Digitális szociális partnerek - DIGI-SOC projekt

IPOSZ konferencia – 2024. 04.24., Hévíz

 

2024. április 24-én az IPOSZ az IVSZ-el közösen Konferenciát szervezett Hévízen az európai digitális átmenet és a digitális keretmegállapodás végrehajtásának eredményeiről, folyamatáról.

 

Németh László, az IPOSZ elnöke nyitotta meg a rendezvényt – beszédében elmondta, hogy a konferencia fő témája a kkv-k digitalizációját támogató DIGI-SOC projekt. Hangsúlyozta, hogy az IPOSZ elhivatott abban, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket, kihívásokat, tudást közvetítse a vállalkozások felé, amelynek érdekében az elmúlt évben nagysikerű, online workshopsorozatokat szervezett, és ezt a jövőben is folytatni fogja.

 

Juhos János, az IPOSZ alelnöke bemutatta a projekt eddigi eredményeit az elmúlt közel egy évben lezajlott workshopsorozaton, amely a digitális keretmegállapodás széleskörű magyarországi megvalósulását támogatja. Az alelnök rámutatott arra, hogy a vásárlóerő csökkenése és a fizetőképes kereslet hiánya mellett komoly problémát jelent a munkaerőhiány is, miközben a nagyobb vállalatok versenytársaikkal is megküzdve szívják el a potenciális alkalmazottakat. Az IPOSZ által megkapott pályázatokban keresik a megoldásokat arra, hogy hogyan tarthatnák meg a munkaerőt és oldhatnák meg a felmerülő problémákat.

A digitalizáció munkaügyi vonzataira is kitért, amelyek mind a vállalkozók, mind az alkalmazottak számára fontos kérdéseket vetnek fel. A kisvállalkozásoknak komoly kihívást jelenthet a digitalizáció bevezetése, különösen azok számára, akik még alapvető digitális eszközökkel sem rendelkeznek. Juhos János kiemelte, hogy elengedhetetlen felkészíteni a vállalkozókat és az alkalmazottakat annak érdekében, hogy a digitalizáció által hozott változásoknak a nyertesei legyenek.

 

Juhos János rámutatott a kormány fejlesztéseinek jelentőségére is, beleértve a technológia támogatását, a fenntarthatóság elősegítését, valamint a hazai beszállítók és az innováció támogatását. A rugalmasság és az átlátóképesség lehet az előnyük a kisvállalkozásoknak a nagyobb vállalatokkal szemben, azonban fontos, hogy a vállalkozások ne csak másokat, de saját magukat is hatékonyan tudják menedzselni.

A digitalizációhoz való hozzáállás és az akarat fontos szerepet játszik abban, hogy a vállalkozások sikeresen alkalmazkodjanak a változó piaci környezethez és kihasználják a digitalizáció által kínált lehetőségeket.

 

A konferencia fontos lépés volt a vállalkozások és a kormány közötti párbeszéd elősegítésében és azoknak az eszközöknek a megvitatásában, amelyek segíthetik a vállalkozások fejlődését és versenyképességét a digitalizáció korában.

 

A konferencia további programja során szakértők mutatták be a sikeres üzleti növekedés alapjait és adtak konkrét gyakorlati tippeket az üzleti stratégia végrehajtásához.

 

Dékány Donát, az EIT Digital Hungary fejlesztési vezetője az üzletfejlesztés gyakorlati területeit mutatta be, majd ezt követően Molnár Attila, IT szakértő, az IVSZ elnökségi tagja tartott előadást a kibervédelmi alapok megteremtéséről, amely már a kisvállalkozások számára is alapvető fontosságú.

 

Az online marketing szerepéről Vincze Norbert, az IVSZ online marketing szakértője beszélt a résztvevőknek. Elmondta, az online jelenlét és marketing kulcsfontosságú a sikeres vállalkozások számára, erre számos jó példát, irányt és hatékony eszközt mutatott be prezentációja során.

 

A színvonalas előadásokat követően a szakértők segítségével és Tordai Balázs, az IVSZ ágazati digitalizációs vezetőjének moderálásával kerekasztal-beszélgetés zajlott le, amelyen a hallgatóságot érdeklő témákat járták körül részletesebben, illetve az ezek mentén felmerülő kérdéseket válaszolták meg. A konferencia rámutatott arra, hogy a digitális transzformációhoz a szociális partnerek bevonása és tapasztalataik hasznosítása elengedhetetlen.

 

A tartalmas konferencia a digitalizáció munkaügyi kihívásairól, kötelezettségeiről, illetve lehetőségeiről szólt a munkaadók és a munkavállalók számára. Dr. Nádasné dr. Rab Henriett, a Debreceni Egyetem Munkajogi Tanszékének docense a DIGI-SOC projekt keretén belül szervezett workshopsorozat visszatérő előadójaként összefoglalta az elmúlt év előadásainak legfontosabb témáit, tapasztalatait és tanácsait.

 

 

VII. workshop: Digitalizáció, digitális tudásátadás az asztalosiparban és a szobafestő, mázoló, tapétázó szakmában

 

Február 28-án sor került az IPOSZ újabb online workshopjára "Digitalizáció, digitális tudásátadás az asztalosiparban és a szobafestő, mázoló, tapétázó szakmában" címmel – a programon ezúttal 3 szakértő előadó járta körbe a témát.

 

 

Az első előadó, Koós Daniella, a Fabunio Magyar Bútor- és Faipari Szövetség főtitkára

„WOODigital - Tudásátadás a jövő asztalosiparáért” címmel tartotta meg előadását, amelynek során a WOODigital nevű Erasmus+ projektet mutatta be részletesen. A projektnek négy munkacsoportja van – ebből a Junior a fiataloknak, a Skills pedig a szakmájukban már elhelyezkedő és fejlődni akaró faipari szakemberek számára jött létre. Mindkét csoport tudásátadással foglalkozik, és igyekszik kihasználni a nemzetközi beágyazódás előnyeit – 5 partnerországgal és 6 szervezettel közösen zajlik a folyamatos tudás- és információcsere.

 

A főtitkár elmondta, hogy a WOODigital nemzetközi tudásátadó platformként működő program, és alapvetően a 18-35 év közötti faiparban tevékenykedők számára fejlesztették, de bárki szabadon felhasználhatja. Az oktatásban résztvevők számára tananyag-kiegészítésként, az oktatók részére pedig segédanyagként használható, de akár cégek és más társszakmák is felhasználhatják az elérhető anyagokat, hiszen kiváló felület a technológiai változások folyamatos követésére, ami ma már elengedhetetlen.

 

A program célja, hogy olyan munkaerőt hozzon létre, amely kellőképpen kiismeri magát a korszerű gyártási folyamatok között (pl. körforgásos gazdaság szemlélete), de az információ- és kommunikációtechnológia használatára is oktat, illetve választ igyekszik adni az új piaci területek és szegmensek igényeire, innovatív és személyre szabott módon. A kortárs tudást és perspektívát nyújtó, 5 nyelven elérhető, ingyenes, 25 órás képzés nemzetközi képesítést (ECVET Credits) ad, és közérthető módon segíti a digitális átállást az egyéni vállalkozói rétegtől egészen a vállalati szféráig. A képzés fő témakörei: Ipar 4.0; 4.0 szoftver, gyártásmenedzsment és gépészet; körkörös gazdaság.

 

Az előadó szót ejtett a következő, a projekt keretében fejlesztés alatt álló tananyagról is (WOODCircle), amelynek célja a zöld és körforgásos készségek oktatása lesz a bútor- és faipari ágazatban tevékenykedő fiatal, európai diákok és munkavállalók számára. A projekt célkitűzése, hogy a képzésen keresztül egy új profilt dolgozzon ki: a körforgásos és fenntartható módon gondolkodó faipari munkásét.

 

Bővebb információ a projektről itt érhető el: www.woodigital.eu

 

A második előadást „Mit adhat a digitalizáció a festő-mázoló-tapétázó vállalkozásoknak?” címmel Kovács László, az SZMTOI Szobafestő, Mázoló, Tapétázó Országos Ipartestület alelnöke tartotta meg, amelyben az IPOSZ konzorciumi partnereként nyert GINOP pályázat tapasztalatait osztotta meg a workshop résztvevőivel.

 

A pályázat annak érdekében jött létre, hogy felderítse, hogyan lehet a különböző korszerű digitális technikákat bevezetni és integrálni a festő, mázoló, tapétázó szakmában. Kiemelt célja a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése volt. A 2020-ban indult pályázatba közel 100 – javarészt mikro vállalkozót vontak be, és megvizsgálták, milyen digitalizációs eszközöket ismernek, milyen szintű a digitális érettségük, továbbá mire lenne igényük, milyen irányban szeretnének fejlődni. A kutatás összegzése mentén létrejött egy workshopsorozat formájában megvalósuló képzés, ami választ igyekezett adni a felmerülő igényekre, kérdésekre. A képzés multidiszciplinárisnak tekinthető, hiszen a tárgyalt, bemutatott technológiák és technikák más szakmákra (például asztalos, lakberendező, grafikus, dekoratőr stb.) is alkalmazhatók.

 

A képzés hat tematikai egységet tartalmaz, amelyek mindegyike különböző digitális technológiákat, illetve ezek festő szakmához való lehetséges kapcsolódási pontjait mutatja be. Az egyes workshopok a digitális felzárkóztatás mellett a vállalkozások internetes platformokon való megjelenésének (arculati elemek, logo stb.), az egyedi megrendelői igények kiszolgálásának (pl. digitálisan tervezett tapéta készítésének folyamata), a felületdiagnosztikának, felmérésnek és tételes költségtervezésnek (megfelelő árképzés érdekében), a tervek megjelenítésének (látványtervek, BIM programrendszer), valamint az egyedi dizájnelemek tervezésének és létrehozásának (rekonstrukció, sablonok, matricázás, digitális vágógép, szórástechnika) fejlesztésére alkalmazható technikákkal ismertették meg a résztvevőket, elméletben és gyakorlatban egyaránt.

 

A teljes képzés anyagából 50 oldalas összefoglaló kiadvány készült, amely nemcsak a képzésen megszerezett tudás elmélyítését szolgálja, de oktatási intézményeken keresztül nagyszámú diákhoz is eljuttatták, így biztosítva a leendő szakemberek naprakész rálátását az aktuális digitalizációs eszközökre, trendekre és ezek szakmán belüli felhasználhatóságára.

 

Harmadik előadóként Kelemen Zoltán számolt be egy folyamatban lévő EU-s projektről (Deal with digital WBL), amelyben az IPOSZ megbízásából digitalizációs tanácsadóként vesz részt.

 

A projekt kifejezetten tanároknak szól, célja, hogy különböző szakoktatási területeken, vagy ahol munkaalapú oktatás, tehát a dolgozók menet közbeni képzése, továbbképzése történik, minél könnyebben tudjanak digitális eszközöket és megközelítéséket alkalmazni. A program célja egy olyan támogató anyag kidolgozása, amely felkészíti a tanárokat saját digitális tananyagaik felépítésére, a korszerű trendeket, eszközöket és igényeket figyelembe véve.

 

A projekt a következő témakörökön belül járja körbe a digitalizáció lehetőségeit:

-        környezettervezés és tanulók támogatása (prezentációk, szimulációk)

-        tartalomtervezés és gondozás (mit, milyen egységekben tanítsunk)

-        tanítási, együttműködési és technikai kompetenciák

-        reflexiós technikák és felületek

 

Foglalkozik továbbá a digitális tananyag tartalmának kialakításával is, amelynek folyamata:

1. igényfelmérés, célkitűzés
2. egységes tanulási célrendszer kialakítása (legyen specifikus, mérhető, elérhető, releváns, időben jól elhelyezhető)
3. tartalom tervezése (logikai egységek stb.)
4. elköteleződés kialakítása (eladhatóság, áttekinthetőség stb.)

 

A képzés során természetesen szó esik a megfelelő eszközök kiválasztásáról, a tartalomgondozásról, valamint a tartalommegosztás lehetőségeiről (pl. OER – nyitott oktatási anyagok) is. Időközben már megvannak a projektben megvalósuló képzéseknek az időpontjai is, erről bővebben itt olvashatnak: https://www.iposz.hu/aktualis-hireink/digitalis-tananyag-tervezes-ingyenes-workshopok-az-iposz-szervezeseben

 

 

 

 

 

 

 

VI. workshop   Térítésmentes digitalizációs képzések a kkv-k számára

 

Az IPOSZ január 31-én a DIGI-SOC projekt keretében újabb workshopra hívta tagságát és partnereit „Térítésmentes vállalkozói képzésekkel a digitális transzformációért” címmel. A programon ezúttal is két szakértő előadó járta körbe a témát.

 

Már jól ismert tény, hogy a digitalizáció szerepe kulcsfontosságú a vállalkozások versenyképességének megtartásához és növeléséhez, ezért a DigitalTech EDIH és a Data-EDIH projektek célja, hogy támogassák a hazai kkv-kat digitális érettségük javításában. Az említett EDIH-ek szakértői, Tordai Balázs (DigitalTech EDIH) és Kovács László (Data-EDIH) a projekt részleteit, lehetőségeit, illetve az ezekhez való térítésmentes hozzáférés módját mutatták be a résztvevőknek.

 

Tordai Balázs (DigitalTech EDIH - IVSZ) a mesterséges intelligencia és a digitalizáció terjedésével, használatukkal kapcsolatos kérdések, problémák összegzésével vezette fel prezentációját. Kiemelte például a munkaerő átképzésének szükségességét, amelynek megoldása elengedhetetlen, ha egy vállalat lépést szeretne tartani a digitalizációs eszközök és lehetőségek fejlődésével, ez azonban sokszor akadályokba ütközik. Az új pénzügyi megoldások térhódításáról, illetve a folyamatos online jelenlét okozta sebezhetőségről (adatvédelem, kiberbiztonság) is szót ejtett. Mivel ezeknek a kérdéseknek a kezelése és megoldása egyre égetőbbé válik, az EU segítséget kíván nyújtani azoknak a cégeknek, vállalatoknak, amelyek szeretnének fejlődni. Ennek érdekében létrehozták az Európai Digitális Innovációs Hubok (EDIH) hálózatát, ami tulajdonképpen egy segítő hálózat, célja pedig, hogy a vállalkozásokat és a közszférát is támogassa a digitalizációs átalakulásban, illetve, hogy hosszútávú, könnyen elérhető, főleg térítésmentes szolgáltatásokat nyújtson.

 

A vállalkozások ezeket a szolgáltatásokat Magyarországon az ún. de minimis keret terhére vehetik igénybe. Ez a keretösszeg minden magyar vállalkozásnak rendelkezésére áll az alapítástól kezdve, és háromévente megújul - jelenleg 300 000 euro/3 év ún. közvetett EU-s támogatást lehet igénybe venni pl. eszközberuházással, szaktudásbővítéssel foglalkozó projekteken keresztül. A korábban említett EDIH szervezetek például azért jöttek létre, hogy ne kelljen a pályázati anyagok hosszas elbírálására várni, hanem rajtuk keresztül minél egyszerűbben lehessen szolgáltatáshoz, eszközhöz jutni. Hazánkban jelenleg 5 EDIH (agrár, adat, digitaltech, HPC és MI) létezik, amelyből a workshop alatt kettőt mutattak be a szakértők.

 

Tordai Balázs a DigitalTech EDIH-et mutatta be részletesen a résztvevőknek, amelynek esetében három szervezeti szinttel találkozhatunk: a koordinátori (EIT) és ügyfélmenedzsment partnerek (pl. IVSZ, Infotér) mellett a szakértő partnerekkel, amelyek jellemzően egyetemek (pl.BME, Edutus, ELTE, DE, Blockchain Hungary), és az akadémiai tudást tudják átadni, ha a vállalkozások részt vesznek egy-egy oktatáson. Az EDIH-ek a digitalizációs folyamat során felmerülő minden kérdésre, problémára igyekeznek naprakész választ adni képzések, tanácsadás és további szolgáltatások formájában (pl. blockchain módszertan, virtuálisvalóság-alapú oktatás, pénzügyi megoldások, kiberbiztonság fejlesztése stb.)

 

A DigitalTech EDIH fél-egynapos, jelenléti vagy hibrid képzéseket nyújt tanfolyamok, webinárok formájában, illetve üzleti, technológiai tanácsadást, valamint „test before invest”, azaz beruházásmegelőző tesztelési szolgáltatást biztosít. Az alapszintű képzéseken, amelyek piacra jutási stratégiákkal, digitális vállalkozásfejlesztéssel, Lean és Agile módszertannal, kiberbiztonsággal, a metaverzummal és az MI-vel fogalkoznak, előképzettség nélkül, regisztráció után részt lehet venni. A közép- és magasszintű képzések pedig azoknak a cégeknek és vállalkozásoknak szólnak, amelyek előrébb járnak a digitalizációban, számukra termék- és szolgáltatásfejlesztéssel, adatvezérelt projekthatékonysággal, digitális mentorképzéssel, adatvédelmi kockázatbecsléssel, pénzügyi adatelemzéssel kapcsolatos képzések érhetők el.

 

A tanácsadási szolgáltatás teljesen testreszabott, így az adott cég igényeihez, céljaihoz és lehetőségeihez igazodva segítenek a vállakozásfejlesztésben. Ehhez mindössze regisztrálni szükséges a DigitalTech EDIH weboldalán, majd a digitális érettségi teszt kitöltése után tanácsadókat rendelnek a vállalkozáshoz, akikkel egyeztetni lehet, melyek azok a képzések és szolgáltatások, amelyeket érdemes igénybe venni. Ezután a könyvelők segítségével rendelkezni kell a de minimis vagy innovációs tanácsadási keretről, amelynek terhére térítésmentesen vehető igénybe az összes szolgáltatás.

 

A részletek és az aktuális programok ide kattintva érhetők el: DigitalTech EDIH.

 

Kovács László (Data-EDIH – BME Ipar 4.0 Technológiai Központ) az MNB aktuális, kétévente kiadott termelékenységi jelentésének bemutatásával kezdte prezentációját. A jelentés négy mutató (pl. munkatermelékenység, innovációs hatékonyság stb.) alapján hasonlítja össze az EU országait, és Magyarország mindegyik alapján jelentősen az átlag alatt teljesít. Ahogy az első előadó is említette, ezeken a hatékonysági mutatókon a digitalizációval, az informatika szélesebb körű alkalmazásával, az adatok termelésben és gyártásban való felhasználásával óriási javulást lehetne elérni, ezek bevezetésében, fejlesztésében pedig jelentős segítséget tudnak nyújtani az éppen ebből a célból életre hívott EDIH-ek.

 

Az előadó elmondta, hogy a Data-EDIH felépítése és működése hasonló az előbbiehez. Az együttműködés itt is a digitális érettség felmérésével kezdődik, hiszen egy fejlesztési folyamat végén csak így válik mérhetővé a javulás, fejlődés mértéke. Ezután kezdődik a fejlesztési terv és képzési program összeállítása – ennek során tanácsadók segítenek összerakni egy komplex tervet arra vonatkozóan, hogy az adott EDIH-en belül milyen szolgáltatásokat célszerű igénybe venni. A tantermi, személyes képzések hivatalos felnőttképzési programként valósulnak meg, amelyek végén hivatalos igazolást kapnak a résztvevők. Ezeken túl pedig számos online workshop is elérhető, amelyek a cégek igényeihez igazodva sokkal testreszabottabbak.

 

A projekttervezés során a tanácsadók a vállalattal közösen áttekintik a tényleges működést, hogy milyen ügyféligényeket kell kielégítenie az adott cégnek, és ez alapján projekttervet készítenek a konkrét technikai, digitalizációs, műszaki beruházások végrehajtására. Ennek részét képezi beruházásmegelőző tesztelés, amelynek során először laborkörnyezetben próbálják ki a megoldásokat, így nagyban lehet csökkenteni a kockázatot, a pénzügyi tanácsadás során pedig segítenek megfelelő finanszírozást keresni a projektekhez. A fejlesztési folyamat végső lépése a beruházások konkrét integrálása, amiben az EDIH-ek már nem tudnak segíteni, de az ehhez szükséges partnerek ajánlásában igen. Egy ilyen ciklus lezárása után pedig újra lehet indítani a fenti folyamatot egy új fejlesztésre vonatkozóan.

 

A Data-EDIH-nél elérhető képzések és tanácsadások az alábbi kiemelt témakörökkel foglalkoznak:

-        adattudomány, adatvezérelt technológiák, BI-eszközök (ELTE Soft)

-        Ipar4-technológiák, Lean módszertan, digital coach (BME Ipar4.0 Technológiai Központ)

-        adatalapú egészségügy, közadat (újra)hasznosítás (PTE)

-        adattudomány, MI, felhőalapú működés (DE)

-        MI a gyógyításban, adatvezérelt egészségügy (Egészségügyi Menedzserképző Központ)

 

Az előadó röviden bemutatta a BME Ipar 4.0 Technológiai Központot, amely a Data-EDIH egyik szakmai partnereként technológiai workshopokat szervez. Ennek nagy előnye, hogy a bemutatóközpontnak köszönhetően több, mint 20 digitalizációs megoldást lehet megtekinteni működés közben. Ezek többsége kisebb létékű, egyszerűbb digitalizációs megoldás, amelyek rövid megtérüléssel hozhatnak eredményt a kkv-k számára is.

 

Egy új képzési lehetőségre is felhívta Kovács László a figyelmet. A tapasztalatok alapján szükség van olyan szakemberekre, digital coachokra, akik végigkísérik a cégeket a hosszas digitalizációs folyamatokon. Az ilyen jellegű fejlesztési projektek ugyanis gyakran elakadnak pénzügyi okok (inkább gépet vesznek, mint informatikai beruházást) miatt, vagy a napi problémák elviszik a fókuszt, de az is jellemző, hogy nem elég nagy az elért változás, így visszarendeződnek a fejlesztés előtti folyamatok – ezeken a problémákon át kell segíteni a cégeket, ehhez pedig szükség van a digital coachnak elnevezett új szakemberekre. Az EDIH-ben a digital coach képzés rövidebb verzióját szeretnék majd bevezetni.

 

A Data-EDIH aktuális képzései, szolgáltatásai ide kattintva érhetők el: Data-EDIH

 

 

V. workshop: Digitalizáció a szakoktatásban

 

 

Az IPOSZ november 22-én a DIGI-SOC projekt keretében újabb, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció egyes iparágakat, szakmákat érintő kihívásairól szóló workshopra hívta tagságát és partnereit - ezúttal két szakértő előadó járta körbe a felnőttképzés és a szakoktatás ehhez kapcsolódó kérdéseit.

 

 

Kelemen Zoltán tréner, tanácsadó azzal a megállapítással kezdte prezentációját, hogy a digitalizáció tekintetében jelenleg egy szerves fejlődési folyamat résztvevői vagyunk. A digitális oktatásra is igaz ez, amelyet tulajdonképpen a mindennapok során mindenki alkalmaz már valamilyen szinten.

 

A digitális eszközök használatában a tanácsadó három csoportot különített el. Az első a Youtube-egyetemként aposztrofált felhasználási mód, amelynek során különböző videós tutorialokban, útmutatókban nézzük meg, hogyan kell megoldani egy problémát, majd ezt alkalmazzuk. Egy másik megjelenési forma, mikor az online oktatás során különböző oktatók ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében interaktív módon szolgáltatnak tananyagot – ez lehet például nyelvtanulás, program vagy szoftverhasználatot oktató anyag stb. Harmadik csoportként a virtuális valóságot alkalmazó lehetőségeket említette, amelyek segítségével előre programozott, specifikus módon lehet valamit megtanulni. Ezek jellemzően szimulátorokkal vagy ehhez hasonló eszközökkel (pl. Microsoft HoloLens – virtuális kivetítéssel dolgozik) végzett oktatás.

 

Utóbbi megoldásokkal általában a szakoktatás területén, és jellemzően a nagyvállalati szektorban kísérleteznek, hiszen a versenyszférában, ahol egy-egy fejlesztés mielőbbi alkalmazása piaci előnyt jelent, ráadásul sok munkavállalót kell gyorsan oktatni, ott lehet igazán kifizetődő egy ilyen aránylag költséges megoldás. Autógyárakban, hegesztők számára, de speciális toronydarukkal, kombájnokkal dolgozók számára is léteznek már virtuális eszközökkel végrehajtható, szimuláción alapuló, ezekkel elsajátítható, begyakorolható tananyagok.

Ha valaki digitális oktatásban gondolkodik, a tanácsadó szerint érdemes a három említett csoport eszközeit vegyesen alkalmazni, és többfélében gondolkodni. Mielőtt azonban megpróbálunk beágyazni egy új eszközt egy szervezetbe, érdemes átgondolni néhány olyan tényezőt, amely kihívás elé állíthat bennünket. Például, hogy akik majd oktatnak vele, tehát alkalmazniuk kell az új technológiát, ők vajon hogyan viszonyulnak ezekhez az új technológiákhoz. Az anyagi vonzatai is meghatározóak, ráadásul a ma még korszerűnek számító eszközök elég gyorsan elavulnak. Arra is érdemes gondolni, hogy ki fog érteni hozzá, mennyi szabad kapacitás kell a működtetéshez szükséges ismeretek elsajátításához, és így tovább.

Kelemen Zoltán kiemelte, hogy még nem tudható, merre tart a digitális oktatás fejlődése, és nem is kell emiatt aggódni. Kísérleteznek ugyan vele, hogy hogyan lehetne a közoktatásba is komolyabb digitalizációs vagy virtuális eszközöket integrálni, de ennek a folyamatnak az állapotát jelen pillanatban még nem hívhatjuk áttörésnek, inkább átmeneti időszakként tekinthetünk rá. Hasonló folyamat, mint a kilencvenes években a mobiltelefonok fokozatos térnyerése volt.

 

A mesterséges intelligenciát is célszerű a helyén kezelni, hiszen a tréner szerint az még gyerekcipőben jár, így nem tudhatjuk pontosan, milyen területre (pl. beszéd, képalkotás, diagnosztika) lesz igazán nagy hatással, illetve, hogy mennyire tud majd jól működni kiszolgáló eszközként. A jövőbe tekintve elmondta, hogy a következő fejlődési lépés várhatóan a mesterséges intelligenciával támogatott metaverzum kialakítása lesz, amellyel virtuális valóságokat leszünk majd képesek hálózaton keresztül összekapcsolni, hasonlóan ahhoz, ahogy a közösségi hálók most összekapcsolnak minket, azzal a különbséggel, hogy a virtuális valóságban az emberek avatárjai találkoznak majd. A szakértő véleménye szerint azonban soha nem lehet majd kicserélni az embert az MI-vel, a digitális technológia támogató, kiegészítő jellegű, és az is marad.

 

 

A második előadó, Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett, a Debreceni Egyetem Munkajogi Tanszékének docense a digitalizáció oktatásban felmerülő jogi feltételeit foglalta össze. Kiemelte, hogy a digitalizációs és MI-eszközöket csak akkor fogjuk tudni használni és beépíteni a mindennapi életünkbe, ha edukálódunk – ennek a folyamatnak az első lépése pedig az, hogy egyáltalán foglalkozunk a kérdéssel. Vállalkozói szinten fontos átgondolni, hogy milyen problémáink vannak, arra milyen eszközök, digitális megoldások léteznek, ezeket hogyan tudnánk alkalmazni, milyen költségkeretünk van, esetleg mire lehet pályázni, támogatást igénybe venni. A docens véleménye szerint a fokozatosság kulcsfontosságú, hiszen a vállalkozások és a munkavállalók kizárólag folyamatos tanulás révén vértezhetők fel a digitalizációból eredő kihívások kezelésére.

 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközök és megoldások integrálása nem csak azért halad lassan, mert nem elég képzettek az emberek a használatukhoz, hanem komoly jogi aggályok is felmerülnek. Mesterséges Intelligencia használattal ugyanis olyan információkat teszünk elérhetővé, amelyek jelentős üzleti titkokat és belső információkat is sérthetnek. A szakképzésben ez a műhelytitkokon és szakmai fejlesztéseken kívül személyes adatokat is jelent, hiszen amikor egy munkavállaló részt vesz egy képzésen, számos adatot tölt fel a jelentkezés során, dokumentált a jelenléte, a teljesítménye. Ezek mind olyan adatok, amelyeket kezelnünk kell. A Mesterséges Intelligenciával szemben komoly fenntartás alakult ki, mivel nem szűri, hogy kinek milyen információk hogyan kerültek a birtokába, csak gyűjti őket. Sok olyan MI-alapú szolgáltatás nem terjedt el amiatt, mert a felhasználók nem látták a garanciát arra, hogy a személyes adatok védettek maradnak. Továbbá az sem tisztázott, hogy egy MI-alapú platformnál ki az adatkezelő, hogyan gondoskodnak a biztosításáról, stb.

 

A szakképzések adatkezelésével kapcsolatban elmondta, hogy a tájékoztatónak tartalmaznia kell például az adatkezelő adatait – mivel a legtöbb helyen online is lehet már jelentkezni a képzésekre, az így átadott adatok is problémásak lehetnek. Jelenleg a GDPR-szabályokra támaszkodhatunk - csak a feltétlenül szükséges információkat lehet felhasználni, kezelni, ezekhez is hozzájárulást kell kérni, illetve a későbbi törlésükről is tájékoztatást kell adni. A képzésben résztvevők számos jogukkal is élhetnek, ilyenek a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez, adatkezelés korlátozásához, tiltakozáshoz, panasztételhez, adathordozhatósághoz való jog, illetve a bírósághoz fordulás joga. A GDPR-ban kiterjedt szabályozás van, de érdemes tudni, hogy ez sem tökéletes, vannak benne például a hatályos adószabályokkal való ellentmondások, tehát további szabályozásra szorul, addig azonban jó kiindulási alapot jelent.

 

A IV. workshop: Munkaerőpiaci trendek a digitális világban

 

Az IPOSZ október 26-án a DIGI-SOC projekt keretében újabb workshopot szervezett a mesterséges intelligencia és a digitalizáció egyes iparágakat, szakmákat érintő kihívásairól. Ezúttal két szakértő előadó járta körbe az aktuális munkaerőpiaci trendeket, illetve azt, hogy a fokozódó digitalizáció miként hat erre a területre, legfőképpen a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében.

 

Csikós-Nagy Katalin, a HR Evolution ügyvezetője részletes fluktuáció-elemzésben számolt be a legfrissebb adatokról, amelynek során elmondta, hogy a statisztikák szerint a munkavállalók ingadozása, vándorlása a termelőiparban mutatkozik a legnagyobb mértékűnek, ezt követi a szolgáltatói, majd a kereskedelmi szektor. A digitalizációhoz kapcsolódóan elmondta, hogy a koronavírus-járvány következményeként akárcsak az otthoni munkavégzés, a HR-digitalizáció is jelentősen felgyorsult, az adminisztráció és a szervezési folyamatok döntő többsége felhő alapú platformokra került át, valamint felerősödött az igény a munkaerő toborzására, irányítására és fejlesztésére alkalmazott HCM szoftverek használatára. A dinamikus HR-digitalizáció fő hátrányaként az elembertelenedés kockázatát említette a szakember. Ennek elkerülésére célszerű az otthoni munkavégzés egészséges egyensúlyára törekedni, illetve a munkavállalókat erre bíztatni, valamint a megfelelő szociális klíma fenntartása érdekében az automatizált rendszereket ki kell egészíteni személyes interakcióval.

 

Az ügyvezető részletesen kitért rá, hogy a HR-folyamatokkal párhuzamban, tehát a toborzás, kiválasztás, a beléptetés és a foglalkoztatás során mit vár ma egy munkáltató, illetve milyen igényeik vannak a munkáltatóknak.

A kiválasztási folyamat során a munkáltató fő célja, hogy elegendő és megfelelő jelentkezőből választhasson, míg a munkavállalóké a minél gyorsabb és kényelmesebb pályázás lehetősége, tehát, hogy akár mobiltelefonról is tudjon jelentkezni egy adott állásra, minden fontos információhoz hozzájusson, és visszajelzést kapjon, amely ma a cégek 70%-ától még mindig nem érkezik meg a pályázóhoz. A toborzásra és az állásajánlatok kezelésére a kkv-k számára is számos kedvező árú automatizált megoldás létezik (pl. Melon Toborzó Asszisztens, LinkedIn, WeConnect.chat alkalmazás), amellyel biztosítható a jelentkezők előbbi igényeinek kielégítése, a visszajelzés azonban ezek esetében is toborzó cég feladata.

 

A beléptetést megelőző időszakban (pre-boarding) azzal a kockázattal érdemes számolni, hogy amíg a kiválasztott jelölt a felmondási idejét tölti az előző munkahelyén, még bármilyen más, esetleg korábbi helyén ellenajánlatot kaphat, ezért a kötődés kialakítására már ebben a szakaszban érdemes lépéseket tenni. Az onboarding során, tehát a munkakezdés, betanulás 3-6 hónapos időszakában a munkavállalók elsősorban biztonságérzetre és korrektségre vágynak, azaz, hogy pontosan az várja őket a munkahelyen, amit ígértek nekik, ezért munkáltatóként célszerű folyamatos kommunikációval, a lehető legtöbb információt átadva támogatni a bizalom kialakulását.

 

A foglalkoztatás során a munkáltató elvárása, hogy a cég értékrendjének megfelelő, hatékony munkát végezzen a dolgozó, motivált és elkötelezett legyen. A hatékony munkavégzés lehetőségének megteremtése a munkavállalók számára is kiemelten fontos, amihez biztosítani szükséges a megfelelő eszközöket és munkafolyamatokat (telefon, gyors számítógép, átgondolt workflow), oktatást. Emellett a másik fő igény a rugalmasság (home office lehetősége, táppénz, betegszabadság, munkaidő könnyű, gyors, automatizált nyilvántartása, kezelése), illetve a fejlődési lehetőség, valamint a folyamatos visszajelzés. Egy mikro-, kisvállalkozásnál a dolgozók személyes elégedettségére irányuló aktivitások és ezek folyamatos szem előtt tartása a nagyvállalatokkal szemben, ahol a dolgozói létszám jelentősen magasabb, versenyelőnyt jelenthet, ami siker esetén hosszú távra elkötelezett, stabil munkavállalói keretet eredményezhet.

 

Az előadás összegzéseként Csikós-Nagy Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldalnak egyaránt egyértelmű elvárása, hogy gyorsan, könnyedén, távolról is elérhetők legyenek a folyamatok, információk, így mérettől függetlenül a vállalatoknak muszáj lépniük, és digitális fejlesztéssel választ kell adniuk az igényekre.

 

 

Dr. Nádasné dr. Rab Henriett, a Debreceni Egyetem Munkajogi Tanszékének docense az első előadó által elmondottakhoz kapcsolódóan elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállalókban milyen fontos az elköteleződés kialakítása, és annak erősítése, hogy ő, mint munkavállaló értéket teremt az adott cégnél. A kkv-k a méretüknél fogva sokkal könnyebben alakíthatják ki ezt az elégedettséget munkavállalóikban, mert az elköteleződés elérése legtöbbször kommunikációs kérdés, érzelmi alapú folyamat, ami kisebb létszám mellett gördülékenyebben működik, ráadásul külön pénzügyi beruházást sem igényel. Érdekes információként elhangzott, hogy a fizetésemelés vagy új munkahely esetén a korábbinál magasabb bérezés maximum fél évig motiválja a munkavállalókat, az általános elégedettség azonban hosszú távra képes elkötelezni a dolgozókat.

Az előadás második részében a fluktuációhoz kapcsolódó munkajogi kérdéseket tárgyalta a docens. A teljes pre-boarding folyamat során, azaz a toborzástól kezdve az interjúkon át a munkaszerződés részleteiig, a munkavédelmi szabályok lefektetését is beleértve kezdetektől az átláthatóságra érdemes törekedni, hogy a munkavállaló teljes rálátást kapjon, mi várja majd a munkahelyén, ne érjék váratlan információk, így máris csökkenthető az idő előtti felmondások mértéke, és az ezzel járó pénzügyi kiesés. A bérezés, illetve annak fejlesztési folyamata is legyen átlátható a leendő munkavállaló előtt, tudja, mit várhat a próbaidő letelte után, és mit vár a munkáltató. A munkarend kapcsán érdemes felmérni a dolgozói igényeket, és amennyire lehet, ehhez igazítani a működést, ezzel is javítva az elköteleződést és a kapcsolatot.

 

A III. workshop: Informatikusok vs. iparosok - oldjuk fel az ellentéteket! 

 

Az IPOSZ szeptember 28-án a DIGI-SOC projekt keretében szervezett újabb workshopot a mesterséges intelligencia és a digitalizáció egyes iparágakat, szakmákat érintő kihívásairól – ezúttal három szakértő előadó igyekezett az iparosok, kkv-k és informatikusok együttműködése során kialakuló ellentéteket, fájdalompontokat feltérképezni, illetve nézőpontjaikat közelíteni egymáshoz a közös munkában rejlő előnyök tükrében.

 

Pankucsi Szilárd, IKT-mentor, tanácsadó előadása elején arra hívta fel a figyelmet, hogy az informatika már nem olyan, mint amilyen 10-20 évvel ezelőtt volt, alapjaiban változott meg a kommunikáció, leegyszerűsödött a technológia. Ma már lényegesen egyszerűbb például feltelepíteni vagy megjavítani egy számítógépet, a valódi kihívás már nem ebben rejlik, hanem abban, hogy a cégek megtalálják azokat a szakembereket, akik a számukra aktuális, valódi üzleti problémára tudnak elérhető, kivitelezhető informatikai megoldásokat, támogatást nyújtani. Az informatikai tanácsadók – akik nem azonosak az informatikusokkal - éppen ebben tudnak segíteni: egy adott igényre vagy problémára kötöttségek és pénzügyi kockázat nélkül tudják például a megfelelő szoftvert ajánlani. Nem egy adott informatikai megoldást értékesítenek, hanem a megfelelőt igyekeznek megkeresni az ügyfél számára – gyakran mindössze pár ezer forintos havi beruházásról van szó, és gyakorlatilag bármilyen iparág számára elérhetők hasznos eszközök, alkalmazások.

 

A tanácsadó kiemelte, hogy a sikerhez elengedhetetlen a cégvezetők új technológiák bevezetésére és digitalizálódásra való nyitottsága. Tapasztalatai szerint sokan tartanak attól, hogy magán és céges adataik rossz kézbe kerülnek, ezért elzárkóznak például a felhő alapú szolgáltatásoktól, pedig ezek ma már nem megkerülhetők. Elég csak az emailes kommunikációra gondolni, ami teljes mértékben ilyen megoldás, mégis mindenki használja. Szomorú tény, hogy sok vállalkozásnak nincs még weboldala sem, ami szintén komoly hátrányt jelent a látható versenytársakkal szemben. Ezért kezdetben elég lehet akár ennek az egyszerű, alapvető problémának a megoldásába beruházni a fejlődés érdekében.

 

A minden szempontból megfelelő, tehát pénzügyileg is a költségvetésbe illeszthető informatikai termékek alkalmazásával rengeteg időt lehet spórolni – könnyen belátható, hogy egy kellőképpen szervezett cég, ahol jól működik az információáramlás, ahol átgondoltak a folyamatok és törődnek az IT-biztonsággal, az óriási előnyben lesz. Sőt már van is a konkurens vállalkozásokhoz képest. A számítógépes rendszerek védelmére érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert felkészületlenül akár egy kattintás is elegendő lehet ahhoz, hogy több hónapnyi munkával helyreállítható probléma, adatvesztés álljon elő, ami hatalmas, akár végzetes anyagi kiesést jelenthet a cég életében – egy informatikai tanácsadó ebben is tud segíteni.

 

Szlezák Péter, a System32 IT Kft. ügyvezetője több példával támasztotta alá Pankucsi Szilárd szavait. Egyetértett abban, hogy még akkor is jobb üzleti eredmények várhatók egy vállalkozástól, ha a legegyszerűbb informatikai megoldásokba fektetnek be - több pénzt termelnek, professzionálisan működnek, hibákat kerülnek el, több vevőt vonzanak, hatékonyabb működést eredményeznek és kevesebb munkaerő szükséges. Azok a vállalkozások, akik a következő időszakban képesek meglépni ezeket a fejlesztéseket, beruházásokat, nagyon szép fejlődésre számíthatnak.

 

Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett, a Debreceni Egyetem Munkajogi Tanszékének docense a munkavállalók és a toborzás szempontjából tekintette át a témát. A kisebb cégek általában nem tudnak megfinanszírozni a költségvetésükből egy külön informatikust vagy éppen egy IT-biztonsággal foglalkozó szakembert - szolgáltatásokat azonban ők is tudnak vásárolni. Amennyiben cégen belül igyekszik valaki fejlesztéseket megoldani, érdemes azt is mérlegelni, hogy például az adatkezelési és IT-biztonsági elvárásoknak meg tud-e felelni, ért-e hozzá, tudja-e őket. Ezek tipikusan olyan dolgok, amelyekkel amíg nincs gond, addig sokan nem is igazán foglalkoznak az adatkezelési és IT-biztonsági kérdésekkel, pedig, ha probléma akad, azok általában nagyon nagy összegekkel járó problémakezelést és bevételkiesést vonnak maguk után. Éppen ezért érdemes lehet kiszervezni ezeket a munkafolyamatokat és szolgáltatókat, szolgáltatásokat igénybe venni - ezek költsége először nagynak tűnhet, hosszú távon azonban ezekkel a szolgáltatásokkal sokat spórolhatnak a vállalkozások.

 

Rengeteg digitalizáció biztosította megoldás létezik akár a toborzásra, a hirdetésre (LinkedIn, közösség média platformok), de a gördülékeny munkavégzés szervezésére is. A munkaidő-nyilvántartó szoftverek sokat segítenek a szabadság, a táppénz követésében, sőt, jeleznek, ha munkajogi szempontból valami nincs rendben, így tulajdonképpen külsős támogatást kap a cég munkajogász foglalkoztatása nélkül is, amire egy tízfős vállalkozás esetén már nagy szükség lehet. A szoftverek által begyűjtött adatok alapján ráadásul változtatni is lehet a folyamatokon, jobban lehet tervezni, ütemezni a munkát, a beosztásokat, a túlórákat. A munkakör megosztással járó atipikus foglalkoztatás is egy lehetőség – ilyenkor például egy informatikus több munkáltatóval köt egyszerre szerződést. Ezt a megoldást sokszor a munkavállalók is kedvelik, mivel nem egy céggel foglalkoznak, lényegesen változatosabb a munkájuk, a munkáltatóknak pedig jóval kisebb költséggel jár a vállalkozás informatikai támogatása.

 

Az előadó kiemelte annak fontosságát, hogy a munkavállalókat az adatvédelemmel, IT-biztonsággal kapcsolatban képezni kell, és ez ma már egyáltalán nem jár nagy költséggel, hisz számos kedvező árú tanfolyam, képzés elérhető a témában.

 

A II. workshop: A mesterséges intelligencia hasznosításáról a KKV-k munkaerő-gazdálkodásában

2023. június 29-én az IPOSZ online workshopra invitálta a partnereit és tagságát, amelynek témája a „Mesterséges intelligencia és a KKV-k munkaerő toborzása” volt. A workshop keretében két előadás megtartására került sor, amelyet egy tartalmas szakmai diskurzus követett. A sikeres rendezvény rövid összefoglalását olvashatják most, továbbá felhívom az érdeklődők figyelmét arra, hogy a témában további előadások megtartására kerül sor a DIGI_SOC projekt keretében.

 

 

A 2023. június 29-i alkalom első előadása „Mesterséges intelligencia: áttörés vagy összeomlás a kisvállalkozások életében?” címen hangzott el Szabó Dezső által, aki a DreamJo.bs ügyvezetője. Előadásában törekedett arra, hogy az IPOSZ alapvetően kis- és középvállalkozó szektorban tevékenykedő tagságának segítsen ötleteket meríteni a körben, hogy hogyan tudja a mindennapokban egy kis cég a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kihasználni. Alapvető információkat ismertetett az előadó a mesterséges intelligencia működését illetően, amelyben a vállalkozások szempontjából egy jól hasznosítható terület, a mesterséges intelligencia „taníthatósága” is előtérbe került. Fontos hasznosítási terület a hatékonyság elemzése, a saját felületek felhasználóbaráttá tétele.

A mesterséges intelligencia által szerzett információkból olyan folyamatok ismerhetők fel gyorsan, amelyekkel a piaci jelenlét (személyre szabott marketing, vásárlói csoportok azonosítása, dinamikus árazás, automatizált árajánlatadás) javítható. Említésre került még a chatbot használata az ügyfélszolgálati munkában, amely szintén az ügyfélelégedettség egyszerű és olcsó eszköze napjainkban, továbbá a termékfejlesztés irányának kijelölése (trendek, piaci igények algoritmusok révén történő azonosításával) is fontos üzleti stratégiai kérdés, amelyhez a MI segítségül hívható. Az előadó bevezetés után külön kitért a mesterséges intelligencia hasznosítására a toborzás keretében.

Napjaink munkaerőpiaci – és különösen a KKV-szektor – alapvetően munkaerőhiánnyal küzd, így a mesterséges intelligencia használata megkönnyíti, pontosabbá és célirányosabbá tudja tenni a toborzást, egyúttal visszajelzést is ad a kulcs kompetenciákról. Emellett az előadó kitért az employer branding jelentőségére is, amelyen keresztül megmutatja a cég a munkavállaló számára, hogy miért jó az adott cégnél dolgozni. Ebben a körben a mesterséges intelligencia – különösen a toborzás keretei között – szintén segítségül hívható.

A toborzás ellentétes oldalán található a fluktuáció, melynek esetében már az elégedetlenség fázisában – a felmondási érzet kialakulását megelőzően – a munkavállaló teljesítménye mérhetően romlik, a foglalkoztatás ezáltal költségesebbé válik, hiszen a munkavállaló nem állítja elő az elvárt eredményt, és egyúttal újbóli toborzási költség is keletkezik. A fluktuáció és az ezzel járó költségek csökkentése alapvető feladata a cégeknek, különösen akkor, ha a jelenlegi statisztikákban szereplő 30% feletti mértékű fluktuációval kell számolnunk. A mesterséges intelligencia segítségével az újra toborzás is gyorsabbá, olcsóbbá válik, az employer branding szerep is betölthető, és gyors visszajelzések állíthatók elő a dolgozói teljesítményről is. Ezeknek a funkcióknak az alkalmazásáról az előadó tanácsa szerint mindenképpen érdemes a KKV-szektorban is – ahol nincsenek kiépítve olyan HR-folyamatok, mint egy multinacionális vállalati kultúra esetében – elgondolkodni.

 

A második előadás címe „A toborzás, beillesztés jelentősége a Digitalizáció keretei között, munkajogi alternatívák”. Az előadást Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett, a Debreceni Egyetem Munkajogi Tanszékének docense tartotta. Az első előadó által megkezdett – munkaerőpiaci folyamatokból kiinduló fluktuációs és foglalkoztatási – folyamatok további elemzésével hívta fel a résztvevők figyelmét arra, hogy milyen fontos az employer branding, a munkavállalók visszacsatolása, a munkavállalói viselkedés elemzése és az abból nyert információk felhasználása. A KKV-szektor előnyeként jelölte meg a gyakorta egyszemélyes, de mindenképpen kis létszámú kör kezében lévő centralizált döntéshozatalt, valamint az ebből (is) adódó gyors reakció lehetőségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a KKV-szektor lépést szeretne tartani a nagyvállalatokkal, akkor ki kell használni azokat a sajátosságait, amelyek megkülönböztetik a működésüket, és előnyt kell kovácsolni ezekből az adottságokból.

            Az előadó fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg a magyar munkaerőpiacról kb. 500.000 munkavállaló hiányzik, amelynek köszönhetően jól láthatóan megkezdődött és nagyon dinamikusan fejlődik a külföldi (indonéz filippínó, kirgiz, mongol, vietnámi stb.) munkaerő bevonása. Ebben a KKV-szektor megítélése szerint láthatóan lépéshátrányban van, amelyet, ha pozitív megközelítéssel szeretnénk áttekinteni, akkor azt is jelenti, hogy a szektor által foglalkoztatott léptékben még található magyar munkavállalói létszám a piacon, így jelenleg még kevésbé szorul rá a külföldi munkavállalók bevonására.

            A társadalmi elöregedés és a Z-generációs fiatalok sajátos munkaerőpiaci elvárásainak hatásait is figyelembe kell vennie a vállalkozóknak, amikor a közép- és hosszabb távú stratégiáikat tervezik a foglalkoztatásban. Az elöregedő társadalom hatása, hogy éves szinten kb. 30.000 magyar munkavállalóval van kevesebb a munkaerőpiacon, miközben már eddig is jelentős munkaerőhiánnyal kellett szembenézni úgy, hogy a foglalkoztatási létszámigény éves szinten kb. 20.000-30.000 fővel nő. Az új belépő munkavállalói kör viszont nem olyan munkát, nem olyan munkakörnyezetet, munkaidőt és kötöttségeket vár el, mint az idősebb generációk. Ezekhez az új elvárásokhoz a foglalkoztatóknak kell alkalmazkodniuk, mert a Z-generációs fiatalok nem fognak „beállni a sorba”. Ilyen elvárások a kötetlen és magánélethez igazodó munkaidő, „tiszta” munkavégzés, relatíve magas fizetések, kevés stressz és felelősség, amelyet, ha a hétköznapok nyelvére lefordítjuk, akkor azt jelenti, hogy műszakos, heti hét napot lefedő munkát, éjszaki munkát és összességében monoton fizikai munkát nem szeretnének végezni. A termelési szektor (ágazattól függetlenül) viszont nagy létszámban igényel ilyen jellegű munkavállalókat. Ezt a szegmenst tudja jól kiszolgálni a külföldről bevont munkavállalói kör.

            Ezekre az adatokra is figyelemmel hívta fel az előadó a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia használata nagyban segítheti a munkáltatókat abban, hogy felmérjék a munkavállalói igényeket, népszerűsítsék a cégüket, gyorsítsák és hatékonyabbá tegyék a toborzást. Amennyiben ezzel megfelelően tudnak élni, akkor méretükből adódóan még lépéselőnyre is szert tudnak tenni, anélkül, hogy a multinacionális vállalatok méretei szerinti eszközrendszerrel és apparátussal rendelkeznének a feladat ellátására.

            Az előadó fontosnak tartotta megemlíteni, hogy megváltozott a kommunikációs csatorna és a népszerűsítés módszere, amivel a fiatalabb generáció tagjai elérhetőek. A munkáltatónak, adott esetben egy szakmát gyakorló kisvállalkozónak a tevékenységet, azon túl az adott céget úgy kell bemutatnia, hogy az vonzó legyen a potenciális munkavállaló számára (pl. rövid videókban bemutatva az adott szakma szépségét, egyediségét, különlegességét vagy akár a környezetre gyakorolt pozitív hatását). Úgy kell kommunikálni, hogy a célközönség meghallja. Ebben lehet szerepe a szakmai összefogásoknak és az IPOSZ-nak is, hogy megfoghatóvá, emberközelivé és szerethetővé tegyék az egyes szakmákat. Jelenleg a munkaerőhiány kezelésére szolgáló eszközök (hosszabb műszakok, rugalmatlan munkaidő, foglalkoztatási feltételek) öngerjesztő módon ellentétben állnak az egyre nagyobb munkavállalói kört jelentő fiatalabb generáció elvárásaival. Az összhang megteremtését, a közösség érzésének megteremtését szolgálhatják ezek a KKV-t és az egyes szakmákat népszerűsítő programok.

            A humán erőforrás biztosításának fontos eszköze a fluktuáció folyamatos elemzése, a toborzás lehetőségek szerint leginkább tudatossá tétele, csökkentve ezzel a szervezetre és a tartósan foglalkoztatott munkavállalókra nehezedő nyomást, illetve a hibás toborzás miatti költségeket. A rosszul elvégzett toborzás kiértékelésével, a költségek elemzésével, a lehetőségeink számbavételével megteremthető akár a profi toborzás, a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kihasználásának fedezete is. Mindezen költségek ágazati, szektoriális összefogással csökkenthetőek is, azonos informatikai fejlesztések, közös képzések költségének megosztása még nem jelenti a piaci verseny lerontását.

            Hasonló módon a munkajogi tudatosság révén, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkavállalói és munkáltatói igények összehangolásával (pl. rugalmas munkarend, műszakbeosztás) eredményesebb foglalkoztatás érhető el. Ahogyan a virtuális szolgálatások igénybevétele (pl. virtuális asszisztenssel kiváltható a titkárnő, marketinges, értékesítő vagy mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálattal folyamatos elérhetőséget tudunk biztosítani), atipikus jogviszonyok (pl. munkakörmegosztás, távmunka) beépítése révén is csökkenthetőek a foglalkoztatási költségek.

            A workshop végén konklúzióként megállapításra került, hogy a KKV-szektor vállalkozóinak nagyobb tudatosságra, figyelemfelhívó előadásokra és összefogásra van szüksége ahhoz, hogy a megváltozott munkaerőpiaci környezetben nyertesként tudjon kikerülni a mesterséges intelligencia által okozott piaci átalakulás adta helyzetből.

 

 

Az IPOSZ május 18-án a DIGI-SOC projekt keretében szervezett workshopot a mesterséges intelligencia és a digitalizáció egyes iparágakat, szakmákat érintő kihívásairól, amelyen két szakértő előadó osztotta meg gondolatait a témában.

 

Dr. Nádasné Dr. Rab Henriett, a Debreceni Egyetem Munkajogi Tanszékének docense a digitalizáció munkaügyi kihívásairól tartott előadást.

Felvezetőjében kitért az európai szociális partnerek digitalizációról szóló keretmegállapodására, amelyben az SMEunited magyar tagjaként az IPOSZ-nak is fontos szerep jut. Az elmúlt 5-6 évben aktív jogalkotási folyamat indult el az Európai Unióban, számos irányelv született, ami kifejezetten a szociális jólét, a munkavállalók biztonsága, a munkaerőpiaci helyzet stabilitása, a képzések, a digitalizáció és hasonló tárgykörökben születtek. Ezeknek egy csomagja már bekerült január 1-én a Munka törvénykönyvébe, amely tartalmazza például az apákat megillető pótszabadság szabályozását. Sok változtatás, új szabály készült a munka és a magánélet összhangjának biztosítására, illetve annak érdekében, hogy a munkavállalók felkészülhessenek a megváltozott munkaerőpiaci körülményekre, és ezek között is helyt tudjanak állni. Ezzel függ össze az említett keretmegállapodás is, amelynek összefogásába bevonták a szociális partnereket – az ő feladatuk az, hogy megvizsgálják a digitalizációval kapcsolatos kihívásokat, munkajogi kérdéseket, igényeket, így alulról szerveződve születhessenek meg az EU és az Európai Gazdasági Térség egészére vonatkozó, közösen elfogadott szabályok.

Erre azért van szükség az előadó szerint, mert a digitális átalakulás előbb vagy utóbb mindenképp megjelenik a foglalkoztatásban és a munkaerőpiacon, és minél kisebb egy szervezet - idő, energia és kapacitás hiányában -, annál kevésbé képes rá, hogy időben felkészüljön, és így reagáljon ezekre a kihívásokra, szemben azokkal a nagyvállalatokkal, ahol külön részleget tudnak létrehozni például a digitális átállás támogatására vagy képzésekre. Elég csak arra gondolni, hogy az utóbbi időben mennyi digitalizációval érintett változás történt az adózással vagy a számlázással kapcsolatban, amelyek már az egyéni vállalkozásokat is érintik. A keretmegállapodás éppen azt vizsgálja, hogy a digitális átalakulásból adódóan milyen nehézségek, lehetőségek vannak jelen, milyen módon lehet ezeket kezelni, miben kell ösztönözni a munkáltatókat, munkavállalókat, hogy ne maradjanak le, és ki tudják aknázni a technológiában rejlő lehetőségeket.

A digitális keretmegállapodás négy vizsgálandó témakört emel ki, ahol foglalkozni kell a digitalizációval. Egyrészt figyelni kell a digitális készségek erősítésére, hiszen a különböző generációk tagjai másképp küzdenek meg a technológiai kihívásokkal - minél idősebb valaki, annál kevésbé természetesek a digitalizáció eszközei, hiszen korábban nem használtak e-mailt vagy szövegszerkesztőt, ellentétben a mai pályakezdőkkel, akiknek már nem kérdéses, hogy magabiztosan tudják kezelni ezeket az eszközöket. Az egyezmény vizsgálja az egyre gyorsabban teret hódító digitális térben való munkavégzés kereteit, kulturális és etikai kérdéseit is – közös gondolkodás mentén ki kell alakítani, hogyan legyen jelen egy munkavállaló ebben a megváltozott térben, mi várható el tőle, hogyan és mennyit álljon rendelkezésre, illetve hogyan kapcsolódjon le ezekről a digitális folyamatokról, és térjen vissza a magánéletébe. A harmadik fókuszterület a mesterséges intelligencia, amelynek létét már nem kérdés, hogy tudomásul kell venni, éppen ezért törekedni kell rá, hogy mielőbb megtaláljuk a módját annak, hogy az emberi irányítás elve minden körülmények között megmaradjon. Ebből következik a negyedik kiemelt témakör, ami az emberi méltóság tiszteletben tartásáról szól, miszerint a mesterséges intelligenciának többek között a munkaerő jóllétét szükséges elősegítenie, hogy könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban végezhesse munkáját, tanítsa, ne pedig helyettesítse vagy veszélyeztesse az emberi munkaerőt.

A fentiek megoldásában az uniónak és a nemzeti kormányoknak az a szerepe, hogy szabályokat alkosson, amivel elősegítik a felek jogainak érvényre juttatását, a szociális partnereké az, hogy ezekről beszéljen, konzultáljon a munkáltatókkal, munkavállalókkal, hiszen enélkül nem fognak tudni elérni mindenkit. A képzés, átképzés, felkészülés feladatát pedig egyelőre csak munkáltatói szinten lehet elvégezni, így ennek a szektornak ez lesz a szerepe a közeljövőben.

 

Szertics Gergely (AI Partners - Mesterséges Intelligencia koalíció korábbi szakmai vezetője) a mesterséges intelligencia, ezen belül pedig a mára már közismert ChatGPT chatbot bővebb bemutatásával kezdte előadását. Tapasztalatai szerint ugyanis zajlik globális szinten az MI és az ember nagyon magas szintű viszonyának megértése, tisztázása, illetve ezzel párhuzamosan egy olyan folyamat, amelyben az emberek arra keresik a választ, hogyan és mire tudják felhasználni ezeket az új technológiákat. A kisvállalkozóknál különösen égető kérdés az utóbbi, hiszen rengeteg dolgot kell egyedül menedzselniük, a jelenlegi, illetve jövőbeli technológiák pedig az előadó szerint igazi szuperképességekkel tudják felvértezni használóikat, amelyek így olyan eszközökké válnak, ami már konkrét versenyelőnyt eredményezhet.

 

Az IPOSZ tagja az SMEunited-nek, a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetségének, amely mint európai KKV-szövetség részese, aláírója az európai szociális partnerek Digitálizációról szóló Keretmegállapodásának. 

 

Az IPOSZ az SMEunited magyar tagjaként azt a feladatot kapta a DIGI-SOC projekt keretében, hogy ennek a Digitalizációról szóló keretmegállapodásnak a magyarországi végrehajtását, megvalósulását folyamatosan kísérje figyelemmel a szociális párbeszédben résztvevő partnerek megkérdezésével, illetve segítse elő annak megvalósulását. 

 

Mi az IPOSZ részéről a digitalizációs keretmegállapodás KKV-kra gyakorolt hatásait, lehetőségeit tudjuk csak megfogalmazni. Nincs is felhatalmazásunk ennél többre. Ezért mindenképpen számítunk a többi szociális partnerszervezet véleményére abban, hogy az általunk készítendő beszámolók ne kerüljön ellentmondásba ezen a fontos területen a többi szociális partner véleményével.  

Tájékoztatásul mellékeljük magának a Digitalizációs Keretmegállapodás nak a szövegét, valamint azt a szempontrendszert, amely alapján kérjük a szociális partnerek, valamint az Önök véleményét. Ez a szempontrendszer az európai szociális partnerek által aláírt keretmegállapodás struktúráját követi. Természetesen ha bármilyen új szempont is megjelenik az Önök véleménye alapján, akkor azt is be fogjuk építeni az álláspontunkba.