Az UEAPME tevékenysége – Heti összefoglaló 146. szám 2011. július 15.

A “Horizon 2020” programnak társadalmi és piaci kihívásokkal kell foglalkoznia

Andrea Benassi főtitkár Brüsszelben felszólalt egy kerekasztal beszélgetésen, melyet az Európai Bizottság rendezett az eljövendő “Horizon 2020” kutatási és innovációs keretprogram kapcsán. Az uniós finanszírozású kutatási projekteknek Európa igényeinek a kielégítését kellene célozniuk, legyenek azok társadalmiak, vagy piaciak – hangsúlyozta. Egy „innovációs menedzsert” is alkalmazniuk kellene, hogy eredményeik olyan közel legyenek a piachoz, amennyire az csak lehetséges és ezeket az eredményeket könnyen hozzáférhetővé kellene tenni a KKV-k számára. Megvalósíthatósági tanulmányok támogatását is elő kellene irányozni – tette hozzá. Az innovációt gátló tényezőkről szólva Benassi úr a finanszírozáshoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogokhoz és technológiákhoz való hozzáférést, az innováció-menedzsment kapacitást és az alkalmazottak képesítését nevezte meg, mint legfontosabb akadályokat. Benassi úr konkrét észrevételeket is tett a “Horizon 2020” program három pillére és a 2013 utáni K+F+I költségvetés kapcsán, hangsúlyozva, hogy a támogatást nem kellene a csúcstechnológiájú KKV-kra korlátozni és a határon átnyúló projektekre is ki kellene terjeszteni.

Az európai szerződésjognak egyértelműbbnek és kiegyensúlyozottabbnak kell lennie

Andrea Benassi főtitkár és Luc Hendrickx az UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgatója Brüsszelben részt vettek egy az Európai Szerződésjogról szóló ötletbörzén, melyet az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding rendezett és amelyen különböző érdekelt felek, egyetemi oktatók és Tagállamok képviselői vettek részt. Az Európai Bizottság jelenleg egy új törvényjavaslaton dolgozik a területen és ennek a folyamatban lévő munkának az eredményeit vitatták meg az ülésen. Az UEAPME álláspontja szerint, a Bizottság által eddig elővezetett javaslatok nem képesek megfelelő egyensúlyt teremteni a fogyasztók és vállalkozások érdekei között, ami alapvető lenne annak biztosítására, hogy a KKV-k átvegyék az Európai Szerződésjogot. Ezen túlmenően a szöveg gyakran nem kellően egyértelmű, ami jogi bizonytalansághoz vezethet. Végezetül, az új eszköznek ki kellene terjednie a vállalkozások közötti viszonyokra is – hangsúlyozta az UEAPME.

Munkaértekezleten tárgyalták a kockázati tőke finanszírozást az új K+F+I programban

Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitika és ipar, valamint Kutatás és innováció főigazgatóságai Brüsszelben kerekasztal beszélgetést rendeztek a jövőbeli „Horizon 2020” kutatási és innovációs program keretein belüli kockázati tőke finanszírozáshoz való hozzáférésről. A kerekasztal célja az volt, hogy a Tagállamok képviselőivel megvitassák, miként lehetne megoldást találni a kockázati tőkét kereső vállalatok problémáira, valamint hogyan nézzen ki a kutatási és innovációs célt szolgáló pénzügyi eszközök új generációja. A rendezvényen Gerhard Huemer az UEAPME Gazdasági és költségvetéspolitikai igazgatója hangsúlyozta, hogy az új pénzügyi eszközöknek testre szabottabbnak kell lenniük, illeszkedve a vállalatok különböző méretéhez és igényeihez. A hagyományos és családi vállalkozások hitelviszonyon alapuló eszközöket igényelnek, mint például az alárendelt kölcsöntőke, ugyanakkor a csúcstechnológiát alkalmazó, vagy gyorsan növekvő vállalkozásoknak kockázattűrőbb eszközökre van szükségük, mint amilyen a magvető finanszírozás és az indító tőke.

Szakértők tárgyalták a nem pénzügyi információk közzétételét

Az Európai Bizottság Belső piac és szolgáltatás főigazgatósága Brüsszelben megrendezte első ülését annak az újonnan alakult szakértői csoportnak, amely a nem pénzügyi információk vállalatok általi közzétételével foglalkozik. A csoport feladata lesz, hogy megvitassa a nem pénzügyi információk közzétételének technikai vonatkozásait, például a társadalmi és környezetvédelmi szempontokat. Luc Hendrickx az UEAPME Vállalkozáspolitikai igazgatója, aki a szervezetet fogja képviselni a munkacsoportban, az ülésen hangsúlyozta, hogy a közzétételnek továbbra is önkéntesnek kell maradnia és a vállalkozóknak szabadon kell dönteniük arról, hogy ha egyáltalán, akkor hogyan osztanak meg információkat a vállalkozás pénzügyeken kívüli tevékenységéről. A kötelező jelentéstétel könnyen milliárdokra rúgó költségeket okozhat Európában – mondta Hendrickx úr. Ezen túlmenően ez szembe menne a Bizottság bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos terveivel – zárta szavait.

Az UEAPME írásban fordult az EP képviselőkhöz az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatban

Brüsszelben ült össze az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága, hogy megvitassa a Közös Agrárpolitika (CAP) jövőjét a 2020-ig terjedő időszakra. Az ülést megelőzően az UEAPME egy levelet küldött a bizottság minden tagjának, hogy megismertesse velük a szervezet témával kapcsolatos álláspontját. A kis- és közepes vállalatok és különösen a mikro- és kézműipari vállalkozások az elsőszámú foglalkoztatók vidéken – írta az UEAPME. Ebből kifolyólag teljes mértékben be kellene vonni őket minden jövőbeni, a vidéket érintő szakpolitikai intézkedésbe, ahogy azt már 2009-ben megállapították saját kezdeményezésű jelentésükben Roszkowski és Bourzai EP képviselők. Az UEAPME is támogatta a jelentés azon javaslatát, hogy kialakítsanak egy koherens, hosszútávú vidékfejlesztési stratégiát a rendelkezésre álló források lehető leghatékonyabb felhasználására, valamint támogatta egy magas szintű munkacsoport felállítását a vidékre vonatkozó 2013 utáni szakpolitikák megvitatására.

A szakképzés megbecsültségét és vonzerejét tovább kell növelni

Helen Hoffmann az UEAPME szociálpolitikai tanácsadója Brüsszelben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál felszólalt egy szakoktatásról és képzésről (VET) szóló meghallgatáson. Emlékeztetett az EU jelenlegi célkitűzésére, ami a felsőfokú és annak megfelelő oktatásban végzettek 40%-os aránya, amelybe a felsőfokú szakképzés is beletartozik. Hangsúlyozta, hogy a „Koppenhágai folyamat” keretében alkalmazott eszközöknek minden szinten javítaniuk kellene a tanulási eredményeket. Az Európai Képesítési Keretrendszerben (EKKR) a szakképzést meg kellene feleltetni minden szinten, a legmagasabbat is beleértve, a felsőoktatással egyenrangúan. Gazdasági és társadalmi jelentősége ellenére a szakképzés még mindig alulértékelt. Lépéseket kell tenni, hogy megnöveljük a vonzerejét és megbecsültségét a Bruges-i nyilatkozat prioritásai alapján, rugalmasabb és átjárhatóbb tanulási utakkal és a munkaerőpiac igényeinek megfelelő minőséggel. Ösztönzőkre és kiszámítható gazdasági keretfeltételekre van szüksége a KKV-knak ahhoz, hogy továbbra is részt vegyenek a szakképzésben, jelesül a tanulótartásban. Az is kulcsfontosságú, hogy mennyiségében és minőségében is javuljon a szakképzésben résztvevő fiatalok külföldre irányuló tanulási mobilitása.

Az UEAPME megkezdte az alapozó munkálatokat az új energiahatékonyságról szóló tervezethez

Az Európai Bizottság energiahatékonyságról szóló irányelvvel kapcsolatos, nyilvánosságra hozott tervei apropóján az UEAPME Fenntartható fejlődési igazgatója Guido Lena és Rosa Solanes tanácsadó találkoztak a COGEN Europe vezérigazgatójával, amely egy olyan szakmai szervezet, amely a kogeneráció elősegítést tűzte ki célul, azaz az elektromos és hőenergia egyidejű előállítását. A héten szintén találkoztak az EFIEES (European Federation of Intelligent Energy Efficiency Services – Intelligens Energiahatékonysági Szolgáltatások Európai Szövetsége) főtitkárával. Mindkét találkozón az derült ki, hogy szinergikus kapcsolatot építhet ki az UEAPME ezekkel a szervezetekkel, az ősszel esedékes energiahatékonysággal foglalkozó törvényalkotás során. Az UEAPME Fenntartható fejlődés munkacsoportja találkozott az Európai Bizottság Energiaügyi főigazgatóságának energiahatékonyságért felelős tisztviselőivel, hogy megvitassák a KKV-k előtt álló legnagyobb kihívásokat a területen. Az UEAPME célja az, hogy egy hosszútávú együttműködést alakítson ki az Energiaügyi főigazgatósággal, ami segíthet a megfelelő keretfeltételek kialakításában a kisvállalkozások számára, hogy végrehajtsák az energiahatékonysági intézkedéseket.

Andrea Benassi napirendjéből: brüsszeli megbeszélések

Július 11.: Andrea Benassi főtitkár volt a házigazdája annak a munkaebédnek, melyen részt vettek az UEAPME igazgatói és Malcolm Harbour EP képviselő, az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke. A tárgyalt témák között voltak a kollektív jogorvoslat és az alternatív vitarendezés, a közbeszerzés, a szakképesítések elismerése, az európai szerződésjog, a félrevezető cégnyilvántartások és a szabványosítás.

Július 11.: Ugyanaznap Benassi úr találkozott az EU KKV Megbízottjával Daniel Calleja Crespoval.

Július 12.: A Főtitkár volt a vitaindító előadó a Bizottság által rendezett kerekasztalon, melynek témája a “Horizon 2020” kutatási és innovációs program volt (lásd fent).

Július 12.: Később Benassi úr találkozott Jonas Bering Liisberg nagykövettel, Dánia EU melletti állandó képviseletének helyettes vezetőjével.

Július 13.: A Főtitkár részt vett egy az európai szerződésjogról szóló rendezvényen, melyet a Bizottság alelnöke Viviane Reding rendezett (lásd fent).

Július 14.: A Főtitkár találkozott Robert-Jan Smits főigazgatóval, az Európai Bizottság Kutatás és innováció főigazgatóságától. A tárgyalás középpontjában a “Horizon 2020” kutatási és innovációs program állt, különösen az, hogy hogyan egyeztethető össze kutatás, innováció és egyszerűsítés, valamint egyéb KKV specifikus intézkedések.

Július 14.: Délután Benassi úr elnökölt az UEAPME tagszervezetek brüsszeli állandó képviselőinek havi megbeszélésén.

Összeállította: IPOSZ Nemzetközi és Oktatási Igazgatóság