, 18. életévét be nem töltött munkavállaló által kötött munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony érvényességéhez a törvényes képviselõ hozzájárulása is szükséges. A jogviszony létesítésére az Mt. 72.§, a 76. § /3/ bekezdését, valamint az Mt. 79. § /5/ bekezdése rendelkezéseit alkalmazni kell.

33.7.Nyugdíjas munkavállaló esetében évenként kötelezõ az orvosi szakvélemények bekérése, ha az adott személy rokkant, vagy reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

33.8.Az alkalmaztatás szakmai feltételeit a helyi KSZ-ben kell meghatározni. Olyan irat, nyilatkozat nem követelhetõ, amely személyiségi jogokat sért, vagy nem szükségszerû kelléke a munkajogi jogviszonynak.

34. Munkaszerzõdés

34.1.A munkaviszony - ha a törvény másként nem rendelkezik - munkaszerzõdéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. Az írásba foglalás 2 példányban és papír formában történhet.

34.2. A munkaviszony - eltérõ megállapodás hiányában - határozatlan idõtartamra jön létre. Írásba nem foglalt munkavégzést, határozatlan idõtartamra létesített munkaviszonynak kell tekintetni.

34.3. A munkaviszony állandó és változó munkahelyre is - beleértve a telephelyen kívüli munkavégzés lehetõségét - létesíthetõ. A változó munkahelyet írásban, munkaszerzõdésben kell kikötni.

34.4.A munkaszerzõdésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerzõdés jogszabállyal illetve ágazati és helyi szintû Kollektív S zerzõdéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezõbb feltételt állapít meg.

34.5. A munkaköri leírást, amely tartalmazza a munkavállaló fõ és kiegészítõ feladatait, felelõsségi körét és hatáskörét, a munkavállaló részére a munkaszerzõdés aláírását követõ 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója dokumentálható módon adja ki.

34.6. A munkavállaló a munkaszerzõdés megkötése elõtt elõzetes, a késõbbiekben idõszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni. Az orvosi vizsgálat költségei a munkáltatót terhelik.

34.7. A munkavállalónak a munkaviszony létesítése elõtt a munkáltató részére át kell adnia az alábbi, a munkaviszony létesítéséhez szükséges okmányokat:

a.) személyi igazolványt a munkavállaló személyi adataival: név, születési hely és idõ, anyja neve, lakcím,

b.)adószámát, TAJ számát és bankszámlaszámát,

c.)az utolsó munkahelyén kiállított munkaviszony igazolást, amely tartalmazza:

-az elõzõ munkáltatónál munkaviszonyban töltött idõ tartamát és munkakörét,

-a munkavállaló munkabérébõl jogerõs határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját,

-a munkaviszony megszûnésének évében igénybe vett betegszabadságot,

- a munkaviszony megszûnésének évében igénybe vett 50%-os vasúti kedvezményt,

- a munkavállaló magánnyugdíj pénztár tagságát, a magánnyugdíj pénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát,

d.)az utolsó munkahelyén kiállított jövedelemigazolást,

e.) igazolványt a társadalombiztosítási ellátásokról,

f.)iskolai végzettséget és szakmai képesítést igazoló bizonyítványokat, okleveleket,

g.)egyes munkakörökhöz erkölcsi bizonyítványt, fényképet.

34.8. A szerzõdés megnevezése "Munkaszerzõdés", amely az alábbi kötelezõ elemeket tartalmazza:

a)a munkáltató nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát/ nyilvántartási számát,

b)a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát és TAJ számát,

c)a munkavállaló munkakörét, szakmai csoport besorolását, és FEOR számát,

d)a munkavállaló személyi alapbérét,

e)bérpótlékait ( pld. rendkívüli munkavégzés, nyelvismeret, nyelvpótlék stb. )

f)állandó, vagy változó munkavégzés helyének megjelölését,

g)az elsõ munkavégzés helyét

h)a próbaidõ tartamát,

i) a munkaszerzõdés határozatlan, vagy határozott idõtartamát

j) a munkavállaló havi munkaidejét éves átlagban, teljes, vagy részmunkaidõs foglalkoztatás megjelölésével,

k)a bérfizetés napját és a kifizetés módját,

l)a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult vezetõ megnevezését.

34.9. A munkaszerzõdésben nem szabályozott egyéb kérdések tekintetében utalni kell a Munka Törvénykönyv az ÉKSZ / illetve helyi KSZ hatályos rendelkezéseire. Azoknál az ÉKSZ a hatálya alá tartozó munkáltatóknál, ahol nincs helyi KSZ az ÉKSZ-re kell az egyéni munkaszerzõdésekben utalni.

34.10.A munkaszerzõdéseket szükség szerint aktualizálni, azaz a módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni.

34.11. A munkaszerzõdés megkötésével egyidejûleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja :

a) az irányadó munkarendrõl,

b)a munkabér egyéb elemeirõl,

c)a bérfizetés napjáról,

d)a munkába lépés napjáról,

e)a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve

f)a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idõ megállapításának szabályairól, valamint

g)arról, hogy a munkáltató Kollektív Szerzõdés hatálya alá tartozik-e.

34.12.A munkáltató az elõírt tájékoztatást legkésõbb a munkaszerzõdés megkötésétõl számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.

34.13.A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a tájékoztatási kötelezettségben meghatározottak változásáról a munkáltató legkésõbb a változás hatályba lépését követõ 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót.

34.14 Változó munkavégzési helyben történõ megállapodás esetén a munkavállalót elsõ munkavégzési helyérõl is tájékoztatni kell.

34.15.A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.



35. Külföldön történõ munkavégzésrõl szóló tájékoztatás

35.1.Külföldön történõ munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell;

a) a külföldi munkavégzés helyérõl, illetve a tartamáról,

b)a pénzbeli és természetbeni juttatásokról,

c)a díjazás és egyéb juttatás pénznemérõl, továbbá

d)a hazatérésre irányadó szabályokról.

35.2.Az elõírt tájékoztatást a kiutazást 10 munkanappal megelõzõen át kell adni a munkavállaló részére



36. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

36.1. A munkáltatót a munkavállaló írásban köteles megkeresni, ha az Mt. 108 §-ban foglalt jogviszonyokat létesített, vagy kíván létesíteni. A munkáltató az irat kézhezvételétõl számított öt munkanapon belül írásban dönt, hogy megtiltja, vagy felbontani kéri az adott alkalmazásra irányuló jogviszonyt. Ha öt nap alatt a munkáltató írásban nem válaszolt, azt úgy kell tekinteni, mintha a további jogviszonyhoz hozzá járult volna.

36.2.A munkáltató köteles megvizsgálni, hogy a társaságnál, munkáltatónál a létesíteni kívánt további munkavégzésre irányuló jogviszonyok létesítése helyett munkaszervezéssel, a meglévõ munkaerõ foglalkoztatható-e

36.3. .............................

37. Pályázat

37.1.Pályázattal csak a helyi KSZ mellékletében felsorolt, vagy a munkáltató munkaügyi szabályzatában felsorolt munkakörökbe lehet munkaviszonyt létesíteni. Pályázattal betölthetõ munkakörök a foglalkoztatottak számára nyilvános adatok.

37.2.Pályázattal elnyert munkakörben próbaidõt lehet kikötni. Ha azonban a pályázat beosztásra irányul és a munkavállaló munkaviszonya változatlan marad, próbaidõ nem köthetõ ki. (belsõ pályázat)

37.3.A pályázattal elnyerhetõ beosztások nem érintik a munkavállaló munkaviszonyának folytonosságát.

37.4…..................

38. Alkalmi Munkavállalói Könyvvel történõ foglalkoztatás



38.1. Az AMK történõ foglalkoztatás a teljes munkavállalói létszám 10 %-át nem haladhatja meg.

38.2. Az AMK könyvvel foglalkoztatottak személyi alapbére nem lehet kevesebb, mint a munkáltatónál érvényesülõ szakmai átlag 80 %-a, de nem lehet kevesebb az érvényes (ÉKSZ besorolás szerinti) minimálbérnél.

38.3. Az AMK munkakönyvvel foglalkoztatottakkal nem kell munkaszerzõdést kötni, de munkakörüket, személyi alapbérüket velük elõzetesen, írásban közölni kell.

38.4. ...........................................

Közhasznú munkavégzéssel történõ foglalkoztatás, 



39.1. Közhasznú munkavégzéssel történõ foglalkoztatásra kötött megállapodás alapján a munkáltató a munkavállalóval munkaszerzõdést köt. Ez a jogviszony minden vonatkozásában megegyezik a rendes munkajogi jogviszonyban álló munkavállalóra irányadó szerzõdések tartalmi elemeivel. 

39.2. A helyi Kollektív Szerzõdésben, munkaügyi szabályzatban, munkáltatói utasításban meg kell határozni a közhasznú munkavégzéssel foglalkoztatottakra irányadó juttatások körét.

40. Szezonális munkaviszonyok szerzõdései



40.1. A szezonális munkára csak határozott tartamú, a munka és pihenõidõket magába foglaló munkaviszony létesíthetõ. A szezonális munkaszerzõdés 3 hónapnál rövidebb, és 8 hónapnál hosszabb nem lehet.

40.2. A szezonális munkaszerzõdéseket nem kell határozott idõre kötött munkaszerzõdésekre vonatkozó 5 éves egybeszámításnál igényjogosultságot biztosító jogviszonyként figyelembe venni. A szezonális munka olyan munka, amely a természeti körülmények figyelembevételével munkáltatói érdekbõl kerül meghatározásra.

40.3.A szezonális munkaszerzõdésben kifejezetten utalni kell az „szezon” kezdõ és befejezõ idõtartamára, egyebekben a rendes munkaviszonyra irányadó szerzõdéses rendelkezéseket kell alkalmazni. Szezonális munkaviszony, további munkaviszonyként is alkalmazható.

40.4. Határozatlan tartamú, illetve 12 hónapot meghaladó határozott idejû munkaviszonyon belül meghatározható a 40.1. pontban megjelölt szezonális tartam. E tartam alatt a munkaviszony a munkaszerzõdésen belül szabatosan meghatározott foglalkoztatási forma lehet. A munka és pihenõidõket e jogviszonyban a szezononként rögzített tartamon belül a rendes foglalkoztatáshoz képest eltérõ módon lehet meghatározni. A szezonális munkát a munkaszerzõdésben fel kell tüntetni. A munkaköri leírást a szezonális munkaszerzõdéshez is csatolni kell.

40.5.Szezonális munkaszerzõdésre, illetve munkaszerzõdésen belüli szezonális foglalkoztatási tartamra, senkit nem lehet munkáltatói utasítással kötelezni.

40.6.Határozatlan tartamú munkaviszonyban álló, vagy 12 hónapnál hosszabb meghatározott idõre foglalkoztatott munkavállalók esetében, ha a szezon elõre nem tervezhetõ munkaszerzõdésnek tartalmazni a kell, hogy legalább 15 nappal elõbb a szezon várható kezdetérõl és befejezésérõl a munkáltató írásban értesíti a munkavállalót.

41. A személyügyi nyilvántartás

41.1. A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele, vagy adatlap kitöltése kérhetõ, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. 

41.2. A személyügyi nyilvántartás munkavállalóra vonatkozó részét a munkavállaló bármikor megismerheti, azt kérésére 3 napon belül rendelkezésre kell bocsátani.

41.3. Harmadik személynek személy és munkaügyi adatokról - a hatóságokat, bíróságokat kivéve- csak a munkavállaló hozzájárulásával lehet információt kiadni.

41.4. A munkaviszony megszûnésekor a munkavállaló írásbeli rendelkezése alapján a személyi anyag átadásra, vagy megsemmisítésre kerül.

42. Határozott tartamú munkaviszonyok létesítése

42.1. Határozott tartamú munkaviszony tényét a munkaszerzõdésben fel kell tüntetni. Tartalmazni kell a munkaszerzõdésnek a naptárilag meghatározott munkaviszony kezdõ és befejezõ idõpontot, vagy azt az eredményt, amelynek bekövetkezésétõl számított 15 napon belül a határozott tartamú jogviszony megszûnik.

42.2. A határozott tartamú jogviszonyok összeszámításánál az Mt-ben írottakat kell alkalmazni.

42.3. A határozatlan tartamú munkaviszony határozott idejû munkaviszonnyá a szerzõdõ felek közös megegyezésével történhet. Ilyenkor a határozott tartamot megelõzõ határozatlan idejû jogviszony utolsó napján a munkáltatóval el kell számolni a jogviszonyából fakadó jogosultságaival, juttatásaival.

42.4.Határozott tartamú munkaviszony attól a naptól kezdõdõen számít határozatlan tartamú jogviszonynak, amikor a határozott tartamú jogviszony létrejött. Több határozatlan tartam egybeszámítása esetén csak az utolsó határozott tartamú munkaviszony kezdõ napjától kell a határozatlan tartamot számítani.

42.5.Az elõzõ pontban írott tartamok összeszámítására csak ugyanazon munkáltatónál eltöltött határozott tartamú jogviszony esetén van lehetõség. Szezonális szerzõdéssel foglalkoztatottak esetében e tartamok nem számíthatók össze. A munkaviszony átváltozásáról írásban értesíteni kell a munkavállalót, ideértve az Mt. 76 § /7/ bekezdésben említett tájékoztatást is.

42.6.A munkáltató vezetõjére, illetve vezetõnek minõsített munkavállalóra az 5 éves szabály nem terjed ki, velük juttatásaikról rendes szerzõdésben kell megállapodni. 

42.7.Arra az esetre, ha a munkáltató az Mt. 88 § /2/ bek. szerinti jogviszony megszüntetési jogát gyakorolná és a munkaviszonyból 3 hónapnál kevesebb lenne hátra, munkaszerzõdésben végkielégítés is kiköthetõ. Ahol helyi KSZ van ott a helyi KSZ szabályozhatja az ilyen végkielégítés feltételeit és mértékét.

42.8. ............................................

2. Munkaszerzõdés módosítása

43.1.A munkaszerzõdést a felek közös megegyezéssel módosíthatják. A módosítást írásba kell foglalni és az eredeti szerzõdéshez csatolni. Ha a módosítás szükségessé teszi az új vagy megváltoztatott munkaköri leírást, azt is csatolni kell.

43.2.Szezonális munkaszerzõdés, határozatlan tartamú munkaviszonnyá átalakítható.

43.3.A munkaszerzõdés tartalmi elemeit a munkavállaló hátrányára, az ÉKSZ illetve a helyi KSZ sem módosíthatja. Az ÉKSZ rendelkezései a munkaszerzõdések tartalmi elemeivé válnak az ÉKSZ hatályba lépését követõ naptól.

43.4. A munkaszerzõdés módosítására a munkaszerzõdés megkötés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

43.5.Nem minõsül munkaszerzõdés módosításnak a munkáltató személyében bekövetkezõ jogutódlás, ezért a munkaszerzõdés változatlan tartalommal száll át a jogutódra.

43.6. A munkaszerzõdést határozott tartamra a felek akkor is módosíthatják, ha átmenetileg a munkáltató a munkavállalót munkaszerzõdésében megjelölt munkakörtõl eltérõen más munkakörben foglalkoztatja. E munkakörben történõ foglalkoztatásról meg kell állapodni és annak leteltét követõen a munkavállalót eredeti munkakörében kell foglalkoztatni. Az eredeti munkakörben történõ bérfejlesztéseket a munkáltató érvényesíteni köteles. ha az eredeti munkakör megszûnt, a más munkakörben történõ foglalkoztatás alatt a munkaszerzõdést, vagy közös megegyezéssel módosítani kell véglegesen, vagy a munkáltatói rendes felmondást kell alkalmazni.

43.7.Amennyiben a munkáltatónál a helyi KSZ az Mt. 109/A szerinti jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetõvé azon akkor a munkavállaló munkaszerzõdését nem módosíthatják. A joghátrány tartamának lejártát követõen munkavállalót eredeti munkakörében és bérével kell tovább alkalmazni.

3. Versenytilalmi szerzõdés

44.1.A munkáltató köteles rögzíteni a helyi KSZ-ben, vagy a munkaügyi szabályzatban , utasításban, hogy mely munkakörök tartoznak a versenytilalmi szerzõdéskötés körébe. Ezt a dolgozókkal meg kell ismertetni.

44.2.Versenytilalmi megállapodás a munkaszerzõdés megkötésekor foglalkoztatási feltétel is lehet. Fennálló munkaviszony nem módosítható a versenytilalmi elõírás vonatkozásban, csak közös megegyezéssel.

44.3.A versenytilalmi szerzõdésre a polgári jog szabályai vonatkoznak. nem lehet a munkaszerzõdésben, vagy más módon biztosított munkaviszonyhoz kapcsolódó munkabér részt, juttatást versenytilalmi szerzõdés aláírásához feltételként kapcsolni. Csak önálló, nem munkabér jellegû jogcímen köthetõk versenytilalmi szerzõdések.

44.4.A versenytilalmi szerzõdések módosítására, felmondására, a polgári jog szabályait kell alaklamazni.

IV. RÉSZ

A MUNKAVISZONY MEGSZÛNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE

45. A munkaviszony megszûnésének kérdései

45.1.A munkavállaló halála esetén a munkáltató az elhunyt örököseivel köteles elszámolni. A munkáltatóval fennálló, munkavállalót terhelõ tartozások, esetleg más dologi elszámolásokat írásos formában kell elkészítenie.

45.2.A munkavállaló halála esetén a munkáltatót terhelõ juttatásokról, kártérítésekrõl, járadékokról rendelkezni kell.

45.3.Jogutód nélküli megszûnés esetén a munkavállalókat az Mt. 86/A §-ban írottakon túl az ÉKSZ-ben írott juttatások is megilletik.

45.4.Ha a munkaviszony azért szûnik meg, mert a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató közalkalmazotti jogállását követi, a munkaviszony megszûnésekor e jogviszonyban szerzett munkáltatói és munkavállalói jogosultságokkal, juttatásokkal el kell számolni. A helyi KSZ e kérdéseket szabályozhatja, de a munkavállaló hátrányára következményeket nem írhat elõ.

45.5.Ha a munkaviszony hatósági engedélyhez volt kötve, akkor az engedély lejártát követõen – külön felmondási jog gyakorlása nélkül – a munkaviszony megszûnik és ennek megfelelõen kell elszámolni a munkavállalóval.

45.6. Munkaviszony megszüntetésére irányuló minden megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. 

45.7. .....................................................

46. Munkaviszony megszûnése határozott tartam elteltével

46.1.Határozott idõre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással, illetõleg próbaidõ kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethetõ meg. Ez vonatkozik a szezonális munkaviszonyra is.

46.2.Ha határozott idõtartamra kötött munkaszerzõdés lejárta tartós távollét – pl. GYES, GYED, sorkatonai szolgálat, betegállomány, fizetés nélküli szabadság – idejére esik, és azt felek elõzetesen nem hosszabbítják meg , a munkaviszony megszûnik.

46.3. Jogutódlással átvett, határozott tartamra foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén is alkalmazni kell az elõzõ pontokban írott szabályokat.

47. Közös megegyezéssel történõ munkaviszony-megszüntetés

47.1. A munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésére irányuló kezdeményezést, a megszüntetés tervezett dátuma elõtt 15 nappal korábban egymás tudomására kell hozni.

47.2.A munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetése esetén a munkavállalót a megegyezésben rögzített juttatások és elszámolási összegek illetik meg. Közös megegyezéssel történõ munkaviszony megszüntetésére kényszeríteni senkit sem lehet.

47.3.Amennyiben a mu