IPARTESTÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
HUNGARIAN ASSOCIATION OF CRAFTMEN'S CORPORATIONS
1087 Budapest, Luther utca 4-6. I. em. 3. ajtó Tel.: +36 1 354 31 40
E-mail: titkarsag@iposz.hu
E-mail: titkarsag@iposz.hu
Közlemények
S Ü T Õ I P A R I SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZÕDÉS
munkaadói oldala részérõl a munkáltatói érdekképviseletet ellátó:
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége megbízásából és képviseletében a Sütõipari Szakmai Érdekközössége (1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.),
Magyar Pékszövetség ( 1117 Budapest, Dombóvári út 5-7.)
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (1107 Budapest, Mázsa tér 2-6.)
Ipartestületek Országos Szövetsége (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20.)
munkavállalói oldala részérõ a munkavállalói érdekképviseletet ellátó:
Sütõipari Dolgozók Szakszervezete (1068 Budapest, Városligeti fasor 44.),
több munkáltatóra és azok munkavállalóira kiterjedõ hatállyal - figyelemmel a kölcsönösen méltányolható érdekeikre - a következõ
SÜTÕIPARI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZÕDÉS -t
(a továbbiakban: Szerzõdés) kötik meg.
I.
A Szerzõdés célja
1. A Szerzõdõ Felek - sajátos eszközeikkel élve - szabályozott együttmûködés keretében elõsegítik a hazai sütõipari szakágazat feltételeinek kialakítását, amelyek a sütõszakma eredményes mûködését, mûszaki fejlõdését, a foglalkoztatottak munkájának megfelelõ díjazását, jogi védelmüket, valamint munkakörülményeik és szociális biztonságuk javulását lehetõvé teszik.
2. A Szerzõdésben meghatározott kapcsolatrendszer kialakításával Szerzõdõ Felek intézményesen és rendszeresen megismerik a másik felet foglalkoztató kérdéseket.
3. Szerzõdõ felek együttesen fellépnek a sütõipari szakma tekintélyének növelése, a gazdálkodás feltételrendszerének javítása, a rendezett piaci és munkaerõpiaci viszonyok megteremtése érdekében.
4. A Szerzõdõ Felek kölcsönösen törekednek a felmerülo problémák megegyezés útján történõ megoldására.
5. Meghatározza a munkavállalók részére az egyes juttatások alsó határát.
6. A szerzõdés szabályozza a munkaidõrenddel, a munka díjazásával, a bérpótlékokkal kapcsolatos alapvetõ kérdéseket.
II.
A Szerzõdés hatálya
7. A Szerzõdés a megállapodás hatályba lépésének idõpontjában az 1. sz.mellékletben felsorolt, az 15.81 sz. és az 15.82 sz. TEÁOR ’98 szakágazatokban mûködõ sütõipari munkáltatói szervezetekre terjed ki.
8. A Szerzõdõ Felekhez - a szerzõdés hatálybalépése után is - csatlakozhatnak azon munkáltatói érdekképviseleti szervek, melyek nyilatkozatukkal a szerzõdést magukra nézve kötelezõ érvényûnek elismerik. Jelen Szerzõdést a hatálya alá tartozó munkáltató szervezetnél valamennyi munkavállalóra alkalmazni kell, kivéve a Munka Törvénykönyv 188. §. és a
188/A. §. hatálya alá tartozó vezetõket.
9. A Szerzõdés határozatlan ideig van hatályban. A Szerzõdést bármelyik aláíró fél négy hónapos felmondási idõvel felmondhatja, rendelkezéseit azonban a felmondási idõ alatt is alkalmazni kell.
A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy felmondási szándékukról és a felmondás konkrét okáról elõzõleg írásban tájékoztatják a másik felet, és 15 napon belül tárgyalást folytatnak a felmondást kiváltó okok megoldása érdekében. Ennek elmulasztása esetén a felmondás érvénytelen.
Ezen szabályozás a helyi kollektív szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásokra is kötelezõ érvénnyel vonatkozik.
10. A Kollektív Szerzõdés a Szerzõdõ Felek aláírásával lép hatályba.
III.
A Szerzodo Felek kapcsolatrendszere
11. Szerzõdõ Felek a Szerzõdés rendelkezéseinek végrehajtását minden évben értékelik és a módosításokat oly módon végzik el, hogy az a következõ év január 1.-vel hatályba léphessen. Rendelkezéseit a Felek - szükség esetén - évközbeni hatálybalépéssel is módosíthatják.
A Szerzõdõ Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és kikérik egymás véleményét a munkavállalókat érintõ fõbb kérdések tekintetében, egyeztetnek a munkavállalókat érintõ kezdeményezésekben, elõterjesztésekben. Ennek hatékony végrehajtása érdekében sütõipari egyeztetõ bizottságot hoznak létre, amelynek létszámát, összetételét, mûködését külön szabályozzák.
13. A Szerzõdõ Felek a munkavállalókat érintõ fõbb kérdéseknek tekintik: a bérezést, a munka díjazását, a munkarendet, a pihenõnapok kiadásának rendszerét, szervezeti átalakulást, a felszámolást, tulajdonosváltozást, a vállalkozási csoport változását, a munkavállalókat érintõ átszervezéseket, létszámcsökkentést.
A munkáltatói érdekképviseletek a gazdálkodó egységek gazdálkodására vonatkozó fõbb adatok közlésével (évente egyszer: termelés, árbevétel, jövedelmezõség, évente kétszer: létszám, bérköltség) elõsegítik a reális munkavállalói igények kialakítását.
A munkáltatók ugyanezen információkat a gazdálkodó egységen belül mûködõ munkavállalói érdekképviseletek részére is biztosítják.
Az adatvédelem a munkavállalók érdekképviseleteinek kötelessége.
14. A Szerzõdõ Felek a közöttük kialakult vita, valamint egy, vagy több munkáltatónál sztrájk kezdeményezése esetén elõzetes megegyezésre törekszenek a konfliktust kiváltó okok közös érdekek alapján történõ megoldása céljából. Ezért a munkavállalói érdekképviselet a szakágazati sztrájkszabályzat elkészítésekor és alkalmazásakor igénybe és figyelembe veszi a sütõipari egyeztetõ bizottság közremûködését, véleményét.
15. A kölcsönös együttmûködés és információcsere elõsegítésére a Szerzõdõ Felek vezetõi szintû tanácskozásaikra egymás képviselõit meghívják. A munkáltatók képviseletükkel a Szakágazati Kollektív Szerzõdést aláírókat, a munkavállalók pedig a Sütõipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét bízzák meg.
IV.
Az érdekképviseletek mûködése
16. A munkáltatók biztosítják a vállalkozáson belüli érdekképviseletek mûködését és érdemben együttmûködnek velük. Ennek részletes szabályait a helyi kollektív szerzõdésben, vagy a munkáltató és az alapszervezet között kötendõ megállapodásban kell rögzíteni.
17. A munkáltatók az érdekképviseletek helyi mûködéséhez térítésmentesen biztosítják a tárgyi, anyagi és személyi feltételeket. Ennek szabályait a helyi kollektív szerzõdésben, vagy annak hiányában kétoldalú megállapodásban - melyre a KSZ szabályai vonatkoznak - kell rögzíteni.
18. A választott tisztségviselõk munkajogi védelmét a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint kell biztosítani. Az SDSZ-hez tartozó alapszervezetek választott tisztségviselõinek a törvény 28. §-ában elõírt védelme esetén a felsõbb szakszervezeti szerv az SDSZ Elnöksége.
Alapszervezeteknél a titkár, vagy elnök kivételével a jogosítványt az SDSZ Elnökségének illetékes tagja - SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gyakorolja.
19. Az Mt. 25.§.(2) bekezdésében szabályozott munkaidõ-kedvezmény fel nem használt részének pénzbeli megváltását az Mt. 25.§. (5) bek. figyelembe vételével a helyi KSZ-ben kell szabályozni.
V.
A munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések
20. A munkaszerzõdést - ide értve a határozott idõre kötöttet is - a munkaviszony kezdete elõtt írásba kell foglalni, melyben a munkavállaló személyi alapbére nem lehet kevesebb az ágazati bérmegállapodásban rögzített, a munkavállaló szakmai besorolásának megfelelõ összegnél.
a) A munkáltató az Mt.76.§.(7) bek.-ben megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség keretében írásban közli a munkavállalóval, hogy reá a Sütõipari Szakágazati Kollektív Szerzõdés és a helyi kollektív szerzõdés vonatkozik, azokat betekintés céljából biztosítja. Tájékoztatja továbbá, hogy szakmai munkaköri besorolását és az ahhoz kapcsolódó személyi alapbérét azok alapján állapította meg.
21. A szerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatás mértéke nem haladhatja meg az Mt.-ben írott mértéket, arról a munkavállalót írásban kell értesíteni, idõtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb az átlagkeresetnél.
22. Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg, legalább a felmondási idõ felére felmenti a munkavégzés kötelezettsége alól.
23. Abban az esetben, ha a munkáltató mûködési körébe tartozó ok miatt szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a felmondási idõ teljes idotartamára kell a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni.
24. A munkáltató átszervezésre, átalakulásra hivatkozással a munkavállaló munkaviszonyát csak más megoldás hiányában, különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár eléréséig hat, vagy kevesebb év van hátra.
A munkáltató átszervezése, átalakulása esetén, ha a munkavállaló foglalkoztatását nem tudja biztosítani, köteles - ha erre a jogszabály lehetõséget biztosít - a korengedményes nyugdíjazás lehetõségét felkínálni annak, aki legalább 20 éven át a munkáltatóval, vagy jogelõdjeivel munkaviszonyban állt és az öregségi, vagy csökkentés nélküli elõrehozott öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséhez kettõ, vagy annál kevesebb éve van hátra.
25. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszûnése következtében szûnik meg.
A végkielégítésre való jogosultság elbírálása, illetve mértékének megállapítása szempontjából a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idõnek minõsül az a megszakítás nélküli idõtartam, amelyet a munkavállaló a jogelõdöknél töltött.
Ez alkalommal nem vehetõ viszont figyelembe
a szabadságvesztés, a közérdekû munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása, továbbá a családiház építéséhez kért és kapott fizetés nélküli szabadság idõtartama.
A végkielégítés mértéke:
a) legalább 3 év munkaviszony esetén 1 havi,
b) legalább 5 év munkaviszony esetén 2 havi,
c) legalább 10 év munkaviszony esetén 3 havi,
d) legalább 15 év munkaviszony esetén 4 havi,
e) legalább 20 év munkaviszony esetén 6 havi,
f) legalább 25 évi munkaviszony esetén 7 havi
átlagkereset.
A végkielégítésnek az a)-f) pontokban meghatározott mértéke három havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya jelen pont elsõ bekezdésében meghatározott módon az öregségi nyugdíjra való jogosultság (Mt.87/A.§.(1) bek. a) pont) továbbá a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg.
VI.
Foglalkoztatáspolitika
26. Ha a munkáltató a Munka Törvénykönyve 94/A.§. szerinti csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelõzõen legalább 30 nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezetek és a munkavállalók képviselõibõl létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni és azt a döntés meghozataláig, vagy a megállapodás megkötéséig az Mt. 94/B.§.-ában meghatározottak szerint folytatni.
27. A felmondási tilalom alatt álló, vagy megváltozott munkaképességû munkavállalók munkahelyének megszûnése esetén a munkáltató
- elõsegíti a más munkakörben történõ foglalkoztatásukat,
- ennek érdekében támogatja a szükséges át-, illetve továbbképzésüket,
- elõkészíti rokkantsági nyugdíjazásukat, illetve szociális járadék megállapítását.
28. A munkáltató, ha a munkavállalót közös megegyezés alapján más munkakörben kívánja foglalkoztatni és ez átképzést, továbbképzést igényel, a munkavállaló részére munkaidõ kedvezményt, tanulmányi szabadságot, költségtérítést, kedvezõ munkaidõ beosztást biztosít. Mértékét a helyi kollektív szerzõdésben, annak hiányában a munkaszerzõdésben kell szabályozni, illetve rögzíteni.
29. Átszervezés, szerkezetátalakítás, átalakulás következtében az eredeti munkakörükben nem foglalkoztatható munkavállalók részére fel kell ajánlani a munkáltatónál betöltetlen, a munkavállaló szakképzettségének és egészségi állapotának közel megfelelõ munkahelyet. Ennek érdekében együttmûködnek a helyi munkaügyi központtal.
30. A munkáltató az Mt. 65.§. (3) bekezdés a)-c)-d)-f) bekezdésekben felsorolt esetekben a helyi szakszervezettel is egyeztetni köteles.
31. A 29-30. pontokban foglaltakat a munkáltatónak abban az esetben is végre kell hajtani, ha az adott egységben érdekképviseleti szervezetek nem mûködnek.
VII.
Munkaidõ, pihenõidõ, a munka díjazása
32.
a) Munkaidõ: a munkavégzésre elõírt idõ kezdetétõl annak befejezéséig tartó idõtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó elõkészítõ és befejezõ tevékenységet.
b) Heti munkaidõ: az egy naptári hétre esõ, vagy a százhatvannyolc órás megszakítás nélküli idõtartamba tartozó munkaidõ.
33. A sütõiparban a munkaidõ heti 40 óra, heti két pihenõnappal. A munkaidõ havi munkaidõkeretben is meghatározható, ha a helyi kollektív szerzõdés, vagy munkaszerzõdés - az Mt. elõírásait is figyelembe véve - ettõl eltérõen nem szabályozza. (Mt.118/A.§. (1)-(5) bek.)
Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg az Mt.118.§.(2) bek. szerinti feltételek megléte esetén, ha azt a munkaköri feladatok jellege indokolja (pl. õrök, portások, hõközpont, stb.).
34. Bármely munkarend alkalmazása esetén:
A napi munkaidõ egyenlõtlenül is beosztható, ilyen esetben a napi munkaidõ 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.
b) A munkaidõ a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a heti 48, illetve a napi 12 órát.
c) A heti pihenõnapok munkaidõkeret alkalmazása esetén havonta összevontan is kiadhatók. A helyi kollektív szerzõdés az Mt.118/A.§. alapján megállapított munkaidõkeret alapján az Mt.124.§. (4)-(5) bekezdésének betartásával a szabadnapok kiadását helyileg szabályozhatja. Mindkét szabályozás esetén 6 munkavégzést követõ nap után egy pihenõnap kiadása kötelezõ.
35. Pihenõnap: a naptári napon nulla órától huszonnégy óráig tartó idõszak.
a) A munkavállaló részére eltérõ megállapodás (Mt.123.§. (1)-(3) bekezdés) hiányában két mûszak között legalább 11 óra pihenõidõt kell biztosítani.
b) A munkaidõ beosztás szerinti pihenõnapon (pihenõidõben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100%. A pótlék mértéke 50 % ha a munkavállaló másik pihenõnapot (pihenõidõt) kap.
A Munka Törvénykönyve 124/A.§.(1) bek. (vasárnapi munkavégzés) és 125.§.(1) bek. (munkaszüneti napon munkavégzés) alkalmazása tekintetében a sütõipar rendeltetése folytán és tevékenysége során nyújtott szolgáltatása alapján vasárnap és munkaszüneti napon rendszeresen munkát végzõnek minõsül, mivel enélkül a hétfõi, vagy a munkaszüneti napot követõ elsõ munkanapi alapellátás a termékek fogyaszthatósági idején belül nem biztosítható.
Az élelmiszerkereskedelem által vasár- és munkaszüneti napi értékesítésre megrendelt napi áruk elõállításában és kiszállításában részt vevõket 50 százalékos bérpótlék illeti meg.
37. Az egy fõ által teljesíthetõ rendkívüli munkavégzés naptári évenként a 300 órát nem haladhatja meg.
A rendkívüli munkavégzésért pótlékolt munkabér jár. A pótlék mértéke a bér 50 %-ánál kevesebb nem lehet. Ennél magasabbat a helyi kollektív szerzõdés, illetve ennek hiányában a munkaszerzõdés megállapíthat. Ha a rendkívüli munkavégzés pihenõnapon történik, a 35. b) pont szerinti díjazás illeti meg a dolgozót.
38. A sütõiparban a munkarend lehet egymûszakos, illetve többmûszakos. A munkarendet a munkáltató állapítja meg, azonban köteles azt a munkavállaló tudomására hozni a helyi KSZ-ben, a munkaszerzõdésben, vagy az Mt. 76.§.(7).bek. alapján készített tájékoztatóban.
Az egyes mûszakok kezdési és befejezési idejét az MT-ben elõírt általános szempontok figyelembe vételével a munkaadó - mûködési körére jellemzõ sajátosságok alapján - határozza meg. Ezt a helyi KSZ-ben, vagy ennek hiányában a munkavállalókkal kötött írásbeli megállapodásban kell rögzíteni.
39. Helyi kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában (Mt.119.§. (2) bekezdés) a munkavállalóval munkaidõ beosztását, valamint a pihenõnapok kiadását írásban (a szokásos módon kifüggesztve) egy héttel elõbb, egy hétre elõre közölni kell. Ha az így meghatározott napi munkaidõnél a tényleges munkaidõ rövidebb, a különbözetet állásidõként ki kell fizetni. Amennyiben a napi munkaidõ hosszabb az elõre írásban közöltnél, a közölt mérték feletti rész rendkívüli munkavégzésnek minõsül.
40. Ha a munkavállaló a munkáltató mûködési körében felmerült ok miatt nem tud munkát végezni (állásidõ), az emiatt kiesett munkaidõre a besorolása szerinti személyi alapbére illeti meg. Ezen idõ alatt a munkavállaló a munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni. Amennyiben magasabb besorolású munkát végez, annak megfelelõ bér illeti meg.
41. Éjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti idõszakban teljesített munkavégzés.
Délutáni munka: a 14 és 22 óra közötti idõszakban teljesített munkavégzés.
A sütõiparban az - alkalmazott munkarendtõl függetlenül - egyes pótlékok mértékeit, a helyi kollektív szerzõdésben, illetõleg ha az nincs, akkor a munkaszerzõdésben kell rögzíteni azzal, hogy
- a délutáni munkavégzés pótléka 20 %-nál,
- az éjszakai munkavégzés pótléka 40 %-nál,
nem lehet kevesebb.
Az elõzõekben felsorolt pótlékok számítási alapja a besorolás szerinti személyi bér és ezek az alapbérbe nem építhetõk be.
42. A munkáltatónál alkalmazandó bérformákról a helyi kollektív szerzõdésben kell megállapodni. A munkavállalóra érvényes bérformát a munkaszerzõdésben kell rögzíteni. Teljesítménybér alkalmazása esetén garantált bér megállapítása kötelezõ, melynek összege nem lehet kevesebb a munkavállaló szakmai besorolásának megfelelõ összegnél.
43. A Szerzõdõ Felek a kormány által elõre jelzett átlagos inflációs ráta figyelembevételével megállapodnak az éves minimális átlagbérnövelés mértékében.
A "Sütõipari egyszerûsített munkaminõsítési és besorolási rendszer" rendszeres felülvizsgálatában, valamint a hozzárendelt minimálbérekben úgy állapodnak meg, hogy az a következõ év január 1-ével hatályba léphessen.
VIII.
Béren kívüli juttatások
44. A munkáltató a munkavállaló étkezési költségeihez - hideg étkeztetés biztosítása esetén legkevesebb havi 4.000,- Ft összeggel, meleg étkeztetés biztosítása esetén legkevesebb havi 8.000,- Ft összeggel - köteles hozzájárulni.
Az étkezési hozzájárulás tényleges mértékét, az igénybevétel feltételeit, az étkezés szabályait, a pénzbeni étkezési hozzájárulás és természetbeni étkeztetés együttes alkalmazásának szabályait a helyi kollektív szerzõdésben kell szabályozni.
45. A munkáltató az e célra rendelkezésre álló üdülõk és egyéb szociális-kulturális létesítmények hasznosítása tekintetében az Mt. 65.§. (1) pontjában meghatározott ÜT jogkörökön túl a döntések elõtt a helyi szakszervezetekkel is egyeztetni köteles. Az üdültetés - beleértve a csereüdültetést is - formáit és összes feltételeit (beutalás rendje, térítés mértéke, az üdültetés szervezése, stb.) a helyi szakszervezettel együtt kell szabályozni. Alapítványi formában történõ mûködtetés esetén a feltételeket a négy érintett fél (munkáltató, alapítvány, Üt., szakszervezet) közötti megállapodásban kell szabályozni.
46. A munkáltató a munkavállalók pihenésének, regenerálódásának elõsegítése érdekében lehetõségeihez mérten biztosítja a munkáltatói üdültetés színvonalának megõrzését. Egyebek között a munkavállaló részére üdülési csekket is adhat.
47. A sütõiparban az ipar jellegébõl adódóan a kialakult szakmai szokások szerint munka- illetve formaruha juttatás illeti meg a munkavállalókat. A juttatás szabályait a helyi kollektív szerzõdésben, vagy annak hiányában a munkaszerzõdésben kell szabályozni.
A munkaszerzõdésben, vagy a Munkavédelmi törvény által kötelezõen elõírt kérdésekkel együtt „Munkavédelmi szabályzat”-ban kell megállapítani a védõruha és a munkavédelmi eszközök juttatásának, használatának, tisztításának szabályait is.
48. A gazdálkodó szervezetnél a "munkabér elõleg"-re legalább az elõzõ havi bérköltség - éves átlagban betartandó - 1 %-ának megfelelõ keretet kell biztosítani, melyet igény szerint ki kell adni.
49. A munkáltató a munkavállalók részére lakásépítési, vásárlási kölcsönt biztosíthat gazdasági lehetõségei függvényében. Mértékét a helyi kollektív szerzõdésben, feltételrendszerét külön szabályzatban kell rögzíteni.
50. Jóléti, szociális, kulturális és oktatási célokra a munkáltató megfelelõ összeget biztosít éves gazdasági terveiben. Ezen kiadások veszteséges gazdálkodást a munkáltatónál nem eredményezhetnek. A juttatások mértékét és a felhasználás fõ elveit a helyi kollektív szerzõdésben, alapítványi formában történõ mûködtetés, illetve egyéb esetekben külön megállapodásban kell szabályozni, biztosítva a munkavállalói érdekképviseleteknek a felhasználási célok meghatározásában való közremûködését.
51. A munkáltató a munkavállalók, illetve a helyi érdekképviseleti szervezet igénye esetén biztosítja a jogsegélyszolgálat mûködésének feltételeit az elvárható mértékben.
IX.
Zárórendelkezések
52. Jelen Szerzõdésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Munka Törvénykönyve, a hatályos egyéb jogszabályok, illetõleg a gazdálkodó szervezetek kollektív szerzõdései, valamint a munkaszerzõdésekben foglaltak az irányadók.
53. A helyi kollektív szerzõdésben, vagy munkaszerzõdésben a Sütõipari Szakágazati Kollektív Szerzõdés elõírásainál csak a munkavállalóra nézve azonos, vagy kedvezõbb feltételekre lehet megállapodást kötni.
54. A Szerzõdés 1. sz. melléklete a sütõipar egyszerûsített munkaminõsítési és besorolási rendszerét, valamint az évenként ehhez rendelt minimális alapbéreket tartalmazza.
Jelen kollektív szerzõdés melléklete a megállapodás szerves részét képezik.
Sütõipari Dolgozók Szakszervezete
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége Sütõipari Szakmai Érdekközössége
Magyar Pékszövetség
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Ipartestületek Országos Szövetsége
Magyar Pékszövetség ( 1117 Budapest, Dombóvári út 5-7.)
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (1107 Budapest, Mázsa tér 2-6.)
Ipartestületek Országos Szövetsége (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20.)
munkavállalói oldala részérõ a munkavállalói érdekképviseletet ellátó:
Sütõipari Dolgozók Szakszervezete (1068 Budapest, Városligeti fasor 44.),
több munkáltatóra és azok munkavállalóira kiterjedõ hatállyal - figyelemmel a kölcsönösen méltányolható érdekeikre - a következõ
SÜTÕIPARI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZÕDÉS -t
(a továbbiakban: Szerzõdés) kötik meg.
I.
A Szerzõdés célja
1. A Szerzõdõ Felek - sajátos eszközeikkel élve - szabályozott együttmûködés keretében elõsegítik a hazai sütõipari szakágazat feltételeinek kialakítását, amelyek a sütõszakma eredményes mûködését, mûszaki fejlõdését, a foglalkoztatottak munkájának megfelelõ díjazását, jogi védelmüket, valamint munkakörülményeik és szociális biztonságuk javulását lehetõvé teszik.
2. A Szerzõdésben meghatározott kapcsolatrendszer kialakításával Szerzõdõ Felek intézményesen és rendszeresen megismerik a másik felet foglalkoztató kérdéseket.
3. Szerzõdõ felek együttesen fellépnek a sütõipari szakma tekintélyének növelése, a gazdálkodás feltételrendszerének javítása, a rendezett piaci és munkaerõpiaci viszonyok megteremtése érdekében.
4. A Szerzõdõ Felek kölcsönösen törekednek a felmerülo problémák megegyezés útján történõ megoldására.
5. Meghatározza a munkavállalók részére az egyes juttatások alsó határát.
6. A szerzõdés szabályozza a munkaidõrenddel, a munka díjazásával, a bérpótlékokkal kapcsolatos alapvetõ kérdéseket.
II.
A Szerzõdés hatálya
7. A Szerzõdés a megállapodás hatályba lépésének idõpontjában az 1. sz.mellékletben felsorolt, az 15.81 sz. és az 15.82 sz. TEÁOR ’98 szakágazatokban mûködõ sütõipari munkáltatói szervezetekre terjed ki.
8. A Szerzõdõ Felekhez - a szerzõdés hatálybalépése után is - csatlakozhatnak azon munkáltatói érdekképviseleti szervek, melyek nyilatkozatukkal a szerzõdést magukra nézve kötelezõ érvényûnek elismerik. Jelen Szerzõdést a hatálya alá tartozó munkáltató szervezetnél valamennyi munkavállalóra alkalmazni kell, kivéve a Munka Törvénykönyv 188. §. és a
188/A. §. hatálya alá tartozó vezetõket.
9. A Szerzõdés határozatlan ideig van hatályban. A Szerzõdést bármelyik aláíró fél négy hónapos felmondási idõvel felmondhatja, rendelkezéseit azonban a felmondási idõ alatt is alkalmazni kell.
A Szerzõdõ Felek kötelezik magukat arra, hogy felmondási szándékukról és a felmondás konkrét okáról elõzõleg írásban tájékoztatják a másik felet, és 15 napon belül tárgyalást folytatnak a felmondást kiváltó okok megoldása érdekében. Ennek elmulasztása esetén a felmondás érvénytelen.
Ezen szabályozás a helyi kollektív szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásokra is kötelezõ érvénnyel vonatkozik.
10. A Kollektív Szerzõdés a Szerzõdõ Felek aláírásával lép hatályba.
III.
A Szerzodo Felek kapcsolatrendszere
11. Szerzõdõ Felek a Szerzõdés rendelkezéseinek végrehajtását minden évben értékelik és a módosításokat oly módon végzik el, hogy az a következõ év január 1.-vel hatályba léphessen. Rendelkezéseit a Felek - szükség esetén - évközbeni hatálybalépéssel is módosíthatják.
A Szerzõdõ Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és kikérik egymás véleményét a munkavállalókat érintõ fõbb kérdések tekintetében, egyeztetnek a munkavállalókat érintõ kezdeményezésekben, elõterjesztésekben. Ennek hatékony végrehajtása érdekében sütõipari egyeztetõ bizottságot hoznak létre, amelynek létszámát, összetételét, mûködését külön szabályozzák.
13. A Szerzõdõ Felek a munkavállalókat érintõ fõbb kérdéseknek tekintik: a bérezést, a munka díjazását, a munkarendet, a pihenõnapok kiadásának rendszerét, szervezeti átalakulást, a felszámolást, tulajdonosváltozást, a vállalkozási csoport változását, a munkavállalókat érintõ átszervezéseket, létszámcsökkentést.
A munkáltatói érdekképviseletek a gazdálkodó egységek gazdálkodására vonatkozó fõbb adatok közlésével (évente egyszer: termelés, árbevétel, jövedelmezõség, évente kétszer: létszám, bérköltség) elõsegítik a reális munkavállalói igények kialakítását.
A munkáltatók ugyanezen információkat a gazdálkodó egységen belül mûködõ munkavállalói érdekképviseletek részére is biztosítják.
Az adatvédelem a munkavállalók érdekképviseleteinek kötelessége.
14. A Szerzõdõ Felek a közöttük kialakult vita, valamint egy, vagy több munkáltatónál sztrájk kezdeményezése esetén elõzetes megegyezésre törekszenek a konfliktust kiváltó okok közös érdekek alapján történõ megoldása céljából. Ezért a munkavállalói érdekképviselet a szakágazati sztrájkszabályzat elkészítésekor és alkalmazásakor igénybe és figyelembe veszi a sütõipari egyeztetõ bizottság közremûködését, véleményét.
15. A kölcsönös együttmûködés és információcsere elõsegítésére a Szerzõdõ Felek vezetõi szintû tanácskozásaikra egymás képviselõit meghívják. A munkáltatók képviseletükkel a Szakágazati Kollektív Szerzõdést aláírókat, a munkavállalók pedig a Sütõipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét bízzák meg.
IV.
Az érdekképviseletek mûködése
16. A munkáltatók biztosítják a vállalkozáson belüli érdekképviseletek mûködését és érdemben együttmûködnek velük. Ennek részletes szabályait a helyi kollektív szerzõdésben, vagy a munkáltató és az alapszervezet között kötendõ megállapodásban kell rögzíteni.
17. A munkáltatók az érdekképviseletek helyi mûködéséhez térítésmentesen biztosítják a tárgyi, anyagi és személyi feltételeket. Ennek szabályait a helyi kollektív szerzõdésben, vagy annak hiányában kétoldalú megállapodásban - melyre a KSZ szabályai vonatkoznak - kell rögzíteni.
18. A választott tisztségviselõk munkajogi védelmét a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint kell biztosítani. Az SDSZ-hez tartozó alapszervezetek választott tisztségviselõinek a törvény 28. §-ában elõírt védelme esetén a felsõbb szakszervezeti szerv az SDSZ Elnöksége.
Alapszervezeteknél a titkár, vagy elnök kivételével a jogosítványt az SDSZ Elnökségének illetékes tagja - SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gyakorolja.
19. Az Mt. 25.§.(2) bekezdésében szabályozott munkaidõ-kedvezmény fel nem használt részének pénzbeli megváltását az Mt. 25.§. (5) bek. figyelembe vételével a helyi KSZ-ben kell szabályozni.
V.
A munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések
20. A munkaszerzõdést - ide értve a határozott idõre kötöttet is - a munkaviszony kezdete elõtt írásba kell foglalni, melyben a munkavállaló személyi alapbére nem lehet kevesebb az ágazati bérmegállapodásban rögzített, a munkavállaló szakmai besorolásának megfelelõ összegnél.
a) A munkáltató az Mt.76.§.(7) bek.-ben megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség keretében írásban közli a munkavállalóval, hogy reá a Sütõipari Szakágazati Kollektív Szerzõdés és a helyi kollektív szerzõdés vonatkozik, azokat betekintés céljából biztosítja. Tájékoztatja továbbá, hogy szakmai munkaköri besorolását és az ahhoz kapcsolódó személyi alapbérét azok alapján állapította meg.
21. A szerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatás mértéke nem haladhatja meg az Mt.-ben írott mértéket, arról a munkavállalót írásban kell értesíteni, idõtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb az átlagkeresetnél.
22. Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással szünteti meg, legalább a felmondási idõ felére felmenti a munkavégzés kötelezettsége alól.
23. Abban az esetben, ha a munkáltató mûködési körébe tartozó ok miatt szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a felmondási idõ teljes idotartamára kell a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni.
24. A munkáltató átszervezésre, átalakulásra hivatkozással a munkavállaló munkaviszonyát csak más megoldás hiányában, különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár eléréséig hat, vagy kevesebb év van hátra.
A munkáltató átszervezése, átalakulása esetén, ha a munkavállaló foglalkoztatását nem tudja biztosítani, köteles - ha erre a jogszabály lehetõséget biztosít - a korengedményes nyugdíjazás lehetõségét felkínálni annak, aki legalább 20 éven át a munkáltatóval, vagy jogelõdjeivel munkaviszonyban állt és az öregségi, vagy csökkentés nélküli elõrehozott öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséhez kettõ, vagy annál kevesebb éve van hátra.
25. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszûnése következtében szûnik meg.
A végkielégítésre való jogosultság elbírálása, illetve mértékének megállapítása szempontjából a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idõnek minõsül az a megszakítás nélküli idõtartam, amelyet a munkavállaló a jogelõdöknél töltött.
Ez alkalommal nem vehetõ viszont figyelembe
a szabadságvesztés, a közérdekû munka, valamint
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása, továbbá a családiház építéséhez kért és kapott fizetés nélküli szabadság idõtartama.
A végkielégítés mértéke:
a) legalább 3 év munkaviszony esetén 1 havi,
b) legalább 5 év munkaviszony esetén 2 havi,
c) legalább 10 év munkaviszony esetén 3 havi,
d) legalább 15 év munkaviszony esetén 4 havi,
e) legalább 20 év munkaviszony esetén 6 havi,
f) legalább 25 évi munkaviszony esetén 7 havi
átlagkereset.
A végkielégítésnek az a)-f) pontokban meghatározott mértéke három havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya jelen pont elsõ bekezdésében meghatározott módon az öregségi nyugdíjra való jogosultság (Mt.87/A.§.(1) bek. a) pont) továbbá a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg.
VI.
Foglalkoztatáspolitika
26. Ha a munkáltató a Munka Törvénykönyve 94/A.§. szerinti csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, a döntést megelõzõen legalább 30 nappal köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezõ szakszervezetek és a munkavállalók képviselõibõl létrehozott bizottsággal konzultációt kezdeményezni és azt a döntés meghozataláig, vagy a megállapodás megkötéséig az Mt. 94/B.§.-ában meghatározottak szerint folytatni.
27. A felmondási tilalom alatt álló, vagy megváltozott munkaképességû munkavállalók munkahelyének megszûnése esetén a munkáltató
- elõsegíti a más munkakörben történõ foglalkoztatásukat,
- ennek érdekében támogatja a szükséges át-, illetve továbbképzésüket,
- elõkészíti rokkantsági nyugdíjazásukat, illetve szociális járadék megállapítását.
28. A munkáltató, ha a munkavállalót közös megegyezés alapján más munkakörben kívánja foglalkoztatni és ez átképzést, továbbképzést igényel, a munkavállaló részére munkaidõ kedvezményt, tanulmányi szabadságot, költségtérítést, kedvezõ munkaidõ beosztást biztosít. Mértékét a helyi kollektív szerzõdésben, annak hiányában a munkaszerzõdésben kell szabályozni, illetve rögzíteni.
29. Átszervezés, szerkezetátalakítás, átalakulás következtében az eredeti munkakörükben nem foglalkoztatható munkavállalók részére fel kell ajánlani a munkáltatónál betöltetlen, a munkavállaló szakképzettségének és egészségi állapotának közel megfelelõ munkahelyet. Ennek érdekében együttmûködnek a helyi munkaügyi központtal.
30. A munkáltató az Mt. 65.§. (3) bekezdés a)-c)-d)-f) bekezdésekben felsorolt esetekben a helyi szakszervezettel is egyeztetni köteles.
31. A 29-30. pontokban foglaltakat a munkáltatónak abban az esetben is végre kell hajtani, ha az adott egységben érdekképviseleti szervezetek nem mûködnek.
VII.
Munkaidõ, pihenõidõ, a munka díjazása
32.
a) Munkaidõ: a munkavégzésre elõírt idõ kezdetétõl annak befejezéséig tartó idõtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó elõkészítõ és befejezõ tevékenységet.
b) Heti munkaidõ: az egy naptári hétre esõ, vagy a százhatvannyolc órás megszakítás nélküli idõtartamba tartozó munkaidõ.
33. A sütõiparban a munkaidõ heti 40 óra, heti két pihenõnappal. A munkaidõ havi munkaidõkeretben is meghatározható, ha a helyi kollektív szerzõdés, vagy munkaszerzõdés - az Mt. elõírásait is figyelembe véve - ettõl eltérõen nem szabályozza. (Mt.118/A.§. (1)-(5) bek.)
Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg az Mt.118.§.(2) bek. szerinti feltételek megléte esetén, ha azt a munkaköri feladatok jellege indokolja (pl. õrök, portások, hõközpont, stb.).
34. Bármely munkarend alkalmazása esetén:
A napi munkaidõ egyenlõtlenül is beosztható, ilyen esetben a napi munkaidõ 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.
b) A munkaidõ a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a heti 48, illetve a napi 12 órát.
c) A heti pihenõnapok munkaidõkeret alkalmazása esetén havonta összevontan is kiadhatók. A helyi kollektív szerzõdés az Mt.118/A.§. alapján megállapított munkaidõkeret alapján az Mt.124.§. (4)-(5) bekezdésének betartásával a szabadnapok kiadását helyileg szabályozhatja. Mindkét szabályozás esetén 6 munkavégzést követõ nap után egy pihenõnap kiadása kötelezõ.
35. Pihenõnap: a naptári napon nulla órától huszonnégy óráig tartó idõszak.
a) A munkavállaló részére eltérõ megállapodás (Mt.123.§. (1)-(3) bekezdés) hiányában két mûszak között legalább 11 óra pihenõidõt kell biztosítani.
b) A munkaidõ beosztás szerinti pihenõnapon (pihenõidõben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100%. A pótlék mértéke 50 % ha a munkavállaló másik pihenõnapot (pihenõidõt) kap.
A Munka Törvénykönyve 124/A.§.(1) bek. (vasárnapi munkavégzés) és 125.§.(1) bek. (munkaszüneti napon munkavégzés) alkalmazása tekintetében a sütõipar rendeltetése folytán és tevékenysége során nyújtott szolgáltatása alapján vasárnap és munkaszüneti napon rendszeresen munkát végzõnek minõsül, mivel enélkül a hétfõi, vagy a munkaszüneti napot követõ elsõ munkanapi alapellátás a termékek fogyaszthatósági idején belül nem biztosítható.
Az élelmiszerkereskedelem által vasár- és munkaszüneti napi értékesítésre megrendelt napi áruk elõállításában és kiszállításában részt vevõket 50 százalékos bérpótlék illeti meg.
37. Az egy fõ által teljesíthetõ rendkívüli munkavégzés naptári évenként a 300 órát nem haladhatja meg.
A rendkívüli munkavégzésért pótlékolt munkabér jár. A pótlék mértéke a bér 50 %-ánál kevesebb nem lehet. Ennél magasabbat a helyi kollektív szerzõdés, illetve ennek hiányában a munkaszerzõdés megállapíthat. Ha a rendkívüli munkavégzés pihenõnapon történik, a 35. b) pont szerinti díjazás illeti meg a dolgozót.
38. A sütõiparban a munkarend lehet egymûszakos, illetve többmûszakos. A munkarendet a munkáltató állapítja meg, azonban köteles azt a munkavállaló tudomására hozni a helyi KSZ-ben, a munkaszerzõdésben, vagy az Mt. 76.§.(7).bek. alapján készített tájékoztatóban.
Az egyes mûszakok kezdési és befejezési idejét az MT-ben elõírt általános szempontok figyelembe vételével a munkaadó - mûködési körére jellemzõ sajátosságok alapján - határozza meg. Ezt a helyi KSZ-ben, vagy ennek hiányában a munkavállalókkal kötött írásbeli megállapodásban kell rögzíteni.
39. Helyi kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában (Mt.119.§. (2) bekezdés) a munkavállalóval munkaidõ beosztását, valamint a pihenõnapok kiadását írásban (a szokásos módon kifüggesztve) egy héttel elõbb, egy hétre elõre közölni kell. Ha az így meghatározott napi munkaidõnél a tényleges munkaidõ rövidebb, a különbözetet állásidõként ki kell fizetni. Amennyiben a napi munkaidõ hosszabb az elõre írásban közöltnél, a közölt mérték feletti rész rendkívüli munkavégzésnek minõsül.
40. Ha a munkavállaló a munkáltató mûködési körében felmerült ok miatt nem tud munkát végezni (állásidõ), az emiatt kiesett munkaidõre a besorolása szerinti személyi alapbére illeti meg. Ezen idõ alatt a munkavállaló a munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni. Amennyiben magasabb besorolású munkát végez, annak megfelelõ bér illeti meg.
41. Éjszakai munka: a 22 és 6 óra közötti idõszakban teljesített munkavégzés.
Délutáni munka: a 14 és 22 óra közötti idõszakban teljesített munkavégzés.
A sütõiparban az - alkalmazott munkarendtõl függetlenül - egyes pótlékok mértékeit, a helyi kollektív szerzõdésben, illetõleg ha az nincs, akkor a munkaszerzõdésben kell rögzíteni azzal, hogy
- a délutáni munkavégzés pótléka 20 %-nál,
- az éjszakai munkavégzés pótléka 40 %-nál,
nem lehet kevesebb.
Az elõzõekben felsorolt pótlékok számítási alapja a besorolás szerinti személyi bér és ezek az alapbérbe nem építhetõk be.
42. A munkáltatónál alkalmazandó bérformákról a helyi kollektív szerzõdésben kell megállapodni. A munkavállalóra érvényes bérformát a munkaszerzõdésben kell rögzíteni. Teljesítménybér alkalmazása esetén garantált bér megállapítása kötelezõ, melynek összege nem lehet kevesebb a munkavállaló szakmai besorolásának megfelelõ összegnél.
43. A Szerzõdõ Felek a kormány által elõre jelzett átlagos inflációs ráta figyelembevételével megállapodnak az éves minimális átlagbérnövelés mértékében.
A "Sütõipari egyszerûsített munkaminõsítési és besorolási rendszer" rendszeres felülvizsgálatában, valamint a hozzárendelt minimálbérekben úgy állapodnak meg, hogy az a következõ év január 1-ével hatályba léphessen.
VIII.
Béren kívüli juttatások
44. A munkáltató a munkavállaló étkezési költségeihez - hideg étkeztetés biztosítása esetén legkevesebb havi 4.000,- Ft összeggel, meleg étkeztetés biztosítása esetén legkevesebb havi 8.000,- Ft összeggel - köteles hozzájárulni.
Az étkezési hozzájárulás tényleges mértékét, az igénybevétel feltételeit, az étkezés szabályait, a pénzbeni étkezési hozzájárulás és természetbeni étkeztetés együttes alkalmazásának szabályait a helyi kollektív szerzõdésben kell szabályozni.
45. A munkáltató az e célra rendelkezésre álló üdülõk és egyéb szociális-kulturális létesítmények hasznosítása tekintetében az Mt. 65.§. (1) pontjában meghatározott ÜT jogkörökön túl a döntések elõtt a helyi szakszervezetekkel is egyeztetni köteles. Az üdültetés - beleértve a csereüdültetést is - formáit és összes feltételeit (beutalás rendje, térítés mértéke, az üdültetés szervezése, stb.) a helyi szakszervezettel együtt kell szabályozni. Alapítványi formában történõ mûködtetés esetén a feltételeket a négy érintett fél (munkáltató, alapítvány, Üt., szakszervezet) közötti megállapodásban kell szabályozni.
46. A munkáltató a munkavállalók pihenésének, regenerálódásának elõsegítése érdekében lehetõségeihez mérten biztosítja a munkáltatói üdültetés színvonalának megõrzését. Egyebek között a munkavállaló részére üdülési csekket is adhat.
47. A sütõiparban az ipar jellegébõl adódóan a kialakult szakmai szokások szerint munka- illetve formaruha juttatás illeti meg a munkavállalókat. A juttatás szabályait a helyi kollektív szerzõdésben, vagy annak hiányában a munkaszerzõdésben kell szabályozni.
A munkaszerzõdésben, vagy a Munkavédelmi törvény által kötelezõen elõírt kérdésekkel együtt „Munkavédelmi szabályzat”-ban kell megállapítani a védõruha és a munkavédelmi eszközök juttatásának, használatának, tisztításának szabályait is.
48. A gazdálkodó szervezetnél a "munkabér elõleg"-re legalább az elõzõ havi bérköltség - éves átlagban betartandó - 1 %-ának megfelelõ keretet kell biztosítani, melyet igény szerint ki kell adni.
49. A munkáltató a munkavállalók részére lakásépítési, vásárlási kölcsönt biztosíthat gazdasági lehetõségei függvényében. Mértékét a helyi kollektív szerzõdésben, feltételrendszerét külön szabályzatban kell rögzíteni.
50. Jóléti, szociális, kulturális és oktatási célokra a munkáltató megfelelõ összeget biztosít éves gazdasági terveiben. Ezen kiadások veszteséges gazdálkodást a munkáltatónál nem eredményezhetnek. A juttatások mértékét és a felhasználás fõ elveit a helyi kollektív szerzõdésben, alapítványi formában történõ mûködtetés, illetve egyéb esetekben külön megállapodásban kell szabályozni, biztosítva a munkavállalói érdekképviseleteknek a felhasználási célok meghatározásában való közremûködését.
51. A munkáltató a munkavállalók, illetve a helyi érdekképviseleti szervezet igénye esetén biztosítja a jogsegélyszolgálat mûködésének feltételeit az elvárható mértékben.
IX.
Zárórendelkezések
52. Jelen Szerzõdésben nem szabályozott kérdések tekintetében a Munka Törvénykönyve, a hatályos egyéb jogszabályok, illetõleg a gazdálkodó szervezetek kollektív szerzõdései, valamint a munkaszerzõdésekben foglaltak az irányadók.
53. A helyi kollektív szerzõdésben, vagy munkaszerzõdésben a Sütõipari Szakágazati Kollektív Szerzõdés elõírásainál csak a munkavállalóra nézve azonos, vagy kedvezõbb feltételekre lehet megállapodást kötni.
54. A Szerzõdés 1. sz. melléklete a sütõipar egyszerûsített munkaminõsítési és besorolási rendszerét, valamint az évenként ehhez rendelt minimális alapbéreket tartalmazza.
Jelen kollektív szerzõdés melléklete a megállapodás szerves részét képezik.
Sütõipari Dolgozók Szakszervezete
Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége Sütõipari Szakmai Érdekközössége
Magyar Pékszövetség
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Ipartestületek Országos Szövetsége
