EU HÍRLEVÉL 2009/15 Az EU legfontosabb stratégiai elképzelései a 2020-ig terjedő időszakra

A dokumentum hasznos olvasmány, mert annak a konzultációnak a végén, melyhez készült egy olyan stratégia fog kialakulni, amely egy évtizedre meghatározza Európa és az Európai Unió, sorsát. A dokumentum, ahogy a neve is jelzi, egy munkadokumentum. A Bizottság fontos ügyekben (nem csak stratégiai tervek, de az uniós törvényhozás előkészítéseként is) kikéri az érdekelt felek és a szakértők véleményét, hogy létrehozzon egy tudásbázist amely a későbbi munkát alapozza meg. Ezt a konzultációs fázist követi majd, a Parlament, a Tanács, és a Bizottság azon munkája, amelynek eredményeként egy új határozat, direktíva vagy dokumentum megszületik.

A Bizottság már a bevezetőben leszögezi, hogy „Az EU 2020 stratégiát úgy alakítják ki, hogy a jelenlegi lisszaboni stratégia helyébe léphessen, [...] E konzultációs dokumentum célja az, hogy kikérje a többi intézmény és érdekelt fél véleményét az új megközelítésről.”

A dokumentum megállapítja, hogy Európa változások előtt áll. Gazdasági teljesítménye élesen visszaesett a gazdasági és pénzügyi válság miatt és a munkanélküliség is el fogja érni a két számjegyű szintet. Az állami beavatkozások megakadályozták a gazdasági összeomlást, de a jövőben együttműködésre lesz szükség a válságból való kilábalásra, és a jövőben más körülmények között kell majd kialakítani a közpolitikákat is. Európának új növekedési forrásokra van szüksége. A cél az, hogy:

“A válság elmúltával új, fenntartható szociális piacgazdaságra kell áttérnünk, olyan intelligensebb és környezetbarátabb gazdaságra, amelyben jólétünk forrásává az innováció és az erőforrások jobb felhasználása válik, és amelynek legfontosabb inputja a tudás lesz.”

Az új stratégiának számolnia kell a globalizáció és a kölcsönös egymásra utaltság világával, előnyt kell kovácsolnia belőle, koncentrálnia kell a legfontosabb szakpolitikákra, figyelve az uniós és tagállami szint közötti együttműködésre és jobban kell használnia a meglévő eszközöket.

A helyes cselekvés alternatíváját is felvillantja, amely szerint: “Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a lassú növekedés időszaka következik be, melyben Európának még nehezebb lesz kezelnie a ma előttünk álló fő kihívásokat.”

A dokumentumban az előttünk álló kihívásokat is felvázolja a Bizottság, rámutatva arra is, hogy a problémák meglehetős kényszerítő erővel jelennek meg. A költségvetések jelenleg túlterheltek, de nem szabad a fejlődés kulcsát jelentő területeknek megsínyleniük ezt. Az előttünk álló kihívások között előkelő helyen állnak Európa demográfiai jellemzői (a fiatalok csökkenő aránya, egyszerűbben az elöregedés) ami a stratégia végrehajtási ideje alatt is komoly problémát okozhat. Nem hagyható figyelmen kívül a növekvő bevándorló népesség integrációjának kérdése, a szociális kirekesztettség, a gyermekszegénység. Nagyon fontos növelni a nők és a férfiak foglalkoztatási arányát (ez Magyarországon különösen súlyos probléma) és a szociális védelmi rendszerek modernizálása is elkerülhetetlen. Összességében, a társadalmi kohéziót kell javítani, kezelni kell a munkanélküliséget, és elősegíteni a társadalmi integrációt, nem károsítva a munkaerőpiacok teljesítményét. Ezért nagyon fontos újragondolni “az oktatási rendszereket és a munkaerőpiacokat, továbbá fokozni kell a mobilitást és Európa dinamizmusát, hogy kiaknázzuk innovációs és kreatív potenciálunkat.”

A Bizottság kulcsfontosságú prioritásokat határoz meg a dokumentumban, mindjárt hármat, amelyeket “key driver”-eknek, azaz a hivatalos fordítás szerint “legfontosabb előmozdító”-knak nevez.

“A Bizottság véleménye szerint a következő tematikus prioritások lesznek az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek legfontosabb előmozdítói:

(1)           Tudásalapú növekedés általi értékteremtés. Gazdagabb lehetőségek és szorosabb társadalmi kohézió kínálkozik egy olyan világban, melyben az innováció a lényegi elem a termékek és az eljárások szintjén egyaránt, valamint sikerül kiaknázni az oktatásban, a kutatásban és a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket;

(2)           Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban. Az új képességek elsajátítása, a kreativitás és az innováció ösztönzése, a vállalkozói szellem fejlesztése és a különböző munkahelyek közti zökkenőmentes átjárhatóság nagyon fontos lesz egy olyan világban, amelyben a nagyobb alkalmazkodóképességért cserébe több munkalehetőség kínálkozik;

(3)           Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság. Az EU-nak sokkal hatékonyabban kell versenyeznie, valamint növelnie kell versenyképességét azáltal, hogy kevesebb nem megújuló energiát és egyéb erőforrást használ fel sokkal hatékonyabb módon egy olyan világban, amelyben magasak az energia- és erőforrás-árak, és nagyobb az energiáért és erőforrásokért folyó verseny. Ez ösztönözni fogja a növekedést, és segíteni fogja környezetvédelmi céljaink elérését. A hagyományos termeléstől kezdve az induló csúcstechnológiáig valamennyi gazdasági ágazatra jótékony hatással lesz. Az infrastruktúrák fejlesztése és összekapcsolása, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az innovációk piaci elterjedésének gyorsítása, mind hozzá fog járulni ehhez a célhoz.”

A dokumentum részletesen kifejti az egyes prioritásokat. A tudásalapú növekedés általi értékteremtés kapcsán megjegyzi, hogy a tudás a hajtóereje a fenntartható fejlődésnek, ebből következően az oktatásnak, a kutatásnak, az innovációnak és a kreativitásnak kiemelt szerepe van a mai világban. Ennek a szerepnek megfelelő célkitűzéseket vázol fel a munkadokumentum. Itt jelennek meg a Bizottságnak a digitális gazdasághoz fűzött várakozásai is. Ezek mellett természetesen a modern iparágak üzleti modelljéhez jobban igazodó új típusú finanszírozásra is szükség van.

Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban azért is bír komoly jelentőséggel, mert a válság utáni korszakban a megszűnt munkahelyek egy jelentős része helyet nem fognak újakat létrehozni, ezért a bevezetőben vázolt újfajta gazdaságra vár a feladat, hogy megteremtse ezeket. Az átmeneti időszakban viszont meg kell akadályozni szélesebb rétegek kívül rekedjenek a rendszeren és biztosítani kell a társadalmi kohéziót. Ezért kap hangsúlyos szerepet a rugalmas biztonság (flexicurity) korábban megalkotott fogalma. Ennek a szellemében a munkaerőpiac rugalmasságát kell összeegyeztetni a munkavállaló biztonságával, amiben jelentős szerep jut az életen át tartó tanulásnak és a megfelelő szociális védelemnek. A tanulás, a munkaerő mobilitásának ösztönzése, a bevándorlók foglalkoztatási arányának javítása csak néhány kiragadott részlete ennek a prioritásnak. A megoldásnak persze az is része, hogy egy vállalkozószelleműbb kultúrának kell elterjednie, olyannak, amely pozitívabban áll hozzá a kockázatvállaláshoz és az innovációhoz.

A versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság azért kikerülhetetlen, mert az energiaárak a jövőben nőni fognak, környezetvédelmi korlátozások kötik majd meg a gazdaság kezét és éleződni fog a verseny az erőforrásokért. A nyersanyagok hatékonyabb felhasználásával csökken az erőforrásokra nehezedő nyomás. A kommunikációs, a közlekedési és az energetikai hálózatok fejlesztése pedig magától értetődően alapfeltétele az előrelépésnek. Az energiahatékonyság javítása eddig is és ezután is a kibocsátások és az energiafüggőség csökkentésének legolcsóbb módja. Az állami támogatások politikájának a környezetbarátabb gazdaság felé kell terelnie az ipart.

A prioritások felvázolása mellett természetesen egyéb fontos témaköröket is érint a dokumentum. Kezdve azzal, hogy a válságból még ki kell lábalni. Az egyes államoknak a válságra adott válaszlépéseit koordinálni kell és meg kell oldani a pénzügyi rendszer még fennálló problémáit. Az EU konvergencia- és integrációs stratégiája a jövőben nem hagyhatja figyelmen kívül az EU kölcsönös függőségét, amely fennáll az egyes tagállamok, a kormányzati szintek (Unió- tagállam-régió-szociális partnerek-etc.), a szakpolitikák és nem utolsó sorban a világ országai között. Az egységes piacban rejlő hatalmas lehetőségeket is ki kell használni, olyan jól működő piacra van szükség, ahol a verseny és a fogyasztók hozzáférése ösztönzi a növekedést és az innovációt. Tudomásul kell venni, hogy az EU stratégiát nem lehet függetleníteni a globális kontextustól és ennek megfelelően kell a G20-ban és egyéb nemzetközi fórumokon fellépni. A politikai prioritásoknak tükröződniük kell az állami költségvetésekben, ezért a tagállamoknak is oda kell figyelniük, hogy költségvetési kiadásaikat ennek megfelelően alakítsák, javítva a minőséget és a hatékonyságot.

Végezetül a dokumentum leszögezi, hogy az új stratégia hatékony végrehajtásához egyértelmű irányításra van szükség. Nagyon fontos gondolat és maga a konzultáció is ezt szolgálja, hogy “Csak partnerségben lehet megvalósítani a stratégia speciális fellépéseit és célkitűzéseit, mivel uniós, nemzeti és regionális szintű fellépésekre is szükség van, és az e szintek közti együttműködés teszi csak lehetővé, hogy a stratégiában rejlő valamennyi lehetőséget kiaknázzuk.” A Bizottság szándéka szerint az Európai Tanács a következő öt év vonatkozásában már a 2010. tavaszi ülésén el kell fogadja a Stratégiát.

Az UEAPME (az Európai Kézműves, Kis- és Középvállalkozói Szövetség) európai szociális partner és munkáltatói szervezet. Ebben a minőségében, és mint valóban jelentőséggel bíró érdekelt fél (hiszen Európában az UEAPME a kicsik legnagyobb képviselője) részt kíván venni a konzultációban. A Bizottság 2010. január 15-ig várja a véleményeket a munkadokumentummal kapcsolatban. Az UEAPME-nak az IPOSZ teljes jogú tagja, ezért fontosnak tartjuk megismertetni tagjainkkal és a szélesebb közönséggel is magának a konzultációnak a tényét, valamint európai szintű szervezetünk kommentárját, melyet a tagok véleményének kikérését követően, és annak megfelelően módosítva határidőre el fog juttatni a Bizottsághoz.

„Az UEAPME kommentárja a jövőbeni “EU 2020”Stratégiához

(1)     Az UEAPME egy negyedik prioritás hozzáadását javasolja az EU 2020 Stratégiához, amely szintén „legfontosabb előmozdító” kell legyen: Javítani az állami szektor hatásosságát és hozzáférhetőségét, foglalkozva a hatékonysággal, termelékenységgel és innovációval a közigazgatás vonatkozásában csakúgy, mint a közösségi, a szociális és a foglalkoztatási szolgáltatások területén.

(2)     Az UEAPME azt ajánlja, hogy az EU 2020 Stratégiának legyen szerves része a szabályozórendszerek minőségének kérdése és azok képessége az EU szabályozás érvényre juttatására, hogy megerősödjön a bizalom a piacgazdaságban és a piacok jobb működésével javuljon az általános jólét.

(3)     Az UEAPME azt ajánlja, hogy a szabályozás minőségének javítása mint stratégiai cél általánosságban is, valamint a „Gondolkozz először kicsiben” elv érvényesítéseként is váljon az EU 2020 Stratégia részévé. Ehhez a jelentőséggel bíró érdekelt felek nagyobb fokú részvétele és szorosabb együttműködése szükséges.

(4)     Az UEAPME azt ajánlja, hogy keressék a jelentőséggel bíró érdekelt felek támogatását az általános stratégiához, vonják be őket a konkrét politikák kialakításába és szerezzék meg elkötelezett támogatásukat a közösen elfogadott politikák nemzeti szintű végrehajtásához.

Brüsszel, 2009. december 16.

(1)   Megjegyzések az „EU 2020 Stratégia” javaslathoz, valamint főbb irányainak a támogatása

Az UEAPME, az európai kézműves és kkv szövetség és európai munkaadói szervezet, üdvözli az Európai Bizottság érdekelt felekkel folytatott konzultációját az „EU 2020 Stratégia” vázlatának kapcsán. Csak az összes jelentőséggel bíró érdekelt fél elkötelezettsége és támogatása teszi lehetővé az Európai Intézmények és a nemzeti kormányok számára egy ilyen stratégia megvalósítását és végrehajtását. Az érdekelt felek meghallgatása és érdekeik tiszteletben tartása előfeltétele a jövőbeni „EU 2020 Stratégia sikerének

Az UEAPME egyetért az Európai Bizottság által a konzultációs dokumentumban tett elemzéssel a korlátokkal és kihívásokkal kapcsolatban: költségvetési korlátok, a közkiadások átalakítása, energia- és nyersanyag takarékosság, demográfiai változások, bevándorlás és a folyamatban lévő foglalkoztatási és szociális kihívások.

A UEAPME általánosságban egyetért az „EU 2020 Stratégia három sarkalatos pontjával és a három területre vonatkozó prioritások főbb irányaival. Mindemellett, szeretnénk hangsúlyozni, hogy a jövőbeni politikáknak fel kell ismernie azt, hogy az innovációs folyamatok a vállalkozások többségénél és különösen a kisebb vállalkozásoknál nem K+F vonatkozásúak, valamint gazdálkodásuk sajátos módját is tiszteletben kell tartani, mert az hozzájárul Európa jólétéhez.

(2)   A hatékonyságnak és az innovációnak a közszférában is fontos szerepet kell kapnia

Az EU 2020 Stratégia akkor lesz sikeres, ha nem csak arról szól, hogy modernizáljuk a magánszektort a kreativitás és az innováció előmozdításáért, a versenyképesség erősítéséért és a gazdaság zöldebbé tételéért. Az EU 2020 Stratégia akkor lesz sikeres, ha javítja a hatékonyságot és az innovációra való képességet a közszférában.

A magántulajdonú vállalkozások és különösen a kisebb vállalkozások nagy mértékben függenek a közszolgáltatások minőségétől, hozzáférhetőségétől, vagy a puszta lététől. Ez magában foglal mindenféle infrastruktúrát, oktatási és képzési rendszert, állami foglalkoztatási szolgáltatásokat, üzleti támogató szolgáltatásokat de jól célzott, hatásos szociális ellátó rendszereket is, amelyeknek a megfelelő ösztönzőket kell nyújtaniuk. Ezen szolgáltatások nyújtásában a hatékonyság kulcskérdés, mert az adófizetőknek és ügyfeleknek kell állniuk a számlát.

Ezért a közszféra általános politikai támogatottsága és az adófizetők és ügyfelek fizetési hajlandósága a közszolgáltatások finanszírozására függeni fog attól, hogy milyen hatásosan és hatékonyan szervezett ez a szektor. Az előttünk álló kihívások miatt azt kell feltételeznünk, hogy a köz-, illetve szociális szolgáltatások finanszírozásának kérdése és ezeknek a szolgáltatásoknak a hatékonysága egyre nagyobb hangsúlyt kap majd Európa politikai vitáiban.

Ezért az UEAPME azt javasolja, hogy egy negyedik prioritást adjanak hozzá az EU 2020 Stratégiához, amelynek szintén sarkalatos pontnak kell lennie: Javítani az állami szektor hatásosságát és hozzáférhetőségét, foglalkozva a hatékonysággal, termelékenységgel és innovációval a közigazgatás vonatkozásában csakúgy, mint a közösségi, a szociális és a foglalkoztatási szolgáltatások területén.

(3)   Tegyünk a sikerért: javítani az európai közösségi szabályozás minőségét és jobban érvényre juttatni azt

A piacgazdaságoknak szükségük van egy hatásos és hatékony szabályozásra, olyanra, amelyik biztosítja a tisztességes versenyt és a megbízható jogi kereteket. A piacgazdaságban az egyik alapvető követelmény a szabályozással szemben, hogy kivédje az olyan struktúrákat, folyamatokat és viselkedésmintákat, amelyek aláaknázzák a versenyt és/vagy kedvezőtlen gazdasági eredményekre vezetnek mások kárára és végső soron az egész gazdaságra nézve.

Nem pusztán a jelenlegi gazdasági válság miatt, hanem az energiaszektor és a szállítás hatástalan szabályozása következtében is, a gazdasági szereplők és különösen a kkv-k sok európai országban elvesztették a bizalmukat az európai és nemzeti köztestületekben, abban a tekintetben, hogy képesek lennének megteremteni a megfelelő mértékű szabályozást.

Ezért, az UEAPME azt javasolja, hogy az EU 2020 Stratégiának legyen szerves része a szabályozórendszerek minőségének kérdése és azok képessége az EU szabályozás érvényre juttatására, hogy megerősödjön a bizalom a piacgazdaságban és a piacok jobb működésével javuljon az általános jólét.

Mindezeken túl, minden európai Intézmény elismerte a jó minőségű szabályozás fontosságát az Európai Unió sikere szempontjából. A Jobb Szabályozás Akcióterv csakúgy, mint a Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (amely elkötelezettséget tartalmaz a “Think Small First” (Gondolkozz először kicsiben) alapelv alkalmazására, amely szerint, ha egy szabályozás hatással lehet a kisvállalkozásokra, akkor őket észben tartva kell azt meghozni), azt bizonyítja, hogy nagy az igény a szabályozás minőségének javítására az Európai Unióban.

Ezért, az UEAPME azt javasolja, hogy a szabályozás minőségének javítása mint stratégiai cél általánosságban is, valamint a „Gondolkozz először kicsiben” elv érvényesítéseként is váljon az EU 2020 Stratégia részévé. Ehhez a jelentőséggel bíró érdekelt felek nagyobb fokú részvétele és szorosabb együttműködése szükséges.

(4)   Tegyünk a sikerért: javítani az EU 2020 Stratégia irányítását

A konzultációs dokumentum helyesen állapítja meg, hogy az EU 2020 Stratégia csak az összes európai intézmény és a politikai döntéshozók minden szintjének az együttműködésével valósulhat meg. Továbbá megállapítja azt is, hogy szüksége van az olyan érdekelt felek támogatására, mint a szociális partnerek és a civil társadalom.

A Lisszaboni stratégia megvalósítása során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy az érdekelt felek elkötelezettségét csak úgy lehet elérni, ha ők is részt vesznek a stratégia kidolgozásában és nem elég európai szinten megszerezni támogatásukat, ha nemzeti szintű tagjaik nem támogatják az általános stratégiát.

Ezért, az UEAPME azt javasolja, hogy keressék a jelentőséggel bíró érdekelt felek támogatását az általános stratégiához, vonják be őket a konkrét politikák kialakításába és szerezzék meg elkötelezett támogatásukat a közösen elfogadott politikák nemzeti szintű végrehajtásához.”

Az UEAPME 2010. január 11-ig várja tagjai véleményét, megjegyzéseit a munkadokumentumhoz, illetve saját kommentárjához. Az EU 2020 Stratégia elfogadása esetén egy évtizedre meghatározhatja Európa, az Európai Unió és állampolgárai sorsát, ezért fontosnak tartjuk, hogy saját magunk részéről is beleszóljunk kialakításába. Véleményünket ki kell nyilvánítanunk már ebben a fázisban, ezért várjuk ipartestületeink és tagvállalkozásaink véleményét. Kommentárjaikat kérjük küldjék a bugar@iposz.hu címre.